HTML

Vállgazd Blog

A Budapesti Corvinus Egyetem Vállalatgazdaságtan Intézetének vitablogja.

Játékszabályok

Hogyan értékeljük a hallgatók hozzászólásait? Mire adunk pontot? Itt mindenki megtudhatja.

Friss topikok

  • leányvállalat: A Diákhitel elsősorban azoknak hasznos, akik semmilyen más forrásból nem tudnák finanszírozni tanu... (2013.12.03. 13:45) Pénzügy 1. kérdés
  • Herondale: Hitelfelvétel mellett csak végső esetben döntenék. Ebben az esetben a deviza alapú konstrukciót vá... (2013.11.29. 08:58) Pénzügy 2. kérdés
  • sallaiz: Egy fontos dologról ha jól láttam akkor nem írt senki. Ez az e-útdíj. Bár nem a városi logisztikáh... (2013.11.23. 15:05) ÉFM - 1. kérdés
  • Szántó Rúben: Szerintem ezt nem feltétlen igényelné a várásló közösség, csak a legtöbb szolgáltató vállalatoknak... (2013.11.22. 12:38) ÉFM - 2. kérdés
  • sallaiz: Hátránya még, hogy a hallgatók túl sok információhoz juthatnak hozzá, egyre nehezebb kiszűrni a re... (2013.11.16. 00:47) Információ - 2. kérdés

Linkblog

Pénzügy 1. kérdés

2008.12.08. 11:47 palfiildi

A diákhitelt néhány éve azért vezették be, hogy a hallgatók e kedvezményes konstrukcióval támogatni tudják felsőfokú tanulmányaik végzését. Mi a véleménye a diákhitel intézményéről?

 

A diákhitelt a legtöbben jó ötletnek, kezdeményezésnek tartják. A véleményezők szerint a diákhite egy „állami szociális intézkedés”, ami hozzájárulhat a megélhetés finanszírozásához és a társadalmi mobilitás elősegítéséhez. Ezzel rámutattak arra, hogy a tanulmányok finanszírozása ill. finanszírozhatósága nem csak pénzügyi kérdés. Számunkra is talány, hogy vajon a diákhitel ebben milyen eszközként funkcionál – ez kutatásokra érdemes kérdés. Megjegyezzük, hogy a legtöbb országban a diákhitelt a tandíjjal együtt vezették be – nálunk nem-, és ez az összefüggés kimaradt a véleményekből.
Vannak, akik felelőtlenek a diákhitel felhasználásában, vannak, akik más módon igyekeznek finanszírozni egyetemista létüket. Bizonytalanságaikat és tanácstalanságukat is megosztották velünk az e heti bejegyzők: lesz-e vajon miből visszafizetni, pont abban az időszakban, amikor a pályakezdés során számos más „nagy tételre” (pl. lakás) spórolni kell. Nos, garanciát nem tudunk adni, ám úgy véljük, akik az idejüket hasznosan töltik az egyetemi tanulmányaik alatt, azoknak lesz miből visszafizetniük a diákhitelt.
 
A beérkezett véleményekre az Intézet egyik olyan munkatársa is fog reflektálni, akinek az adott témakör kutatási és oktatási szakterülete. Erre egy héttel a mi bejegyzésünk után kerül sor, addig is szíves türelmüket kérjük.
 
 
A blog-ról általában: Köszönjük a véleményezőknek, hogy kérdéseinkre kifejtették nézeteiket! Örömmel vettük, amikor felhasználták ismereteiket, és nem csak a váll.gazd-osakat. Ismereteik, és azok gazdagodása nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a blogon nem csak igényes „kávéházi fecsej” zajlott, hanem szakmai párbeszéd is kialakult. Az elmúlt hetek során, bár változtak a véleményezők, úgy láttuk, hogy az érvelési technikájuk is csiszolódott: körültekintőbbek és egymásra figyelőbbek lettek bejegyzéseik. A kérdésekre adott válaszok szerint a kollektív bölcsesség eredménye számos esetben a feltett kérdés szinte valamennyi releváns összetevőjét érintette – az együttmunkálkodás eredményére remek példa ez! A magunk részéről úgy véljük, hogy érdemes volt ezt a lehetőséget bevonni az oktatásunkba.
 
Statisztikáink szerint 64 fő „blogolt”. Közülük 9 főnek 5 pontot, 18 főnek 4 pontot, 37 főnek pedig 3 pontot ítéltünk meg. Velük felvesszük a kapcsolatot, hogy szemináriumvezetőikkel is tudathassuk a pontjaikat – ami növeli az eddig megszerzettek számát.
 
A „blogolást” folytatjuk. A következő félévben főként az Üzleti gazdaságtan c. tantárgyunkhoz kapcsolódóan szeretnék folytatni az igényes, szakmai virtuális beszélgetést Önökkel. Ennek részleteivel februárban jelentkezünk!
 
 
 
Chikán Attila és Czakó Erzsébet

25 komment

Címkék: pénzügy vállalatgazdaságtan

A bejegyzés trackback címe:

https://vallgazd.blog.hu/api/trackback/id/tr83810816

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

https 2008.12.08. 16:46:52

A diákhitel annyiban jó ötlet, hogy a hallgatók számára olyan kedvező feltételek (alacsony kamatláb, késleltetett visszafizetés, nem kell fedezet) mellett biztosít hitelfelvételi lehetőséget, amiket egy profitorientált pénzintézet nem tudna biztosítani. Egyetemistáknak kölcsönadni kicsit kockázatosabb, mint mondjuk állampapírba fektetni :), a hallgatók pedig biztos nem tudnák vállalni az ezt a kockázatot piaci áron beárazó kamatot (ami becslésem szerint kb. 30% lenne..)

A diákhitel intézménye ráadásul az állam számára se jelent komoly áldozatvállalást, ha jól tudom, a diákhitelek fedezetét a Diákhitel központ által felvett, az alacsonyabb kockázat miatt jóval kedvezőbb kamatozású hitelek biztosítják, az államnak csupán a bedőlő diákhiteleket kell fedeznie..

