Az egyetemi tanulmányok megkezdése előtt sok diák szembesül azzal problémával, hogy vajon miből fogja kifizetni az esetleges tandíjat, vagy amennyiben ez nem érinti, akkor is ki kell fizetnie a kollégiumot/albérletet, utazási költségeket, taneszközöket és az egyéb költségeket, amelyek szükségesek a megélhetéshez. Azokban a családokban, ahol a szülők nem tudják támogatni gyermeküket, jó megoldásnak tűnik igénybe venni a Diákhitelt. Manapság egyre több egyetemista kezdi meg tanulmányait a Diákhitel forrásaiból.
Nézzük is meg, hogy mi az oka annak, hogy ilyen népszerűségnek örvend ez a hitel konstrukció.
Magyarországon jelenleg kétféle diákhitelt tudunk igénybe venni.
Az egyik a Diákhitel1, amelyet minden a 35. életévét még be nem töltött hallgatói jogviszonnyal rendelkező egyén igénybe veheti. Fontos kiemelni, hogy mind az állami ösztöndíjas, mind a költségtérítéses hallgatók élhetnek ezzel a lehetőséggel, illetve az illető tanulhat akár nappalin, levelező vagy távoktatásos formában is.
Nagy előnye, hogy nincs hitelbírálat, nem kell jövedelem, sem kezes, sem fedezet. Bármire elkölthető, lehet választani, hogy milyen rendszerességgel milyen összegekben utalják a hitelt. A törlesztést elegendő a hallgatói jogviszony megszűnése után, legkésőbb azonban a 35. életév betöltése után elkezdeni törleszteni. A törlesztés jövedelemarányos, és bármikor lehet költségek nélkül előtörleszteni.
A legújabb konstrukció a Diákhitel2, amelyet csak azon hallgatói jogviszonnyal rendelkező, 35. életévét még be nem töltött hallgató vehet fel, aki önköltséges formában kezdi meg tanulmányait. A Diákhitel2 felvételéhez sem szükséges hitelbírálat, a törlesztés ugyanúgy működik, mint a Diákhitel1-ben, azonban hatalmas különbség, hogy ez csak felsőoktatási képzés költségére fordítható. A hallgató konkrétan nem is kerül kapcsolatba a hitellel, mert azt azonnal a felsőoktatási intézmény számlájára utalják. A Diákhitel2 nagy előnye, hogy a kamat csak 2%, mert a többi részét az állam átvállalja.
Véleményem szerint érdemes igénybe venni a Diákhitelt, amennyiben szükségünk van rá, hiszen a többi hitelhez képest, sokkal kedvezőbbek a feltételek és sokkal "hallgatóbarátabbak" ( főként a Diákhitel2 2%-os kamata).
Nem szabad azonban azt sem elfelejteni, hogy akármilyen kedvezőek is a feltételek, ez is egy hitel, jól át kell gondolni, hogy érdemes-e életünket hitellel a zsebünkben kezdeni.

