Szerintem az lenne a legfontosabb hogy a benzin és dízel motoros autókat minél előbb gazdaságosan letudjuk cserélni, mert hiába kószál néhány sok millió euróért megvett hidrogén hajtású busz Berlinben, amikor többség nem engedheti meg magának és ezért százmillió benzinfaló rója az utakat, Kína és India pedig hamarosan csak fokozni fogja. Ez ugyanis gazdasági függőséget jelent Oroszország és az arab államok felé, valamint a szállítási költségek növekedésével vagy a szállítókat hozzák nehéz helyzetbe, vagy a szállított termékek drágulnak meg hogy a kisember még szegényebb legyen. És egyáltalán nem elhanyagolható az sem, hogy ezzel a rengeteg szén-dioxid kibocsájtással jó úton haladunk az öngyilkosság felé.

Éééés Neptunkódom: Q1GMFF
(Kéne egy szerkesztés gomb)

A szépsége a mostani gazdasági válságnak, hogy az olyan területek amelyek az alternatív energia előállításra fókuszálnak és a magas olajárak miatt jövedelmezőek voltak, most kellően nehéz helyzetbe kerültek. Nagyrészük, nagyon költséges és a befektetés lassan térül meg, ráadásul hitelből fedezték ezeknek a felépítését. Ennek következtében az elkövetkezdendő időben letehetünk az alternatív energiáról, hiszen nincs aki tőkét fektetne bele. A sajnálatos az az egészeben, hogyha mindig az olajár fogja meghatározni azt hogy környezettudatosan viselkedünk-e, akkor sosem jutunk előrébb. Szerintem a fenntarható fejlődésnek fontos része az is, hogy az emberek belássák, hogy ha most nem hajlandóak befektetni egy kis pénzt és mindent abból a szempontból néznek hogyan lehelt olcsóbban megúszni mindent akkor avval visszafordíthatatlan kárt okoznak. ( neptun: imxf1p )

Én is azokkal értek egyet, akik a megújuló energiaforrások hasznosítására irányuló innovációkat tartják a legégetőbb dolognak az emberiség jövője szempontjából. Nem vagyok ugyan sem jós, sem megrögzött környezetvédő, de ez a mértéktelen mennyiségű fogyasztás nem vezet jó irányba. Nem értek egyet azonban azzal, hogy a napjainkban zajló gazdasági válság háttérbe szorítaná ezeket a fejlesztéseket. Sőt, inkább egyre fontosabb, például az olaj árának kiszámíthatatlan változásai miatt. Tény, hogy ez egy igen költséges ágazat, de fel kell ismerni a szükségességét. Magyarország esetében pedig ezeket a költségeket ilyen-olyan állami és európai uniós támogatásokkal nagy mértékben lehetne csökkenteni. Ha pedig már felkerült a háztetőre a napkollektor, azt már semmilyen válság nem befolyásolja, legyen az olaj hordónként 100, vagy akár 400 $. :) (Neptun-kód: XLQYZW)

Nekem az a véleményem, hogy Magyarország könnyen meg tudná oldani az energia szükségletét, ha a saját szinte korlátlanul rendelkezésére álló geotermikus energiáját használná fel a hő és energiaelleátáshoz. Ezzel jócskán enyhíthetne a külföldi energifüggőségen. Tervben volt egy magyar-izlandi összefogás, amihez még az Európai Beruházási Bank is segítséget tudott volna nyújtani, de az izlandi államcsőd után nem tudni mi lett a tervvel.
Szerintem minden országnak abba érdemes erőforrást ölnie, amihez a természeti adottságai a legjobbak, nekünk ez a geotermikus energia. Érdemes lenne ennek az innovációját folytatni, hogy a lakásokat ne az orosz gázzal fűtsük fel télen.

Neptun-kódom én is lehagytam: N02osh

Nna, úgy látom a másik poszt kérdése (innováció hajtotta fogyasztói társadalom vs. kimerülő energiaforrások) erősen rányomta az itteni válaszokra is a pecsétjét. Én sajnos nem tudom most hirtelen megmenteni a világot és az egész emberiség érdekében fellépni, viszont lenne ötletem innovációra, ami tisztán gyakorlati jelentőségű, a szervezeti skatulyába sorolható és gyakorlatilag minden technológia háttér már adott hozzá.

Tehát amiben újítanék az a web 2.0 eszközeivel él: a közösségi média felhasználása a felsőoktatásban tartalomszolgáltatás céljára.

Vagyis: gondolom aki eleget netezik az látja hogy most minden a tartalomszolgáltatásról szól, de a milliónyi videó-, zene-, kép-, stb-megosztó oldal, a webdesign és a keresőoptimalizálás mellett ritkán lehet használható anyagokat találni. Mi meg épp egyetemisták vagyunk és minden félévben termeljük a félamatőr-félprofi (?) anyagokat, beadandókat, power point prezentációkat, tdk-kat (?), stb, ezeket mind fel fel lehetne tölteni, hogy ne a süllyesztőben/asztalfiókban végezzék. Lehetne pontozni, kommentelni, hivatkozni rá, stb, mint a közösségi címkéző oldalak (delicious, digg, stumble upon). A lehetőség már rég adott, a saját célra használható wiki-k tucatnyi fajtája ingyenesen kapható, csak kéne egy informatikában kellően járatos gazda az egészhez meg esetleg valamelyik vonatkozó tanszék fejese is védőszárnyai alá vehetné a kezdeményezést. Hogy bárki szerkeszthesse és elérhesse az felvet pár kérdést (copyright), de minden adott (pl. Creativ Commons) hogy legális keretek között lehessen tartani egy ilyen tudásbázist.
neptun(EIZFTE)

írjatok, kommenteljetek, vitatkozzatok!

O'Seamus
hhanuman.blogspot.com/

Az emberi elme és lélek folyton folyvást csak előre tör. Bár vannak elbukások is e folyamat során, de a cél az ezekből való tanulás,így a fejlődés új alapra helyezése. A 19-20.dik századig a civilizációk harcában lemorzsolódtak a túlzott előretörések, de vajon a globalizált, háború nélküli világban elég lesz-e a Föld bolygó az ember határtalan gyarapodási vágyának? Véleményem szerint nem. Így, ha valóban fenn akarjuk tartani a fejlődést és a békét, új teret kell adni az emberiségnek, tehát az űrtechnikáras kell helyeznünk a hangsúlyt. Az univerzális keretek ugyanis elhanyagolhatóvá teszik a globális problémákat.
ssnjg5

Szerintem az egész "piacos" dolog egy teremtett környezet, amit nem más, hanem mi, emberek segítettünk ahhoz, hogy létre jöjjön, nyilván szükségszerűen meg kellett ennek történnie.
Így ha már van egy ilyen környezetünk, akkor az tovább is fog haladni, ennek pedig egyik eszköze az innováció. Szerintem minden úgy történik, ahogy történnie kell, hiszen mi magunk alakítjuk a világunkat, és ebbe a vállalatok is beletartoznak a maguk innovációjával együtt. Tehát, ahogy már többen is mondták az innovációt nem szabad egyértelműen negatív dologként kezelni

Na jó feladom, hogy jó helyre írjak, mert már másodszor rossz helyre írtam be, ezért bocsi mindenkitől.

