Véleményem szerint az egyetemi tanulmányok során fontos, hogy az elméleti ismeretanyag mellett gyakorlatot is szerezzünk. Erre alkalmas többek között az utolsó félévben előírt kötelező szakmai gyakorlat.
Sokan már az egyetemi évek alatt megkezdik a gyakorlat és tapasztalatszerzést. Ennek számos előnye van. Aki szakmai gyakorlattal, tapasztalattal rendelkezik, az álláspiacra kikerülve az elhelyezkedési lehetőségei megnőnek. Aki képes az elméleti tudását gyakorlati ismeretekkel elmélyíteni, sokkal piacképesebb munkaerővé válik. Az álláshirdetésekben is megfigyelhető, hogy a tapasztalat előny, sőt néhány pozícióban elvárás, hamarabb alkalmaznak egy olyan pályázót , aki a megfelelő végzettség mellett gyakorlattal is rendelkezik. Ezért is érdemes munkát vállalni a tanulmányok mellett. A hátrány az idő hiánya, de ezt rugalmassággal és megfelelő időgazdálkodással össze lehet egyeztetni.
Úgy gondolom, hogy törekednünk kell arra, hogy egyetemi tanulmányaink során a minél mélyebb elméleti ismerteket elsajátítsuk és ezzel párhuzamosan próbáljunk meg szakmai gyakorlatot szerezni( pl.: évközbeni munka, gyakornoki programokban való részvétel, nyári munka). Jó, ha minél több gyakornoki programban veszünk részt és ezáltal sok-sok tapasztalatot szerzünk. Kiváló munkaerővé és szakemberré ugyanis csak úgy válhatunk, ha az elméleti tudásunkat a gyakorlatban tudjuk alkalmazni.
Amennyiben magyarországi felsőoktatási intézményben töltjük egyetemi éveinket úgy gondolom, hogy elsősorban a hazai elhelyezkedési lehetőségeket érdemes szem előtt tartani, hiszen a megszerzett tudást itthon kellene kamatoztatni. Mindenképpen előnyös a magyarországi cégeknek, ha a leendő alkalmazottjuk rendelkezik külföldi cégeknél szerzett tapasztalattal, ezt, jól kihasználva- ebből tudnak profitálni.

Szerintem az egyetemi évek alatt végzett munka a leghasznosabb a pályakezdők számára, főleg, ha az témájában illeszkedik egyetemi képesítéséhez.
Az egyetem sokszor túlságosan elméleti képzést ad, így a diákok nem látják pontosan, hogy mit miért kell megtanulni; a kötelező szakmai gyakorlat azonban kevés ahhoz, hogy jobban belelássanak a munka világába.
Az egyetemmel párhuzamosan dolgozóktól nagyon sok pozitív beszámolót kaptam eddig: persze általában "kávéfőzős" munkát kaptak először, a bizalom kialakulása után egyre jobb és érdekesebb feladatokat kaptak, ami persze egyre nagyobb fizetéssel is járt.
Akik egyetem közben akarnak dolgozni, azok nagy valószínűséggel itthon keresnek munkát, vagy nyáron mennek el külföldre. A nyári munka előnye, hogy nem kell az egyetemi tanulással és szabadidővel összeegyeztetni a munkahelyi kötöttségeket, gyakorolhatjuk a nyelvet, és a kint léthez szükséges anyagi háttér egy részét kint is megkereshetjük. Sőt, a külföldi munkatapasztalatot a későbbi munkaadók is szívesen látják a pályázók önéletrajzában.
A munkatapasztalatok mellett szerintem fontos az egyetemen elért eredmény is, ezért a munka nem jó, ha a tanulmányok rovására megy; nagyon könnyen ki lehet csúszni a kreditekkel, ha valaki túl kevés órát vesz fel a munkája miatt.

Mindenképp többet ér a gyakorlati tudás mintha csak "papírod van róla", hogy milyen szakot végeztél.

Szerintem is az a legoptimálisabb, ha gyakornokként olyan munkahelyet találsz, ahol a munkában a tanulmányaidat is tudod hasznosítani, illetve fordítva, a munkában szerzett tapasztalatokat a tanulmányaid során is fel tudod használni.
Szóval törekedni kell a kettő integrálására.
Ha csak a tanulmányaidra igyekszel koncentrálni, akkor is nehéz megfelelően beosztani az időt, munka a tanulás mellett még több lemondással jár, ez inkább hosszú távon térül meg.

