Szerintem (és ezzel elég sokan egyetértenek) érdemes felvenni a diákhitelt. A fő szempont nekem az alacsony kamat. 2%-os kamatot gyakorlatilag nem találunk máshol, ráadásul ezt a kölcsönt elég a tanulmányaink befejezése után elkezdeni törleszteni. Illetve a törlesztés is nagyon kedvező. Mindezek a konstrukciók persze azért nem meglepők, diákok vagyunk, nem várhatnak el egekben lévő kamatot és törlesztőrészleteket. Tehát, ha anyagi gondokkal küszködünk, nem kérdés, hogy a diákhitel által elég kedvezményes feltételek mellett tudunk hitelhez jutni.

Ugyanakkor a hitel az hitel marad, tehát kötöttséget jelent. Én azon az állásponton vagyok (és ami a mérvadó: a szüleim is), hogy nem szerencsés rögtön egy kötöttséggel kezdeni a karriert, tehát szerintem csak legvégső esetben érdemes diákhitelt felvenni.

A többi hitelkonstrukcióhoz képest nyilvánvalóan remek opció a diákhitel nyújtotta lehetőség, ám úgy vélem, csak a legvégső esetben szabad ezzel élni.

Kötöttséggel kezdeni egy karriert ugyanis rendkívül nehéz, ráadásul nem garantált, hogy valaki a diploma megszerzése után rögtön állást talál magának. Ráadásul Magyarországon nem igen magas a bérezés, azaz lehetséges, hogy a diákhitelt igénylő személy alig tud majd megtakarítani, ami pedig a pályafutása elején az egyik legfontosabb cél a véleményem szerint.

Ördögi körhöz hasonlít a diákhitel, hiszen azok veszik fel, akik nem tudják máshogyan finanszírozni a tanulmányaikat, és így számolhatunk azzal, hogy esetlegesen később sem támaszkodhatnak máshonnan segítségre. Márpedig így a kiszolgáltatottságuk - állás nélkül - nőne, ami nem szerencsés.

Én még azt is sokkal jobb megoldásnak vélem, ha valaki részmunkaidőben dolgozik, vagy az egész nyarat külföldön tölti, ahol az egyetemi lét fedezésére rengeteg pénzt lehet keresni.

A diákhitel a legkedvezőbb fajtája a hiteleknek. Rendkívül kedvező a kamatozása, hiszen töredéke a többi hitelnek. További előnye még, hogy bármire lehet költeni, nincs szabályozva. Így nem csak a tandíj fizethető belőle, hanem az albérlet vagy az utazás is. A hitel törlesztését csak a tanulmányok befejezése után kell elkezdeni törleszteni, így nem kell aggódni, hogy esetleg munkába kell állni a tanulmányok alatt azért , hogy a felvett hitel törleszteni tudjuk. Előnye még, hogy lehetőség van előtörlesztésre is.

Figyelni kell azonban a pontos törlesztésre, hiszen ez is hitel, igaz kedvezőbb feltételekkel bír, mint a többi. A hitel felvételét éppen ezért jól át kell gondolni és csak a legvégső esetben szabad ezt az utat választani, hiszen nem biztos, hogy a tanulmányok befejezése után azonnal biztosított a fix jövedelem és a munkába álllás lehetősége. Véleményem szerint nem ajánlott hitellel kezdeni életünket, karrierünket, ezért aki teheti ne ezt a megoldást válassza.

A mai rendszerben sajnos már elég nehéz, szinte lehetetlen a felsőoktatásban részt venni úgy, hogy ne kellje érte fizetni. A diákhitel egy nagyszerű megoldás szerintem azoknak akik, nem tudják önállóan finanszírozni a tanulmányikat és konkrét elképzelésük van a jövőjükről.

Szerintem a hitelt csak tényleg akkor szabad felvenni, ha már nem látunk más megoldást, hiszen elég lesújtó az, amikor már kezdő munkavállalóként tartozásunk van és abból a (az általában) kevés kezdőjövedelemből még ezt is törleszteni kell. Persze ahogy már említettem, azért nagy segítség is egyben azoknak, akik tényleg tehetségesek, de olyan környezetben élnek, hogy a családjuk nem tudja finanszírozni tanulmányaikat.