Véleményem szerint a Diákhitel felvételt nagyon fontos alaposan átgondolni. Először is mérlegelnünk kell, hogy a megszerezni vágyott diploma segítségével milyen esélyekkel tudjuk visszafizetni a hitelt. A továbbiakban megpróbálom összefoglalni a Diákhitel előnyeit és hátrányait.
Előnyök:
- Nagyon kedvező kamatozása (7,5%, illetve 2% kamat), és hosszú futamideje miatt rendkívül kedvező mind a Diákhitel 1, mind pedig a Diákhitel 2. Kedvező benne, hogy a törlesztést csak a diploma megszerzése után kell elkezdenünk, és hogy az első években nagyon alacsony a kötelezően visszafizetendő összeg.
- A Diákhitel 1 szabadon felhasználható, így az arra rászoruló kezdő egyetemistáknak érdemes felvenni. ((A Diákhitel kedvező kamatozását mutatja, hogy régebben amikor még magasabbak voltak a betéti kamatok, néhány jó eszű egyetemista tanuló még hasznot is húzott Diákhitel 1-en. Mivel valamikor a betéti kamatok magasabbak voltak, mint a Diákhitel kamatai, így nem volt nehéz pénzt csinálni a Diákhitel 1-ből.))
- A Diákhitel 2 néhány diáknak az egyetlen megoldás, hogy olyan helyen tanuljon tovább, ahol igazán szeretne.
Hátrányok:
- Nem tudhatjuk teljesen pontosan, hogy a gyorsan változó munkaerőpiacon milyen igények lesznek 5 vagy 10 év, így a hitel felvétele elég kockázatos. Előfordulhat ugyanis, hogy az egyetemről kikerülve nem találunk munkát. Emiatt csak annyit tanácsolhatok, hogy a hitelfelvétel előtt nézzük meg, hogy a választott szakunknál mekkora a kikerülő hallgatók között a munkanélküliségi arány. Ha ez kiugróan magas, akkor véleményem szerint kerülni kell a hitelfelvételt.
- A Diákhitel 1által igényelt pénz szabad felhasználású. Így az összeg könnyen kifolyhat a virgonc, élni és bulizni vágyó egyetemista kezéből, akinek életében talán most először van saját "jövedelme". Emiatt fontos, hogy a szülő tisztában legyen azzal, hogy gyermeke hogy bánik a pénzzel. Ha a gyermek "szórja a pénzt", fontos hogy a szülők ezt valahogy megelőzzék (pl.: kisebb adagokban adják oda a pénzt gyermeküknek).

Szerintem csak abban az esetben érdemes felvenni, ha nincs más megoldás a felsőoktatásban tanuló diák egy adott helyzetében. Tehát akkor, ha elengedhetetlen ahhoz, hogy tanulhasson valaki, így lehet szükség a diákhitel valamely formájára a kettő közül. Előnye, hogy nagyon alacsony a kamatozása, hosszú futamidejű, és a legfontosabb, hogy azoknak is lehetőséget biztosít a tanulásra, akinek más forrása nincs erre a célra. Hátránya viszont, hogy senki sem szeretné hiteltörlesztéssel kezdeni az életét, így viszont sokak kénytelenek. Emellett sohasem lehetünk biztosak abban, hogy amit ma adott feltételekkel felvettünk hitelt anak feltételei nem fognak-e megváltozni, így hitelt felvenni mindig nagy kockázattal jár. A szabad felhasználású hitelnél lehet, hogy azt az adott személy nem a tanulmányaihoz szükséges költségek fedezésére használja fel.

Hitelt felvenni mindig nagyon komolyan megfontolandó döntés, legyenek akármilyen csábítóak a konstrukciók. Több embertől hallottam, hogy diákhitelt felvenni már csak abból a szempontból is előnyös, hogy "megforgassuk a pénzünket". A korábbi években lehet, hogy volt ilyesmire lehetőség, de a mai magas kamatok miatt ez szinte lehetetlen, és szerintem csak azoknak éri meg ez a lehetőség, akik semmilyen más formában nem tudják finanszírozni tanulmányaikat. Mindemellett kifejezetten jó, hogy van egy olyan rendszer, amelynek keretein belül a hallgatók kedvezményes feltételek mellet vehetnek fel hitelt. Egyrészt nagyon sok tanulónak ez az egyetlen lehetősége, amit nem is csodálok, hiszen ma már az egyetemi tandíj többszázezer forintnál kezdődik. A kamat hallgatóbarát, és a feltételek is sokkal kedvezőbbek más hitelféltételekhez viszonyítva. Más részről hitelt felvenni mindig kockázatos, soha nem tudhatjuk megtérül-e befektetésünk, arról nem is beszélve, hogy az évek során változhat a pénzügyi helyzet (lást a svájci frank hitelesek esetét). Szerintem mérlegelni kell, hogy mennyire éri meg nekünk ez a befektetés, miszerint úgymond meg kell "vásárolni" a diplománkat, és ez alapján dönteni, hogy felvesszük-e a hitelt, vagy sem.

Sok egyetemen a ponthatárok igen magasak (gondoljunk itt a gazdálkodástudományi, jogi képzésekre), ezért ha ilyen szakokon szeretnénk tanulni és nem jutunk be fizetnünk kell. Sokan kényszerülnek emiatt más szakot választani.