T0m3sz 2008.12.08. 16:52:01

Az ötlet szerintem nem volt rossz, de tapasztalataim szerint kevesen vannak, akik tényleg a tanulmányaik végzésére fordítják a diákhitelt.
A másik fő probléma az, hogy érdekes szabályokat lehet felfedezni diákhitel felvétele esetén. Ilyen például az előtakarossági számla. Ennek az a lényege, hogy ha több pénzt fizetek be, mint ami a havi törlesztőrészlet, akkor létrehoznak egy ilyen számlát, nem pedig levonják a tartozásomból a befizetett összeget. Ha az utóbbit szeretném, akkor írásban kell azt közölnöm. Ilyen és hasonló körülményes dolgok tarkítják az egészet.
Továbbá nem tudom pontosan, hogy hányan vesznek fel diákhitelt és mennyien fizetik vissza időben, de szerintem az egyetem elvégzése önmagában nem biztosít munkát, így semmi sem biztosítja azt, hogy képes leszek visszafizetni a felvett kölcsönt.
Összegezve: A diákhitel egy szűk rétegnek kedvező lehet, aki okosan bánik vele, de a többségnek véleményem szerint jobb lenne nem élni vele.

nonoka_ 2008.12.08. 18:32:26

Biztosan vannak olyan emberek, akik számára kiváló lehetőséget biztosít a diákhitel, mert önállóan kell gondoskodniuk a megélhetésükről az egyetemi éveik alatt. Ezért semmiképpen nem vonom kétségbe a hasznosságát.

Ugyanakkor, mint szerintem a többi hitel is, ez egy hatalmas csapda, amibe az óvatlanok könnyen beleeshetnek. Nagyon csábító az a tény, hogy tulajdonképpen, aki igényli, az hozzájut valamilyen fokú támogatáshoz nagyon kedvező visszafizetési konstrukciók mellett. Éppen ezért sokan már csak azért is folyamodnak érte, mert könnyen megkapható és bár kicsit közhelyes a mondás, mégis szerintem ideillik, hogy "Könnyen jött pénz könnyen megy el". Tapasztalataim alapján az emberek többsége sokkal hajlamosabb szórni azt a pénzt, amiért nem ő dolgozik meg. Akadnak szép számmal olyanok, akik egyáltalán nem a lakhatásra, étkezésre fordítják a diákhitel összegét hanem bulizásra, vagy szükségtelen dolgok vásárlására. Arra pedig csak kevesen gondolnak, hogy azt vissza is kell fizetni.

Én személy szerint éppen emiatt a csapda miatt nem kedvelem a hiteleket. Elismerem, hogy szükség van rájuk, és lehetségesnek tartom, hogy én is fogok hitelt felvenni a későbbiekben. Azonban csak abban az esetben tartom ésszerűnek, ha megvannak a konkrét céljaink, hogy mit szeretnénk venni az összegből (lakás, autó vagy a vállalkozásunk kezdőtőkéjét képezné) és biztosak vagyunk abban, hogy vállalni tudjuk a törlesztőrészlet miatti terheket. Nagyon könnyen be lehet kerülni az adósságspirálba, kijönni viszont annál nehezebb.

A diákhitel engem kicsit az áruhitelekre emlékeztet, amiket én teljes mértékben ellenzek, mert ha nincs pénzem például új plazmaTV-re akkor nem veszek és nem az a megoldás, hogy hitelért folyamodok. A diákhitel esetében is, ha nem adottak az anyagi lehetőségek ahhoz, hogy minden héten a legdrágább helyeken bulizzak, akkor nem veszek fel hitelt, hogy mégis megtehessem. Elnézést azoktól, akiket ez sért, csak én eddig a diákhitel ilyenfajta "felhasználásáról" hallottam.

Én eddigi tanulmányaim során sem vette, fel a diákhitelt és a jövőben sem tervezem. Már csak azért sem, mert nem szeretném első komolyabb fizetéseimet rögtön törlesztőrészlettel csökkentve megkapni. Inkább az egyetem melletti munkavállalásra tenném a voksom, ha pénzszerzésről van szó.

üljenekafiúkölébealányok 2008.12.08. 21:53:15

Én úgy látom, hogy mint a legtöbb dolognak, természetesen a diákhitelnek is két oldala van.
Az egyik, ami gyakorlatilag a létrehozatalának célja az esélyegyenlőség megvalósítása, vagyis, hogy ne csak a "gazdag" értelmiségi szülők gyerekeiből legyen diplomás. Ez ugyanis akár egy ördögi kört szülhet, a társadalom kettészakadását eredményezheti. Persze mindennek a kulcsa az ésszerű felhasználás. Felelősségteljesen kell vele bánni, mint minden hitellel.
A másik oldal a már említett csapda, amely fenyegeti a diákhitelért folyamodókat. Sajnos be kell látnunk, hogy nem minden diploma "piacképes", így egy bölcsésznek, népművelőnek, (általában a humán szakok hallgatóinak) praktikus lenne elgondolkodni, hogy vajon tényleg visszafizethető-e a hitel. Sajnos hallottam olyan elrettentő számításokat, hogy ma egy pedagógus nyugdíjbamenetelig nem tudná visszatéríteni a diákhitelt. ugyanakkor elsősorban orvosokról, mérnökökről írják, hogy sokan egy összegben térítik vissza.
Összefoglalva tehát:
csak akkor, ha szükséges
alapos mérlegelést követően
eredeti célra (tanulmányok finanszírozása) felhasználni

Ningirsu 2008.12.09. 15:58:19

Véleményem szerintem, ahhoz, hogy valaki felsőfokon tanuljon alapvetően két alany finanszírozhatja a tanulmányait.