Tehát akik igénybe veszik ezt a lehetőséget, azok már biztos, hogy egy konkrét célt tűztek ki maguk elé és nem bízzák a véletlenre a jövőjüket, hiszen nem azért veszik fel a diákok a hitelt, hogy utána olyan munkahelyük legyen, amivel ezt ne tudják visszatörleszteni. Persze az is egyfajta megoldás, ha az egyetem mellett munkát vállal, de szerintem a mostani költségek mellett nem lehet annyit keresni egy diáknak a részmunkaidőben, hogy tanulmányait segítség (hitel) nélkül finanszírozhassa.

Szerintem a tandíjra vagy tanulással kapcsolatos költségek fedezésére felvett hitel befektetés, és amennyiben az oktatásban való részvételből származó későbbi hasznok által jó eséllyel megtérül, akkor érdemes meglépni.

Hozzáteszem, meg kell vizsgálni a kérdést az állam szempontjából is. Kérdéses ugyanis, hogy az államilag támogatott hitel milyen hatással lesz hosszútávon a költségvetésre. Érdemes megemlíteni az államilag támogatott lakáshiteleket, melyek több tízmilliárd forint kiadást jelentenek (ha jól tudom a mai napig) a költségvetésnek, és így szerepük van az adósságállomány növekedésében is.

Véleményem szerint is maga az egyetemi képzésen való részvétel, akár anyagi szempontból, akár idő szempontjából egy befektetés.Érdemes mérlegelni a tanulmányok megkezdése előtt, hogy miből és mikor lesz finanszírozva. Nagyon kedvező a diákhitel feltételei, de mihez képest. Ha van rá lehetőség, akkor érdemésebb szerintem inkább egy évvel később kezdeni az egyetemi karriert és egy évet dolgozni, hogy előre meg legyen teremtve az a tőke, amit esetleg a tanévekre el kell költeni.Így vagy teljes mértékben, vagy egy részével csökken a hitel összeg, amit fel kell vennie a hallgatónak.
Egyébként felháborítónak tartom a diákhitel reklámát, amit az utóbbi időben lehetett látni és be is tiltottak. Egyáltalán nem az eredeti lényegét sugalta a diákhitelnek, hanem egy laza, felelőtlen életre próbált sarkalni.

Itt külön kell venni a két konstrukciót.

DH1: nem ajánlanám felvételre, hiszen megvan annak a veszélye, hogy jelentős tartozást halmozhat fel vele az igénylő. Egyrészt bármire költheti, akár szórakozásra is, amit később érettebb gondolkodással ezerszer megbán - és később hatalmas terhet jelent számára. Hiába kedvező a kamat, itt a fizetéssel arányba állított törlesztőrészlet visszaüthet: nem is kellenek hozzá kirívó számadatok, hogy ne lehessen előtörlesztés nélkül visszafizetni. Örök teher.

Az állam szempontjából viszont ez az élhető opció, hiszen kamatbiztosítás van rá kötve, így nem növeli az államadósság mértékét.

DH2: ajánlanám a felvételét, hiszen jelentős kamattámogatás van rá. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy még ha van is pénzünk a tandíjra (pardon, önköltségre), érdemesebb berakni a bankba. A pénzünk kamatozik (7,5%, mondjuk), a tartozásunk kamatozik (fix. 2%), s ebből bárki leolvashatja, ki jár jobban.

No persze, ha erre mindenki ráébred, hamar bedöntjük a költségvetést. Köszönhetően annak, hogy erre nincs kamatbiztosítás, s közvetlenül államadósságot növel minden egyes tétel.

Másrészt a folyton növekvő kamatterhek 5-10 éven belül elérik azt a szintet, amit az állam épp megspórol a felsőoktatáson. S ez minél hosszabban életben marad, annál nagyobb kiadást fog jelenteni - hatalmas öngól az egész szisztéma.

A fenti kollégákkal egyetértek, mivel nagyon kedvezményes hitel szempontból. Bár az összeget kevésnek tartom, ráadásul tandíjat is kell fizetni, aki tovább akar fejleszteni. Komoly elszántság kell, hogy felvegyen hitelt és jól tanuljon. A hitel lehetőséget jó ötletnek tartom, annak akinek nincs ideje dolgozni tanulás mellett. A hitelt vissza kell fizetni kamattal együtt, úgyhogy aki fel veszi a hitelt számolnia kell a hitel törlesztési folyamattal és annak következményeivel. Sajnos a hitel felvevők a vissza fizetési következménnyel nem számolnak. A mai gazdasági recessziónak egyik alapvető oka volt, hogy a hitel felvevők nem tudtak vissza fizetni. Ezért oda figyelendő, bár milyen kicsi is a kamat.

