Vállgazd Blog

Az üzleti szakemberek szerint a vevők ma nem annyira termékeket és/vagy szolgáltatásokat akarnak vásárolni, hanem komplex "megoldást" szeretnének kapni problémáikra. Ugyanakkor tömegével találunk termékeket, szolgáltatásokat nem kívánt, s nem is használt funkciókkal  (gondoljon például saját mobiltelefonjára). Mi a véleménye: ténylegesen igénylik a fogyasztók a komplex kiszolgálást, vagy a gyártók/szolgáltatók "sózzák rájuk" az így drágábbá tehető termékeket/szolgáltatásokat?

Filozofikus kérdésre, filozofikus válaszok érkeztek – köszönjük!

A vélemények alapján kirajzolódott egy kétségkívül leegyszerűsítő, ám célravezető csoportosítás. A komplex szolgáltatásokra van fogyasztói igény; a vállalatok részéről megfigyelhető egy „ránk sózás”-i effektus; a marketing-eszközök és a média a komplex megoldások felé orientálja a vásárlókat. A problémát létezőnek érzékelték, és az alaptermék + választható (és külön fizethető) extrák irányába történő elmozdulást javasolták. Felhívták a figyelmet arra is, hogy a túlzottan komplex termékek bizonyos fokú pazarlással is együtt járnak.

A beérkezett véleményekre az Intézet egyik olyan munkatársa is fog reflektálni, akinek az adott témakör kutatási és oktatási szakterülete. Erre egy héttel a mi bejegyzésünk után kerül sor, addig is szíves türelmüket kérjük.

 

Chikán Attila és Czakó Erzsébet

A városi logisztika egyre bonyolultabb problémákat vet fel - ennek egyik jól érzékelhető megnyilvánulása az egyetemünk mellett, a közvélemény "háta mögött" épülő, a Nagycsarnok szemetének elszállítására szolgáló létesítmény. Mit gondol: ki kellene telepíteni a Csarnokot, s a hasonló logisztika-igényes létesítményeket a városközpontból? Vagy mi a megoldás?

 

A Csarnok és a szemétlift ürügyén a város-logisztikához kapcsolódó számos problémát érintették a hozzászólók – köszönjük a véleményeket!

Örömmel olvastuk, hogy a véleményekben az nyilvánult meg, hogy az ott élő emberek igényeit szükséges figyelembe venni: ő értük van a város, őket kellene szolgálniuk az ott lévő gazdasági és nem gazdasági intézményeknek. Számunkra meglepő bölcsességgel sorakoztattak érveket a Csarnok megtartása mellett, és okos ötletekkel álltak elő a probléma megoldására. Az érintettek bevonását, és a közöttük történő egyeztetés felvetését hiányoltuk a véleményekből.

A beérkezett véleményekre az Intézet egyik olyan munkatársa is fog reflektálni, akinek az adott témakör kutatási és oktatási szakterülete. Erre egy héttel a mi bejegyzésünk után kerül sor, addig is szíves türelmüket kérjük.

 

Chikán Attila és Czakó Erzsébet

Milyen szerepet lát az Internet számára a 2010-es évek vállalati működésében? 

Úgy tűnik, hogy a váll.gazd. tanulmányi verseny dolgozatok leadási határidejének hatása volt a blogolási kedvre: viszonylag kevés bejegyzés érkezett. Amit megkaptunk, azokat köszönjük!

Általános, értékelő bejegyzéseket kaptunk. Voltak, akik szerint már most is „maximumon vannak a vállalatok”, voltak akik szerint ez a fejlődési folyamat nem fog megállni. Rámutattak néhányan, hogy az alkalmazások költségeinek csökkenése a kisebb méretű vállalatok számára is elérhetővé teszi az internetes (és információ technológiai) megoldásokat. Veszélye a dolognak, hogy a munkahelyi emberi kapcsolatokat kiiktathatja.

Meglepetéssel tapasztaltuk, hogy az internet és az információ technológia teljesen összekapcsolódott, ugyanannak tételezték fel a bejegyzők.

A beérkezett véleményekre az Intézet egyik olyan munkatársa is fog reflektálni, akinek az adott témakör kutatási és oktatási szakterülete. Erre egy héttel a mi bejegyzésünk után kerül sor, addig is szíves türelmüket kérjük.