Az egyik természetesen saját maga. Mindenki fizesse a saját taníttatását. Mért fizessem én az Ő egyetemét, mindenki fizesse ki saját maga!
Itt előjön az esélyegyenlőség kérdése. Mert társadalmi felelősségvállalás van, mert sokkal rosszabb körülményei voltak.
Nem, ezért nem lehet megoldás, mert így csak azok a rétegek járnának egyetemre, akik már amúgy is jó helyzetbe vannak, nekik van pénzük magántanárra, nekik nem kell iskola közbe dolgozni. Pedig mindenkinek joga lehet a tanuláshoz, ez nem pénzkérdés.
A másik az állam. Itt is komoly ellenérvek vannak. Mert sokak szerint nem állami feladat az egyetemek fenntartása. Mert mért fizesse a nyíregyházi szakmunkás az adójából a pesti, felső-középosztály újratermelődését?

Így tehát szerintem remek kompromisszumos megoldás, mert mindenki tanulhat, akár költségtérítéses formában is, de mégis vissza kell fizetnie. Az értelmiségi keresetek országos átlagban jóval nagyobbak, így a fedezet is adott, a havi 6%-8% pedig nem annyira sok, ahhoz képest, hogy egyetemre járhattak és jóval nagyobb fizetést kapnak. Természetesen, nem 6%-8% a különbség a középfokú és a felsőfokú végzettségűek között. tehát szerintem a Diákhitel, egy remek kompromisszumos megoldás, ennél jobb, eddig nincs.

Bengo 2008.12.09. 19:01:14

Az előttem szólók már szinte mindent elmondtak, úgyhogy én már csak tömören írom le a véleményemet.
Nagyszerű, hogy a bankok már a diákokat is próbálják hitelfelvételre sarkallni, így már azelőtt eladósodnak, mielőtt kilépnének a munkaerőpiacra. Én személy szerint nem vennék fel hitelt, inkább kihagynék egy évet, dolgoznék, majd utána tele pénztárcával végigcsinálnám az egyetemet. Most mondhatják páran, hogy nem akarnak kihagyni 1 évet...Viszont, ha nem hagyják ki, akkor később a hitelvisszafizetésnél jóval többet kell majd visszafizetni. ÉS ebben az országban sosem lesz semmi, ha mindenki többet költ, mint amennyit megengedhetne magának, ha nem tanulnak meg spórolni, és ha mindenki eladósodik...Alig várom már, hogy a remek bankjaink emiatt csődbe menjenek...

https 2008.12.09. 20:29:09

W8VCC1 2008.12.09. 15:58:19

bevallom, nem teljesen értem, amit írsz.. a Diákhitel nem helyettesítheti az államilag finanszírozott felsőoktatást. Az állam számára a színvonalas, piacképes tudást átadó felsőoktatás fenntartása alapvető érdek, befektetés saját jövőjébe, hiszen a felsőfokú végzettséget megszerzők jó esetben az átlagosnak jóval nagyobb összegű adót fognak fizetni... ezért fizeti egyébként a "nyíregyházai szakmunkás" az adójából a "pesti felső-középosztály" újratermelődését, hiszen a diplomás munkavállaló tanulmányai árát a későbbiekben az adórendszeren keresztül sokszorosan visszafizeti a társadalom és a nyíregyházai szakmunkás számára. (természetesen csak akkor, ha nem megy el a diplomaosztás után rögtön külföldre, mint ez gyakran megtörténik például az orvoshallgatók esetében... de ez nem a felsőoktatás hibája)


Bengo 2008.12.09. 19:01:14

azt azért tegyük hozzá, hogy a diákhitel egyáltalán nem az ördögtől való intézmény, bizonyos helyzetekben előnyös lehet a hallgatók számára. A lényeg annyi, hogy helyesen kell megítélni, valóban érdemes-e diákhitelt igénybe venni. Szerintem azoknak éri meg felvenni a diákhitelt, akik semmiképpen nem tudnák az egyetemi tanulmányaikhoz kapcsolódó kiadásokat finanszírozni, és biztosak benne, hogy tanulmányaik végeztével rövid időn belül el tudnak helyezkedni, esetleg rendelkeznek tartalékokkal, amiből a hitel első törlesztőrészleit fizetni tudják. Felelősségteljesen gondolkozva a diákhitel meggondolandó lehetőséget jelenthet sokak számára - ezért sem lehet egy lapon említeni a diákhitelt az egyre gyakoribb áruhitelekkel és személyi kölcsönökkel. A mérsékelt kamatozású diákhitel egy lehetőséget ajánl fel a hallgatók számára, míg a 20% THM feletti személyi kölcsönök egészen egyszerűen a lakosság pénzügyi analfabétizmusára építenek.

dori0221 2008.12.09. 20:33:20

Jó ötletnek tartom a diákhitelt, mivel így azok a diákok, akik más módon nem tudnak pénzhez jutni, ezen úton megkaphatják. A kamat nem túl magas, csak tanulmányaik befejeztével kell elkezdeni a törlesztést. Ez viszont azt igényli, hogy a diploma megszerzése után nagyon hamar el kell helyezkedni, az viszont nem 100%, hogy ez sikerül is. Így tisztában kell lennie ezekkel a kockázatokkal is annak, aki a diákhitelt felveszi.

krumplinudli 2008.12.09. 22:34:22

Szerintem is kell diákhitel, hiszen nagymértékben megkönnyíti azoknak a hallgatóknak a helyzetét, akiknek anyagi gondjaik vannak, ezzel egyfajta "esélyegyenlőséget" teremt. Méginkább, ha azt az esetet nézzük, hogy a családnak, vagy a hallgatónak mindneképpen fel kellene vennie hitelt, hogy a tanulmányait és az ahhoz kapcsolódó dolgokat finanszírozni tudja. Most egy ilyen 20-30%THM-es hitelnél sokkalta kedvezőbb megoldás a diákhitel.
Viszont alapból abból indulok ki, hogy csak akkor vegyünk fel hitelt - diákhitelt, ha muszáj. Szerintem ilyen szempontból a diákhitel marketingje eléggé félrevezető, és ezért sokan beleugranak, akik aztán megbánják. (Vannak ilyen "vedd meg a diákhitelemet" dolgok.) Egyébként be is vallják, hogy a diákhitelen is van haszon (miért ne lenne), és ha valaki kicsit utánaolvas, el tudja dönteni, hogy szüksége van rá, vagy nem.
Tehát a diákhitel jó, de felelősséggel kell mérlegelni.

nagy_kukta 2008.12.10. 11:23:45

Mint ötlet jónak tartom,ha arról szólna amiről szólnia kéne. Ezt Nyugat Európában is alkalmazzák,csak a lényeges különgség,hogy ott ténylegesen a tanulmányok finanszirozásáról szól, itthon sajnos a diákok többség nem a tanulásra fordítja ezt az összeget (tisztelet a kivételnek). Ennek egyik okának azt látom, hogy az itthoni diákhitel reklámjai a pénz felesleges pénzkidobására buzdítanak,így válnak áldozatává az itthoni diákok a fogyasztói társadalomnak, amely még magasabbhitelek felvételére buzdít.

