HTML

Vállgazd Blog

A Budapesti Corvinus Egyetem Vállalatgazdaságtan Intézetének vitablogja.

Játékszabályok

Hogyan értékeljük a hallgatók hozzászólásait? Mire adunk pontot? Itt mindenki megtudhatja.

Friss topikok

  • leányvállalat: A Diákhitel elsősorban azoknak hasznos, akik semmilyen más forrásból nem tudnák finanszírozni tanu... (2013.12.03. 13:45) Pénzügy 1. kérdés
  • Herondale: Hitelfelvétel mellett csak végső esetben döntenék. Ebben az esetben a deviza alapú konstrukciót vá... (2013.11.29. 08:58) Pénzügy 2. kérdés
  • sallaiz: Egy fontos dologról ha jól láttam akkor nem írt senki. Ez az e-útdíj. Bár nem a városi logisztikáh... (2013.11.23. 15:05) ÉFM - 1. kérdés
  • Szántó Rúben: Szerintem ezt nem feltétlen igényelné a várásló közösség, csak a legtöbb szolgáltató vállalatoknak... (2013.11.22. 12:38) ÉFM - 2. kérdés
  • sallaiz: Hátránya még, hogy a hallgatók túl sok információhoz juthatnak hozzá, egyre nehezebb kiszűrni a re... (2013.11.16. 00:47) Információ - 2. kérdés

Linkblog

A piaci környezet 2. kérdés

2013.09.23. 12:18 palfiildi

Milyen kiváló magyar termékeket ismer? Mit lehetne azért tenni, hogy a hazai fogyasztók magyar termékeket vásároljanak? Hogyan segítené elő, hogy e termékek külpiacokra jussanak? Inspirálásként: http://tudatosvasarlo.hu/cikk/%E2%80%9Emagyar-termek%E2%80%9D-cimkek; http://www.privatbankar.hu/cikk/hircentrum/tudatos_vasarlas_mitol_dragabbak_a_magyar_termekek_39868 ; http://magyartermek.lap.hu/

  http://www.borigo.hu/index.php?cmd=cikk&id=00190

Kedves Hallgatók!

Ezen a héten én reflektálok a határidőig beérkezett blogkommentekre, igyekezvén összegezni és kiemelni a legfontosabb pontokat. Ismét nagyon jó hozzászólások érkeztek a témához a korábbiakhoz hasonlóan. Azt hiszem nem véletlen, hogy már rögtön a kérdés értelmezésénél komoly problémák adódtak ismét – azaz mit is értünk magyar termék alatt. Ha a tulajdonos magyar, vagy ha nálunk állítják elő? Ha utóbbi, akkor 100%-ban vagy milyen arány elégséges ahhoz, hogy magyarnak tekinthessük a terméket? Majd a tapasztalat eldönti, hogy pl. a pápacity által idézett FVM rendelet mennyire fog beválni, de legalább van egy írásos meghatározás, amiből el lehet indulni. A yello rambo által idézett cikk is tovább árnyalja ezt a kérdéskört. Örvendetes volt olvasni a sok konkrét terméket is, amiket felsoroltak a hozzászólók. Ugyanakkor alapvetően mezőgazdasági, élelmiszeripari vagy ahhoz kapcsolható példák példák jöttek a legnagyobb számban. Azt mindenképpen érdemes megjegyezni, hogy Magyarország nem mezőgazdasági ország. Tény, hogy fontos szektorról van szó, kedvező földrajzi adottságokkal, de már mi is jó ideje meghaladtuk ezt a fázist a fejlett országokkal egyetemben. Mégis, talán a mezőgazdaság által biztosított alapvető termékek fontossága és mindennapi látványa, tapasztalása irányítja rögtön erre a gondolatokat. Ugyanakkor sok példa van az iparban vagy a szolgáltatásokban is sikeres magyar megoldásokra, csak ezekkel az emberek kevéssé találkoznak – ha találkoznak egyáltalán –, így nem annyira triviálisak (gazdasági lapokban lehet találkozni rendszeresen velük, pl. Figyelő, HVG vagy a gazdasági napilapok).