A diákhitel 2 igen jó lehetőség a képzési költségek fedezésére, hiszen csupán 2%-os (kb az infláció) kamattal juthatunk hozzá. Tehát ha még nincs is szükségünk az összegre hanem lekötjük akkor is érdemes felvenni::D Ha az egyéb felmerülő költségeket tudjuk fedezni akkor érdemes ezt választani, hiszen a jelenlegi szabályozások szerint az önköltséges hallgatók nem kaphatnak ösztöndíjat.

A szabadon felhasználható Diákhitel 1 felvételét alaposan meg kell fontolni, hiszen jóval magasabb 6 % -os kamattal kell számolnunk. Vigyázni kell, hogy jól osszuk be ezt az összeget!

Azt hiszem azonban, hogy az oktatás egy olyan terület amire érdemes pénzt fordítani.

Diákhitel... napjaink egyik kényes vitatémája. A felsőoktatási tanulmányokat kezdeni kívánó diákok számára fel kell mérniük azt, hogy fenn áll annak a lehetősége, hogy kap állami támogatást tanulmányaihoz. Figyelembe kell venni a szülők támogatási képességét, hiszen sok esetben lehetetlen egy családnak a tandíjat kigazdálkodni, nem is beszélve az egyéb költségekről. Diákhitelt felvenni nagyon felelősségteljes döntés, hiszen mérlegelni kell azt, hogy a választott felsőoktatási intézmény diplomájával szerezhetünk e olyan pozíciót a munkaerőpiacon hogy a hitelünket vissza tudjuk fizetni. Ráadásul egy frissen végzett egyetemista ha állást kap elkezdi a jövőjét építeni, lakást szeretne venni, autót, családot alapítani. Ezekhez mind pénz kell, esetleg hitel is. Ebben az ez estben egy felvett diákhitel további nagy terhet jelenthet, megnehezítheti a továbblépést. Fontos az, hogy egy diáknak végképp muszáj felvennie a hitelt, ne essen abba a hibába, hogy olyan hitelt vesz fel amivel a hallgatói jólétét finanszírozza, hiszen sok olyat lehet hallani, hogy bulizásra, irreális költekezésre használják a hitelt, ez szerintem nagy hiba.
Véleményem szerint diákhitelt olyannak javasolt felvenni akinek már tényleg nincsen semmilyen más lehetősége sem. Az egyetemi évek során folytatott munka is kedvezőbb megoldás annak számára aki ezt megteheti és kap megfelelő ajánlatot.

Véleményem szerint a diákhitel azok számára egy hasznos dolog, akik alapból szegényebb családban nőttek fel, és a szüleik nem tudnák kifizetni a tanulmányaikat másképp. Ebben a helyzetben érdemes felvenni a Diákhitel2-t.
Másrészről adósságba sodorja az embereket a hitel felvétele, így már tartozással kezdik meg "felnőtt életüket", ami semmiképp sem pozitív dolog. Ezenkívül nem is biztos, hogy egyből találnak munkát, viszont, mint olvashattuk a Diákhitel1 visszafizetését a hallgatói jogviszony megszűnése utáni negyedik hónaptól el kell kezdeni.
A másik probléma a Diákhitel1-gyel, hogy a fiatal egyetemisták nem arra költik a kapott pénzt, amire kéne, azaz a tanulmányaikra, hanem elisszák, elbulizzák azt, tehát így nincs is értelme felvenniük a hitelt.
Pozitívuma ezeknek a diákhiteleknek, hogy a konstrukcióik jobbak, mint a többi, bankok által nyújtott hiteleknek, például kisebb a kamat. Emellett ügyesen is lehet velük gazdálkodni, például be lehet fektetni a kapott pénzt. Mialatt egyetemre járunk, az kamatozik, és mikor elvégeztük az iskolát, kivesszük a pénzt, visszafizetjük a felvett összeget, és még marad nekünk a kamatból egy kevés pénz.