Érdemes kiemelni olyan tevékenységeket is, amelyek nem nevezhetőek szó szerint "munkahelyi tapasztalatnak", de a személyes fejlődéshez hozzájárulnak, amelyek mutatják, hogy komoly potenciál van bennünk annak ellenére, hogy még esetleg nem volt "igazi munkahelyünk" pl. egy vállalatnál.
Ilyenek lehetnek pl.
Diákszervezeti tevékenységek
TDK dolgozatok írása,versenyeken való részvétel,
Programszervezés stb.

Külföldi elhelyezkedés mindenképp több előkészületet, tervezést igényel, de ez mindenképp megtérül a későbbiekben
(tapasztalatok, nyelvtudás, szemléletváltozás, stb.).
Szerintem érdemes mindenre nyitottnak lenni és nem végérvényesen egyet kiválasztani, hogy itthon vagy külföldön helyezkedjünk el.

A munkavállalóktól sok helyen alapvető elvárás, hogy rendelkezzenek szakmai gyakorlattal akár a kötelező szakmai gyakorlaton túl is. Olyan releváns munkahelyet kell találni ami kapcsolódik a szakodhoz. Ha külföldön szeretnél dolgozni elengedhetetlen a külföldön szerzett munkatapasztalat (pl. nyáron,amikor jóval több ideje van a tanulónak).

Az egyetemi évek alatt végzett koorporatív munka is bebizonyíthatja, hogy igazi csapatjátékos vagy., ami manapság nagyon fontos.

Ha például egy német érdekeltségű cégnél akarunk elhelyezkedni nagy előny lehet német nyelvterületen szerzett tapasztalat.

Ahogy az előttem kommentelők is említették, a gyakorlati tapasztalat fontos. Ugyanakkor, a sulihoz kapcsolódó, de nem kötelező iskolai képzések is hasznosak lehetnek szerintem. Egy külföldi munka mindig jól jön az önéletrajzban, mert egyúttal szinte garancia a nyelvtudásra is.
Értékességhez kell szerintem egy tudatos életpálya. Lehessen látni az önéletrajzból, hogy tudom mi felé haladok, tehát be lehessen azonosítani a fő érdeklődési területem, amiben jó vagyok, de legyenek egyéb képzéseim is. Tehát nem vagyok egy szakbarbár.
A gyakorlati tapasztalat mindig több, az elméletinél szerintem, de egyes tudományos referenciák nagyot dobhatnak. Pl konferenciaszervezés, publikáció, stb... ezek bizonyítják, hogy valóban értek ahhoz, amit tanulok elméletben.

Az egyetemi évek alatt megszerzett elméleti tudás biztos alapokat kell, hogy adjon a leendő munkahelyen - feltéve, hogy a “szakmában” helyezkedik el az ember.
De mindezeken túl ma már a munkahelyeken megkövetelnek olyan kompetenciákat is, amelyeket nem biztos, hogy az egyetemi évek alatt el lehet sajátítani. Ezért mindenképpen fontos, hogy kihasználjunk minden olyan lehetőséget, ami - nem csak a szakmai - fejlődésünket szolgálja. Tapasztalatokat kell szerezni a lehető legtöbb helyről. Erre gyakorlatilag minden munkahely, önkéntes munka, diákmunka, családi vállalkozásban eltöltött nyár, külföldi ösztöndíj megfelelő - hiszen minden szervezetnél tanulhat az ember valami újat, nem tudva, hogy azon tudást majd hol, mikor tudja hasznosítani.
Itt arra a tudásra és tapasztalatra is gondolok, amelyeket sokszor a gyakorlatban jobb elsajátítani - miután az elméleti alapokat megtanultuk - : szervezési feladatok megoldása, tárgyalástechnika kipróbálása, kommunikációs készségek fejlesztése, prezentációk készítése, előadása, idegen és ismeretlen terepen való munkavégzés, alkalmazkodás a munkatársakhoz, közösségben való dolgozás, a monotónia eltűrése… És még hosszasan lehetne azokat a szituációkat felsorolni, amit egy kötetlenebb önkéntes munka során kipróbálhat a diák, felkészülve az “éles bevetésre”.
Mindezek miatt találom jó gondolatnak a ma már bevett gyakorlatként alkalmazott gyakornoki munkavégzést. Mind a munkáltató, mind a munkavállaló kipróbálhatja a másik felet, és ha kölcsönös a szimpátia, akkor létrejöhet a - remények szerinti - hosszútávú kapcsolat.

