A Facebookot mind személyes, mind tanulmányi szempontból hasznosnak tartom. Előbbi szempontból főleg azért, mert vidékről járok fel Budapestre, így távol vagyok a családomtól és a barátaimtól, viszont a közösségi oldal segítségével könnyen és költségkímélően tudjuk tartani a kapcsolatot. Nagyon hasznosnak tartom azt, hogy a szakomnak, illetve azon belül a csoportomnak is saját Facebook-csoportja van, így könnyen meg tudjuk osztani egymással az egyetemmel, az előadásokkal vagy a közös programokkal kapcsolatos információkat. Szintén hasznos lehet a legnagyobb közösségi portál akkor, ha munkát keresünk, számos esetben talált már itt egymásra a munkáltató és a leendő munkavállaló.
A Wikipédia szintén nagyon hasznos portál, sokat használom a tanulmányaim során és a magánéletben is, rengeteg fontos és hasznos információt megtudhatok róla. Viszont hátránya is van, mivel a szócikkeket a felhasználók készítik és szerkesztik, ezért sokszor téves információkat is tartalmaznak a cikkek, amiből később hátrányunk származhat, ezért érdemes az itt olvasott tartalmakat fenntartásokkal kezelni.

Napjainkban a Facebook az a közösségi portál, amelyen az intenzív részvétel a társasági élet meghatározó alapja. Itt értesülünk az eseményekről, rendezvényekről, van, hogy itt történik a hivatalos regisztráció, jelentkezés is ezekre. Egy helyen kommunikálhatunk összes ismerősünkkel, és tökéletesen helyettesíti a skype-ot és az msn-t egyaránt. Továbbá a külföldi és távoli ismerősökkel való kapcsolattartásban is központi szerepe van.
Tanulmányi szempontból is óriási segítséget jelent. Egy-egy group conversation során meg tudjuk beszélni problémáinkat a csoporttársakkal, illetve a facebook csoportokban is bármikor kérhetünk segítséget, vagy linkelhetünk olyan weboldalakat melyek társainknak nyújtanak segítséget.
A Wikipédia véleményem szerint, egy zseniális oldal, amely non-profit szervezetként működik és nagyon hasznos lehet egy-egy kutatás kiinduló pontjának. Természetesen az információ gyakran lehetnek félrevezetőek, vagy elavultak, viszont olyan összefoglaló képet kaphatunk általa egy egy témáról amelynek segítségével sokkal könnyebben folytathatjuk a keresést.
Lényegében egy olyan könyvtárról beszélünk, amelyben mindenki szabadon oszthat meg anyagokat, információt itt van a közös pontja a facebookal. Ez bár jó dolog mert nagyon sok nézőpontot ismerünk meg mind két portálon keresztül, sokszor hiteltelenné teszi az oldalakon található információkat. Ugyanakkor szerintem ez a jövő, hiszen az interneten terjedő információknak nem lehet határt szabni.

A facebooknak manapság nagyon nagy szerepe van, és egyre elterjedtebb. Már nem csak a fiatalok, egyetemisták használják, gyakran az 50 év felettiek is használják kapcsolattartásra. Folyamatosan fejlesztik az oldalt, ezzel újabb és újabb fogyasztói igényeket elégítenek ki. A facebooknak köszönhetően tartom a kapcsolatot ismerőseim nagy részével, hiszen még egy telefonnál vagy sms-nél is költséghatékonyabb, az okos telefonoknak és a mobilnetnek köszönhetően pedig nem csak otthon hanem villamoson, utcán is küldhetek üzeneteket. Szerintem nagyon jó lehetőség, hogy bármilyen csoportot létrehozhatunk, itt megoszthatjuk a tananyagokat, információkat, segítséget kérhetünk és az eseményekről is itt kaphatunk tájékoztatást. Arról nem is beszélve, hogy kérdőíveket szakdogához, felméréseket is feltölthetünk és kitöltethetünk ismerőseinkkel, így nagyon rövid idő alatt nagyon sok emberhez tudunk eljutni. Számos diákszervezetnek is a facebook a nem hivatalos kommunikációs csatornája. A Wikipediát kevésbé kedvelem személy szerint. Nekem inkább támpontot nyújt, bele szoktam pillantani, de nem tartom megbízhatónak, mivel bárki szerkesztheti. Tanuláshoz én nem ajánlanám, szakdolgozathoz, beadandókhoz a tanárok nagy része sem fogadja el a wikipediát forrásként. Ami viszont nagyban segíthet, hogy a wikipedia oldal alján a keresett szóhoz ott vannak a források, amelyekből a wikipedia táplálkozik. Ezeket már tudjuk hasznosítani, meg tudjuk nézni az eredetét, és megbizonyosodhatunk róla, hogy mennyire megbízható.

