Sziasztok!

Nyitott innováció vagy szabadalom? Ez napjaink kutatásai szempontjából az egyik legfontosabb jogi, stratégiai és gazdasági kérdése, melyet szerintem nem lehet egyszerűen megválaszolni. Ahogy egyiknek, úgy a másiknak is megvannak az előnyei és hátrányai, melyeket iparáganként mérlegelni kell.

Amíg a nyitott innováció esetén nem egy-egy cég, hanem belső és külső erőforrások eredményeként közös munka eredményéről beszélünk, egyértelműen azt mondhatjuk, hogy igen ez a helyes döntés. Hisz mindenki érdeke, hogy a világ közösen megtalálja a jobb és hasznosabb megoldásokat. Illetve sok esetben együtt sikerülhet megvalósítani azt, ami egyedül nem menne. Véleményem szerint a nyitott innováció különösen fontos lesz, hisz az egyre nagyobb költségeket egy-egy cég (vagy állam) egyedül nem bírja viselni.

És eljutottunk a pénzig. Fontos leszögezni, hogy a mai világban egy vállalat a piachoz való gyors alkalmazkodóképességével és innovatív termékeivel tudja életben tartani magát és profitit termelni. Viszont a közös innováció mindenki számára, azaz senkinek sem jelentene előnyt, egyedül a 3. szereplőnek, a fogyasztónak. Gondoljunk bele, hogy ha mi megoldanánk egy x-t érő feladványt, és megmondanánk társainknak, akkor a nyereményből csak x/n-t kapnánk. A közösségnek jobb lett, de nekünk nem származott sok előny belőle. Persze az előbb említett eset, inkább azt modellezi, hogy egy vállalat saját innovációját nem szabadalmaztatja, hanem a piac rendelkezésére bocsájtja.

Így véleményem szerint bár a közös innováció az emberiség érdekét jobban szolgálná, nem biztos hogy olyan hatékony lenne, mint egy potenciális versenyelőnyt jelentő szabadalom.
Ezért iparágtól függ, hogy melyik alkalmazható.
Elképzelésem szerint ilyenkor azt kéne figyelembe venni, hogy az innováció mennyire tekinthető olyan terméknek vagy szolgáltatásnak, ami a társadalom széles széles rétegét szolgálná mindennapi létében. Így az egészségügy területén törekednék nyílt innovációra, amíg pl.: a sport vagy szórakoztató ipar esetén ez nem lenne olyannyira szükséges.
Persze itt is felmerül a filozófiai kérdés, hogy hol húznánk meg a határt.
Így például szimpatikus megoldásnak tűnik, hogy szabadalmak legyenek, de szabványosított termékek, melyekhez mindenki fejleszthetne, persze ez sem kivitelezhető minden iparágban.

Hogy a jövő mit hoz, nem tudhatjuk, de egyre erősebb a nyitott innováció felé az irány, melyet többek között az egyre magasabb költségek is magyaráznak. És talán az emberiségnek a közt és nem az individuumot kell előtérbe helyeznie. De nem lehet ez a piaci verseny jelmondata. Talán épp ezért nehéz-e kérdés. Mert a festeni kívánt kép és a keret egyenlőre nem mindig illik össze.

@argó:
"Így az egészségügy területén törekednék nyílt innovációra, amíg pl.: a sport vagy szórakoztató ipar esetén ez nem lenne olyannyira szükséges."
az a gond, hogy pont az egészségügyben rendkívül drága bármit is fejleszteni, gondoljunk csak a gyógyszergyártók eszelős k+f kiadásaira, míg a sport és a szórakoztatóipar területén ilyen nagyságrendű kiadásokra nincs szükség, vagy jobban megoszlanak a szereplők között (pl. az IMAX 3D mozi lehet, hogy sokba került egyszer, de mennyivel többe került volna, ha mondjuk a kameragyártók nem kezdenek el 3D kamerákat készíteni, így a mozitechnológia készítőjének kell ezt is megoldania, stb.)

én úgy gondolom, hogy egy cégnek nyilván valóan akkor érdeke a nyílt innováció felé elmozdulnia, ha ebből profitálni tud. például ha kitalál valamit, aminek egy egyszerűbb verzióját publikussá teszi és megnézi, a közösség milyen irányba akarja fejleszteni, ezzel ötleteket, információkat szerez, előzetes piacfelmérést végez, illetve bizonyos publikált részeredményekért (az egyszerűbb verzióért) cserébe ingyen innovációhoz jut.
vagy ha például egy olyan terméket sikerül kitalálnia, amit a magán és az üzleti ügyfelek is szívesen használnak. ilyenkor játszhatja azt, hogy kiadja a teljes szabadalmat, hogy tessék szépen fejleszteni, illetve a magán ügyfeleknek ingyen adja a terméket. mindeközben viszont az üzleti ügyfelektől pénzt kérhet azért a valamiért, amit már nem csak ő, hanem a közösség is fejleszt, vagy ha magáért a termékért nem is kér pénzt, létrehozhat kapcsolódó szolgáltatásokat, amelyekre az üzleti ügyfelek igényt tarthatnak. egy ilyen kiegészítő szolgáltatás pedig szerintem magasabb profit margin mellett nyújtható, mint ami a termék értékesítéséből származhat, tehát ha ügyesen szervezkednek a döntéshozók, talán el juthatnak odáig, hogy a termékfejlesztés jelentős részét kiszervezik és így ugyan nem hoz bevételt de költséget sem generál, mindeközben a magasan profitábilis kiegészítő szolgáltatásokat, terméktámogatást továbbra is nyújthatják, és így összességében jobb üzleti eredményt érhetnek el mint korábban.

nyilván ez nem minden termék esetében működik így, tipikusan szoftvereknék szokott lenni ehhez hasonló konstrukció, de talán bizonyos módosításokkal ez a modell alkalmazható lenne egyéb termékeknél is.