Az internet terjedésével lehetővé válik az otthonról végezhető távmunka, ami nem követeli meg egy adott feladaton dolgozó érintettek személyes együttműködését ill. ismeretségét. Milyen előnyei és hátrányai lehetnek az internetre alapozott otthoni távmunkának? Szívesen dolgozna-e tartósan „távmunkásként”? Inspirációként: http://www.tavmunka.org/, http://www.tavmunkanet.hu/, http://www.tavmunkainfo.hu/
Kedves Bloggolók!„Rendkívüli módon kedvelem a távmunkát, különösképpen azokon a reggeleken, amikor 10 centi hó áll a pár centis jégen, és nem kell nekivágni az útnak az irodába.” – olvasható egy internetes oldalon egy ifjú távmunkás, Jennifer McQueen véleménye (http://www.ivc.ca/stories/Stories03.html). Nos, ha a zord időjárási viszonyok nem is a legfontosabb szempontot képezik a távmunka kapcsán, az biztos, hogy ez a munkaforma számos előnnyel bír a munkavállalók számára. De mit is jelent tulajdonképpen a távmunka?Az angol nyelvben számtalan megnevezést használnak erre a munkaformára: teleworking, telecommuting, e-work stb., de a magyarban is elterjedt még a flexibilis munka elnevezés. Az elnevezések sokszínűségéhez hasonlóan az értelmezés sem teljesen egyértelmű. Az SIBIS definíciója szerint például, ha valaki legalább 10 órát hetente munkával a munkahelyén kívül tölt, már távmunkásnak tekinthető (ebbe pl. beletartozik az is, ha valaki minden héten egy napot kiküldetésben van). (Ez a meghatározás egyébként rímel hg0718 és apetri megjegyzéseire, de cantera is felveti, hogy a távmunkának számos formája lehet.) Az EU munkaerejének egyébként több mint 15%-a távmunkásnak tekinthető az előbbi definíció alapján. Az Amerikai Egyesült Államokban, amely a távmunka szülőhazájának tekinthető, ez a szám még magasabb, a munkavállalók 25%-a köthető valamilyen típusú „telemunkához”. Kelet-Közép-Európában a távmunkások aránya viszont nem éri el az uniós átlagot sem, 5-10% között mozog, Magyarország pedig különösen hátul kullog ezen a téren. Az már talán nem is meglepő, hogy az emberek tekintélyes hányada (mintegy 40%) ellenben szívesen dolgozna ilyen munkakörnyezetben (The World of…).„A távmunka végső soron jó dolog” összegzi kutatásainak eredményeit egy amerikai kutatópáros (Gajendran–Harrison, 2007). Miután 46 távmunkáról szóló tanulmányt böngésztek végig, arra jutottak, hogy a távmunkások függetlenségük növekedését, autonómiájuk bővülését és a munka vs. család konfliktus csökkenését észlelik ebben a munkaformában (a személyes autonómia érzése valószínűleg összefügg a sokszor nagyobb felelősséggel is, amire vikiNG is felhívja a figyelmet). A magánélet-munka dilemmát sokan felvetették, de a felmérések szerint ennek kezelése a legtöbbször egy tanulási folyamat eredménye: a távmunkások idővel megtanulják úgy strukturálni az életüket, hogy az megfeleljen a távmunka követelményeinek. Meglepő módon a kutatások nem támasztják alá, hogy a távmunkásoknak sérülnének a többi munkatárssal való társas kapcsolatai (legalább is közvetlenül nem), sőt egyes tanulmányok a beosztott-főnök viszony javulását tapasztalták a távmunka során. Az ilyen alkalmazottak általában elégedettebbek a munkájukkal, és kisebb arányban akarnak munkahelyet váltani, mint az irodában veszteglő társaik. Egy kutatás során sem érzékelték, hogy a távmunka negatívan befolyásolta volna az alkalmazottak karrierlehetőségeit (némileg ellentmondva andorspam érvelésének; valószínűleg az előléptetés a „láthatóságon” kívül más tényezőktől is függ). Általában igaz az, hogy a felettesek jobbra értékelik a távmunkások teljesítményét az irodai munkásokénál, de könnyen lehet, hogy ez csak azért van, mert inkább azoknak biztosítanak ilyen lehetőséget, akik egyébként is jobban teljesítenek. Keveseknél jelent meg – pedig erre vonatkozólag léteznek empirikus felmérések –, hogy a távmunkások bérezése viszont sokszor elmarad a „bentülőkétől” (erre lollapauza hívta fel a figyelmet).A távmunka azonban nem csak a távmunkások számára lehet kedvező, hanem a vállalatok számára is, ez azonban kevésbé merült fel a bloggolás során (andorspam, mrc6 és Pivot számít ebből a szempontból kivételnek). A vállalkozás valóban csökkentheti az általános költségeket, hiszen az irodai infrastruktúra fenntartásán spórolhat, az alkalmazottak termelékenység növekedéséből is profitálhat, és élvezheti az alacsonyabb fluktuáció előnyeit. Ezzel szemben a távmunka programoknak is lehetnek extra költségei, és való igaz, a felügyeletet, a minőségellenőrzést sokszor megnehezíti ez a munkaforma (az előnyök és hátrányok részletes felsorolását lásd pl. Illegems–Verbeke (2004) tanulmányában).„Az egyik tévhit a távmunkával szemben, hogy ezek az emberek egész nap otthon ülnek, és hűtőszekrényük állandóan csak karnyújtásnyira van. Nos, a legtöbb esetben a hűtő talán tényleg ott van, de néha az irodán kívüli munka szükségszerűség az alkalmazott számára.” Roy Ponza távmunkás előbbi meglátása (szintén azon a weboldalon, ahonnan a nyitóidézetet is vettem) egy nagyon fontos adalékkal szolgál. Bizonyos munkák esetében a távmunkának sokkal több előnye van, mint más állásoknál, és ezt a legtöbben elismerték a bloggolók közül. És had tegyem azt is hozzá: jelen visszajelzés is, stílusosan, „távmunkában” született.További jó bloggolást!Szántó Richárd