Tiszteletem mindenkinek!

Először is a környezetbarát termékek és technológiák fejlesztésekhez szólnék hozzá:
A jelenlegi válság hatásai tényleg negatívan érintik az alternatív energia iparágát, az alapvető okokat oliver13 hozzászólásában szerintem teljesen egyértelműek. Ami pedig a geotermikus energiát illeti, az nem annyira egyszerű, mint ahogy Beebor jellemezte. Amennyire én tudom, nálunk (Izlanddal ellentétben) nem olyan magasak a termálvizek hőmérséklete - hiába magas a geotermikus grádiens, Izlandon azért jópár működős vulkán is hozzájárul a "forró vizekhez". Ezért van az, hogy itthon inkább csak fürdőket építenek ezekhez a melegvizű forrásokhoz. Néhány helyen volt/van geotermikus energiával történő fűtés (pl. Szeged), de az ország nagy részén nem lenne "biznisz", az elektromos áram termeléséhez meg aztán tényleg "hidegnek" számítanak a hazai hőforrások. Szóval ez aligha oldaná meg teljesen az ország energia problémáit. Tekintettel Magyarország mezőgazdasági adottságaira szerintem nálunk a biomasszában van nagy lehetőség, de ez már egy másik téma...
Véleményem szerint az energiahatékonyság terén lenne a legcélszerűbb fejleszteni. Anyagilag is sokkal kedvezőbb: egy jó szigeteléssel ugyanúgy csökkenthetjük a CO2 kibácsátást, mintha a korábbi, kevésbé hatékony szigetelés okozta plusz energiát alternatív energiaforrásokkal termelnénk meg, de az első variácó jóval olcsóbb.

Másodszor: az innováció célja többek között, hogy az új termékekkel a fogyasztók életét megkönnyítsük. Ezért az egyik pont ahol szívesen látnék innovációt az a közlekedés, mivel az a stressz egyik fő kiváltó oka lehet. Tömegközlekedés terén a gyorsabb, környezetbarátabb eszközök fejlesztésére szerintem óriási szükség van (pl. gyorsvonatok). Emellett pl. a dugóelkerülő GPS készülékek fejlesztése is hatalmas ötlet. Ezzel mindenki időt és energiát takarít meg. Ha pedig az ember kevesebbet ül a dugóban vagy a vonaton, akkor a felszabaduló időt munkával, illetve pihenéssel töltheti, ami növelheti a jövedelmét, így valószínűleg áldozna is rá. Tehát ezen a téren szerintem az innovációk jelentős része meg is térül.

neptunkód: pj6mbt

Mint valaki említette korábban, és ebben van részben az igazság, hogy a háztartásokba kéne bevezetni a megújuló energia forrásokat alkalmazó technológiákat, másutt eléggé elterjedt és kivitelezhető a lakás, ház fűtésére a hőszivattyú, ami a földtől von el hőt és evvel az energiával fűti lakásunkat. ( bővebben: en.wikipedia.org/wiki/Heat_pump#Operation )
Viszont aki jelen volt a múlt heti előadáson amit a svéd miniszterelnök tartott, kiedrült, hogy olyan ország mint Kína ( akik a gazdasági világban és a környezetszennyezésben a ranglista elején állnak ), nem különösebben érdekli a kár amit okoz, fő hogy a gazdasági növekedés minnél nagyobb legyen. Ezt is jól mutatja, hogy 2007-ben a 10 legszennyezettebb folyó közül 5 Kínában volt ( van ). (www.ens-newswire.com/ens/mar2007/2007-03-21-01.asp)

Rengeteget gondolkoztam azon, hogy vajon gáz-e ide írni, de aztán úgy döntöttem, hogy teszek egy próbát és megosztom gondolataimat az általában pótszékekre is kényszerülő, igen népes publikummal. Mármint azokkal, akik veszik a fáradságot és fellesnek erre a weboldara. Nem sokat húznám az időt, bele is kezdenék a véleményem kifejtésébe, mely a második témához kapcsolódik. Ebben a kérdésben arra keresnek választ, hogy milyen innovációt látnék szívesen, legyen az az élet bármely területén. Ez a – véleményem szerint kissé felelőtlen – kijelentés igazán felkeltette az érdeklődésemet, és ez az oldal most teret ad a gondolataim kifejezésének.
Régóta töröm a fejem egy olyan megoldáson, amely egyszerre forradalmasítaná a diákok és dolgozók, egy szóval mondva a Budapesten reggel jövő-menő tömegek életét. Beszélhetünk itt nagy összekötő utak, körgyűrűk, vagy nagyon flancosan megfogalmazva highwayek építéséről, de Amerikában mindezek alapvetően hibás felfogása már évekkel ez előtt kikristályosodott és manapság is lecsapódik a mindennapos dugók sűrű szmogfelhőjével elegyedve.

Lehet az az út 2, akár 6 sávos, akkor sem tudja követni az utók számának szinte gombaszerű növekedését. Ahogy azt Varró László előadásán is láthattuk, a világon az eddig látott legnagyobb autópiac készül kinyílni, hiszen Kína is előbb utóbb az autó alapú országok közé fog tartozni, hiszen a MOL vezető közgazdászának szavait idézve ez minden modern társadalom alapja, emiatt – többek közt, gondolom én –tud az olajipar ily módon szárnyalni. De amikor – tegyük fel, egy magyar kispolgár – Géza (rendkívül nagy késztetést éreztem a Viktor vagy a Ferenc nevek használatára, de téma komolysága érdekében elálltam tőle) hazaér miután több, mint három órát vesztegelt a budapesti dugóban felteszi magának a kérdést: Miért jó ez nekem?

Másnap Géza elhatározza magát és, noha nem sok tapasztalattal a tarsolyában, de azért bártan és férfiasan lebandukol a metró hosszú, sötét alagútjába, gondolván tesz egy próbát a tömegközlekedéssel. Az első sokk a mozgólépcsőnél éri, amikor a legalább 4 elemivel rendelkező, amúgy is rossz arcú BKV ellenőrök elkapják, hogy miért nem vett jegyet magának. Miután Géza mentegetőzései szánalmasnak bizonyultak, hiszen milyen elcsépelt indoknak hangozhat az, hogy „nem tudtam, hogy hol a lyukasztó, meg nem is működött” és a többiek, jól meg is vágják 10 000 magyar Forintra. Ugyanis ennyi az ára annak, aki tudatlanul közlekedik. De nem baj, hősünk nem adja fel és mintha az előző kis incidens meg sem történt volna halad tovább, lefelé a mozgólépcsőn. Miután leért egy magával ragadó kép fogadja: egy sportcsarnoknyi ember képes bezsúfolódni egy szerelvénybe! Géza gyenge próbálkozásokat tesz a kocsiba való bezsúfolódásra, de szerencsétlenségére egy igen nagydarab emberrel találja magát szemben, kinek testszaga még rémisztőbb, mint az arcberedezése.