A közösségi média a 2000-es évek elején jelent meg. Gyors terjedését és népszerűségét jól mutatja, hogy a legnépszerűbb közösségi oldalra, a facebook-ra a fejlett világban a potenciális felhasználók (kb.: a népessség 30-35%) már mind regisztrált. A facebook gyors elterjedésének oka, hogy megkönnyítheti munkánkat, segítheti az ismerősökkel való kapcsolatfenntartást, s emellett kikapcsolódási lehetőség is. A munkánkat, vagy tanulmányainkat úgy segítheti, hogy a munka-, osztály- és szaktársak külön csoportot hozhatnak létre, ahol egymással kommunikálhatnak. Ide iskolai anyagokat tölthetünk fel, szakmai konferenciákra hívhatjuk fel egymás figyelmét, vagy a témához kapcsolódó kérdéseket tehetünk fel... Így a csoportban egy "tudásfelhő" jöhet létre, ahol az egyén a saját tudását megoszthatja a csoporttársaikkal, vagy az egyén tudásra tehet szert a többi csoporttárstól. A facebook továbbá segíti az ismerősökkel való kapcsolattartást. A facebook-kal gyorsabban, hosszabban, s olcsóbban tudunk ismerőseinkkel kapcsolatba kerülni. Emellett nyomon követhetjük ismerőseink legfontosabb életeseményeit akkor is, ha messze élnek tőlünk. A közösségi média segítségével így a távolságokból fakadó kapcsolattartási problémák sokkal inkább leküzdhetők. A facebook emellett kikapcsolódást is nyújthat. Egyes emberek órákat töltenek el azzal, hogy a facebook üzenőfalukon megjelenő képeket, cikkeket, mémeket böngészik vagy kisebb játékokkal játszanak. A facebook-t tehát ha jól használjuk sok problémánkra adhat megoldást, s emellett egy jó kikapcsolódási eszköz is. Viszont a közösségi média nagyon sokszínű, rengeteg kihívója van a facebook-nak, így itt nagyon gyorsan jelennek meg új ötletek, alkalmazások, amelyek tovább segíthetik, hogy a felhasználok az "online közösség" előnyeit még inkább kihasználhassák. A Twitter például a rövid kommenteket, üzeneteket részesíti előnyben, ahol az ember minden egyes témában azonnal leírhatja érzéseit, gondolatait. A LinkedIn pedig egy üzleti közösségi oldal, ahol a munkavállalók, s a munkaadók találhatják meg egymást. A Viber, Skype a kapcsolattartást könnyíti meg, az Instagram pedig a képek, s videók megosztására specializálódik. Ezeken túl még számtalan közösségi oldal létezik, amelyek a facebook által kínált lehetőségeket próbálják meghaladni . Ez a hatalmas, s minőségi választék az oka annak, hogy a facebook népszerűsége csökken a fejlett államok fiataljai között, amely komoly kihívások elé állítja a vállalatot.
A Wikipédia szerintem egy nagyon jó ötlet, ami nagyban megkönnyítheti az életünket. Az önkéntesek irományait folyamatosan ellenőrzik, így a legtöbbször már egy kiegyensúlyozott, jól felépített cikket olvashatunk el, amelyből komoly információkra tehetünk szert. Néha azonban rossz cikkekbe is belefuthatunk, s arra valamikor csak utólag jövünk rá, hogy a cikk nem volt éppen kiegyensúlyozott, vagy sok valótlanságot tartalmazott. Emiatt nem ajánlanám a Wikipédiát forrásnak komolyabb dolgozatokhoz, viszont a mindennapi életben a számomra új fogalmaknak, cégeknek én ott szoktam utána nézni, s eddig nagyon jó tapasztalataim vannak. Továbbá azért sem ajánlanám dolgozatokhoz forrásnak, mert nem tudjuk ki a szerzője a cikknek (egy komolyabb szakember a témából <-> túl lelkes önkéntes). Végezetül pedig még annyit, hogy általában a rossz dolgozatok tele vannak Wikipédia forrással, így ha a tanár belefut egybe, akkor máris gyanakvóbban olvassa végig a beadandó dolgozatodat.