 

Chikán Attila és Czakó Erzsébet

A tudásalapú gazdaságra vonatkozó egyik állítás, hogy a sikeres munkaerőpiaci alkalmazkodás folyamatos tanulást, és a karrierpályán többször is  szakmaváltást tesz/tehet szükségessé az egyének számára. Immár legalább 13. éve az iskolapadban ülőként mit gondol erről az állításról saját jövője ill. karrierje szempontjából? Milyen alapokat vár el a sikeres alkalmazkodáshoz egyetemi tanulmányaitól? 

 Úgy tűnik, hogy a váll.gazd. tanulmányi verseny dolgozatok leadási határidejének hatása volt a blogolási kedvre: viszonylag kevés bejegyzés érkezett. Amit megkaptunk, azokat köszönjük!

A folyamatos (életen át történő) tanulással a bejegyzők egyetértettek – mondhatni közhely. Markáns véleményként megjelent, hogy a hagyományos iskolai rendszerű tanulás nem célravezető, majd a cégek tréningekben megadják, amire szükség lesz. Egy másik véleménycsoport szerint az egyetemi tanulás pont erre készít fel azáltal, hogy a tanulási, az információ feldolgozási és a változtatási készségeiket csiszolja.

Saját jelen tapasztalataikra összpontosítottak, hiányoltuk a tapasztaltabb ismerősök, rokonok, barátok példáit. A végkicsengés szerint akkor van értelme az iskolarendszerű tanulásnak, ha az néhány készség fejlesztését szolgálja.

A beérkezett véleményekre az Intézet egyik olyan munkatársa is fog reflektálni, akinek az adott témakör kutatási és oktatási szakterülete. Erre egy héttel a mi bejegyzésünk után kerül sor, addig is szíves türelmüket kérjük.

 

Chikán Attila és Czakó Erzsébet 

Mit gondol, miért él viszonylag kevés honfitársunk (más országokkal összehasonlítva) az Európai Unión belüli szabad munkahelyválasztás lehetőségével? Jó ez, vagy rossz?

(A játékszabályok itt olvashatók, a november 21-én, pénteken 12.00 óráig beérkezett hozzászólásokat vesszük figyelembe.)

Köszönjük az észrevételeket! A vélemények egyik üzenete talán úgy összegezhető, hogy érdemes magunkat kipróbálni külföldön, és tapasztalatokat gyűjteni, de azért itthon is érje meg dolgozni. :)

A hozzászólásokban az okok latolgatásában meglepően sok, a magyarok habitusára vonatkozó „sztereotípia” szerepelt – lehet, hogy igazak; lehet, hogy nem, és csak mondogatjuk. Ezt kiegészítették azok a vélemények, amelyek sajátos társadalmi helyzetünkkel is magyarázták a jelenséget. Úgy véljük, hogy sikerült a vélemények alapján egy listát összeállítani a legfontosabb „itthon tartó” tényezőkről (pl. habitusunk, ismeret- és tapasztalathiány). A külföldi munkavállalás hiányát a legtöbben inkább rossznak értékelték. Örömmel olvastuk, hogy annak felsorolásában, hogy mitől esünk el, ha nem próbáljuk ki magunkat a szélesebb látókör, a nyelvtudás fejlesztése, a külföldi tapasztalatok, a más országok kultúrájának megismerése szerepelt nagyobb súllyal a magasabb bérek előtt és mellett.

A beérkezett véleményekre az Intézet egyik olyan munkatársa is fog reflektálni, akinek az adott témakör kutatási és oktatási szakterülete. Erre egy héttel a mi bejegyzésünk után kerül sor, addig is szíves türelmüket kérjük.

Chikán Attila és Czakó Erzsébet

Egy jó nevű egyetem diplomája és az ott megszerzett tudás remek ajánlólevél a végzés utáni elhelyezkedéshez. Számos nappali tagozatos egyetemista heti 20-40 munkaórában dolgozik tanulmányai mellett. Véleménye szerint az ilyen jelentős mértékű tanulás melletti munka kompenzálni tudja-e a tudás megszerzésére (tanulásra és önművelésre) fordított idő elvesztését?

(A játékszabályok itt olvashatók, a november 21-én, pénteken 12.00 óráig beérkezett hozzászólásokat vesszük figyelembe.)

Köszönjük az észrevételeket! Bölcs és reális véleményeket olvashattunk. Úgy véljük, hogy az egyetemista létforma számtalan olyan lehetőséget kínál, amelyek soha nem térnek vissza – éljenek a lehetőségekkel! Ha ennek szellemében sikerül az egyetemi tanulás és munka mellett egyensúlyt találniuk, akkor nem lesz baj :)!