Gondol egyet Gézu – haver lévén már így is nevezhetjük – felszínre tör és bepróbálkozik a busszal. Reggel fél nyolc van, már csak fél órája van beérni a munkába, mert ha ezt elmulasztja, akkor még egy bérletet sem tud magának váltani legközelebb. Persze a büntetéssel nem kell foglalkoznia, mivel természetesen teljesen fiktív nevet és címet adott meg, szóval ha létezik Kedvező Áron nevezetű egyén a Büntetés utca 10 000 szám alatt akkor bizony nagyon szívni fogja a fogát. Visszatérve a buszhoz, Géza ott sem jár szerencsével, mivel a jármű még a járdáig sem tud eljutni, mivel ott már a szakállas, öreg nénik tülekednek a helyekért. Géza kénytelen gyalog elindulni, de nagy szerencséjére meglát egy biciklikölcsönzőt. Lévén, hogy már így is késésben van, kibérel magának egy cangát és azzal hasít az autók közt a dugóban. Illetve hasítana, amíg el nem ütnék, és amíg meg nem fulladna a szmogban. Egy szó, mint száz: Géza ma nem jut el dolgozni.

Géza így több, mint két órát késett a munkájából, ami miatt szörnyen rosszul érzi magát és akkor arra még nem is gondolt, hogy ezt a tortúrát ma még egyszer meg kell tennie. Miután a katasztrofális infrastrukturális helyzet újabb három órát elvett az életéből Géza hazaér és rájön arra, hogy holnaptól nem megy munkába és politikusnak áll. (Hiszen akkor nem kell dolgozni…) De ha meg mégis néha-néha be kell fáradni a parlamentbe, akkor marad az autó, ahol szól a Sláger Rádió Borossal, Bocskorral és Vogával, nincs izzadtságszag, és még enni-inni is könnyebb a dugókban. Az ülés kényelmességéről már nem is beszélve. Kit érdekel a környezet, és már bocsánat, de Géza magasról szarik a Kiotói Egyezményre is, mivel azt sem tudja hogy mi az. Többek közt ez jogosítja fel, hogy politikusnak állhasson... Mivel, – most figyelj: innováció! – a fogyasztót csak az érdekli, hogy Ő könnyebben, gyorsabban, kényelmesebben jusson el „A” pontból „B”-be. Nem foglalkozik a környezetszennyezéssel, – kivétel ha GreenPeace aktivista, de ettől most nagyvonalúan eltekintünk – nem érdekli a kipufogógáz, és még a CO2 adóra is fittyet hányva szeretne minél jobbat. Magának.
Gézát azonban marhára idegesíti a helyzet, ezért úgy dönt, hogy a fertelmesen komoly lobbi tevékenységét innentől kezdve arra fordítja, hogy közlekedési miniszterré avanzsáljon. Még az UD Zrt. egyik ügynökét is felfogadja, hogy találjon valami terhelőt a jelenlegi ürgére. Ez utóbbi meg is hozza a kívánt eredményt és egy hónapon belül Géza, az eddigi sajtreszelő-összeszerelő lesz a közlekedési miniszter, kinek újdonsült tisztje a tömegközlekedés forradalmasítása.

A bevezetőről ennyit, Géza szerepét átveszem és innentől kezdve – nem, mintha eddig nem – az én gondolataimat láthatja a kedves olvasó. Az elképzelésem inkább elméleti, mint gyakorlati, legalábbis gondolom én, mivel ilyesfajta megoldást még sehol nem láthattunk eddig. Az elgondolás igencsak réginek mondható, mivel történt egyszer, hogy elveszítettem jó pár okiratomat, melyeknek a visszavásárlása, megkeresése, újra elkészítése iszonyú sok időbe telt és jóformán megkeserítette az életemet. Ekkor gondoltam arra, hogy mi lenne, ha az embernek csak egy irata lenne összesen. Mi lenne ha egyszer az életben valami kompatibilis lenne valamivel? Gondoljunk például arra, hogy az összes telefongyártó, külön töltőtípust használ, csak és kizárólag azért, hogy nehogy a fogyasztó egy másik készülékhez tartozó töltővel is újra üzembe helyezhesse a telefonját. Vagy arra, hogy a modern informatikában nagy szerepet játszó videokártya-gyártók, főként az nVidia és az ATI, olyan szerződéseket köt manapság játékfejlesztő cégekkel, hogy az adott játék csak és kizárólag az Ő általuk gyártott VGA-val működjön. Mi lesz itt a jövőben? El sem tudom képzelni hányfajta kenyérszeletelő kést kell majd vásárolnom, hogy a sarki pékségben sütött kenyeret fel tudjam vágni…mert ha máshonnan hozom, akkor – elképzelhető, hogy – már nem lesz kompatibilis. Be kell látnunk, hogy iszonyatosan kemény verseny folyik manapság a piacon, mely tapasztalataim szerint főleg akkor tud felerősödni, hogyha nagy az ún. piaci koncentráció. Ergo, kevés vállalat folytat vérre menő küzdelmet a fogyasztók kegyeiért, mely elég undorító megoldásokat szül. Gondoljunk például az Apple csodakütyüjeire, az „i” betűkre. (iTouch, iPhone, iPod, stb) Minden termékhez külön, a manageléséhez feltétlenül szükséges szoftver áll rendelkezésre, mely a gépre telepítve szinte átveszi az irányítást. Felülírja a fáljainkat, prioritási sorrendeket állít át, fájlhozzárendeléseket generál. Csak hogy ne menjek el túlságosan messzire az informatikában, hoznék egy sokkal hétköznapibb példát is, a gerillamarketinget. Véleményem szerint a gerillamarketing rettentő vicces dolgokat hozott már össze a világon. Nem bírom megállni, hogy ne meséljem el az egyik élményemet, amikor egy neves autógyár kihozott egy NOVA nevezető típust. A rengeteg hirdetés hatására, főleg a nyugati országokban elindult az autó nagyarányú felvásárlása, kivétel Spanyolországban. Húú, az elemzőknek sem kellett több, egyből rácuppantak a dologra, hogy megtalálják a „hiba” okát, de sajnos a hosszas, eredménytelen küzdelmüket kénytelenek voltak az kudarc keserű szájízével befejezni. Miután azonban a Katalán és Baszk földön az autó már-már kritikán aluli eladási eredményeket produkált újra ráálltak a témára, de most már vették a bátorságot, hogy megkérdezzenek egy spanyolt is, hogy mi lehet ennek az oka. A válasz kiábrándítóan egyszerű: a NO VA spanyolul annyit tesz, „nem megy!”. Most komolyan ki venne meg egy olyan autót, amire már az eladásának pillanatában rá van írva, hogy „NEM MEGY!”. :)

Viccet félredobva gördüljünk tovább az igazi témánkra, úgy sem érdekel senkit a regélgetésem. Tehát beszéltem a kompatibilitásról, arról, hogy mi lenne ha mindenkinek csak egy irata lenne. Mindenre! Minden olyan államilag felülbírált és irányított okmányra, amit jelen pillanatban külön-külön cipelünk. Most megpróbálom összeszedni a gondolataimat és felsorolni, hogy milyen okiratok lehetnének egyben rajta egy darab kártyán:

• Személyi igazolvány
• Lakcím kártya
• Adókártya
• Jogosítvány
• TAJ-kártya
• Diákigazolvány
• OM azonosító kátya
• Bankkártya
• Mindenféle hülye akciókra feljogosító kártya. (Smart-kártya, Cora-kártya, stb)
• És még sokan mások, természetesen várom a javaslatokat…