Napjainkban szinte nem telhet el úgy nap, hogy ne találkoznánk vagy a Facebook, vagy a Wikipédia fogalmával. Ez nem véletlen, hiszen rengeteg ember látogatja és használja ezeket a honlapokat, ezért úgy gondolom, hogy fontos, hogy tisztában legyünk a velük járó előnyökkel és esetleges hátrányokkal, veszélyekkel is.
A Facebook aktív felhasználójaként - nem telik egy úgy pár óra, hogy ne lépnék be a fiókomba - az előnyeiről és a hátrányairól is vannak tapasztalataim. Vitathatatlan, hogy a Facebook forradalmasított az információ áramlását, mivel használata egyszerű, az emberek többsége számára elérhető így rengeteg felhasználója van, ami szintén a gyors kommunikációt segíti. Nagy előnye továbbá, hogy a telefonos alkalmazások bizonyos telefonos hálózatokba ingyenesek, így még az sms-nél is olcsóbb a Facebook használata.
Az állandó elérhetőség azonban kétélű kard. Nagyon könnyű abba a hibába esni, hogy semmiről nem akarunk lemaradni és ezért szinte állandóan a Facebook-ot böngésszük. Így azonban egyre kevesebb ember beszélget egymással a villamoson vagy ha például egy kollégiumon belül beszélni szeretnénk valakivel nem megyünk fel bekopogni hozzá, hanem egyszerűen "ráírunk". Kétségkívül gyors,de nem szabad kiesni a való világból, nem szabad elfeledkezni róla, hogy a Facebook egy eszköz.
A Wikipédia a Facebookhoz hasonlóan sok mindenben segítségünkre lehet, nem árt tudni azonban a korlátait. A Wikipédia rengeteg témával és fogalommal kapcsolatban nyújt segítséget,de mivel akárki szerkesztheti a szócikkeket,nem árt óvatosnak lenni. Ha valamilyen témában információra van szükségem általában a Wikipédia cikkeit is elolvasom,de hivatkozni nem merek rá. A szócikkek alján lévő külső hivatkozásokat viszont rendkívül hasznosnak találom, az azokra való hivatkozást a Wikipédiával ellentétben az oktatásban is e szokták fogadni.

Nálam is a Wikipédia csak kb. alapvető tájékozódásra szolgál, egy középiskolai tanárom egy adott szócikkéhez félrevezető adatokat szerkesztett bele , hogy megtanítsa, hogy keressünk hitelesebb forrást, szóval megtanultam a leckét.

A Facebook-ot fel tudom használni a saját tudásom gyarapítására sokféleképpen
Pl. érdeklődési körök létrehozása funkcióval fel tudok "iratkozni" engem érdeklő oldalakra , és így kb. hírolvasóként tudom használni az oldalt, viszont inkább csak személyesebb dolgokat osztok meg, de azért igyekszek olyanokat mutatni, ami másnak is hasznos lehet.
A tudás megosztása szempontjából nálunk is a szakunk face csoportja elég aktív, közös beadandókhoz is csináltunk ilyen csoportokat, ez is elég praktikus.