Az állami támogatású képzéstől a magas ponthatárok és a hallgatói szerződés rettentett el sok hallgatót, azonban felsőoktatási tanulmányok nélkül versenyképtelenek a munkaerőpiacon. Így, aki nem tudja otthonról megfinanszírozni a tanulmányait, szüksége van egy alternatív megoldásra.
A Diákhitel2 egy nagyon jó konstrukciójú hitel, azonban alaposan meg kell fontolni, hogy a hallgatók felveszik-e, hiszen - a többi hitelhez hasonlóan - hosszú távon határozza meg életüket. 2%-os kamattal, nagyon kedvező feltételek között lehet felvenni, de alaposan meg kell fontolni, hogy milyen terveink vannak az elkövetkező évekre: ha preferenciáink nagy tőkeigényűek lesznek, lehet, hogy nem a legjobb nagy adósságot felhalmozni már az egyetemi évek alatt.
Sok hallgató számára a hallgatói szerződésnél jobb lehetőségnek tűnik az is, ha önköltséges képzésre jelentkeznek, ahol Diákhitel2-t vesznek fel, amit majd külföldön vállalt (jó fizetésű) munkából fizetik vissza. Ezt a költségek nélküli előtörlesztés teszi lehetővé.
A Diákhitel1 szabad felhasználású, azonban ez a pénz könnyen kicsúszik a hallgatók keze közül, ha nem kell rögtön pl.: albérletre, kollégiumra költeniük. Ha az iskola mellett megoldható, a diákmunka jobb megoldás az egyetemista élet megfinanszírozására.
Ha szükség van rá, a diákhitel egy remek lehetőség, de nagyon meg kell fontolni az igénylését.

Mellette szól:

• A hitel igényléséhez nem kell jövedelem, nem kell kezes, sem egyéb fedezet.
• A Diákhitel törlesztési szabályainak kialakításánál különösen figyeltek arra, hogy a visszafizetés minden esetben az egyéni teherbíró képességhez igazodjon.
• Szabadon alakítható futamidő,
• Alacsony kamat,
• Pénzügyi műveletekből is származhat bevétele, ha az így kapott hitel összegét befekteti,
• Megoldást nyújt azoknak akik, nem tudják önállóan finanszírozni a tanulmányikat.

Ellene szól
• Adóssággal indul a karrierje,
• Meg van a kockázata, hogy nehezen tudja majd törleszteni,
• Befolyással van a továbbiakban is a hitelfelvevő képességre,
• A szabad felhasználású hitel esetén előfordulhat, hogy nem a megfelelő célokra költi el.

Pályaválasztás előtt mindenképp érdemes megfontolnunk, hogy lemondjunk e a régóta vágyott, de magas ponthatárú szakunkról és válasszunk valamit amihez kevésbé van kedvünk, de elég a pontunk vagy fektessünk be a jövőnkbe és diákhitelt vegyünk fel a tandíj finanszírozására, egy diákhitelt népszerűsítő előadáson azt mutatták meg, hogy a havi törlesztőrészlet bőven kijön a diplomás és a diploma nélküli kezdő fizetés különbségéből, illetve hogyha bankban tartjuk a tandíj árát és diákhitel2 veszünk fel is jobban járunk, szerencsére én állami támogatott helyen vagyok, de ha nem így lenne akkor mindenképpen megfontoltam volna a diákhitel2 felvételét,bár nyilván rossz hogy mínuszból kell egzisztenciánkat megteremteni.
A diákhitel1et kevésbé tartom vonzónak,ha szükségem lenne is rá felvétele helyett inkább részmunkaidős állásból finanszíroznám a megélhetésem költségeit.

Szerintem ez nagyon jó eszköz lehet egy okos hallgató kezében és maga a rendszer jó.

Előnyei: olyan finanszírozási lehetőség, amit ha odafigyeléssel és okosan osztanak be sok hasznost jelenthet. Kedvező a kamatláb, a törlesztés "tetszőleges", és mindenki megkaphatja. A diakhitel 2 még inkább. Sokat segíthet a megszorult diákoknak.

Hátrányai: Ez is egy hitel! Ráadásul ez első az éltünkben, ami nem jó, hogy eladósodással kezdjük a karriert, de néha ez muszáj. És ez legtöbbször akkor jelent bajt ha nem okosan osztják be kapott összeget (főleg a szabad felhasználásúnál), vagy nem figyelnek gyarapodó összegre. Erről vannak hajmeresztő történetek, így monshatni nem alaptalan ez az elképzelés. A legrosszabb eshetőség, ha nem sikerül befejezni az iskolát, mert úgy ott a hitel,de nincs meg az a fizetés amivel a felvételkor számolnak.

