HTML

Vállgazd Blog

A Budapesti Corvinus Egyetem Vállalatgazdaságtan Intézetének vitablogja.

Játékszabályok

Hogyan értékeljük a hallgatók hozzászólásait? Mire adunk pontot? Itt mindenki megtudhatja.

Friss topikok

  • leányvállalat: A Diákhitel elsősorban azoknak hasznos, akik semmilyen más forrásból nem tudnák finanszírozni tanu... (2013.12.03. 13:45) Pénzügy 1. kérdés
  • Herondale: Hitelfelvétel mellett csak végső esetben döntenék. Ebben az esetben a deviza alapú konstrukciót vá... (2013.11.29. 08:58) Pénzügy 2. kérdés
  • sallaiz: Egy fontos dologról ha jól láttam akkor nem írt senki. Ez az e-útdíj. Bár nem a városi logisztikáh... (2013.11.23. 15:05) ÉFM - 1. kérdés
  • Szántó Rúben: Szerintem ezt nem feltétlen igényelné a várásló közösség, csak a legtöbb szolgáltató vállalatoknak... (2013.11.22. 12:38) ÉFM - 2. kérdés
  • sallaiz: Hátránya még, hogy a hallgatók túl sok információhoz juthatnak hozzá, egyre nehezebb kiszűrni a re... (2013.11.16. 00:47) Információ - 2. kérdés

Linkblog

ÉFM - 1. kérdés

2013.11.18. 10:21 palfiildi

A városi logisztika egyre bonyolultabb problémákat vet fel a közutak mind nagyobb fokú leterheltsége, a városi dugók miatt. Mit gondol: ki kellene telepíteni a pl. Csarnokot, és a hasonló logisztika-igényes létesítményeket a városközpontból? Vagy mi a megoldás? Inspirációként: http://ingatlanmenedzser.hu/iroda/2009/4/20/20090420_elhagyjakaraktarakesipariteruletekbudapes
http://greenfo.hu/hirek/2011/09/23/a-teherfuvarozas-valos-koltsegeivel-kevesbe-szamolunk http://hu.wikipedia.org/wiki/Citylogisztika

Sziasztok!

Jól közelítették a válaszadók a kérdést, miszerint a logisztika-igényes létesítmények kitelepítése nem oldja meg a közlekedési/logisztikai problémákat, és véleményeiteket jó érvekkel, ellenérvekkel támasztottátok alá.

Szerintem is nagyon fontos egy jó városfejlesztési koncepció, minél kevesebb autó legyen a belvárosban, amelyhez fontos az emberek ezzel kapcsolatos gondolkodásának, hozzáállásának kérdése is. Ezt persze nagyban segíti, ha a tömegközlekedés megfelelő színvonalú, főleg a forgalmas helyek esetében. Jók voltak a példák a közlekedés fejlesztésére: behajtási tilalmak, kerékpározók támogatása, P+R parkolók létesítése.

Jó meglátás, hogy Budapest történelmi város, így utólag kell megfelelni a növekvő igényeknek.

A városok növekedésével, fejlődésével, a városok szélére, vagy fontos szállítási útvonalra (például városi folyó, vasút) tervezett gyárak, raktárak, telephelyek területét szépen lassan „körbenőtte” a város. Sok helyen átgondolatlan városfejlesztési stratégia, vagy annak teljes hiánya miatt éveken át nem foglalkoztak az ipari területek, kereskedelmi zónák és lakóövezetek megfelelő elkülönítéséről. Az önkormányzatok sok esetben csak ipari és gazdasági övezetbe sorolható helyrajzi számon engedi vállalatoknak termelő és szolgáltató (vagy logisztikai) funkció fejlesztését, ezzel is igyekezve elejét venni a lakóövezeteket érő zavaró hatásoknak. Számos önkormányzat folyamatosan igyekszik kiszorítani a (gyakran környezetkárosító, zajszennyező tevékenységgel járó) vállalatokat a település szélére, ahol ipari parkokat alakítanak ki, vagy ipari területeket jelölnek ki. Természetesen nem akarják teljesen elüldözni a cégeket, hiszen komoly helyi iparűzési adót (HIPA) szednek be tőlük, de fontosnak tartják a lakosság véleményét is. A lakók szempontjából életminőség-befolyásoló kérdés lehet a vállalatok száma, elhelyezkedése és tevékenysége. A vállalatoknak is érdeke a város szélén történő működés, ez esetben megspórolható a körülményes eljutás a telephelyre (szűk utcák, korlátozott forgalom stb) és könnyebben megfelelnek a környezeti és egyéb elvárásoknak mint egy belvárosi telephely esetén. Az itt említett magas belvárosi raktározási költség is jó vélemény volt.