Az ilyen közösségi oldalak a kapcsolatokra negatívan hatnak például,
• hogy bizonyos esetekben csökkenthetik a személyes találkozások jelentőségét. pl. kb. mindenki mindent megoszt magáról, így nem sok mindenről tud beszélni ha találkozik egy rég nem látott ismerősével mert már úgy is mindent látott Facebook-on.
• Mindenki sokkal pozitívabb képet igyekszik megosztani magáról és ez egyes felhasználókban kisebbségi érzést kelthet, hogy neki nem megy olyan jól…
• Lehet, hogy félrevezető képet alakítanak ki az adott emberről az adatlapján található információk,
• Kérdéseket vet fel, hogy a HR-es ítélhet-e meg egy munkavállalót a digitális lábnyoma alapján. hu.socialdaily.com/articles/2013/11/11/facebook-miatt-elutasitva-mit-nez-rolad-a-hr-es-online

Persze akadnak pozitív példák is az interneten való kapcsolattartásra : hu.socialdaily.com/articles/2013/11/05/meghato_kampannyal_allt_elo_a_skype

Twitter hasznosabb lehet a szakmai kapcsolatok elmélyítésében, az engem érdeklő embereket, cégeket csak egyetlen kattintásba kerül követni , a hashtag-ekkel akár a világ másik felén végén élő azonos érdeklődésű embereket is megtalálhatom. Itt fokozottan érvényes a közösségi oldalak legfőbb előnye, hogy valós idejű párbeszéd alakulhat ki pl. egy cég és a fogyasztók között, a lehetőségek száma végtelen.

A lényeg igazából annyi, hogy megfelelően tudjuk szűrni és felhasználni a rendelkezésre álló információkat.

Mind a Facebook, mind a Wikipedia nagy népszerűségnek örvend az egyetemisták körében.
A Wikipedia véleményem szerint adhat jó ötleteket, ismereteinket bővítheti, DE nem preferált tudományos forrás- alapvetően az a probléma ezzel, hogy nem megbízható. Én inkább tudományos anyagot használok egy-egy beadandó, esszé, kutatási feladat megoldásához. Előnyben részesítem a könyvtárat és az interneten található tudományos keresőket és adatbázisokat (pl.: Google Scholar, Ebsco...).
A Facebook-kal kapcsolatban igen megosztott az emberek véleménye, egyrészt nagyon hasznos, a gyors kommunikáció és információáramlás miatt. Nagy előnye, hogy egyszerűen lehet vele kapcsolatot teremteni ill. tartani. Manapság minden egyetemi szak rendelkezik önálló Facebook csoporttal, ahol átláthatóan és egyszerűen meg lehet osztani a tanulmányainkkal kapcsolatos teendőket, feltehetünk egymásnak kérdéseket. Sok esetben csoportokban kell dolgozni, beadandókat írni, ebben is nagy segítség a Facebook, illetve meg tudunk osztani jegyzeteket egymással és az oktatókkal is egyszerűbben felvehetjük a kapcsolatot.
Hátránya és veszélye, amikor egyesek ( véleményem szerint manapság igen sokan) túlzásba viszik ennek használatát, itt élik az életüket, kerülik a személyes kontaktust, társasági eseményeket és így antiszociálissá válnak és introvertáltak lesznek.
Összeségében úgy gondolom, hogy a Facebook és a Wikipedia is megkönnyíti mindennapjainkat, de meg kell tanulnunk megtalálni az arany középutat.

Szerintem is hasznos portálok mind a Facebook mind a Wikipédia. Sok korombelihez hasonlóan kifejezettem hasznosnak és szórakoztatónak találom a Facebook-ot. Tanulmányaim szempontjából tekintve sok információt tudunk megosztani csoporttársaimmal, évfolyamommal. Mivel aktuális dolgokról van szó sokszor előfordult már, hogy egy-egy fontos időpontra, határidőre hívták fel a figyelmem. Új kapcsolatokat vagy épp a régieket tudom megóvni a segítségével. Előfordul, hogy bár nem lenne időm kiszaladni régi ismerősömhöz/barátomhoz a Facebook-on akár órákat is tudunk beszélgetni. Persze nem azt mondom, hogy a személyes beszélgetések nem adnak maradandóbb élményt, viszont így lehetőség nyílik fenntartani és ezáltal ápolni a régi kapcsolatokat. Ráadásul, ha új barátságokat szeretnék kötni azt is könnyen megtehetem, akár külföldön akár belföldön. Ezáltal nyelvtudásom gyakorlása sem marad el. Ugyanakkor hátulütő lehet, ha adatlapunkra olyan képeket töltünk fel amelyek a potenciális munkáltatóknak negatív képet fest rólunk. Manapság ugyanis egyre gyakrabban nézik meg ezt is. Ugyanakkor pozitívabb képet is tudunk alkotni magunkról. a Legszerencsésebb , ha lehetőségünk van és igazán fontos akkor saját magunk győződjünk meg a másik személyiségéről.
A Wikipédia esetében engem mindig óvatosságra intettek tanáraim éppen azért mert elég könnyen szerkeszthető és gyakran a források eredete sem bizonyul megbízhatónak. Ezért én gyakran megpróbálom kerülni ha pl.: dolgozatot készítek. Ugyanakkor arra kiváló ha valaminek gyorsan utánaakarunk nézni .
Igazából minden esetben előnyös ha egy egészséges kétkedéssel fordulunk a világ felé, hiszen ezek csak bizonyos mértékben tudnak információt közölni számunkra. :)