Sok szó volt az ár és a minőség kérdéséről is, ez mindig a középpontban van. J Volt, aki a tudatos vásárlókat hiányolta Magyarországról, akik nem foglalkoznak a termék hovavalóságával, hanem a termékek ára szerint döntenek. Volt megengedőbb vélemény is, aki ezt a fogyasztók szűk pénztárcájával magyarázta, és összekapcsolta a magasabb minőséget a magasabb árral. Megítélésem szerint az árat alapul vevő fogyasztó teljesen tudatosan dönt az olcsóbb termék mellett – figyelembe véve a magyar kereseti viszonyokat és a jelenlegi gazdasági helyzetet, ez nem meglepő. Miért fizetne +x%-ot ugyanazért a termékért hasonló minőségben? Érdekesség, hogy a WEF Versenyképességi Indexének (ahol éppen visszaestünk a 63. helyre 144 országból, soha ilyen mélyen még nem voltunk) az egyik összetevője a vevő kifinomultsága, azaz mennyire az ár alapján dönt és mennyire vesz figyelembe más tényezőket. Itt Magyarország a 120. helyen (!) van, mögöttünk van még Szlovákia, Bulgária és Románia például. Ezenkívül rengeteg kutatást, cikket lehet pl. találni arról, hogy az amerikai hipermarketekben hogyan szorítják ki a nemzeti márkákat a hipermarketek saját márkás termékei, amik gyakorlatilag ugyanazt tudják, csak olcsóbban. Ez nem véletlen – rengeteg piacon a minőség nem ún. rendeléselnyerő kritérium (ez az ár lesz), hanem ún. képesítő kritérium. Ez azt jelenti, hogy minden terméknek, ami versenyezni szeretne egy adott piacon, el kell érnie egy bizonyos minőségi szintet (ezek lehetnek akár az EU előírások a mi példánkban). De onnantól kezdve a fogyasztónak alapvetően az ár számít. Ha a külföldivel azonos minőségű magyar termékek nem tudnak árban közel lenni a riválisokhoz, akkor hosszú távon sajnos nem lesznek versenyképesek. További érdekes adalék, hogy a magasabb ár sokszor egyáltalán nem jelent magasabb minőséget. Ezt a képzetet – miszerint a magasabb ár magasabb minőséget is jelent – nevezzük Veblen-hatásnak, és sok vállalat előszeretettel kihasználja a termékei magasabbra pozicionálásához. Nagyjából tavalyelőtt a Figyelőben jelent meg egy nagyon jó összehasonlítás bizonyos kozmetikai cikkekről. Az eredmény: a legmagasabban pozicionált és így legdrágább termékcsalád volt a leggyengébb minőségű jó pár dimenzió mentén. Tudom ajánlani elolvasásra. Másik példa (név nélkül): jó pár termék esetében a márkás és a „gazdaságos” (szupermarket saját márkája) termék esetén semmi különbség nincsen a termékek között minőségben (csak árban), mindkét fajtát ugyanaz a konkrét üzem gyártja, csak más címkét rak a csomagolásra.  És még lehetne sorolni.

Az állami szabályozás/támogatás szerintem fontos, de ugyanakkor elég necces kérdés.  Egyrészt vannak EU-s tilalmak az állami támogatással kapcsolatban (a MALÉV is elvérzett ezeken), amit alaposan végig kell gondolni. Lehet létjogosultsága, de a gazdaságpolitikai gyakorlat jellemzően azt mutatja, hogy sokszor alapvetően korszerűtlen, versenyképtelen ágazatok védelmére használták/használják, az adott viszonyok konzerválására. Ez hosszú távon pedig senkinek nem jó. Ha tartósan valamilyen módon állami segítséggel marad egy ágazat versenyképes, akkor az jellemzően az ágazat torzulásával jár, és a támogatott vállalatok versenyképessége látszólagos lesz. Egy tavalyi példa, a dinnyekartell. Itt egy kormányzati szereplő „kérte meg” a gazdasági szereplőket arra, hogy ne vigyék 99 forint alá a dinnye kilóját, mert különben a magyar dinnyetermelőknek ez veszteséget okozna, és őket védeni kell. Gazdasági szempontból felmerül a kérdés: miért is? Első blikkre tök jól hangzik az ötlet, csak 1) durván megszegi a versenyszabályozást, mert egyértelmű kartellezés, ráadásul állami biztatásra, azaz az állam a saját szabályai megszegésére szólít fel…; 2) azért veszteséges a dinnyetermelő az alacsonyabb árszinten, mert nem termel ehhez elég hatékonyan. Ennek sok oka van, pl. idetartozik a birtokszerkezet és a technológia is, de ebbe nem érdemes most belemenni. Namost, ha nem elég hatékony, akkor ezt miért a dinnyére vágyó fogyasztónak kéne megfinanszíroznia? Ez pont ahhoz vezet, hogy nem lesz semmi motivációja a termelőnek a hatékonyságnövelésre, mert állam bácsi úgyis kisegít minket. A fogyasztó meg állja a cehhet. Arról ne is beszéljünk, hogy a magyat KKV-k támogatását sajnos az elmúlt 23 évben nem sikerült a hangzatos ígéretek szintje fölé vinnie egyik kormányzatnak sem.