És ezek csak azok amik most jutottak eszembe. És hogy hogy jön ide a közlekedés? Hát úgy, hogy akár a HÉV/busz/metró/villamos bérletet is fel lehetne jegyezni mindenki mellé, melynek megvételére interneten is lenne lehetőség. Manapság már az autópálya matricát is megvehetjük sms-ben, jelentkezhetünk az egyetemre elektronikus úton, hozzáférhetünk a pénzünkhöz az úgynevezett e-bankokon keresztül. Akkor miért ne lehetne egy olyan kártyát létrehozni, ami mindenki életét megkönnyítené.
Folyamatos cikkezést olvashatunk arról, hogy mennyire veszteséges a BKV. Minden évben horribilis összeges mennek kárba, a bliccelők, a közlekedés kis hatásfoka és a BKV igazgatók komoly végkielégítése miatt. Egy ilyen kártya a jegyellenőrzést is forradalmasítaná. Egyszerűen nem lehetne felszállni a HÉV-re, a kártya fotocellával való érvényesítése előtt. Az elképzelés egyszerű, a megvalósítás rendkívül sok problémát hordoz magában. Gondolni kell mindenek előtt arra a nemzedékre, ami nem az interneten szocializálódott, tehát az öregekre, nyugdíjasokra. Itt mondjuk, csak a 65 év alattiakkal kellene foglalkozni, mivel e kor felett már – amennyiben helyesek az információim – ingyenes a tömegközlekedés. De a technikailag képzetlenebbek, vagy a számítógépek térhódítását görcsösen elutasító anti-globalisták érdekében megmaradna a szabványos rendszer is, egy darabig. Körülbelül 10 éves átfutási időt képzelek el, ami az hiszem igencsak barátinak mondható. Aki ez alatt sem tanul bele az internet használatába, ami a mai világban már nem csak fontos, hanem létfontosságú, akkor nem is fog.

Összegezvén az eddigieket: tehát lenne egy kártya, ami egy egyértelmű azonosítóként szolgálna mindenki számára, csakúgy mint manapság a személyi igazolvány. Nem véletlen említem pont ez az okiratot, hiszen úgy gondolom, hogy ezt lehetne a legkönnyebben szabványosítani. Ezen megtalálható lenne az ugyancsak egyedi vonalkód, mely lehetővé tenné az emberek gyors, számítógépek és vonalkódolvasók által vezérelt azonosítását. Pontos, átjátszhatatlan és nem utolsó sorban gyors megoldás. A kártyához tartozna egy, az internet segítségével elérhető interface, egy saját profil, ahol szépen mindenki beállíthatná magának a preferenciáit, módosíthatná személyes adatait, bejelenthetne lakcím, vagy tartózkodási hely változást, stb. Elképzeléseim szerint a kártyát mindenki 14 évesen kapná meg, úgy mint jelen pillanatban a személyi igazolványt. Továbbá, minden kártyához járna egy személyes, nemzetközileg akkreditált bankszámla, amit a Magyar Nemzeti Bank biztosítana, amire például az egyetemi ösztöndíjakat vagy esetleg az állami versenyeken szerzett pénzdíjakat lehetne utalni. De természetesen a kártya 18 év felett, egy „igazi” bankkártyaként is funkcionálna, mellyel minden magyar állampolgár tudna vásárolni, automatából pénzt kivenni, és a többi. Ez rettenetesen nagy erőfeszítéseket igényel, mivel szabványosítani kellene az összes bankautomatát, és kompromisszumokat kellene kötni az összes európai bankkal, hogy tegyék lehetővé a velük való kereskedést. De mi ez ahhoz képest, hogy most jön a fém 200 forintos? Ezzel hány automatát és pénztárgépet kell megújítani? Biztosan rohadt sokat, és ennek még értelme sem sok van. Illetve, a Jegybank monetáris tanácsa szerint van, hiszen fel kell készíteni bennünket az eurós érmékre. A magyar lakosság – a Jegybank szerint – ugyanis nem becsüli nagyra a zsebében csörgedező aprópénzt és már csak amolyan kiegészítő összegként számol vele. Viszont az euró bevezetése után – valamikor 2085 körül – lesznek 2 eurós érméink is, ami a jelenlegi forint árfolyamok mellett több mint félezer forintot kóstál. Sőt, noha csak emlékérme formájában, de Ausztriában jelen pillanatban is forgalomban van fém 5 eurós, ami azért már egy kisebb vagyonnal egyenlő. Meg a kétszázasok amúgy is elhasználódnak, mivel rengetegszer cserélnek gazdát a kis értékük miatt. Végül is indokolt a döntést, de miért, az én forradalmian új ötletem nem elég indok? :) De mindez csak zárójelben.

Térjünk vissza a kártyára. A bevezetés költségeire még csak gondolni sem merek, mivel nem szeretnék felelőtlenül, több száz milliárdos összegekkel dobálózni, de mindezek meghatározása komoly kérdéskört jelenthet majd, melynek megoldását statisztikusokra, és gazdasági elemzőkre kell bízni. Az ellenőrzőkapuk telepítése, az összes önkormányzati hivatal átállása egy teljesen új rendszerre, a számítógépes rendszerek megtervezése és karbantartása, az új rendszer összehangolása a régivel, az átfutási időszak nehézségei, és a lakosság „átnevelése” borzasztó összegekbe kerülhet. Sokaknak mondtam már el az elméletemet, és a három legtipikusabb válasz a következő volt: 1. Te hülye vagy! 2. Túl drága! 3. És mi van azokkal, akik nem rendelkeznek internet kapcsolattal? Azt hiszem észrevehető volt, hogy a leggyakoribb válaszadókat az intelligenciájuk alapján állítottam sorrendbe. Igen, a harmadik aggály engem is elgondolkodtatott és sokáig nem tudtam olyan megoldást találni rá, ami ténylegesen eloszlatná az internettel nem rendelkezők kétségeit. De ha jobban belegondolunk, mennyivel kerül az többe, ha az ember kibérel magának egy gépet (kb. 300 forint / óra) egy órára, hogy elintézgesse az ügyeit, mint az, hogy beutazik tömegközlekedéssel a hivatalba, vagy a fővárosba, és személyesen, sok időt elvesztegetve tudja le az ügyes-bajos dolgokat.
Mindezeken kívül ez a kártya még sosem látott lehetőségeket nyújtana az államnak. Például az egyezményesített bankszámla miatt lehetőség lenne arra, hogy egy állampolgár, aki be van jegyezve egy céghez, mint alkalmazott, az állami bankszámlájára kapja meg a fizetését és egyéb prémiumait. A számlát teljes mértékben felülbírálva és figyelve Állam bácsi kiszámolgatná elektronikusan mindenkinek, hogy mennyi adót kell befizetnie, és ahogyan most a közalkalmazottaknál teszi, egyből levonná a fizetésből. Ez utóbbi kijátszható, más bankszámlák használatával, de egy bejelentett munkásnak törvénnyel kellene előírni, hogy a munkáltatójának csak az a bankszámláját adhatná meg. Ez megkönnyítené az APEH munkáját is, mivel egy vagyonosodási vizsgálat körülbelül fél perces procedúra lenne, a megfelelően archivált, és interneten tárolt adatok segítségével. A már amúgy is túlságosan elavult kézpénzes tranzakciókat pedig némileg visszább lehetne ezzel szorítani.