Szerintem jó hogy van, remek mentőöv lehet, de csak is legvégső esetben és csak is okosan!

Igazából a diákhitelt azt két féle hallgatóra lehet felvétel szempontjából osztani. Az egyik a muszáj felvennem, mert szüleim, a másik téma miatt eladósodtak, és így nem tudják finanszírozni a tanulmányaimat, a másik pedig, hogy habár szüleim tudnák finanszírozni, vagy én saját magamnak tudnám finanszírozni(mert már van cégem, mert tudok dolgozni egyetem mellett), de egy kis plusz pénzt akarok. Sajnos én az első kategóriás diákhitelfelvevő vagyok, de szívesen lennék a második típus is. Mert ezzel a pénzzel, valóban sok mindent lehet kezdeni. Pl ügyesen befektetni, ha valakinek van ehhez érzéke, vágya. Ismerek olyan srácot, aki nagyon jól keres a diákhitelével, és mivel elő is törleszti azt, így nagyon jól jár.
Ami azonban szerintem a legszomorúbb, hogy vannak olyanok is, akik szabadfelhasználású Diákhitel1-üket szüleik megsegítésére kell, hogy költsék, ő maguk, meg nagyon-nagyon rossz helyzetben vannak fent BP-n.

A diákhitel véleményem szerint egy jó lehetőséget nyújt azoknak a tanulni vágyóknak, akik enélkül nem tudnák finanszírozni tanulmányaikat. Sok segítséget jelent annak, aki éppen pár pont miatt nem tudott bekerülni az államilag támogatott képzési rendszerbe, és emiatt kellett az önköltséges finanszírozási formát választania.
Kétféle diákhitelt különböztetünk meg attól függően, hogy milyen felhasználási célból kívánjuk azt felvenni. A Diákhitel1 egy szabad felhasználású változat, amit a hallgató a saját bankszámlájára kap, és felhasználásáról szabadon dönthet. Ebben az esetben magasabb a hitelkamat, és a felvehető összeg mértéke is változhat. A Diákhitel2 esetében azonban egy kedvezőbb kamatozású hitelt igényelhetnek a hallgatók. Az összeget csak a tandíjfizetésére lehet felhasználni. Ennek megfelelően a pénz nem az igénylő számlájára kerül,hanem a rendszer azonnal a felsőoktatási intézménynek továbbítja.
A visszafizetés a tanulmányok befejeztével, a munkavállalással párhuzamosan kezdődik, és ebben az esetben is maximalizálva van, hogy a fizetés hány százalékát lehet havonta törlesztésként követelni.
Minden előnye ellenére a felvétel előtt érdemes mérlegelni, hogy megéri-e a diploma a hitelfelvételt, képes-e a család ezt a terhet vállalni, valamint manapság meglehetősen kockázatos már életünk elején, tanulmányaink során eladósodni.

Gyakran szembesülök vele az egyetemi társaimmal folytatott beszélgetésekkor, hogy a Diákhitel kérdése igen megosztó a fiatalok körében. Ami szerintem vitán felül áll, az az, hogy azoknak kiváló lehetőség ez, akik más módon nem tudnák finanszírozni a tanulmányaikat. A hosszú futamidő és az alacsony kamatozás csábító ajánlat nekik, azonban minden előny ellenére muszáj nekik is mérlegelniük, hogy amikor eljön az ideje a visszafizetésnek, akkor a megszerzett diplomájukkal reálisan szerzett munka lesz-e olyan jól fizető, hogy abból vissza tudják majd fizetni az adósságot.
Ezen kívül fontos mérlegelniük, hogy melyik fajta Diákhitel éri meg nekik jobban, az 1.-es vagy a 2.-es verzió (tehát a szabadon felhasználható, vagy a kötött felhasználású). Véleményem szerint ha nem szükséges mindenképpen, akkor nem éri meg a Diákhitel1-et választani, hiszen fennáll a veszélye annak, hogy az ember nem bánik jól vele és elszórja szükségtelen dolgokra. Éppen ezért én csak olyannak ajánlanám, aki máshogy nem tudná megvenni a tankönyveket, vagy hasonló tanulmányokkal kapcsolatos kiadásaihoz elengedhetetlen. Nem egy ismerősöm esett abba a hibába, hogy felvette a Diákhitel1-et, és aztán kiszórta az ablakon.
A Diákhitel2 a kötött felhasználású hitel, ami természetéből adódóan szerintem sokkal biztonságosabb. Ez a pénz biztosan arra megy el, amire "hivatott", így kiváló lehetőség azoknak, akik lemaradtak az állami képzés ponthatáráról. Ezt a változatot nyugodt szívvel ajánlanám bárkinek, azonban ebben az esetben sem szabad megfeledkezni arról, hogy mi lesz, ha lejár - az egyébként nem rövid - futamidő. Hiába kedvezőek a hitel feltételei, sok gondot okozhatnak a távoli jövőben, ezért ha nem szükséges a felvétele, ha van más megoldás, akkor szerintem azért jobb eltekinteni tőle.
Összességében az a véleményem mindkét típusú Diákhitelről, hogy nagy segítséget nyújthatnak, de ugyanakkor veszélyesek lehetnek, hiszen ha felveszed, akkor már a karriered elején van adósságod, amit fizetned kell, ezért jól át kell gondolni, hogy megéri-e felvenni, mielőtt konkrét lépésekhez folyamodnánk.