Aztán de jó,hogy elég majd akkor kifizetni,amikor lesz munkánk,de hát nagyon nagyon jól tudjuk,hogy kezdő fizetés 100 ezer Ft körül van,és kapunk-e egyáltalán hamar munkát? Szóval a jövőbeli itthoni bizonytalan munkahelyzetre alapozni,szerintem nem túl biztató...

De egyébként ezt a tendenciát nem csak a diákhitel kapcsán látom,hanem például a nagy karácsonyi bevásárlásoknál is, ahol szintén egy rossz gazdálkodási mentalitás jellemzi az magyarokat. Sokan azt gondolják,hogy minnél drágább és minnél nagyobb dolgot kell megvenniük,és ezért rengetegen képesek hitelt felvenni abszolút feleslegesen. Nemrég olvastam egy olyan statisztikát,a konkrtét számokra nem emlékszem,de azt tudom,hogy a németek lényegesebben kevesebbet költenek karácsonyra,mint mi. És nem hinném,hogy ez függvényben lenne azzal,hogy kevésbé szeretnék a családjukat...

DORA 2008.12.10. 14:26:57

Én úgy gondolom, hogy az vegyen fel diákhitelt, akinek tényleg szüksége van rá. Minednkinek meg kell adni a lehetőséget a tanulásra, és ha csak a pénz az akadály, ott a diákhitel. Ebben az esetben támogatom a diákhitelt felvevőket. Azonban ez a pénz arra való, hogy a tanulmányainkat finanszíroszzuk belőle, nem azért hogy elbulizzuk. Én személy szerint nem igényeltem és nem is szeretném. Az a tudat, hogy az egyetem befejezése után rögtön hitelt kezdjek el törleszteni elrémíszt. Mert mi van akkor, ha nem találok munkát, vagy valami más okból kifolyólag nem tudom visszafizetni a pénzt??? Szerintem csak az vegyen fel hitelt, aki tényleg rászorul, aki valóban a tanulmányaira szeretné költeni a pénzt.Be kellene iktatni olyan szabályt, hogy csak a hátrányos helyzetben lévők igényelhessék.

SzNorbi 2008.12.10. 17:35:31

Maga a diákhitel intézménye nem rossz, hiszen azzal a célzattal jött létre, hogy segítse a hátrányos helyzetű, az egyetem finanszírozását önerőből megoldani nem képes családokat. Alapvető joga az embernek a tanulás, és e mellett nem szabad hagyni elkallódni egy tehetséget, csak azért, mert nem tudja finanszírozni a tanulmányait. Abból a szempontból is jó, hogy a törlesztést nem kell azonnal megkezdeni, hiszen így a tanulás gyümölcsének eredményéből tudja törleszteni a részleteket.

Ezzel szemben azonban látni kell, hogy sokan csak az egyetemi évek megkönnyítésére (értsd: bulik, magasabb életszínvonal) veszik igénybe ezt a lehetőséget. A félreértések elkerülése végett nem azt az életvitelt kifogásolom, ami során az eddigi zsíros kenyér tea kombináció helyett megengedi magának a párizsi, vajas kenyér, tej variációt. Azokra gondolok, akik épp "kiszabadulva" otthonról azt hiszik, hogy övék a világ, bármit megtehetnek és két kézzel szórják a pénz, mert:
"nem gáz, van még a diákhitelből!"
Velük sincsen baj, amennyiben nem vesznek el az egyetem süllyesztőjében, de azért lássuk be, hogy könnyebb elcsábulni és a tanulás helyett az állandó bulizást választani, amennyiben ennek nincsenek anyagi korlátai. Ezért a legnagyobb ellenérzést az váltja ki belőlem a diákhitellel kapcsolatban, hogy már az életnek ezen korai szakaszában azt a példát látja az ember, hogy ha kell valami, akkor hitelt veszek fel, és az megold mindent. Az egyetem befejeztével, mikor szembekerülnek egy hasonló forráshiányos problémával, akkor egyből a hitel felé fordulnak, hisz oly jól működött a diákévek alatt. Ezzel csak az a baj, hogy egyrészt nem a diákhitel kedvező feltételeivel találják magukat szembe, másfelől pedig a mai gazdasági helyzetben (világválság, ha valaki nem vette volna észre :P) nem valószínű, hogy a hitelfelvételek növekedése a jó irányba mozdítaná el a gazdaságokat.

Összefoglalva a diákhitel jó, csak bánni kell tudni vele, és nem engedni elszaladni magunkkal az a bizonyos kecses négylábú patás állatot!

https 2008.12.10. 20:38:18

nem azért, de aki felveszi a diákhitelt és aztán elissza, annak úgyis mindegy :) aki ennyire felelősségteljesen gondolkodik, annak az lesz a legkisebb problémája, hogy vissza kell fizetnie néhány százezer forintot, amikor kivágják az egyetemről...

