HTML

Vállgazd Blog

A Budapesti Corvinus Egyetem Vállalatgazdaságtan Intézetének vitablogja.

Játékszabályok

Hogyan értékeljük a hallgatók hozzászólásait? Mire adunk pontot? Itt mindenki megtudhatja.

Friss topikok

  • leányvállalat: A Diákhitel elsősorban azoknak hasznos, akik semmilyen más forrásból nem tudnák finanszírozni tanu... (2013.12.03. 13:45) Pénzügy 1. kérdés
  • Herondale: Hitelfelvétel mellett csak végső esetben döntenék. Ebben az esetben a deviza alapú konstrukciót vá... (2013.11.29. 08:58) Pénzügy 2. kérdés
  • sallaiz: Egy fontos dologról ha jól láttam akkor nem írt senki. Ez az e-útdíj. Bár nem a városi logisztikáh... (2013.11.23. 15:05) ÉFM - 1. kérdés
  • Szántó Rúben: Szerintem ezt nem feltétlen igényelné a várásló közösség, csak a legtöbb szolgáltató vállalatoknak... (2013.11.22. 12:38) ÉFM - 2. kérdés
  • sallaiz: Hátránya még, hogy a hallgatók túl sok információhoz juthatnak hozzá, egyre nehezebb kiszűrni a re... (2013.11.16. 00:47) Információ - 2. kérdés

Linkblog

Üzleti gazdaságtan 8. kérdés

2011.03.23. 09:26 palfiildi

 

Milyen stratégiai háttere lehet a szabadalmakon vagy a nyílt innováción nyugvó döntéseknek? Kihívás a versenytárssal szemben vagy biztosra megyünk? Manapság melyik iparágakban javasoltak ezek a lehetőségek?

 (A 2011. március 25. (péntek) éjfélig megtett hozzászólások kerülnek értékelésre.)

Argo szerint nagyon nehéz kérdés a vállalatok számára, hogy nyílt innovációval dolgozzanak vagy szabadalmakkal. Az üzleti élet fontos mozgatórugója, a pénz szempontjából sokszor jobban megéri szabadalmakkal dolgozni, hiszen ezek hosszú távú pénzügyi előnyt jelentenek a vállalatoknak, a nevüket és szerepüket is emeli a gazdaságban, például a gyógyszeriparban, az egészségügyben ez a rendszer tűnik kifizetődőnek. Ugyanakkor fel kell tennünk a kérdést, hogy nyílt innovációs összefogással lehetnének-e hatékonyabbak a fejlesztések. Bizonyára sok iparágban az összefogással még gyorsabb fejlődés állhatna be, de ameddig csak az anyagi tényezők mozgatják a stratégiai döntéseket, addig erre kevés esély van. Állami szerepvállalással, kooperációs támogatásokkal a változás előremozdítható lenne.

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://vallgazd.blog.hu/api/trackback/id/tr692764252

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

argó 2011.03.25. 16:08:59

Sziasztok!

Nyitott innováció vagy szabadalom? Ez napjaink kutatásai szempontjából az egyik legfontosabb jogi, stratégiai és gazdasági kérdése, melyet szerintem nem lehet egyszerűen megválaszolni. Ahogy egyiknek, úgy a másiknak is megvannak az előnyei és hátrányai, melyeket iparáganként mérlegelni kell.

Amíg a nyitott innováció esetén nem egy-egy cég, hanem belső és külső erőforrások eredményeként közös munka eredményéről beszélünk, egyértelműen azt mondhatjuk, hogy igen ez a helyes döntés. Hisz mindenki érdeke, hogy a világ közösen megtalálja a jobb és hasznosabb megoldásokat. Illetve sok esetben együtt sikerülhet megvalósítani azt, ami egyedül nem menne. Véleményem szerint a nyitott innováció különösen fontos lesz, hisz az egyre nagyobb költségeket egy-egy cég (vagy állam) egyedül nem bírja viselni.

És eljutottunk a pénzig. Fontos leszögezni, hogy a mai világban egy vállalat a piachoz való gyors alkalmazkodóképességével és innovatív termékeivel tudja életben tartani magát és profitit termelni. Viszont a közös innováció mindenki számára, azaz senkinek sem jelentene előnyt, egyedül a 3. szereplőnek, a fogyasztónak. Gondoljunk bele, hogy ha mi megoldanánk egy x-t érő feladványt, és megmondanánk társainknak, akkor a nyereményből csak x/n-t kapnánk. A közösségnek jobb lett, de nekünk nem származott sok előny belőle. Persze az előbb említett eset, inkább azt modellezi, hogy egy vállalat saját innovációját nem szabadalmaztatja, hanem a piac rendelkezésére bocsájtja.