 

Matyusz Zsolt

10 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://vallgazd.blog.hu/api/trackback/id/tr735529617

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

2013.09.23. 14:51:38

Én azzal a problémával kapcsolatban írnék, hogy az olyan alaptermékekből, amelyeket gond nélkül elő lehetne állítani Magyarországon (főként élelmiszeripari termékek), azokból is rendkívül alacsony arányokat mértek a hazai üzletek polcain. Szerintem ez a rendszer-váltáskori kényszer-privatizációkra vezethető vissza. Nem lett volna szabad a stratégiai fontosságú állami élelmiszeripari vállalatokat (mert főként még mindig inkább agrárország vagyunk) csak úgy szélnek ereszteni, az éppen aktuális költségvetési
lyukak betömése érdekében. Most aztán nem csoda, hogy a tőke-tudás-technológia szegény magyar vállalkozások (amik mondjuk
sajt vagy lekvárgyártással foglalkoznak) nem nagyon bírják a versenyt a multikkal sem az árverseny terén, sem más tekintetben. Egyetlen kitörési pont a minőség területén lenne (szerintem), de azt meg legyen aki bírja pénztárcával, mert a
magyar fogyasztók többsége nem fog -pláne most- erre áldozni, általában ezen spórolnak először (szerintem). Tehát, hogy ezen
az arányon valamelyest javítani tudjunk, egyrészt államnak célzott és jelentős támogatást kellene nyújtani az ilyen termékek előállításával foglalkozó magyar vállalkozásoknak, és valamiféle közös, gazdasági és érdekvédelmi szervezetbe kellene tömöríteni őket állami, vagy társadalmi-szövetkezeti jellegű irányítással; másrészt az előállított termékeket felvásárló
multikat kellene kötelezni arra (törvényben, vagy a versenyhivatal is vizsgálhatná jobban ezt a kérdést), hogy a hazai vállakozások termékeivel szemben is ugyanolyan, vagy hasonló árrést alkalmazzon, mint a nyugat-európai kollégákkal szemben.
Azt hiszem, ez azért jogos elvárás lenne, ha már egyszer a magyar piacot rendelkezésükre bocsátottuk, és a magyar fogyasztók
vásárlásaiból profitot realizálhatnak.

d0821 2013.09.23. 18:47:37

Nem is tudom, hol kezdjem.
Elsőnek is épp ma hallottam előadáson, hogy a túl sok információ érdektelenséget okoz. Szerintem annyi a besorolás (magyar termék, hazai termék, stb), hogy a vásárló alig tud eligazodni - akkor mi is az, amelyik itthon készült, melyik csak itthoni alapanyagokból? stb. Lehetetlen kiigazodni a különféle áruk között.
Alapvető probléma, hogy egy-egy termékből nagyon sok gyártó árucikkei szerepelnek a boltok polcain, és amíg a magyar átlagkereset ennyi, amennyi most, alig lesznek, akik a drágább, de magyar terméket választják. Apropó, itt egy másik probléma: miért drágább a magyar, mint a külföldi, behozott? Hiszen ha külföldi terméket hozunk be, előjönnek a járulékos költségek, mint az üzemanyag. Vegyünk példának pl egy doboz epres joghurt előállítását. Ideális körülmények között az eper megtermelésének költsége (ültetik, permetezik, kapálják, öntözik, leszedik) nem térhetne el országonként, hiszen a feltételek bárhol adottak (persze, a munkaerő, a föld minősége, az öntözés mennyisége eltérő lehet), ezt az epret begyűjtik, feldolgozzák. Kell még tej, ami szintén minden országban termelhető. De mégis, miért van az, hogy az üzemanyagköltséget is beleszámolva olcsóbb a külföldi, mint a hazai? Talán mert nincs benne annyi eper, mint írják, csak ízfokozók, mesterséges színezékek, tartósítószerek...
Először is egészségtudatosságra kellene nevelni a fogyasztói társadalmat (nem elhanyagolható szempont a fenntartható fejlődés kérdése sem), akik a valódi gyümölcsből készült joghurtot veszik majd meg. Elsőként a hazait kellene megszeretni (és megszerettetni), és csak utána terjeszkedni külföldre. Fontos lenne, hogy tudatosítsuk a vásárlóban: magyar termékkel a magyar gazdaságot fejlesztheti.
Személy szerint kezdetben államilag támogatnám a hazai gazdákat, mind pénzzel, mind gazdaságpolitikai neveléssel és információkkal, tanácsokkal, akik így képesek lennének először csak helyi szinten - és amint az tudjuk, a jó termék magát reklámozza - a későbbiekben pedig országszinten terjeszteni.