Ehhez a gondolatokhoz én már csak hozzáfűzni kívánnék, hiszen a diákhitel az elmúlt napokban megint aktualitássá vált, köszönhetően a jövő évi felsőoktatási tervezetnek.

Pár órás hír az Origo-n (www.origo.hu/itthon/20121206-a-keretszamok-ismertetese-helyett-a-diakhitelt-dicserte-a-kormanyszovivo.html): egyrészt megerősíti az általam alkotott pozitív képet a DH2 konstrukcióról, hiszen a jövőben további támogatásokat is ígér. Másrészt viszont muszáj megemlíteni a tandíj bevezetésének pszichológiai hátterét is, noha ennek most sok köze nem lesz a Diákhitelnek. GIró-Szász András szerint a tandíj bevezetésének egyik oka a hallgatók motivációjának növelése. Szerintem ez a mondat felháborító. Ha már az állam a Diákhitel keretein belül viszonylag kedvező feltételeket biztosít a leendő hallgatóknak, addig egy ilyen "motivációs" érvvel számomra simán elveszik a maradék cseppnyi jókedvemet a továbbtanulástól.

Visszatérve a fő gondolati vonalhoz: a DH2 "hitel" jelzője ellenére is egy jó üzlet, tekintve, hogy ennyi erővel az állami támogatás is egyfajta hitel, amit a hallgató később magyarországi munkavállalással törleszt, ráadásul a dupláját. A 2013-as újabb keretszámcsökkentés szomorú híre ellenére is ajánlom felvételét, hiszen a jövőben ez plusz támogatásokat fog jelenteni a piaci szektorában és a közszférában elhelyezkedők számára.

Ellenérvnek ott lehetne például az eladósodás, de ezt a mai hallgató már egyébként se bírja elkerülni, legyen szó munkai vagy pénzbeli eladósodásról. Szóval a DH2 felvételét (természetesen hosszas, megfontolt mérlegelés után) érdemes lehet megejteni. A DH1-ről sajnos nem tudok nyilatkozni, tapasztalat híján.

Egy DH2-es tanuló.

Valóban szükségszerű a két konstrukció (DH1 és DH2) megkülönböztetése. A Diákhitel 1 nyilvánvalóan kedvezőtlenebb a magasabb kamata miatt, ugyanakkor a kettő közül csak ez szabad felhasználású, így pl. aki vidékről költözik fel, s például lakhatás vonatkozásában is hitelre szorul kénytelen ezt (is) igénybe venni.
A diákhitelt egy fontos és jó eszköznek tartom, hiszen nagyon úgy néz ki, hogy az oktatásból az állam (majdnem mindenhol) egyre inkább pénzt von ki, a diákoknak saját maguknak kell finanszírozni tanulásukat, sok közülük ezt csak hitellel tudja megvalósítani.
A DH2 jelenleg kedvező feltételekkel működik, én magam is fölvettem, de fontos megemlíteni, hogy a DH1-et is alacsony kamattal vezették be, majd szépen, fokozatosan növelték egyre magasabbra (az eredeti többszörösére). A szerződés értelmében sajnos ezt megtehetik.

Mellette szóló érv, hogy pl. közgazdasági és jogi képzéseken már csak fizetős helyek lesznek, s aki ilyen pályán szeretne elhelyezkedni, de anyagilag nincs jó helyzetben más megoldást nehezen talál.
A DH2 ugyanakkor felvehető spekulatív céllal is, hiszen ha, a hitelt veszünk föl, a tandíjunk költségét pedig befektetjük (vagy akár banka tesszük), majd az egyetem végeztével törlesztjük adósságunkat néhány százezer forintot spórolhatunk, hiszen a betétünk/befektetésünk hozama magasabb, mint 2%.

Ellene szóló érv, hogy egyoldalúan módosíthatják a feltételeket (kamat növelése), illetve adósságba verjük magunkat, ami egyes hitelesek lelki világára kedvezőtlenül hathat.