Az előttem hozzászólókkal egyetértve fontosnak tartom az egyetem évek alatt szerzett munkatapasztalatot. Diploma nélkül még nem igazán egyszerű állást találni, de nem is lehetetlen.

Ha valaki kitartó és elhivatott találhat olyan munkahelyet, ami hozzájárulhat a szakmai fejlődéséhez. Az egyetemi évek alatt azért tartom egyrészt hasznosnak a munkavállalást, mert olyan gyakorlati tapasztalatokra lehet szert tenni, amelyeket nem lehet az egyetemeken elsajátítani. Másrészt a különböző területeken eltöltött hónapok segíthetnek a döntésben, hogy milyen területen szeretne a jövőben a pályakezdő elhelyezkedni és elmélyülni.

Az egyetemen keresztül továbbá lehetőség van külföldi vállalatoknál gyakornoki tapasztalatokat szerezni. Úgy gondolom, hogy fiatalként mindenképp érdemes külföldön is dolgozni, hogy onnan hazatérve az ott szerzett tudással gazdagodva lehessen a hazai gazdaság helyzetén javítani.

Szerintem nagyon fontos a tanulmányok alatt végzett gyakornoki munka. A gyakornoki munka sokat segít az egyetem után az első 8 órás munka megtalálásában és a munka világának megismerésében. A vállalatok ugyanis komolyan értékelik az adott tanuló szakjához kapcsolódó szakmai gyakorlatot vagy csak az egyszerű munkatapasztalatot, ugyanis az emberek másként élik meg az egyes életszakaszok határait. Nagyon sok évfolyamtársam számára ugyanis óriási ugrás a középiskolához képest az egyetem, ez a munka és az egyetem közötti váltáskor talán még fokozottabban érvényesül, ezért fontos hogy az új "életstílusra" már az egyetemi évek alatt felkészüljünk. Az egyetemi szakhoz kapcsolódó gyakornoki munka továbbá segíti az elméleti tudás elismerését, továbbá a gyakornoki munka is segítheti az elméleti anyag gyakorlatibb megtanulását, megoldását. A külföldön végzett munkavállalás pedig a munkaadók szemében egy jó mutatója annak, hogy a tanuló a nyelvet nemcsak elméletben, hanem gyakorlatban is használni tudja. Sajnos a válság miatt csökkent a fizetett gyakornoki állások száma, ám szerintem nagyon fontos a gyakornoki munka, így akár ingyen is megéri gyakornoki állást vállalni. Ennek oka, hogy így a jövőben jobb eséllyel szerezhetünk komolyabb állást az egyetem után, plusz a munka világának légkörét is megízlelhetjük valamennyire a gyakornoki idő alatt. A korábbi kommentekben említették a specializáció szükségességét, vagyis hogy egy témakörben mélyebb és igazán széles tudással rendelkezzünk. Szerintem nagyon fontos, hogy az ember csak akkor specializálódjon egy témára, ha az igazán érdekli, nem érdemes szerintem specializálódni komolyabb érdeklődés nélkül, mert ha nincs érdeklődés, akkor a leendő munkánkban hamar kiéghetünk.

Véleményem szerint fontos teljesíteni a jó tanulmányi eredményt is, de a gyakorlati tapasztalat, kreativitás, feladatokban való részvétel, egyetemi tevékenységek is fontosak, mivel így látja a munkáltató a jelentkező elhivatottságát, készségét. Saját tapasztalatom szerint is a gyakorlati tapasztalat, tevékenység a fontosabb, a jó tanulmányi teljesítmény pedig alapvetően elvárt. Minél több gyakorlati tapasztalata van valakinek annál értékesebb a munkáltató szempontjából. A munkáltatók jobban szeretik a gyakorlati, mint az elméleti tudást, hiszen ebből látják, hogy a gyakorlatban tudja-e a hallgató használni az elméleti tudást.

A külföldi tapasztalat nagy előnyt jelent a kiválasztás során. Könnyebb utána elhelyezkedni itthon. Látókör szélesítés, alkalmazkodó képesség szempontjából fejlődik a külföldi tapasztalat során a munkavállaló, illetve értékes munkavállaló lesz a munkáltatók szemében itthon. Az Erasmus adta lehetőségeket is érdemes kihasználni ezért. Ez segítheti a külföldi elhelyezkedést is akár. Mivel ma már egyre többen mennek külföldre, így sok itthoni hely megpályázásánál már elvárás is szinte.