2013.09.24. 14:38:51

Még az jutott eszembe a magyar termékek vásárlásának elősegítésével kapcsolatban, hogy külön erre a célra felhasználható étkezési utalványokat kellene kibocsátani, mondjuk a forgalomban lévő erzsébet-utalványok egy részét lehetne átirányítani. A másik pedig az a kezdeményezés lenne (amire, már ma is látni sok szép példát), hogy ideiglenes vagy állandó vásárokat kellene meghirdetni, amik a városokban, lehetőleg jól elérhető helyeken lennének. Céljuk az lenne, hogy vásárlási szokást és bizalmat teremtsenenek a magyar termelő és fogyasztó között, mert ezen is sok múlik.

eszteranita 2013.09.25. 14:36:26

Én ismerek több kiváló magyar terméket is de ezek közül legkiemelkedőbb a Cserpes tejtermékek.
Valóban nem a legalsó árkategóriához tartozik de annak ellenére, hogy nálam fontos az ár én mindig szívesebben veszem. Azért is mert magyar és azért mert tényleg a legprofibb minőség mindenből (kakaó, trudi, joghurt) !

Szerintem fontos az hogy nagyon jó legyen sokkal jobb mint a többi termék, nekem például az összes híres márkás joghurtnál jobban ízlik az övék.

Ha külföldön megjelenik egy Tejívó ott is hamar befutnak a termékeik.
De akár a polcon is elég lenne elhelyezni mert nincs jobb reklám egy elégedett vásárlónál.

pápacity 2013.09.26. 12:34:08

@d0821: Szerintem túlzás, hogy lehetetlen kiigazodni a különféle besorolások között. Éppen
szeptembertől lépett életbe a Vidékfejlesztési Minisztérium magyar termék rendelete, amelynek értelmében három védjegykategória került bevezetésre (éppen ezért a tudatosvasarlo.hu/cikk/%E2%80%9Emagyar-termek%E2%80%9D-cimkek: cikk ebben a tekintetben elavult):

- Magyar termék: magyar alapanyagból, Magyarországon készült

- Hazai termék: összetevőinek legalább 50 százaléka magyar és a feldolgozás minden egyes lépése Magyarországon történt

- Hazai feldolgozású termék: Magyarországon feldolgozott, de többségében import eredetű összetevőket tartalmazó termék

A vállalkozó kizárólag akkor tüntet­he­ti fel a védjegyet az áruján, ha az meg­fe­lel a jog­sza­bály­ban meg­ha­tá­ro­zott kri­té­ri­u­mok­nak, ellenkező esetben komoly büntetésre számíthat.

Véleményen szerint ez a rendelet nagyban hozzájárul a fogyasztók megfelelő tájékoztatásához és elősegíti a minőségi magyar élelmiszerek térnyerését.