A másik oldalról pedig szintén jó meglátás, hogy vannak olyan funkciójú vállalatok, épületek, amelyek pont a belvárosban vannak jó helyen, ilyen a mi Vásárcsarnokunk is.

Én is egyetértek azzal, hogy maradjon, nem csak a felhozott jó érvek (belvárosiaknak is lehetőség, valamint turisták száma) miatt, hanem mert jól elkapott akciókkal sokat spórolhattok és érdekes a különböző nemzeteket bemutató kiállítás-sorozat is!

Havran Zsolt

8 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://vallgazd.blog.hu/api/trackback/id/tr635641426

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

finszter 2013.11.19. 12:25:56

Mindenképpen érdemes kitelepíteni a logisztika igényes létesítményeket, hiszen pl. a belvárosban jóval magasabbak a raktározási költségek. És a belvárosi közlekedés is gyorsabb lesz, hiszen nem érvényesül a sok kamion forgalomlassító hatása. A környezetnek sem tesz jót a sok gépjármű és az utak is jelentősen rongálódhatnak.

Mint a világ metropoliszaiban általában, Budapesten is nagymértékű légszennyezettséggel kell együtt élnie a fővárosiaknak, ami jelentős egészségügyi kockázatot jelent. Európában évente jóval több ember hal meg idő előtt a levegő szennyezettsége miatt, mint közlekedési balesetekben. Ezt a nagy egészségügyi kockázatot megfelelő közlekedésszervezettel jelentősen vissza lehet szorítani.

A behajtási hozzájárulás jó eszköz lehet ennek elérésére, de a szállítók többsége ezt egyszerűen nem hajlandó befizetni.

zsákos 2013.11.19. 22:38:23

Szerintem sokkal ésszerűbb megoldás lehet a gépjármű forgalom visszaszorítása. Noha költségekkel jár a raktározás a városközpontban, szerintem a létesítményekre nagyobb részére ott van szükség, én nem telepíteném ki a város szélére azokat. Kézenfekvőbb lenne az autós forgalom szabályzás. Például Ausztriában egyes nagyvárosokban behajtási tilalmat rendeltek el bizonyos kritériumok szerint (helyi rendszám, páros illetve páratlan rendszám, ki az ott lakó stb..) Ennek rengeteg módja van, sokak megtehetnék, hogy tömegközlekedést használjanak autók helyett. Igaz, ott több helyen teszik lehetővé például a kerékpár forgalmat is, ha kedvezőbb körülmények lennének hozzá, szerintem hazánkban is sokan használnák. Egy másik megoldást szolgálna a forgalom csökkentésre a – néhány külföldi országban már bevett szokássá vált – P+R parkolók létesítése, így például több vidéki választaná a tömegközlekedést a belvárosi autózás helyett. Lehet, hogy néhány logisztikailag igényesebb létesítmény jobb helyen lenne a város szélén, de sokra a belvárosban van szükség.