Véleményem szerint úgy lehet értékes munkavállalóvá válni, ha valaki aktív az egyetemi évek alatt, nem pedig csak végig üli az előadásokat, hanem részt vesz más tevékenységekben is. Kihasználja az Erasmus adta lehetőségeket. Részt vesz valamely diákszervezet munkájában, publikációs lehetőségeket keres, pl.:TDK, versenyek. Emellett legyen kreatív,lelkes, tudásra éhes, járjon valamely neves egyetemre, rendelkezzen magas szintű angol nyelvtudással, illetve még más európai nyelvek ismerete nagy előny (francia, spanyol, cseh, lengyel).

Úgy gondolom, hogy ahhoz, hogy valaki "jó" munkavállalóvá váljon, az első lépés az, hogy a megfelelő egyetemen végezze tanulmányait. Azonban sokaknál hiba, hogy úgy érzik, azzal, hogy egy jó nevű egyetem padjait koptatják már megvan a garanciájuk arra, hogy alkalmazzák őket a későbbiekben az általuk elképzelt munkakörben. Azonban kiemelkedő jelentősége van annak is, hogy milyen intenzitás jellemzi a munkavállalót tanulmányai során, az egyetemen számtalan lehetőség kínálkozik arra, hogy differenciálódjunk a többiektől, hogy kicsit többé váljunk mint az átlag. Ez jelentheti azt is, hogy többet tanulunk, hogy bejárunk az előadásokra, az extra előadásokra, ahol olyan szakemberek illetve üzletemberek prezentációiból tanulhatunk akik, valószínűleg nem ok nélkül tartanak ott ahol tartanak.
Emellett fontos szerepe van a kapcsolatok kiépítésének is, amire szintén rengeteg lehetőség kínálkozik. A diákszervezetekben való részvétel, vagy akár a beadandó dolgozatok készítése során esélyünk van arra, hogy olyan emberekkel vegyük fel a kapcsolatot akik a későbbiekben még segítségünkre lehetnek a munkavállalás idején.
Mindezek mellett a legfontosabbnak a gyakorlati tapasztalatot tartom, amelyet ilyenkor a legjobb megszerezni, véleményem szerint. Az egyetem mellett, ha jól osztjuk be az időnket nagyon sok alkalmunk lehet diákmunkákat vállalni. Így eljuthatunk olyan vállalatokhoz, ahol az elvégzett munkát később szakmai tapasztalatként mutathatjuk fel, és előnyünk származhat belőle munkakeresés esetén. A lényeg szerintem az egyensúlyon van, amelyet fel kell állítani a munka és a tanulás között, látogathatók az előadások és a szemináriumok amellett, hogy aktívan dolgozunk, de nem szabad hagyni, hogy a mérleg nyelve átbillenjen valamelyik oldalra. Szerintem a megszerzett elméleti tudás, egyenlő mértékben hasznos a gyakorlati tapasztalatokkal, így mindkettőre hasonló mértékben kell koncentrálni.
Végül, nem hiszem, hogy fontos lenne eldönteni ilyen korán eldönteni, hogy itthon vagy külföldön szeretnénk dolgozni. Meg van az esélye, hogy az egyetem elvégzése után, itthon is kaphatunk olyan munkalehetőséget amely tökéletesen megfelel az elvárásainknak. Ugyanakkor mindenképpen szükségesnek és hasznosnak tartom, azt, hogyha valaki 1-2 évet külföldön dolgozik, mind a nyelvtanulás, mind annak a tudásnak a megszerzése miatt amely nem biztos hogy itthon ugyanúgy elsajátítható. Természetesen szem előtt kell tartani a külföldi munkavállalás veszélyeit, és a cikkben is említett 11 szempontra is mindenképp érdemes odafigyelni.
A fent említett okok mellett, persze előnyt jelent a magas szintű nyelvtudás, illetve minél több nyelv minél magasabb szintű ismerete. Az állásinterjú során az első benyomás, melyen szintén javíthatunk ha nem az egyetem után vállalunk először munkát, és már gyakorlottal a hátunk mögött jelenük meg az interjún. Illetve a személyes tulajdonságok, mint az improvizáció készség, magabiztosság, türelem, józan ész, udvariasság és a megjelenés is.