Mielőtt a feltett kérdésre válaszolnék, megpróbálom megfejteni a Facebook sikerének titkát.
Volt már közösségi oldal számtalan, aki barátokat, ismerősöket hozott össze, de a Facebook-on a kommunikáció formája az újszerű. Oda-vissza kommunikálunk, ajánlunk, véleményt írunk, lájkolunk, kommentelünk, játszunk, regisztrálunk… Valójában az életünket éljük a világ előtt.
Hogy mitől létezik ez az általunk teremtett lény? Az emberek milliói éltetik, hiszen hatalmas üzlet áll mögötte: hirdetések milliói, cégek sok százezrei vannak a felületen, és tolakszanak be virtuális életünkbe.
És ebben a Facebookon jelenlévőknek óriási a felelőssége: ha nem megfelelő terméket, szolgáltatást, minőséget képviselünk, akkor annak gyorsan híre megy. És bizony ebbe bele lehet bukni, amire számtalan példát fel lehetne sorolni.

De ha ésszel használja az ember a Facebookot és a Wikipédiát, és tisztában van a korlátaival, akkor hatalmas lehetőség és segítség is az egyetemi tanulmányaink alatt. Mind a személyes kapcsolattartás terén, mind az oktatásban a diákok hasznosíthatják az elérhető alkalmazásokat.
Csoportokat alakítunk ki, anyagokat töltünk fel, információkat gyűjtünk össze és rendszerezünk a segítségével.

Igazából azt nem értjük már, hogy hogyan tudták az előttünk élő generációk az életüket élni ezen felületeken való megjelenés nélkül...?

Szerintem a globalizáció és a közösségi média manapság mindent befolyásol. Az y és z generáció sokat köszönhet ennek, hiszen sok minden jó kapunk szinte "ingyen". Az nyilván való hogy ezzel Google és társai is sokat profitálnak, de hát ha valami "ingyen" van akkor nyilván való hogy mi vagyunk az áru cikk. Az alapelvek amire épül a rendszer sok jót hordoz magában, de természetesen negatív hatásai is vannak.

Egyetemistaként nem tudom ki az aki nem használja azokat a lehetőségeket amiket a Goole, Facebook, Twitter, LinkedIn és még a Wikipédia is tálcán kínál. Az szinte egyértelmű hogy a kapcsolat építés és fenntartás roppant egyszerűbb lett mint volt. Az hogy maga az a tény is hogy az emailezés is kezd kimenni a divatból sokat elárul. A twitter és linkedIn nagy segítség hogy úgy gyűjtsünk információt és ismeretséget hogy közben megmaradjon a szakmai érdeklődésünk is. Gyorsan tudunk új ismeretséget szerezni, csoportokat alakítani, információt megosztani, szerkeszteni úgy hogy nem is vagyunk egy térben, ez sokat megspórol pénzben és időben is.