kiko19 2013.09.26. 13:37:37

Úgy gondolom Magyarországnak rendkívüliek az adottságai és sok lehetőség marad kiaknázatlanul. A lehetőségeink adottak, és egyre több magyar termelő próbál minőségével kiemelkedni. Egyre több biotermelő van és évről évre egyre többen tudnak felkerülni pl.:a Kiváló Magyar Élelmiszer védjeggyel ellátott termékek listájára. Tehát termelői oldalról (szerintem ilyen szempontból) kedvezőek a kilátások. Legalábbis törekvések és a küzdeni akarás megvan. Az már más téma, hogy mennyire támogatják őket illetve , hogy mennyire nem...Fogyasztói szempontból: sok vásárló érti, hogy ha magyar termékeket vásárolnak akkor magyar termelőket támogatnak, munkahelyeket teremtenek Magyarország állampolgárainak. Ezen szemlélet kialakításához nagyban hozzájárult a média is.A reklámok , felhívások, különböző előadások, konferenciák- sőt 2 évvel ezelőtt még a társadalomismeret érettségin is volt ilyen téma- által rengeteg emberhez sikerült eljuttatni ezt az információt, de még mindig nem mindenkihez. Valóban nagy probléma a jelen gazdasági körülmények között az, hogy a magyar termékek drágábbak. Minőségibb, de drágább. Továbbá hiába találhatjuk meg minden boltban valamely magyar terméket, nem ekvivalens , hogy azt fogjuk megvenni csak azért mert az hazai termelőktől származik. Sajnos a legtöbben nem tehetik meg, hogy tudatosan vásárolhassanak, segítve ezzel a fenntarthatóságot, a magyar termelőket és a magyar gazdaságot.
Szerintem kaphatna még nagyobb hangsúlyt a tájékoztatást. Már az alsóbb iskolákban el kéne kezdeni- esetleg interaktív módszerekkel is(kirándulás biotermelőkhöz, vagy arra ösztönözni őket, hogy saját maguk kutassanak a hazai termékek iránt, és minőség szempontjából is megvizsgáljanak egy-egy terméket)-a tudatos nevelést.Ha sikerülne az elméletet gyakorlatba átültetni, tehát az emberek ténylegesen elkezdenének magyar termékeket venni akkor az mindenképpen pozitívan befolyásolná a magyar gazdaságot :munkahelyek , életminőség, környezeti és egészségi szempontból is. Azonban mindehhez pénzre lenne szükség. támogatásokra szorulnak a termelők , de ami még fontosabb lenne, hogy a társadalomban az emberek fizetése nem engedi meg az ilyesfajta plusz költséget. Szerintem ez egy ördögi kör ugyanis amíg az embereknek nincs elég pénzük csak a nagyon alap ,vagy legalábbis két termék közül az olcsóbbat fogja megvenni , nem fog nagyobb beruházást tenni , ami a gazdaság számára egyértelműen rossz. Szerethetjük , meg lehetünk kiválóan tájékozottak az adott magyar termékről, de ha nem vagyunk olyan anyagi körülményben veszett fejsze a legtöbb embernek. Kis százalékot lehet csak megnyerni szerintem.

nikiszabo 2013.09.26. 15:31:03

Nagyon sok kiváló magyar termékünk van, az országban közel 70 cég több mint 430 terméke kiváló magyar termék (pl.:mangalica és szürkemarhából készült termékek, borok, pálinkák, méz, tészták, tejtermékek...).
Fontos a magyar kis- és középvállalatok támogatása. Folyamatosan jelen kell, hogy legyenek a hazai alapanyagokból készült jó minőségű termékek. Ezért nekünk is mindent meg kell tennünk. Tudatosan kell magyar terméket vásárolnunk, ezzel is támogatva a magyar gazdaságot. Fontos az innováció és a termékminőség javításának ösztönzése, és az összefogás. Jelenleg is több kezdeményezés működik, hogy a hazai termékek népszerűségét növeljük és, hogy a magyar fogyasztók a magyar termékeket keressék a piacon.
Ezt hogyan érhetjük el?
-minőség, csomagolás, ár versenyképes legyen a külföldi termékekkel szemben
-kampányolni a magyar termékek mellett (pl.:valamilyen feltűnő jelöléssel ellátni a termékeket, ami odavonzza a vásárlók figyelmét és látványos legyen)
-reklámfilmekkel és plakátokkal népszerűsíteni termékeinket
-tudatos vásárlás
-hazai és nemzetközi kiállításokon, rendezvényeken való részvétel
-kommunikáció erősítése, a hangsúlyt minőségre, egészségre/egészségtudatos életmódra és a termék eredetére kell fektetni
-igényes és több nyelvű honlapok, ezzel meg tudjuk célozni a külföldi vásárlókat is
-a termékek helyes pozicionálása
Ezekkel mind hozzájárulhatunk ahhoz, hogy a hazai termékek mind a belföldi piacon, mind nemzetközi viszonylatban népszerűek legyenek.