k.dori 2013.11.20. 15:20:21

Szerintem ez egy kicsit összetett téma. Aminél megoldható és lehetséges, ki kell telepíteni a létesítményeket a városközpontból. Nem elég, hogy nagy forgalmi dugókkal járnak, amik megbénítják a közlekedést, de súlyos egészségügyi károsodást is okozhatnak és szennyezik a környezetet. Célszerűbb ezért olyan helyre telepíteni ezeket a létesítményeket, ami nem jelentős lakossági terület, így a forgalom és az egészségügy kérdését is meg lehet oldani.
Vannak azonban olyan esetek, ahol nem lehet elkerülni, hogy a városközpontba is legyenek létesítmények, mert egyes termékekre, szolgáltatásokra ott van szükség.
Szerintem szabályozni kellene, hogy csak is az olyan logisztika-igényes létesítmények lehessenek a központban, amikre bizonyítottan valóban nagyon fontos szükség van ott, és a többit mint ahogy már említettem kitelepíteném.

Ábel1995 2013.11.21. 00:09:28

Magyarország városain áthaladva megfigyelhetjük, hogy a városok szélére tervezett ipari övezeteket lassacskán újra körbenövi a város. Ez a városfejlesztési stratégiáknak teljes mértékben ellentmond, mivel a cél az lenne, hogy a lakóövezeteket, illetve a belvárosokat elkülönítsék az ipari/kereskedelmi övezetektől.
Aztán a kitelepült egységekhez jól működű és minőségi infrastruktúrát - leginkább közlekedést - kell kialakítani.
Persze ez feszültségeket is okoz, mivel az így a belvárosokból kiterelt fogyasztók már nem a főtéri üzletekbe járnak vásárolni, -ahol esetenként drágábbak a termékek, mivel a bérleti díj jóval magasabb, illetve nem lehet parkolni, mert a városok szívében általában kaotikus a parkolási helyzet -, hanem kibuszoznak az ingyenes járattal a város szélére.
Ez a probléma pl. Szombathelyen teljesen életszerű.
A konkrét kérdésre válaszolva: a Csarnokot semmi esetre sem telepíteném sehova, éppen jó helyen van ott, ahol van. Egyrészt az épület gyönyörű, igazi ékessége a fővárosnak, ezen funkcióra építették, másrészt valódi kuriózum: melyik főváros szívében van ilyen jellegű létesítmény? A Belvárosban lakóknak pedig bevásárlásaik alkalmával lehetőségük van hatalmas választékból jó áron beszerezni a szükséges termékeket.
(Véleményemet még inkább alátámasztja az a tény, hogy a Csarnoktól néhány száz méterre lakom. Ilyen módon elfogult is vagyok…)

márquez 2013.11.21. 17:53:13

Szerintem nem oldaná meg a problémát a logisztika igényes teljesítmények kitelepítése. Ez számos problémát vetne fel, ha a Csarnokot kitelepítenénk forgalomcsökkenéssel kéne számolnia, a nehezebb megközelítés miatt a gépjárművel nem közlekedők esetleg máshonnan szereznék be a szükséges árucikkeket. Így számos nagyobb áruház bevételtől esne el, míg a kiskereskedők megemelnék áraikat, hiszen a fogyasztók rákényszerülnének az ottani vásárlásra, és végül ők szenvednék el a kitelepítés negatív hatásait. A helyzetet valóban a forgalom korlátozásával lehetne megoldani, de szerintem az ország egyenlőre nincs abban a helyzetben, hogy ezt megfelelő módon tudja kivitelezni. Ami segíthetne abban a helyzetben, hogy ne legyenek dugók a városban, az hogy figyelembe kéne venni az útfelújításokat, átépítéseket, és nem egyszerre levezényelni őket az egész városban. A mostani helyzet elég aggasztó, látható, hogy Budapest szinte minden területén különböző munkálatok zajlanak, amik nagyon megnehezítik a közlekedést. Pontos tervezéssel el lehetne kerülni, hogy az egész város közlekedése ellehetetlenedjen.

