A BKV egy szolgáltatást nyújt azáltal, hogy az adott időben és adott helyen közlekedő járműveit utazásra lehet használni díjfizetés ellenében.

Fontos elmondani, hogy a BKV alulfinanszírozott, az állami és önkormányzati pénzektől/hitelektől függ, így jelentős ráhatása az értékláncra vagy a fejlesztésre (amik nyilván pénzt igényelnének) erőforrások nélkül elég kicsi.

A két legfőbb szempont a terméknél a szolgáltatást igénybe vevők körében, hogy az utazás minél gyorsabb, a közlekedési hálózat pedig minél sűrűbb legyen. (Az árról most nem érdemes beszélni, mivel arra a cégnek nincs igazán ráhatása. Egyébként a kapott szolgáltatáshoz képest a jegy- és bérletárak alacsonyak.) Ezek a szempontok igen kiválóan érvényesülnek, a járművek gyakran járnak, mindenhova el lehet jutni BKV-val, és gyorsabb is általában, mint az autóval való közlekedés, főleg a belvárosban.

Ugyanakkor a szolgáltatás színvonalának vannak más szempontjai is. Ilyen a tisztaság, vagy a járművek kora, minősége. Előbbi (falfirkák, hányás, szemét) esetében a felelősség nagyrészt a szolgáltatás igénybevevőit terheli. A járművekről szintén nem tehet alulfinanszírozottsága miatt a cég, de mindenképpen ez az egyik legfontosabb tényező. Új járműparkkal nem csak az emberek elégedettség érzését, és így a szolgáltatás színvonalát lehetne növelni, de csökkennének a fenntartási költségek (alkatrészek, benzin, stb.), vagyis javulna a hatékonyság. Ehhez azonban egyszeri nagy befektetés kellene.

Amelyik területen azonban egyértelműen javulhatna a cég, az a marketing. Hibás tévképzetnek látom azokat a megnyilvánulásokat, hogy "szar a bkv", mivel a legfontosabb tényezők esetében a szolgáltatás színvonala kiváló. Úgy érzem, hogy ennek a kidomborítása nem jelenik meg eléggé a kommunikációban, továbbá az sem ártana, ha az emberek tudatában lennének azzal, hogy a minőség erősen összefügg azzal, hogy mennyi pénzt szánunk a cégre, akár adók, akár a jegy árán keresztül. BKV, önnek ez jár.

A BKV szolgáltatásának meghatározása a lehető legegyszerűbben: előre meghatározott A pontokból juttatja el a fogyasztókat a számukra legmegfelelőbb, ugyancsak előre meghatározott B pontokba, költségtérítés ellenében. A vállalat biztosítja az akadálytalan, zavarmentes utazást, a fogyasztó pedig vállalja, hogy a tömegközlekedési eszközök állapotában nem tesz kárt.
Mit vár el a fogyasztó a pénzéért? Egy jól összehangolt vállalati stratégiát, valamint azt, hogy a vállalat tevékenységei a legmegfelelőbben össze legyenek hangolva. Ehhez szükség van:
- minőségi infrastruktúrára, ami sajnos csak ritkán valósul meg (pl. a ’piros” metróvonal új szerelvényei megfelelnének az elvárásoknak, szemben a régi, kék szerelvényekkel). Az ember szemében a tömegközlekedés még mindig régi és koszos járműveket jelent.
- zavartalan utazásra. Minden vonalon szükség van fokozott közbiztonságra annak érdekében, hogy az utas ne érezze magát kellemetlenül két megálló között. A pótlójáratokat viszont aránylag jól megoldja a vállalat pótlóbuszokkal és relatíve gyors tájékoztatással, habár itt is akadnak hiányosságok.
- pontos menetrendre. Itt sem érezni problémákat, a legtöbb jármű aránylag pontosan jár, természetesen leszámítva a reggeli vagy délutáni csúcsforgalmat.