Most egy olyan kérdés jön, ami nagy visszhangokat kelthet. Véleményem szerint ugyanis minden állampolgártól, a kártya igénylésének folyamata alatt ujjlenyomatot és DNS mintát kellene venni. Ez, azt hiszem, a világ legbiztosabb rendőrségét tenné lehetővé, és igencsak szűkítené a már amúgy is irdatlan méreteket öltő államapparátus méretét. Persze, persze tudom én, személyiségi jogok, meg katalogizálás, de akkor is, gondoljunk csak bele! Milyen arányban szoríthatná ez vissza a szervezetbűnösét Magyarországon?

A kártya egyébiránt valahogy így nézne ki, az elképzeléseim szerint. (persze ez csak egy vicces képecske, a figyelem felkeltése céljából: MARKETING!!! :))

(ha nem jelenne meg a link, vagy a kép másold be a linket a böngésződbe, ha már eddig elolvastad legalább tudd miről beszéltem.:))

vpg12c.extra.hu/downloads/new_identitycard.jpg

Summa summarum, ez az egész ugyan olyan lenne, mint a Neptun, csak nem lenne olyan szar. Sokkal több lehetőség lenne, sokkal több programozó dolgozna rajta, a szerverek megbízhatóbbak lennének, az egész iszonyú „menő” lenne, nemzetközi szinten is. Lenne 24/7 telefonos segítségnyújtás és minden, ami egy ilyen nagyszabású projekthez kell. Sokan megcsinálták már ezt előttünk, csak nem kártyákkal, hanem telefonokkal, laptopokkal, és egyéb termékekkel. Nem nehéz ez, csak kell hozzá egy kis bátorság, és a lakosság megfelelő értesítése, tanítása, támogatása. Kérdés, hogy egy ekkora beruházást, és változást, melynek keresztülvitele szinte csak és kizárólag az egész lakosság és a politikai „elit” (szándékom szerint itt legalább három idézőjel lenne, hogy eléggé érzékeltesse az ironikus hangnemet, de sajnos a Word nem engedi.) teljes támogatása és esetenként önfeláldozása mellett valósulhat meg, hogyan lehet kivitelezni Magyarországon? Egyáltalában véve, a mostani agonizáló helyzetben, el lehet képzelni bármilyen innovációt?


Végül, annak aki eljutott idáig az olvasásban, köszönöm a figyelmet, és remélem tudtam valami újat, elgondolkodtatót mondani. Paradox módon az irományom végén bocsájtanám előre, hogy mindez, amit leírtam csak egy vázlat, egy gondolat, ezért még kétségtelenül vannak hiányosságai és nagymértékben kijátszható. Ennek kidolgozása még sok vitát és időt igényel. Pont ezért, szívesen fogadom az észrevételeket, kritikákat.

(neptun-kód: NJFXVS)

Feltétlenül a genetika és a gyógyszeripar fejlődését tartom az emberiség első számú érdekkének.A világ minden részén hasznos lenne, nem csak a fejlett országokban. A túlnépesedő területeken (Ázsia) a népességszám növekedés leállítására, míg az elöregedő területeken (Európa) az élettartam meghosszabbítására szolgálna. De ennél alapvetőbb problémákra is választ adna, mint a genetikai és gyógyíthatatlan betegségekre. Ilyenek például az AIDS és rák, csak hogy a legismertebbeket megemlítsem. Mint azt Manslow piramisa is mutatja az embernek először a fiziológiai szükségleteit kell kielégítenie és ezek között az egészség nagyon fontos, hiszen betegen kínok közt rövid ideig élve akármilyen tág fogyasztási lehetőségeink is vannak nem tudjuk elérni a boldogságot.

megjegyzés: A neptun kódot nem emailben kérik majd el amikor értesítenek hogy kapunk esetlen + pontot?

Szerintem a leginkább az egészségügyet kellene mert ez az ami a leginkább segítségre szorul. Sok új készülék, új technikák kellenének, mert mostanában elég sokat hallani hogy emberek élete múlik a mentők gyorsaságán, illetve az eszközök hiányából.

Mistress9Nine:
De, a Neptun-kód ráér majd akkor (ám ha valaki beírja ide is, az sem gond).

Szöszkével részben értek egyet. Igaz,hogy az Magyaországon egészségügybe kellenének fejlesztések,de ami kimaradt és sajna Magyaroszágon a legtöbben elfelejtenek az a PREVENCIÓ!!!
Miért kell meg várni,hogy valaki infarktust kapjon és az intenzívre kerüljön? Miért nem lehetne elkerülni ezt?Miért hallunk döbbenetes híreket,hogy a napi fogmosás (kétszeriről nem beszélve) rengeteg embernél nem evidens és ezáltal mennyi fogbeteg van? Miért nem sportol a mai gyerek? (tisztelet a kivételnek!).Lehet itt akármilyen technikai egészségügyi fejlesztés,ha az emberek mentalitása nem változik. Prevenciót pedig az oktatáson keresztül lehet talán a legjobban megvalósítani,már akár az óvodában. Én különböző prevenciós programok kifejlesztésében várnék minőségi életmódváltást.

Hát igen, tudod nagy_kukta, ezt nem annyira egyszerű manapság elintézni. Mármint a "nagybetűs" prevenciót. Noha az állam szemmel láthatólag tesz a fiatalság egészségének megőrzőse mellett, rengeteg szűrővizsgálatot szerveznek, melyben nagyarányban civil és önkéntes szervezetek, alapítványok segédkeznek.

Viszont ez NEM elég. Ahhoz, hogy valaki elmenjen egy vizsgálatra, olyan szemlélet is kell. Kell hozzá, hogy egy férfi ne félje elmenni az urológushoz, hogy egy nő ne érezze magát kellemetlenül, mikor nőgyógyászhoz kell mennie. Az említett témák külföldön már nem számítanak cikinek... Sajnos Magyarországon még igen. Egy szó, mint száz, szemléletváltásra van szükség, ami - természetesen - magában foglalja a hangsúly áthelyezését a betegségek megelőzősére.

Igen ám, csak ennek az átállásnak nyilvánvalóan lennének károsultjai is. Nevezetesen a gyógyszergyártók, a patikusok és az egyéb kuruzslók. A multinacionlás gyógyszergyártásnak egyértelműen érdekében áll az, hogy az emberek betegek legyenek. Az pedig, hogy inkább megelőzzék a betegségek kialakulását nem mondható kifejezetten a céljuknak, sőt! Ahogyan azt a Richteres előadáson is hallhattuk a gyógyszerek többsége terápiára haszálatos, nem pedig prevencióra. Mondjuk a megelőzésben is van pénz, gondoljunk itt például a manapság igen elterjedt koleszterincsökkentőkre, de azért nem annyi mint a terápiás gyógyszerek gyártásában. Legalábbis véleményem szerint.