rizZe 2008.12.10. 22:31:06

Érdekes a téma, én személy szerint sokat gondolkodtam ezen, hogy egyáltalán megérné-e nekem felvenni a diákhitelt. Annak ellenére, hogy nem szorulok rá olyan mértékben, hogy mindenképpen igénybe kelljen vennem.
Igazából az előttem szólok nagyon sok mindent elmondtak, ezek a hozzászólások lényegében tükrözik az én álláspontomat is.
Ami kockázat van a diákhitelben, az a visszafizetése.
Korántsem biztos az, hogy egy friss diplomás a diplomaosztó után szinte egyből tud megfelelő munkát találni, hogy a hitelét törlessze, egyelőre kamatmentesen ...(nem tudom pontosan hány hónap eltelte után kell kamatot fizetni)
Másrészt meg tényleg van olyan , aki elbulizza, el pazarolja a pénzét erre-arra. Persze szerintem mindenkinek jól jönne a kis kiegészítés az ösztöndíj, vagy a szülői zsebpénz mellé, amiből pl megveheti a jegyzeteit stb. stb...
Ami hátrányos ebben a helyzetben, az , hogy az egyetem elvégzése után rögtön ott az a kellemetlen adósság amit törleszteni kell...

m82usy 2008.12.11. 03:13:47

Megjegyzések az eddigi hozzászólásokhoz:

"Be kellene iktatni olyan szabályt, hogy csak a hátrányos helyzetben lévők igényelhessék."

DORA 2008.12.10. 14:26:57

Érdekes felvetés, ugyanakkor problémás. Bárki állíthatja magáról, hogy hátrányos helyzetű, a pozitív diszkrimináció indokolt lenne, de éppen ezáltal sérülne az esélyegyenlőség is: vagyis mindenkinek joga van adósságokba vernie és tönkretennie magát, ha tetszik ez neküknk ha nem.

nagy_kukta 2008.12.10. 11:23:45
"Aztán de jó,hogy elég majd akkor kifizetni,amikor lesz munkánk,de hát nagyon nagyon jól tudjuk,hogy kezdő fizetés 100 ezer Ft körül van,és kapunk-e egyáltalán hamar munkát? Szóval a jövőbeli itthoni bizonytalan munkahelyzetre alapozni,szerintem nem túl biztató..."

Először is:www.diakhitel.hu/
A törlesztéssel kapcsolatban a második pontnál(miért előnyös?) olvasottakat ajánlanám "a pedagógusok+ a bölcsészek életük végéig fizetnék" típusú aggódó hozzászólók figyelmébe:

Lehet ügyeskedni:
- "legkésőbb 40 éves korig" kell megkezdeni a törlesztést. Az én interpretációm szerint ez azt jelenti, hogy kérhetek halasztást amíg kiépítek egy egzisztenciát és összeszedem valahogy egy összegben a pénzt, hogy aztán kamatozás nélkül visszafizessem az egészet.

Ez egyben választ ad, a "mi van akkor, ha nem kapok munkát"-típusú kérdésekre is.

Természetesen az a legjobb, ha beosztjuk és jól használjuk fel, ugyanakkor "szegény diákokat" nem kell annyira félteni, egyrészt szerintem inkább a rászorulók veszik fel+főleg akik költségtérítéses képzésre járnak, másrészt lehet, hogy a
visszafizetés nyűge egy olyan
PONT JÓKOR JÖTT MAKARENKÓI TOCKOST JELENT AZ ÉLETTŐL, AMI EGY ÉLETRE MEGTANÍTJA A TÉKOZLÓ FIÚKAT/LÁNYOKAT MIVEL JÁR EGY HITELFELVÉTEL.

Biztos hogy jobb mintha a Providenttel vagy a jelzálogházzal kezdenének.

Természetesen a józan paraszti ész és az óvatosság megtakaríthatja ezt a leckét, és nyilvánvaló, hogy a kezdeményezés mögött a profitszerzés megbújik, igaz nem annyira direkt mértékben(de akkor is valakinek haszna van belőle, ha minél többen felveszik) mint a bankok esetében.

nagy_kukta 2008.12.11. 09:51:26

Szerintem nem a diákhitel feladata vagy a mi feladatunk,hogy megneveljünk a tékozló fiúkat,lányokat... A probléma gyökere a gyerekszobában lehet ,meg abban,hogy fogyaszástói társadalomban élünk és nem becsülik meg sokan a pénzt.
Egyébként nem igaz hogy csak a rászorulók vesznek fel. Van egy ismerősöm,aki Rózsadombon lakik és felvett diákhitelt és szétbulizza magát most rajta és abszolút nem érdekli mi lesza jövőben vele. És biztos,hogy nem ő az egyetlen ilyen lelkületű...

kátyesz 2008.12.11. 10:44:01

Sajnos (vagy épp ellenkezőleg szerencsére) saját tapasztalatom alapján nem tudok véleményt alkotni a diákhitelről, de van olyan ismerősöm, aki igénybe vette a hitelt, már 2 éve dolgozik, de még mindig azért nem spórol pédául lakásra, mert ott van a visszafizetendő diákhitele...Tehát én nem értek egyet ezzel a "kedvezménnyel", csak adósságot halmoz fel az a diák, aki kihasználja, ráadásul azelőtt, hogy munkábaállna. Nem érdemes meggondolatlanul felvenni, főleg, ha valakinek nincs (vagy nem biztos a jövőbeni) megfelelő pénzügyi háttere! Akiknek pedig nincs is szüksége rá (mint ahogy azt nagy kukta hozzászólásában olvashatjuk), az jobban meggondolhatná, hogy mire használja, de elsősorban a szülei átgondolhatnák, hogy mit tesznek ezzel, mit ér a pénz fogalma a gyereknek, mire használja és hogy tényleg szüksége van-e a pici fiacskájuknak-lányuknak erre a hitelre...