Az hogy ezek a rendszerek álladóan biztosítani tudják számunkra az online életformát, könnyeben jutunk hozzá a mindennapi hírekhez információkhoz. Ez talán a gazdaságra és a pénzpiacokra negatív hatással van, de nekünk tanulóknak nagyon hasznos. Az hogy régen a TV-re, újságra kellett várni a hírekért sokkkal hosszadalmasabb volt mint most csak simán "fennlógni" a világhálón. Manapság nem hogy a TV-t nem használjuk de még a netes hírportálokat sem egyenként nézzük. A felgyorsult információ áramlásnak már nagyon nehezen lehet gátat szabni és ennek kétség kívül vannak negatív hatásai a társadalomra. "Aki lemarad az kimarad". Aki igazán rákap erre az "update" életstílusra, az nem maradhat le semmilyen hírről mert a gyorsan cserélődnek a hírek. kb csak arra van idő ami éppen akkor történik. A többi majdhogy nem az enyészeté, mivel vissza keresni egyre nehezebb, főleg ha régi hír. (persze nem azt mondom hogy lehetetlen).

A sok információ előnye hogy több közül is válogathatunk, kutathatunk, ráadásul gyorsabban és könnyeben is. Ez nem rossz, viszont az hátrány amikor azzal több idő megy el hogy leellenőrizzük a forrást és felkutatni az összes lényeges forrást az egy kicsit megnehezíti a dolgot (ez főleg a Wikire igaz,bár az is hasznos lehet!). Hiszen az internet nagyon felgyorsította az adatok gyártását, és ezt nagyon nehéz követni. Egyre több a "publikálás" és ezzel együtt a hiteltelen forrás is, Könnyen belefuthatunk az interneten orbitálisan nagy kacsákba. Valamint a könnyű forrás kutatás mellett jobban kell ügyelni a plágium elkerülésére és arra hogy ne feledjük el hogy nem csak az létezik ami az interneten van. Persze a könyvtár mindig is fontos része lesz az oktatásnak, kutatásnak, elemzésnek, de most amikor a fiatalok egyik jelmondata hogy ami nincs a googlen az nem is létezik, elárulja hogy legtöbbször az interneten kezdjük a kutatást és ez alatt nem csak az egyetemi dolgokra gondolok.

A rendszer komplexitása miatt én azt gondolom hogy mindenkinek csak annyi gondja van aminnyit a felhasználó saját maga generál. Én személy szerint próbálom kihasználni azokat a lehetőségeket amiket a rendszer nyújt, de tény hogy vannak hibái és negatív hatási, de csak ezek miatt vétek lenne elutasítani. Maga a közösségi média és az internet olyan lapelveken alapul ami teljes mértékben megváltoztatta az életünket, mivel könnyen hasznosítható és bár biztos vagyok benne hogy előbb utóbb valami ezt is leváltja de egyenlőre biztos nem tűnik el, ellenkezőleg pont amiatt a hatalmas verseny miatt ami ma ebben a szektorban fennáll , egy ideig még biztos lesz elég innováció ami miatt érdemes lesz használni. Nekünk egyetemistáknak pedig pláne, főleg ha megvalósulnak a virtuális tantermet és oktatás.Hiszen ezekkel majd sokkal könnyeben juthatunk tudáshoz.

Ezeket az oldalakat én a tanulmányaim során a csoporttársaimmal való kapcsolattartásra, megbeszélésekre tudom használni. Például megbeszélni egy házi feladatot, összerakni egy prezentációt, elkérni egy jegyzetet. Szerintem ez nagyban segíti a tanulás hatékonyságát. Előnye, hogy könnyen elérhetjük egymást, bármikor megkérdezhetek valakit, ha problémám akadt valamely egyetemi intéznivalóban, tananyagban. Hátránya, hogy a személyes kapcsolatok háttérbe szorulnak. Az egyetemen nem beszélnek egymással a hallgatók, inkább csak az interneten.
A Wikipédia például abban segít, hogy alapvető fogalmakkal tisztában lehessen az ember, rákereshessen bármire amire szeretne, ez segíti az elindulást például egy tananyag megértésében, házi feladat elkezdésében.

Hátránya még, hogy a hallgatók túl sok információhoz juthatnak hozzá, egyre nehezebb kiszűrni a releváns és megbízható információkat az interneten. Komoly probléma lehet ez pl. szakdolgozatírásnál.