Az életmódváltás, ahogy említed, szerintem is fontos, ha nem a legfontosabb. Komolyan mondom, ez a nép a mediterrán éghajlaton élők lustaságát ötvözi a skandinávok egykedvűségével. Kiábrándítóan keveset sportolunk, mozgunk és rendkívül helytelenül étkezünk. Sajnos ez a mi kultúránk. Kérdés, hogy ez egy érték, amit meg kell őrizni, mert ettől lesz magyar a magyar, vagy inkább meg kellene változnunk? De akkor ki enné meg a tradicionláis töltöttkáposztánkat? :S Nehéz kérdés, tény...

Megpróbálom összeszedni valamennyi területet, ahol véleményem szerint leginkább szükséges lenne az innováció:

1. közlekedés. Erről már többen beszéltetek, és szerintem mindenképpen ez legyen az első helyen, mert ez függ össze az olaj világpiaci árával, az új energiaforrásokkal stb., szóval a gazdasági függőséggel és fejlődéssel is. Persze a tömegközlekedés az, amit főleg fejleszteni kéne, hogy kényelmesebb legyen az utazóknak (napi 3-4 óra busz, metró eléggé elveheti az ember életkedvét), és így egyre többen vegyék igénybe. Nem vagyok biztos benne, hogy emerde kártyás ötlete ezt szolgálná, elég szokatlan ötlet, és ha megvalósul, akkor először úgysem itt jelenik meg :( De az biztos, hogy a ma rohamosan fejlődő informatikának egyre nagyobb utat lehetne adni a közlekedésbe (1 kezdetleges ötlet: az ember a neten jelentkezhetne valamelyik járműre), de ez csak a hozzáértőknek lenne egy nagy lehetőség, és nem lenne muszáj az időseknek és a PC-elleneseknek is megtanulni kezelni a gépet. Gaga89 hozzászólásához: ma még nem vészes a szén-dioxid kibocsátás mennyisége. Sok elemző ijesztget vele, de a növények képesek kezelni szinte a teljes mennyiséget. Van ugyan pár kritkus hely a Földön, de Magyaro. tudtommal nem tarozik bele, és az ökológiai katasztrófát remélhetőleg el tudjuk kerülni az innovációval.

2. Informatikai képzés. Már az előző téma is ide vezetett át. Hát igen: ma már nem lehet élni számítógépek (ismerete) nélkül. Ezért ennek az oktatását sürgősen fejleszteni kéne, pl. növelni kéne az ilyen órák számát a gimnáziumokban, mert most ha 3-4 évet tanulja az ember 12 alatt, és az utolsó 4 évben már semennyit (nálunk legalábbis így volt). Ezzel párhuzamosan egyszerűbbé is kéne tenni a gépek használatát, hogy az emberek kedvet kapjanak rá, így pl. a NEPTUN-t is lehetne jobbá tenni. A Youtube-on már mindenféle kis extra lehetőség van a felhasználóknak, pl. lehet beleírni szöveget a vidikbe, ehhez hasonló jó ötletek kellenének.

3. Egészségügy. Állítólag ebben van ma a legnagyobb üzlet. Nagy_kuktának igaza van, szükség lenne prevencióra is. De ami igazán fontos lenne: a szakképzett személyzet számának növelése, bérezésének átszabása, mert jelenleg inkább mennek ki Svédországba mint maradnak itt. Pedig itt a 3 millió nyugdíjas, és minden átlagember bármikor lehet beteg. Ha Magyarország szempontjából nézzük a dolgokat, akkor ez kéne az első helyen álljon, de ha az egész világ szempontjából nézzük, akkor jó lesz ez a számozás.

Ha ez valakinek nem tetszik, nyugodtan javítson ki...

Emerdére reagálva: A töltött káposztáról nem kell lemondani.... Sőt én nem akarok :) Sportolással véleményem szerint csússzanhat az a káposzta,de ebbe nem mennék bele részletesen,mert a biológiai viták nem a mi reszortunk itt.
Azt akkor sem fogadom el,hogy egy országnak az legyen az érdeke,hogy például gerinferdült ifjúságot termeljen ki,aztán meg nyugdíjas korában veheti aranyáron a tucat gyógyszert! Gondold el,ezt a csomó beteget én, te és mi mindannyian,mint adózók pénzéből kell ezt megfizetni!
Nem hinném,hogy prevencióval minden betegséget meg lehetne szüntetni,lásd van még más európai ország,ahol az egészségügyi helyzet sokkal jobb,de a multik még sem csődöltek be ottan és ugyanakkor működika a prevenció. Itt mondom alapvető gondok vannak,nem egy két hiányosság, ilyen a fogmosási kultúra, alkohol és drogfogyasztás és had ne soroljan tovább...

Lehet, hogy elég földhözragadt vagyok, de én elsősorban olyan területen látnék szívesen innovációt, ami a hétköznapi élethez kapcsolódik és konkrétan érint engem, ilyen például a szolgáltatók (áram, gáz), a posta, tömegközlekedés, de még lehetne sorolni. Mégsincs sok sanszom rá, hogy magasabb színvonalú szolgáltatást nyújtsanak, mert az embernek nincs választási alteratívája, úgyis őket fogja választani, nem tehet mást - nincs verseny. Akkor meg minek vernék magukat költségekbe teszem azt azért, hogy létrehozzanak valami épp-kézláb rendszert, ami nyomon követi a küldeményeket csak úgy, különösebb felár nélkül; pedig ez még csak nem is járna több évtizedes kutatómunkával...

Másokat megismételni nem akarok; én amit az országban hiányolok, az főképp a szervezeti innováció. Az egészségügyben is, nem az a baj, hogy nincs elég kutatás, meg műszerek (persze az is baj, hogy nicns rá pénz) - hanem olyan az egész rendszer, hogy a beteg ötször meghal, mire kapcsolatba kerül a legközelebbi kórházzal -, de ugyan ez van, hogyha valami ügyintézésről van szó. Legyen mondjuk szó akár telefonról, internetről, sokkal szimpatikusabb egy olyan cég, ami ezt a lehető legkevesebb macerával, legzökkenőmentesebb módon oldja meg - és ez nagyban múlik az információs rendszerükön (példának okáért az nagyon vonzó, hogyha az ember interneten keresztül tudja intézni a dolgait, és nem kell miatta utazgatni, meg telefonálgatni, és az internetes ügyintézés már sok helyen teret hódított).

Jah igen, és hogy ez az emberiség életminősége szempontjából fontos-e? (most olvastam el redesen a kérdést :) ) Azt kell mondjam, hogy igen, mert spórplunk vele időt, energiát (kevésbé környezetterhelőbb, ha belegondolunk, nem kell fölöslegesen utazgatni, stb.), pénzt, és az egyén életminősége is kétség kívül javul.

Én (természetesen a fentebb felsoroltakon kívül) az oktatási rendszerben látok szükségesnek innovációt. Ahogy látom, nem fordítunk elég figyelmet az általános és középiskolai pedagógusok képzésére - pedig jelentős részben az ő kezükben van a társadalom és ebből következően a gazdaság fejlődése. Hogy ne csak rébuszokban beszéljek: egy inkompetens pedagógus társadalmi integrációra képtelen felnőttekkel "ajándékozhatja" meg a társadalmat, akik tehát perifériára szorulva nem tudnak munkájukkal hozzájárulni a gazdaság fejlődéséhez. A tanároknak legalább olyan fontos szerepük van, mint az orvosoknak - sajnos ezt a fizetésük egyáltalán nem tükrözi. Nem tudom, az ilyen irányú fejlesztések mennyiben tekinthetők innovációnak - de az biztos, hogy hosszú távon nagyban hozzájárulnak az emberiség életminőségének javulásához. (Végül is az oktatás is egy szolgáltatás, csak egyetem előtt nem mi fizetünk érte, hanem az állam - kivéve a magániskolákat.)