TML721 2008.12.11. 20:00:06

Sok előttem szóló említette azt meg, hogy a diákhitel intézménye egyfajta szociális alapon működő segítség szerepét látja el, vagy kellene ellátnia. A diákhitel értelme így elvileg az lenne, hogy a hátrányos helyzetű felsőoktatási képzésben résztvevő diákoknak pénzt nyújt tanulmányaik végzésének megsegítésére. De mire is gondolunk hátrányos helyzet alatt? Hátrányos helyzet alatt sok dolgot lehet érteni. Ha valaki nagy távolságra lakik az egyetemtől, akkor ez extra költségekhez vezet, úgy mint közlekedés, (kollégiumi vagy egyéb) lakbér, önellátás. Továbbá az is egyfajta hátrányos helyzetnek számíthat, ha valaki költségtérítéses képzésre jár, hiszen nekik a tanulás nagyobb költséget jelent, mint az államilag támogatott képzésre járóknak. És természetesen hátrányos helyzetet jelentenek az egyéb szociális és társadalmi okokból való hátráltatások is. Szerintem azonban az előbb leírt hátrányos helyzetek, noha indokolttá tennék a diákhitel felvételét, de szinte minden esetben létezik más hasonló összegű pénzszerzési lehetőség, ami így képes a diákhitel ezen szerepét ellátni. A szociálisan hátrányos helyzetű diákok számára léteznek egyetemi, kisebbségi és egyéb szociális ösztöndíjak és támogatások, amik elnyerésére egyre több diák jogosult, a jó eredménnyel tanuló diákoknak lehetőségük van egyetemi, kisebbségi, kerületi, városi, állami és egyéb tanulmányi ösztöndíjak elnyerésére (Itt fontos megemlíteni azt, hogy ha egy diák eredményei nem a legjobbak és felveszi a diákhitelt, akkor annak valószínűsége, hogy gyorsan talál olyan munkahelyet, aminek a fizetéséből képes a törlesztésre, eléggé alacsony.). Végezetül opció még a már említett diákmunka is. Ezen pénzforrások szinte minden hátrányos helyzetű diák számára elérhetők és megfelelő kombinációban még meg is lehet belőle takarítani, vagyis ez a lehetőség eladósodás helyett megtakarítást eredményezhet. Összegezve az én véleményem az, hogy diákhitel felvétele helyett inkább ösztöndíjak keresése és igénylése a megoldás és természetesen a minél hatékonyabb tanulás.

Orsi 06 2008.12.11. 20:52:10

Véleményem szerint a Diákhitel eszméje, célja szép, azonban hiányosságait is érzem. Nagyon jó dolog az, hogy a hátrányos, hátrányosabb körülmények között élő diákoknak is megpróbál olyan lehetőséget nyújtani a tanulásra, mint szerencsésebb társaiknak. Ugyanakkor ez egy hitel felvételével történik, ami nagyon kockázatos, főleg fiatalon. Természetesen a szülők ott lehetnek háttérként, de ha valaki diákhitelt vesz fel, az általában nem annak a jele, hogy komoly anyagi háttérrel rendelkezik. Másfelől a diák is munkába állhat hitelének törlesztése végett, azonban ezzel nem értek egyet. Úgy gondolom, az egyetemi, bármilyen tanulmányi évek során, a legfontosabb a biztos, életre szóló, hasznosítható, kamatoztatható tudás megszerzése. Munka mellett mindez aligha valósítható meg hatékonyan. Természetesen a rizikó, nem csak a Diákhitelre érvényes, bármely más hitelfajtára is, amit még a Diákhitellel kapcsoltaban sérelmezek az az, hogy túl nagy szabadságot ad. Bármire, bárhogyan felhasználható. Úgy érzem, hogy a Diákhitelnek az is lehetne a célja, hogy ösztönözze a tanulást. Figyelemmel sem kísérik, hogy a diákok mire költik a kedvezményes keretek között megszerzett pénzösszeget, holott szerintem, ha már Diákhitel, a tanulást teszi lehetővé, erre kell felhasználni és nem másra. Ez az államnak is jó lenne, hiszen biztos dologba fektet, a tudásba, tanulásba, ami egy ország haladása, fejlődése szempontjából, véleményem szerint, napjainkban az egyik legmeghatározóbb tényezővé vált, különösen fontos lehetne ez Magyarország számára. Tehát a Diákhitel felhasználását el kellene számolni és ezzel egybekötve, hogy még ösztönzőbb legyen, azok a diákok, akik jól teljesítenek, esetleg kamatcsökkentést is kaphatnának.
Összefoglalva, támogatom a Diákhitel intézményét, szerintem nagyon fontos, hogy legyen egy olyan rendszer, ami pénzügyi segítséget nyújt az oktatásban, ugyanakkor számos területen hatékonyabbá lehetne tenni.

vörösgém 2008.12.12. 11:22:38

A diákhitel egy nagyon fontos állami szociális intézkedés. Véleményem szerint mindenképp szükség van ilyen lehetőségekre, hiszen számtalan szegény sorból kikerült és feltörekvő egyetemista nem tudná a tanulás költségeit ( Tankönyv, lakbérlet, kollégium stb.) finnanszírozni. Ez halmozottan igaz azokra akiket „csak” államilag nem finnanszírozott, azaz költségtérítéses képzésre vették fel.
Én a tanulást egy befektetési folyamatnak tartom, melybe olykor nem csak időt, energiát, de pénzt is kell fektetni. Abban az esetben, ha megtérül a befektetés, akkor megérte felvenni a hitelt, és azért megegyezhetünk abban hogy többnyire megtérül.
Sajnálatos módon azonban a nonprofit cégként működő diákhitel intézményét számos diák ostoba célokra használja fel. Természetesen ez a diákokon múlik, hogy mire költik, mindenesetre ilyen jó kamatozású szabadon felhasználható hitelt nem lehet találni a piacon.

acsa77 2008.12.12. 11:40:22

Tapasztalataim szerint azok jártak a legjobban a diákhitellel, akik azt rögtön kamatozó betétbe tették abból a célból, hogy tanulmányok során vagy pályakezdéskor fellépő váratlan kiadások ne jelentsenek akadályt - főleg ha nem túl jó az anyagi háttér. Ilyen lehet külföldi tanulmányút vagy lakhely biztosítása egy kedvező munkahely közelében. 3 vagy 5 év alatt összegyűjtött diákhitel már elég jó "likviditás". Természetesen a hitel és betét kamatának különbsége jelentette a költséget, de amennyiben nincs a hitelre szükség pályakezdés után, rögtön egyben visszafizethető - ekkor még a költség is viszonylag csekély.