Maga a diákhitel szerintem nagyon jó ötlet. Főleg úgy, hogy csak 2% a kamat. Nagyon sokan vannak ellene, hiszen egyből úgy kezdik el a hallgatók a "karrierüket", hogy már adósságuk van, de ha belegondolunk a szülők sem tudnak csak úgy zsebből tandíjat fizetni, és ha Ők vesznek fel hitelt, annál már sokkal több a kamat is.
Összességében, a diákhitelnek vannak előnyei és hátrányai is. Ezek mellett mindenki döntse el, hogy igényeli-e vagy nem.

Annak érdemes felvenni, akinek semmilyen más lehetősége nincs a tandíj kifizetésére. Az állami helyek csökkentése miatt, pedig ez a szám jelentősen növekedhetett. Más hitelekhez képest jóval alacsonyabb a kamata (2%). A törlesztést nem kell azonnal megkezdeni, hanem elegendő a tanulmányaink befejezése után, legkésőbb 35 éves korunkig. Ez valóban nem kötelez arra, hogy minden esetben munkába kell állnunk a tanulmányi idő alatt. Bár az sem biztosított, hogy rögtön kapunk olyan állást a diploma megszerzése után, amely mellett biztos lábakon állva a hitel fizetésére is alkalmasak vagyunk. Ez egy rizikófaktor. A DH1 szabadon bármire fordítható, míg a DH2 csak képzési költségre. Ennek lehetnek előnyei és hátrányai. Az előnye a szabad felhasználásnak, hogy a lakbér és a rezsi fizetése így könnyebben megoldott, ugyanakkor túlzásba is eshetnek a diákok és elkölthetik ezt a pénzt bulizásra is. Előny, hogy a hitel törlesztése jövedelemarányosan történik.
Annak ellenére, hogy tényleg ez a legkedvezőbb a hitelek közül, mégis kötelezettséget jelent, amely a későbbiekben hátrányként jelentkezhet. Ezért tényleg csak azoknak érdemes felvenni, akik tényleg csak így tudják végezni a tanulmányaikat, ahol igazán szeretnék. Sokan azt mondják, hogy egy neves oktatási intézményben szerzett diplomával és kellő felkészültséggel jó állásokat szerezhetünk, bár a mai helyzetben semmi sem biztosított.

A két konstrukció alapvetően hasznos lehet a diákok számára, ugyanis nem mindenki rendelkezik ugyan olyan anyagi háttérrel, hogy finanszírozhassa továbbtanulását. Az első konstrukció segítségével a tanulmányai mellett egyéb kiadásokat is fedezhet belőle (albérlet, lakás, könyvek, stb..) míg a második csak a tanulmányi költségre fordítható, viszont a kamat mértéke jóval kedvezőbb. Én, személy szerint nem vennék igénybe diákhitelt, persze lehet, hogy a család anyagi háttere, illetve az eredményeim alapvetően nem indokolják és ezért gondolom így, más körülmények esetén, elképzelhető, hogy én is élnék a lehetőséggel. Számomra ugyanis fontos a felsőfokú végzettség, szeretnék értékes munkaerőként megjelenni a munkaerőpiacon, nyelvtudással, hiszen ma már lassan ez az alapvető feltétel a megfelelő elhelyezkedéshez.
A diákhitel mellett pozitív dolog, hogy a hallgatói szerződést nem kell aláírni, mint állami ösztöndíjas képzésen, így nem annyira korlátozottak a későbbi lehetőségei a diákoknak, kontra; az esetleges nehezen indulás, alacsony jövedelem mellett viszont nehézséget okozhat a hitel visszafizetése.
Ezek után szerintem mindenki döntse el maga, hogy mit hajlandó bevállalni a jövő érdekében.

Úgy gondolom, hogy a diákhitel 2 kedvező lehet azon költségtérítéses képzést végző hallgatók számára, akik anyagi gonddal küzdenek. Azonban a hitel mégiscsak hitel, amely egész sokáig elkísérhet minket életünkben, tehát nem gondolom, hogy egyértelműen csak jó oldala van a diákhitel igénylésének. A diákhitel 1 magasabb kamattal vehető igénybe, így azt kevésbé ajánlanám a diákoknak, a diákhitel 2-vel kapcsolatosan is az a véleményem, hogy jól meg kell fontolni, mielőtt valaki az igénylése mellett dönt, viszont ha nincs más választás, akkor igen hasznos tud lenni.