Néhány reflexió: A kérdésre válaszolva igyekeztek az okokat is boncolgatni, vajon miért is kell vagy érdemes dolgozni a tanulás mellett, s egyetértés is alakult ki a pénzkeresés (vagy egzisztenciális nyomás, vagy jobb életvitel), a tandíj és a szakmai tapasztalatszerzés indokokban. Egyetértünk azzal a megfogalmazott és nem vitatott véleménnyel, hogy a 40 óra túlzás. Kiemeljük azokat a véleményeket, melyek szerint az egyetemi tanulás mellett érdemes „extrákkal” foglalkozni (pl. tanulmányi versenyek, szakkollégiumi munka), és azokat, amelyek szerint a tanulás melletti munka nem csak a szakmai tapasztalatok megszerzésének, hanem az élettapasztalatok szerzésének is terepe.

A beérkezett véleményekre az Intézet egyik olyan munkatársa is fog reflektálni, akinek az adott témakör kutatási és oktatási szakterülete. Erre egy héttel a mi bejegyzésünk után kerül sor, addig is szíves türelmüket kérjük.

Chikán Attila és Czakó Erzsébet

Az emberiség életminősége szempontjából milyen területen látna szívesen, tartana fontosnak innovációt (új terméket, szolgáltatást, eljárást, szervezeti megoldást)? Miért?

(A játékszabályok itt olvashatók, a november 13-án 12.00 óráig beérkezett hozzászólásokat vesszük figyelembe.)

Köszönjük az észrevételeket! Semmilyen észrevételt nem volt „gáz” ide írni! A más területről származó olvasmányélményekre való utalást örömmel olvastuk! A számunkra tanulságos és előremutató véleményekre reflektálunk:

Három területre javasoltak tovább innovációkat, s úgy látjuk, hogy e területek napjaink legnagyobb kihívásait jelentik. A legtöbben a környezettudatosság területét érintették (megújuló energia, káros szennyezőanyag-kibocsátás, környezetbarát termékek, tömegközlekedés). Az egészségügy volt a következő a géntechnológiától, a gyógyszerfejlesztésen át a prevencióig. A harmadik terület az oktatással függött össze, ahol az IT használat mellett felvetették az általános és középiskola oktatási színvonalának emelését. Jó volt olvasni, hogy a társadalmi összefüggésekre nagy hangsúlyt helyeztek.

A beérkezett véleményekre az Intézet egyik olyan munkatársa is fog reflektálni, akinek az adott témakör kutatási és oktatási szakterülete. Erre egy héttel a mi bejegyzésünk után fog sor kerülni, addig is szíves türelmüket kérjük.

Chikán Attila és Czakó Erzsébet

PS. Neptun kódot nem kérünk, e-mailen fogjuk megkeresni az érintetteket az extrapontokkal az utolsó oktatási héten!

A verseny kényszeríti a vállalatokat az innovációra, hiszen aki nem tud újabb és újabb termékkel és szolgáltatásokkal, „megoldásokkal” előállni, hamar elveszti piaci pozícióját. Sokan úgy tartják ugyanakkor, hogy a jelenlegi „fogyasztói társadalom” emberi és természeti zsákutca a történelem fejlődésében, és a piacok már ma is felesleges bőségben, sőt káros következményekkel kínálnak a fogyasztóknak javakat és szolgáltatásokat. Mi a véleménye erről az ellentmondásról?

(A játékszabályok itt olvashatók, a november 13-án 12.00 óráig beérkezett hozzászólásokat vesszük figyelembe.)

Köszönjük az észrevételeket! Semmilyen észrevételt nem volt „gáz” ide írni! A más területről származó olvasmányélményekre való utalást örömmel olvastuk!

A számunkra tanulságos és előremutató véleményekre reflektálunk: A vélemények egyik üzenete számunkra, hogy amennyiben az innováció az emberek életét teszi könnyebbé, akkor támogatandó. A másik, hogy az egyénnek választásaiban felelőssége van (akarja-e megvenni a 999. pár cipőjét). Az innovációra ösztönzésben a piaci mechanizmusoknak sokkal inkább pozitív, mintsem negatív szerepet tulajdonítottak a vélemények, az innovációs kényszert megkerülhetetlennek tartották.

A beérkezett véleményekre az Intézet egyik olyan munkatársa is fog reflektálni, akinek az adott témakör kutatási és oktatási szakterülete. Erre egy héttel a mi bejegyzésünk után fog sor kerülni, addig is szíves türelmüket kérjük.

Chikán Attila és Czakó Erzsébet

PS. Neptun kódot nem kérünk, e-mailen fogjuk megkeresni az érintetteket az extrapontokkal az utolsó oktatási héten!