k.dori 2013.09.26. 23:58:32

Sok kiváló termékkel rendelkezik Magyarország, de ezek közül talán a legismertebbek és legkülönlegesebbek a Túró Rudi, Pick szalámi, Unicum, különböző márkájú pálinkák és borok, de ugyan akkor gyümölcs-zöldség féléből is a szabolcsi alma, makói hagyma stb. A fő probléma az, hogy a magyar vásárlók azért nem vásárolnak magyar termékeket, mert az áruk lényegesen magasabb, mint a külföldről importált vetélytársukért. Hiába akármilyen akció, amíg az áruk ilyen arányban marad, senkit nem lehet majd rávenni, hogy ne az olcsóbb és ugyan akkor minőségben nem vagy nem sokkal rosszabb minőségű terméket vegye meg. Ahhoz, hogy a magyar termékek árát csökkenteni lehessen az államnak támogatnia kellene a magyar termelőket, így azok olcsóbb áron adhatnák el termékeiket. Ez után a következő lépés az lenne, hogy különböző marketing fogásokkal tudassák ezt az emberekkel, hogy megéri magyar terméket vásárolni mind ár, mind pedig minőség alapján. Továbbá ezzel támogatnák is saját országukat, ami fejlődni lenne képes a továbbiakban. Külföldi piac terén a leghatásosabb szerintem az lenne, amit a németeknek sikerült elérniük más országokban, például Magyarországon is az Aldival, illetve a Lidl-lel. Ezekben az üzletekben szinte csak német termékeket árulnak, és mivel sokkal olcsóbbak mint a többi üzletlánc ( Tesco, CBA, Auchan stb. ), ezért bevonzzák az embereket, hogy vásároljanak.

Detti_21 2013.09.27. 08:55:37

Szerintem ezt a problémát csakis makrogazdasági szinten lehet kezelni.
Egyetértek az előttem szólókkal:
"rendszer-váltáskori kényszer-privatizációk … következtében a tőke-tudás-technológia szegény magyar vállalkozások nem bírják a versenyt a multikkal sem az árverseny terén, sem más tekintetben."

Egyetlen kitörési pont a minőség területén lenne :"mit tudunk másoknál jobban megtenni”, miben van előnyünk?
A már említett szeszes italok mellet nekem eszembe jutott még: Szamos marcipán, kalocsai paprika, és a Béres Csepp immár hivatalosan is hungarikum : <www.facebook.com/photo.php?fbid=702071659806438&set=a.204640479549561.57838.198824986797777&type=1&theater&gt;
De a magyar fogyasztók többsége árérzékeny, így az alapvető termékek esetében sem választ magyart, hanem az olcsóbbat. ( Kommentek a film alatt www.youtube.com/watch?v=zPXqas4Paeo&sns=fb)

Hiába vannak termelői piacok, ha nem változnak a fogyasztók berögzült szokásai: egyszerűbb a multihoz menni, mint ennek utánajárni.
Tudatos vásárlásra való neveléssel kellene kezdeni, de itt is olyan kérdések vannak, hogy ez kinek a feladata? Hiába tanítanák iskolai keretek között, ha otthon más mintát lát a gyerek.

További javaslatok:
Több tájékoztatás kellene a helyi, termelői piacokról,
az élelmiszer kereskedelmi lánc hosszának csökkentésével ki lehet iktatni a multikat,
ki kellene emelni, hogy környezet terhelése kisebb, ha helyben termeljük meg és értékesítjük a termékeinket.

Fontos a megcélzott külföldi piac vizsgálata, elemzése: lehet nem a tejtermékek lennének a megfelelő élelmiszercsoport exportra (valaki írta a Cserpes termékeket, a Pöttyös rudival is voltak gondok, ha jól emlékszem), hiába jó a termék, ha nincs rá igény, kereslet.

A termékeket nem külön-külön hanem együtt kellene népszerűsíteni, megtartva a csomagolásuk jellegzetességeit, de lenne rajtuk egységes jelzés, hogy magyar termékek.

A hazai termékek népszerűsítésére vissza térve:

Ismerek egy borsodi kezdeményezést, ahol biozöldségeket termelnek a helyi lakosság számára is elérhető áron: www.facebook.com/bioszentandras, szóval semmi sem lehetetlen, csak erőfeszítéseket kell tenni a változásért.
süti beállítások módosítása