Emerdere reagálva,

Amit megfogalamztál, akik nem olvasták: elképzelése, hogy minden kártyát(személyi, credit, tb stbstb) egy elektronikusban tároljanak, szóval ilyen létezik: RFID a neve, USAban páran már használják, az emberek karjába (kb csukló résznél) operálják bele.
Ezzel a kapcsolatban a véleményem: ambivalens érzelemmel vagyok iránta, mivel tartok tőle, ha elterjed, onnantól már csak egy kis lépés az orwelli "nagy testvér" állam létrejötte, beleraknak még egy gps egységet + ahogy te is írtad ujjlenyomat miegymás. Ha ilyen irányba menne el nem tetszene, máskülönben nyilvánvaló előnyei vannak a rendszernek.
(neptun: pm28o9)

Egyetértek azokkal akik szívesen látnának innovációs lépéseket a közlekedés, az egészségügy illetve a megújuló energiaforrások terén.
Felvetettétek a kompatibilitás kérdését is, arra azonban, felhívnám a figyelmet, hogy ez egy csomó új kérdést szül. Melyik mobilgyártó töltője legyen a szabvány? Vagy egy teljesen újat kell létrehozni? Ez a vállalat sikeres lobbi tevékenysége(+egy kis korrupció, hiszen tudjuk: minden szentnek...) akár monopol helyzetbe hozhatná az adott gyártót, legalábbis egy rövid időre hatalmas versenyelőnyhöz jutna. meg persze mindezt ki szabályozná? A mindenható EU vagy vmi újfajta szabványhivatal?
Minden esetre valóban jó az ötlet, csak igen nehezen megvalósítható. Illetve a már néhány területen amúgy is túlszabályozott életünket akár meg is nehezíthetné...
Most pedig leírnám az én ötletemet az emberiség megmentésére:)
Óriási probléma elsősorban Afrikában az ivóvíz kérdése, de ne menjünk olyan messzire! Hatalmas a probléma például Cipruson is, vagy az egyik legfejlettebb országban Ausztráliában.
Mindez hatékony szennyvíztisztítási módszerekkel elkerülhető lenne.
Van egy módszer a Phytoremediation, amely növények segítségével tisztítja meg a szennyvizet, olcsón és költséghatékonyan, természetbarát módon. természetesen még nem teljesen tökéletes rendszer erre kellene szerintem nagyobb figyelmet fordítani, ez még innovációra szorul. mondjuk jó lenne, ha az egész világ közpénzeit nem olyan kutatásokra fordítanának, ami azután bekerül az éves top10 értelmetlen kutatásokba. Keressetek rá, megéri.
Szóval kutatás, kutatás, kutatás, de értelmesen!

szerintem elsősorban az emberek gondolkozásmódjában (sztereotípiák) van szükség innovációra:)
másrést pedig a biztonságpolitika területén: a Schengeni bővítéssel egyre fontosabbá válik a külső határok ellenőrzése- megoldást találni nehéz, de például az ujjlenyomat ellenőrzés a határokon egy részmegoldás lehetne. sokan nem tudják, de erről már született is megállapodás az EU-ban, és be akarják vezetni. az ehhez szükséges technikai háttér (útlevelek cseréje, benne ujjlenyomat) fejlesztésére, kialakítására szükség lehet.
közhely, de nyilván szükség van innovációban az orvostudományban, meg úgy alapvetően a természettudományok területén. sajnos Magyarországon ma is keveset fordítanak erre, pedig hosszútávon ez nem kiadás lenne, hanem óriási befektetés. rövidtávon pedig a társadalmi tőke nem kihasználása. olyan, mintha tegyük fel lenne egy aranybánya és hagynánk beomlani. mert körbenézve rengeteg kutató van (lenne), többezer fiatal, kreatív ötletekkel, amik így nem valósulnak meg (vagyis de, csak külföldön). de ami még ennél is fontosabb, az a média-kommunikáció innovációja kell, hogy legyen. nem értem, hogy ha többtízezren járnak kommunikáció-médiatudomány szakra, akkor hogy lehet, hogy még mindig ennyire (félre)vezethetőek, hiszékenyek az emberek, és megesznek mindent amit eléjük tesznek... (persze nem lehet általánosítani.) a média egy eszköz, mellyel véleményt formálhatunk, befolyásolhatunk, alkothatunk-ha jól alkalmazzuk. (nyilván a mai médiát sem ilyen szándékok vezérlik, pontosabban azokat, akik ebbe fektettek be-vagy akik mondjuk lefizetnek....)
ami szintén innovációra szorul, és egy olyan kérdés, ami szerintem mindenki életét befolyásolja, az az internet miatt a zeneiparban megváltozott helyzet, a művészek ellehetetlenülése, és az az ördögi kör, melyben mindenkit meg lehet érteni. a CD-k drágák, ha van rá lehetőség, az emberek letöltik. a kiadók árakat emelnek. az eladható pedig sok esetben nem az érték lett, hanem ami mögött a megfelelő pénz, marketing van. egy olyan megoldásra lenne szükség, ami motiválna minket a művészetek megismerésében, az alkotni akarókat (végülis a művészet is innováció:)), pedig alkotni.

ja és GQFYEH: )
ha pedig Neptun kód, ott is lenne szükség innovációra:):):):)

A leginkább relevánsnak talán a környezetszennyezés témakörét tartom. Hiszen ha ilyen ütemben használjuk el, akkor nem sokára nem lesz helyünk innovációra, hacsak nem a Holdon, amely elképzelés egyébként egyáltalán nem irreális, de ezt később...! Tehát a legnagyobb problémám az energia kinyeréssel valamint előállítással van, ugyanis még mindig nem igazán vettük észre, hogy mennyi alternatív forrása is van az energia előállításának. Persze ez nem csoda, hiszen a gazdaság egyes nagy befolyású szereplőinek nem igazán célja ezen források feltárása, éppen ezért igyekszenek ezeket elnyomni és az egekbe emelni a gáz illetve az olaj piaci árát. Igaz ugyan, hogy hatalmas pénzekbe kerül egy-egy alternatív forrás kihasználása, de hosszútávon bizonyítottan megtérül, főleg ha Földünk érdekeit is figyelembe vesszük. A másik probléma is itt adódik, hogy nincs igazából, aki ilyen fejlesztéseket kieszközöljön, egyrészt ugye az előbb említett "konkurencia" miatt, valamint a szakképzés elmaradottsága is negatívumként említhető meg. Ki fejlesztene olcsóbb módszereket, ha egész Európában mérnök hiány van?