sallaiz 2013.11.21. 23:38:15

Semmiképpen nem lenne jó kitelepíteni a Csarnokot. Az ilyen típusú létesítményeknek, de például a bevásárlóközpontoknak, plázáknak, sportközpontoknak is a közelben kell lenniük. Ellenkező esetben csökkenne a látogatottságuk. Csődbe is mehetnek, mint például most a KÖKI Terminál. De a Hungexpo sem túl előnyös helyen van. Minél kintebb van a létesítmény a város körforgásától, a központtól, annál veszteségesebben működtethető. Ha már kintebb is helyezkedik el, fontos, hogy közlekedési csomópontnál legyen, például az IKEA, Stadionok, Mammut jó példa, míg a KIKA nem. Ha kirakjuk őket, a fogyasztók nem fognak kimenni, mivel hozzászoktak a közelséghez, a kényelemhez. Továbbá az emberek már megszokták, hogy a nagyobb létesítmények körül nagyobb a forgalom, már elköltöztek vagy hozzászoktak.

A parkolás mindig is nagy probléma volt a városban, nem csak a nagyobb létesítmények körül, hanem szinte mindenhol. Tehát ezt a problémát kellene megoldani. Amikor elkezdenek építeni egy létesítményt, legyen tervezve több parkolószint is például az alsó szinteken. A nyugati országokban például népszerű a több emeletes parkolóházak kialakítása.

Szántó Rúben 2013.11.22. 13:25:21

Szerintem ez világos probléma, és e-téren jó úton haladunk a megoldás felé. Emlékszem amikor még rengeteg szállító utazott keresztül kasul a városon. Ehhez képes most már inkább a forgalmasabb utak mellé telepítik ezeket a csarnokokat.

Azzal hogy egyre csökken a logisztikai központok és raktárak száma a városban nem csak a városnak (közutak, a lakóknak) jó, hanem a vállalatoknak is. Egyrészt a szállítási költségek alacsonyabbak, hiszen a mai bp-i közlekedés nem mondható zökkenő mentesnek. Így csak akkor mennek be a városba ha szükséges és akkor is csak kisebb teherautókkal. Ezzel csökken a szállítási idő, költség és a tárolás díja is, hiszen Bp-en kiépíteni egy logisztikai központot nem olyan egyszerű és olcsó mint mondjuk egy kisebb település mellé ahol az önkormányzat kedvező fogadtatása miatt (+HIPA) minden könnyebben meg nem is beszélve a költségekről. Így könnyebben kiépíthetők a közös logisztikai központok, és így úgy fejleszthető ez a háló, hogy több vállalatnak is megfelelő legyen, megkönnyítve és élénkítve a kereskedelmet.

Bár szerintem akik igazán örülnek ennek a változásnak azok a lakok. Hiszen az utak egyre kevésbé vannak leterhelve ezzel is csökkentve a forgalmat és az utak elhasználtságát. Nem utolsó szempont a környezet sem, hiszen ha nem is vesszük figyelembe a forgalmi fennakadásokat akkor is jelentősnek mondható az a káros-anyag kibocsátás amit a teherautók okoznak nap mint nap. És ez igen is jelentő szempont egy olyan város életében ahol naponta több százezre utaznak. Bár ezen téren a buszok helyzete sem jó, de legalább ebben is javulás tapasztalható.
Az utak leterheltsége biztos javulóban vn de ezen is van még mit javítani.

Én budapesti lakosként örülök hogy egyre kevesebb az itteni "telepek" és szerintem ez egy olyan fejlődés amit a vállalatok is pozitívan élnek meg, csökkentve ezzel a társadalmi elégedetlenséget.

sallaiz 2013.11.23. 15:05:05

Egy fontos dologról ha jól láttam akkor nem írt senki. Ez az e-útdíj. Bár nem a városi logisztikához tartozik, de mégis fontos. A nagyvárosokból ki vannak tiltva a teherautók, kamionok, de vidéken a kis városoknál ez ritka. Az e-útdíj bevezetése óta a teherautók, kamionok kikerülik a fizetős utakat és a kis falvakon, városokon keresztül szállítanak. Hagy ne jellemezzem, hogy ez mint jelent ott a mindennapokban. Tehát ezt a problémát is érdemes lenne orvosolni, ha már logisztikáról van szó.
süti beállítások módosítása