Akinek nem létfontosságú (tehát van hol laknia és van ellátása), annak szinte "tilos" elköltenie, hiszen diákként egyébként is rendkívül változatos dolgokat, élményeket lehet elérni pénz nélkül vagy kevés pénzzel. Ilyen korban még az 1000 eurós konferenciabelépőket is elengedik :) Emellett a leendő szakmán belüli munkát is szükséges már diákként végezni, mely plusz bevételt jelent.

A diákhitel a társadalmi mobilitást is jól szolgálja, ahogy a korábbi hozzászólók utaltak rá.

E... 2008.12.12. 11:49:14

A diákhitelt alapvetően jó lehetőségnek tartom, ám úgy gondolom, hogy felhasználását szigorúan a tanulmányok finanszírozására kellene korlátozni. Sok szülő félelme, hogy gyermeke diákhitelt vesz fel, amit aztán elkölt szórakozásra stb. Persze a hallgatók felnőttek, akiknek tudniuk kell, mekkora felelősséget vállalnak a hitel felvételével, de kicsit drága leckének tűnik ez nekem.

Diákhitelt felvett ismerőseim véleménye megoszlik, vannak, akik már elkezdték a visszafizetést, és elégedettek a lehetőségekkel, de sokan megbánták már, hogy a diákhitelt választották. Persze nekik is vonzó volt a családtól való anyagi függetlenedés ígérete.

Azt hiszem, itt is először alaposan kell mérlegelni a döntés előtt (micsoda közhely, de igaz!:D), persze a tényleg rászorulóknak jó, hogy van ez a lehetőség, de az egyetemi évek finanszírozásának legjobb módja szerintem a jó tanulmányi átlag miatt kapott ösztöndíj. Sőt aki szociálisan rászoruló, kaphat szociális támogatásokat is az egyetemtől. Szóval megéri jól tanulni...:D

Geri07 2008.12.12. 11:50:03

Meglátásom szerint a diákhitelt 2 típusú ember veszi fel;
Az első típusba azok tartoznak, akiknek mindenképp szükséges felvenni, hisz a szülei nem tudják támogatni. Ekkor van egy olyan lehetősége, hogy diákmunkákból szerez pénzt, azonban - habár megoldható - egyetem mellett elég megterhelő tud lenni és (akár) a tanulás rovására fog menni. Ebben az esetben úgy gondolom mindenképp célszerű felvenni a diákhitelt.
A másik típus az, aki csak azért veszi fel, mert így kényelmesebb az életet. Nem lenne feltétlen szüksége rá, de így pl. nem arra gondolni, hogy hova menjen bulizni, milyen gyakran menjen moziba, hol vásároljon..... Nem gondol arra, hogy - habár kedvezőbb feltételek mellett, mint pl. egy banknál lenne - vissza kell fizetni. Erre egy jó példa az egyik ismerősöm, aki PlayStation 3-at vett a hitelből és annyira megtetszett neki a játék, hogy utána már egyetemre se nagyon járt be....(no comment)

Tehát aki gondolkodik hitelfelvételen, az mindenképp gondolja át, hogy tényleg szüksége van-e rá!

Natusia 2008.12.13. 13:03:30

ismereteim szerint a diákhitel visszafizetése a munkába állás pillanatától megkezdődik. ez igen kedvezőtlenül érintheti a volt diákokat, hiszen Magyarországon a fizetések és így a kezdő fizetés is igen alacsonyan van az európai(nyugat) átlaghoz képest. szerintem ez is jó példa arra, hogy a "szegényebb" tanulni vágyó fiatalok származásuk miatt hátránnyal indulnak jómódúbb társaikkal szemben.

Kopányi Tamás 2009.01.13. 11:53:38

Ahogy az utolsó kérdésekkel lenni szokott, azt hiszem ezt a választ már leginkább a jövő évi érdeklődőknek irom. (A hosszú i hiánya miatt előre is elnézést kérek.)

A diákhitellel kapcsolatban két fő kérdés merült fel, ami elég jól lefedi a tárgyalt területet. Ezekre külön-külön reagálnék, először a visszafizetés kérdésére térek ki, majd külön a felhasználásra.

Sokan fejezték ki kétségüket a diákhitel visszafizethetőségével kapcsolatban. Fő problémaként az alacsony fizetést illetve a munkanélküliség problémáját emlitve. Bármilyen hitel esetében a visszafizetés legkritikusabb pontja a törlesztőrészlet nagysága a jövedelemhez képest. Ebből a szempontból az egyik hozzászóló nagyon helyesen emlitett bizonyos 6-8%-ot, de részletekbe nem bocsátkozott. Kicsit konkrétabban arról van szó, hogy a diákhitel visszafizetése során az első évben a minimálbér 6%-a illetve maximális 50 eFt havi diákhitel esetén 8%-a a törlesztőrészlet. A második évtől kezdődően a korábbi fizetéstől függ a törlesztés nagysága. Ebben az esetben a 2 évvel korábbi fizetést veszik alapul (nyilván a munkábaállás utáni 2. évben a kezdőfizetést).
Mit jelent ez a diákok szempontjából? Egyrészt a diplomás bérminimum bevezetése miatt várhatóan a fizetésük a mindenkori minimálbérnek legalább kétszerese lesz, már induláskor is (közgazdászok esetében ennél jóval több), igy kezdetben legrosszabb esetben is csak bérük 3-4%-át fogják csak törlesztésre forditani. (Kivéve, ha csak szakképzettséget nem igénylő munkát találnak minimálbérért.) Később ez elvileg növekszik, de figyelembe kell venni azt is, hogy 2 év alatt a munkahelyi előrelépés és az általános bérszinvonal emelkedés miatt jelentősen növekedhet egy-egy ember keresete. Igy várhatóan a törlesztés egész időtartama alatt 6% alatti lesz a törlesztőrészlet arány a bruttó fizetéshez képest. Ekkora törlesztés mellett még nyugodtan fel lehet venni egy lakáshitelt is. (Csak viszonyitásképpen a bankok kb. a jövedelem 30-40%-áig érzik elfogadhatónak a törlesztőrészletek nagyságát a visszafizetés biztonsága szempontjából.) A törlesztésekkel kapcsolatos legnagyobb kockázatot összességében az állam viseli, ugyanis a non-profit diákhitel központ költségeit a piaci kamatok határozzák meg. Ehhez a központ félévente hozzáigazitja a diákhitel hivatalos kamatát, de a törlesztések a jövedelemtől függnek, igy egyáltalán nincs rá garancia, hogy egy alacsony jövedelmű értelmiségi (általános iskolai tanitó) valaha is vissza tudja fizetni a hitel teljes összegét. Elképzelhető, hogy a havi törlesztőrészletek csak a kamatokat fedezik majd, de ez a diákhitel központ problémája és elég extrém körülmények kellenének hozzá hosszú időn keresztül. (Jelenleg éppen ilyen körülményeket tapasztalhatunk.)