Így véleményem szerint bár a közös innováció az emberiség érdekét jobban szolgálná, nem biztos hogy olyan hatékony lenne, mint egy potenciális versenyelőnyt jelentő szabadalom.
Ezért iparágtól függ, hogy melyik alkalmazható.
Elképzelésem szerint ilyenkor azt kéne figyelembe venni, hogy az innováció mennyire tekinthető olyan terméknek vagy szolgáltatásnak, ami a társadalom széles széles rétegét szolgálná mindennapi létében. Így az egészségügy területén törekednék nyílt innovációra, amíg pl.: a sport vagy szórakoztató ipar esetén ez nem lenne olyannyira szükséges.
Persze itt is felmerül a filozófiai kérdés, hogy hol húznánk meg a határt.
Így például szimpatikus megoldásnak tűnik, hogy szabadalmak legyenek, de szabványosított termékek, melyekhez mindenki fejleszthetne, persze ez sem kivitelezhető minden iparágban.

Hogy a jövő mit hoz, nem tudhatjuk, de egyre erősebb a nyitott innováció felé az irány, melyet többek között az egyre magasabb költségek is magyaráznak. És talán az emberiségnek a közt és nem az individuumot kell előtérbe helyeznie. De nem lehet ez a piaci verseny jelmondata. Talán épp ezért nehéz-e kérdés. Mert a festeni kívánt kép és a keret egyenlőre nem mindig illik össze.

tkazmer 2011.03.26. 00:53:20

@argó:
"Így az egészségügy területén törekednék nyílt innovációra, amíg pl.: a sport vagy szórakoztató ipar esetén ez nem lenne olyannyira szükséges."
az a gond, hogy pont az egészségügyben rendkívül drága bármit is fejleszteni, gondoljunk csak a gyógyszergyártók eszelős k+f kiadásaira, míg a sport és a szórakoztatóipar területén ilyen nagyságrendű kiadásokra nincs szükség, vagy jobban megoszlanak a szereplők között (pl. az IMAX 3D mozi lehet, hogy sokba került egyszer, de mennyivel többe került volna, ha mondjuk a kameragyártók nem kezdenek el 3D kamerákat készíteni, így a mozitechnológia készítőjének kell ezt is megoldania, stb.)

én úgy gondolom, hogy egy cégnek nyilván valóan akkor érdeke a nyílt innováció felé elmozdulnia, ha ebből profitálni tud. például ha kitalál valamit, aminek egy egyszerűbb verzióját publikussá teszi és megnézi, a közösség milyen irányba akarja fejleszteni, ezzel ötleteket, információkat szerez, előzetes piacfelmérést végez, illetve bizonyos publikált részeredményekért (az egyszerűbb verzióért) cserébe ingyen innovációhoz jut.
vagy ha például egy olyan terméket sikerül kitalálnia, amit a magán és az üzleti ügyfelek is szívesen használnak. ilyenkor játszhatja azt, hogy kiadja a teljes szabadalmat, hogy tessék szépen fejleszteni, illetve a magán ügyfeleknek ingyen adja a terméket. mindeközben viszont az üzleti ügyfelektől pénzt kérhet azért a valamiért, amit már nem csak ő, hanem a közösség is fejleszt, vagy ha magáért a termékért nem is kér pénzt, létrehozhat kapcsolódó szolgáltatásokat, amelyekre az üzleti ügyfelek igényt tarthatnak. egy ilyen kiegészítő szolgáltatás pedig szerintem magasabb profit margin mellett nyújtható, mint ami a termék értékesítéséből származhat, tehát ha ügyesen szervezkednek a döntéshozók, talán el juthatnak odáig, hogy a termékfejlesztés jelentős részét kiszervezik és így ugyan nem hoz bevételt de költséget sem generál, mindeközben a magasan profitábilis kiegészítő szolgáltatásokat, terméktámogatást továbbra is nyújthatják, és így összességében jobb üzleti eredményt érhetnek el mint korábban.

nyilván ez nem minden termék esetében működik így, tipikusan szoftvereknék szokott lenni ehhez hasonló konstrukció, de talán bizonyos módosításokkal ez a modell alkalmazható lenne egyéb termékeknél is.
süti beállítások módosítása