Véleményem szerint a Diákhitelt a legtöbben azért veszik fel, mert nincs más forrásuk arra, hogy finanszírozzák a tanulmányaikat. Ebben az esetben szerintem egyértelműen érdemes felvenni. A Diákhitel 1 és a Diákhitel 2 egyaránt alacsony kamattal bír, a többiek által korábban említett előnyökkel rendelkezik, ezért megállja a helyét a hitelek között. Azonban adóssággal kezdeni a tanulmányok utáni időszakot, elég bizonytalannak tűnik.
Véleményem szerint érdemesebb a szülőknek (ha lehetséges) összespórolni előre egy féléves tandíjat, majd az egyetem megkezdésével munkát vállalni a diáknak (akkora mennyiségben, ami nem megy a tanulás rovására). A munkával persze nem feltétlenül lesz elegendő pénz a következő féléves tandíjra, de szülők kisebb összeggel egyszerűbben tudják támogatni a gyerekeik tanulmányait. Sok családnál ez sem biztos, hogy működik, de mi így csináljuk.
Utolsó megoldásként szerintem jó a Diákhitel, a Diákhitel 2 azoknak ajánlott, akik csak a tandíjra akarnak költeni, a lakhatásuk megoldott, a Diákhitel 1 pedig azok számára előnyös, akik nem csak a tandíjat szeretnék kifizetni belőle, például más településen laknak, mint ahol az egyetemük van. Így számukra felmerülnek egyéb költségek is, mint pl. a lakhatás, utazás.

A Diákhitel elsősorban azoknak hasznos, akik semmilyen más forrásból nem tudnák finanszírozni tanulmányaikat (nem áll rendelkezésükre tőke a szülők részéről, nem dolgoznak...stb).
Nekem szerencsére tudják finanszírozni a szüleim az egyetemi tanulmányaimat, de ha ez nem így lenne, akkor is nagyon kicsi valószínűséggel folyamodnék diákhitelhez. Elsősorban azért, mert ez is csak hitel, ami sosem arról szól, hogy kedvező feltételeket biztosítana a felhasználónak és a mai gazdasági helyzetben hatalmas kockázatot jelent az ezáltal generált tartozás, amit természetesen kamatostól behajtanak mindenkitől... Másrészt pedig, van a családomban olyan, aki tanulmányai megkezdésekor felvette ezt a hitelt és még most (30 évesen) is ezt fizeti és még csak a kamatok törlesztését írták neki jóvá...
Meglepő módon, engem a fogorvosom próbált mindenáron rábeszélni arra, hogy vegyem igénybe ezt a "remek" lehetőséget, mert csak profitálni fogok belőle és nagyon alacsony a kamat és így tovább...
Látatlanul biztos vagyok abban, hogy ha nem állna rendelkezésemre a szüleim által biztosított összeg tanulmáyaim finanszírozására, akkor is más alternatívát keresnék, messzire elkerülve a Diákhítel bármely verzióját!