(xx3p8l)

Kedves Hozzászólók!
Chikán Attila és Czakó Erzsébet ezúttal engem kért fel, mint az intézetben az innovációval foglalkozó kollégát, hogy fűzzek néhány kommentet a bloggolók véleményéhez. A következőkben megpróbálom összegezni az olvasottakat, kiemelni a közös a pontokat és az eltéréseket.
Úgy érzem, igaza van SCUMM-nak, hogy bizonyos tekintetben más-más értékeket fontosabbnak tartó eltérő szemléletekről is szó van. Nagyon leegyszerűsítve, egyik oldalon állnak a kapitalizmust alapvetően elfogadók, akik bár hibáit is látják, és néha szóvá is teszik, de hisznek annak önkorrekciós képességében, míg a másik oldalon a mai fejlődést zsákutcának tartók, akik a fogyasztást tudatosan korlátozni szeretnék, az anyagi javak ellenében a belső értékekre nagyobb hangsúlyt fektetnek, s a buddhista szemléleten alapuló életvitelre, mint egy lehetséges kiútra tekintenek. Egyelőre ez utóbbiak túlnyomó kisebbségben vannak, főleg akik tényleg e szemlélet szerint élnek, de megint csak helyt adok SCUMM-nak: tudnak kellemetlen kérdéseket feltenni. Ugyanakkor arra felhívnám a figyelmét, hogy nem azért követik ezt az életformát, mert nem telik nekik minden hónapban új cipőre, hanem mert azt gondolják, hogy a tartós cipő a jó cipő.
Persze a környezetvédelem, a felesleges fogyasztás és termékek elutasítása egyre inkább részévé válik a fejlett világ embere gondolkodásának, s ez szépen megmutatkozott a hozzászólásokban is. A legtöbben például úgy látják feloldhatónak a kérdésben megfogalmazott ellentmondást, hogy az innováció segíthet, és ez is lenne az egyik fő feladata, hogy segítsen a környezeti problémák kezelésében. Például ÉviK és Mistress9Nine szerint a jövőben előtérbe fognak kerülni környezetvédelmi innovációk, vagy Sonka1 szerint az elektronikai iparban az innovációk csökkentik a hulladéktermelést. Nagy _kukta, Orsi 06 és reflections is jól látja szerintem, hogy ezt a fejlődési tempót nem bírja elviselni a természeti környezet, ezért vissza kell venni belőle, illetve megtalálni a környezetkímélő formákat. De nagyon jó, amit Angelica Lorewell ír, hogy az innovációk irányulhatnának nagyobb mértékben a hátrányos helyzetű, fogyatékkal élő embertársaink életének megkönnyítésére is.
Nagyon helyesen látja Cziráki, hogy sok múlik rajtunk fogyasztókon, hogy felülünk-e minden haszontalan újításnak, mert végső soron a fogyasztói válasz dönti el, hogy egy új termék sikeres lesz-e. Persze ágota22-vel ellentétben azt kell mondanom, hogy nem mindig tudjuk mi a jó nekünk fogyasztóknak, mint például Lachty is írja, sok igényünk mesterségesen gerjesztett a vállalatok által. Vedres Péter is lényegében ehhez a gondolathoz csatlakozik, amikor megállapítja, hogy az átlagember sokszor már nem tud lépést tartani az innovációval. Ezzel kapcsolatban érdekes új fejlemény, hogy például a laptopok vagy mobiltelefonok esetében, a szegényebb országok vagy az idősebb emberek számára egyszerűbben használható, kevesebb funkcióval rendelkező termékeket dobnak piacra. Ez is egy innováció!
Elgondolkodtatóak a Lachty által idézettek „A vadászó ember” című műből. Persze nem is kell ide sci-fi „körítés”, hisz jól tudjuk, hogy egyes kultúrák Dél-Amerikában gyorsan felvirágoztak, majd egy pillanat alatt eltűntek, mert felélték természeti erőforrásaikat.

Bocs, véletlenül a 2. kérdéshez is elküldtem az elsőhöz fűzött kommentjeimet.

Tisztelt Hozzászólók!
Ezúttal tényleg a második innovációs kérdéshez érkezett véleményeket tekintem át, igaz sok tekintetben átfedés van a két téma között. Folytatódik például a környezetünket kímélő technológiák innovációja fontosságának a hangsúlyozása. Gaga89 a benzin és dízel motorokat váltaná fel gyorsan, Cziráki a megújuló energiaforrások hasznosítására irányuló innovációkat gyorsítaná fel, míg d.s. egy kisebb figyelmet kapott, de nagyon fontos témára hívja fel a figyelmet: a lakások jobb hőszigetelésével óriási mennyiségű CO2-től szabadíthatnánk meg földünket. Most amikor a válság hatásainak kivédéséről van szó gazdaságélénkítéssel, erre Magyarországon is nagyon oda kellene figyelni, hisz itt olyan beruházásokról van szó, amelyek biztosan megtérülnek a fűtésszámláinkban, közben munkahelyeket teremthetnek és tarthatnak meg az építőiparban, s e területet ösztönözhetik az innovációban.
A szennyezés kibocsátás csökkentése egyébként valóban az egyik legfőbb fókusza a környezetvédelmi K+F-nek. Az élenjáró vállalatok közé tartozik például a Du Pont, amely az utóbbi években jelentősen növelte beruházásait a zöld termékek és a tisztább technológiák fejlesztésében, vagy a skandináv ABB, amely évi 2 milliárd dollárt szán környezetvédelmi K+F-re, olyan területeken, mint például az erőművek égési rendszereinek alacsonyabb szintű emissziója, vagy alacsony veszteség mellett működő elektromos átviteli rendszerek.
Nagyon jó ugyanakkor oliver13 meglátása, hogy az alternatív energia utáni kutatásokat paradox módon hátráltathatja a gazdasági válság, hisz olcsóbb lett az olaj. Ez persze csak rövid távon lehet igaz, tehát akik előretekintenek azokat nem befolyásolja, de ez az észrevétel mindenképpen rávilágít arra, hogy az ilyen innovációk bevezetésére és egyáltalán az ilyen célú kutatások intenzitására nagy hatással van a tényezőárak alakulása és a megtérülés.
Ha már előrelátás, ZJL-hez kapcsolódva, talán még az új bolygók meghódítása nem az űrkutatás kiemelt iránya, de kétségtelen, hogy kezdünk már róla gondolkodni.
Szóba kerültek az egészségügyi innovációk, például Mistress9Nine vagy Szöszke007, illetve nagy_kukta a prevencióra hívja fel a figyelmet. Valóban életünk minősége szempontjából ez a terület érint bennünket legközvetlenebbül. (De lehet, hogy csak öregszem, azért mondok ilyeneket.) Abban nem értenék egyet emerdével, hogy multinacionális gyógyszergyárak abban érdekeltek, hogy az emberek betegek legyenek. Nem érnek rá ezen morfondírozni, mert adunk nekik elég munkát – sokszor civilizációs – betegségeinkkel, ráadásul rengeteg új vírus áll még lesben, hogy újabb és újabb leckét adjon fel az orvostudománynak és a megfelelő ellenanyagokat kidolgozó kutatóknak.
Egyetértve Flying Dutchman és ágota22 hozzászólásával nagyon fontosak a közüzemekkel kapcsolatos innovációk a postától a tömegközlekedésen keresztül a szennyvíztisztításig.
Elnézést kérek azoktól, akikre nem reagáltam közvetlenül, de azt mondhatom, hogy mindenkinek a véleménye nagyon érdekes és sokszor tanulságos volt.