Ami a felhasználás kérdését illeti, elég pontosan megfogalmazódott a diákhitel esélyegyenlőséget növelő szerepe. Ezzel kapcsolatban sokan emlitették a rászorultság kérdését, illetve volt aki a diákhitellel szemben az ösztöndijak szerepét helyezte volna előtérbe. Ennek a kérdésnek a megvizsgálásához nem árt mérleget vonni a tanulmányokat illetően. Első lépésben két kérdésre keressük a választ: Milyen költségei vannak a diplomának? Miből lehet ezeket finanszirozni?
A diploma költségei:
1. Megélhetés az egyetem alatt. (Az ebben lévő fogyasztói kosár zsiros/párizsis kenyér illetve buli tartalma külön vita tárgyát képezi.)
2. Könyvek, tananyagok, tanszerek.
3. Tandijak
Források:
1. Családi támogatás
2. Saját kereset
3. Ösztöndijak (teljesitmény és rászorultsági alapon)
4. Diákhitel

Amit fontos látni, hogy a forrásoknak a diákhitel csak egy eleme. Nyugati országokban, illetve az USA-ban ahol a diákhitel mellett a fizetős felsőoktatásnak is nagyobb hagyománya van ez jobban megfigyelhető. Ahol a tandij és a diákhitel együtt jelenik meg, ott nyilvánvalóbb az, hogy milyen költséget fedez ez a forrás. Magyarországon, ahol a felsőoktatás jórészt "ingyenes", a diákhitel bevezetése plusz forrásként jelenik meg a diákok számára. Abból kiindulva, hogy a többi költség fedezetét valahogy korábban is megteremtették a diákok illetve családjaik, valóban könnyen el lehet jutni arra a következtetésre, hogy a diákhitel a bulizást támogatja. Talán éppen ezért lett volna szerencsésebb a diákhitellel egyidejűleg tandijat bevezetni, ami egyúttal forrásául szolgálhatott volna a tehetséges diákok ösztöndijainak.
Hogy pontosan megértsük a diákhitel szerepét, nézzük meg hogyan finanszirozhatja tanulmányait egy diák nyugaton:
1. Gazdag és tehetséges: Akinek a családja megengedheti magának, az tanulni fog. A család fizeti a felmerülő összes költséget, ez végülis jó befektetés a gyerek jövőjébe.
2. Szegény és tehetséges: A fizetős intézményeknek érdeke, hogy minél jobb diákok járjanak oda, mivel ez az iskola hirnevét, diákvonzó képességét növeli. Nem elhanyagolható, hogy az iskolák nyugaton komolyan számitanak a végzett diákok utólagos személyes és szervezeteken keresztül biztositott támogatására. Minél tehetségesebb egy diák, annál nagyobb eséllyel kerül később olyan helyzetbe, hogy támogatni tudja az iskolát. Ennek megfelelően a tehetséges diákok, részben rászorultságtól függően is sokféle iskolai és alapitványi támogatásra pályázhatnak, amelyek többnyire részben, nagyon ritkán teljesen fedezik költségeiket. (Az iskolák sokszor tandijmentességet biztositanak.) Több ösztöndijforrásból elég jól lefedhető a tandij és a tanszerek költsége. Emellett gyakori az iskola melletti munkavégzés, ami a megélhetést finanszirozza. Ez utóbbihoz azonban valódi kreditrendszer szükséges, ahol lehetőség van az előirtnál kevesebb kreditet felvéve hosszabb idő alatt diplomát szerezni.
3. Gazdag és nem annyira tehetséges: Tanulni fog és fizetni, a legjobb iskolában, ahol hajlandóak felvenni. Persze a legjobb iskolák fel tudják tölteni a létszámukat gazdag és okos diákokkal, úgyhogy ez valószinűleg második vonalú iskola lesz.
4. Szegény és nem annyira tehetséges: Velük a világon sehol nem tudnak semmit kezdeni.
5. Nem gazdag, nem szegény, kb. átlagosan tehetséges diákok: Ők minden forrást igénybe vesznek. Kaphatnak kisebb ösztöndijakat, de a tanulmányaikra ez nem lenne elég. Családjuk is tud valamennyit segiteni, de ez is kevés. Saját munkájukra támaszkodhatnak, de emellett tanulni is kell valamikor. Nekik van legnagyobb szükségük a diákhitelre!

Tehát a diákhitel elvileg azoknak jelentene segitséget, akik elég okosak, de annyira nem tehetségesek, hogy jelentős mennyiségű ösztöndijat kapjanak és a családjuk sem képes a tanulmányaikat finanszirozni. Magyarországon is ez a helyzet, csak az államilag finanszirozott képzésben kevésbé kontrasztosan jelenik meg. A fizetős képzésben már jobban látszik, hogy a diákhitel lehet a tandij forrásak azoknak akik egyébként nem engedhetnék meg maguknak az ilyen továbbtanulást. A tandij bevezetése persze jobban megteremtené a lehetőségét a diferenciálásnak, a tehetséges diákok ösztöndijhoz jutnának a többiek befizetéseiből. Persze ez a jelenleginél jobban "büntetné" a nem kiemelkedő jövedelmű családok kevésbé tehetséges gyerekeit.

Üdvözlettel,

Kopányi Tamás
süti beállítások módosítása