Azonban tekintve arra, hogy a BKV-nek nincsen versenytársa a fővárosi tömegközlekedésben, az alternatív utazási lehetőségeket leszámítva (pl. kerékpár), az emberek talán a legnagyobb hibát a magas utazási díjak terén látják. Ezt támasztja alá a bliccelők népes tábora is. Ugyanakkor érthető, hogy egy eleve csődközelben levő vállalat természetesen nem kockáztathat azzal, hogy díjcsökkentésekkel csábítsa a fővárosiakat a szolgáltatások pénzért való igénybevételére. Tehát először erre a problémára szükségeltetik mielőbb megoldást találni, utána végig lehet menni a fenti pontokon is.
Személy szerint én nem mondom azt, hogy szeretek BKV-val utazni, és teljesen megéri az erre a célra feláldozott pénzt is, de magának a vállalatnak a szolgáltatásait hasznosnak találom, viszonylag magas hatékonysági fokon elégítik ki utazási igényeimet.

A szolgáltatás: személyszállítás.

A BKV ezt a szolgáltatást nyújtja, aminek a fogyasztó igények kielégítése a célja. Ezek az igények tulajdonképpen kifejezhetőek egy igében: "közlekedni" - emögött viszont különböző motivációk lehetnek.

Reflektálva Mihalovits Ervin hozzászólására, a BKV nem feltétlen alulfinanszírozott, ha a kapott pénzösszeg megfelelően lenne kezelve - például a több tízmillióba került BKV-hajójárat, ami kiváló városnéző hajójáratnak bizonyult a magyarok körében, de számtalan külföldi turista is ezt választotta. Ez egyébként kisebb visszaesést okozott a városnéző hajótársaságok pénzügyi mérlegében, ami kevesebb adót is jelentett, de ez "mellékes".

Az igen csekély tájékoztatás miatt (több esetben a BKV-dolgozói sem tudták a menetrendet) személyszállításra kevéssé volt alkalmas, már csak azért is, mert a budai oldalon egy megállója volt, így a két városrész összeköttetése esetlegesnek mondható.

Az lehetséges, hogy a BKV-val mindenhova el lehet jutni, csak kérdéses, hogy hány átszállással - turista informátorként dolgoztam, s esetenként egészen kacifántos utasításokat kellett adnom, hogy a kedves érdeklődő eljusson a kívánt célponthoz.

Egyébként a gyorsaságra valóban nem lehet panasz, már ha épp járnak a buszok (vagy egyéb járművek). Ez pedig elsősorban az Európában legöregebbnek tekintendő járműparknak köszönhető - emlékszem még, hogy késtem le a vonatom amiatt, hogy a 36-os buszjárat megszűnt létezni, mert metrópótló buszként vetették be őket aznapra. Erről a tájékoztatás a rendkívüli eset miatt (igen, metróégés) elmaradt.

Egyedül a bérlet mondható ár-érték arányban korrektnek, abból is inkább a diákbérlet. A sok átszállásnak köszönhetően jeggyel nem is érdemes próbálkozni. Egyébként nem vagyunk olcsók, London és Berlin, Párizs és Róma, de Lisszabon vagy Prága is olcsóbb (és logikusabb) árképzést alkalmaz.

Egyéb: tisztaság. Nem részletezem.

Hogyan lehetne javulni?

Mondjuk elsősorban a nagyarányú bliccelők kiszűrése jó ötletnek tűnik, erre más országokban vannak chipes rendszerek, de munkahelyteremtésnek is kiváló lehet - alkalmazzunk minél több ellenőrt. Nyilván, egy agyontömött buszon nehéz bármit is csinálni, de a végállomásoknál ott lehetnének.

E célból egyébként a büntetés árát is meg lehetne növelni, tekintve, hogy 8 ezret fizet az, aki bliccelésre adja a fejét - egy minimális szerencsével a többszörösét megspórolja addig, amíg lebukik (már ha valaha is lebukik).

A szervezeti struktúrát nem ismerem, de feltételezem, hogy ésszerűbbé lehetne tenni. S mondjuk a világmegváltó ötletek helyett (BKV-hajójárat), előbb a jelenlegi járművek LECSERÉLÉSE lenne az elsődleges.

Toldozhatjuk-foldozhatjuk, míg szét nem esik, csak sokkal többe kerül.

Egyébként a dugódíj szimpatikusnak tűnik, már ha teljes egészében a BKV fejlesztésére fordítják. Kiegészítve bicikliutakkal egészen kulturált megoldás lenne, Hollandiában és Dániában egész nagy divatja van - eredményesen.

A BKV feladata, hogy az embereket - akik ezt a szolgáltatást választják - a lehető leggyorsabban egyik helyről a másikra juttassák Budapest területén.

Személy szerint úgy gondolom, hogy a lenne mit javítani a BKV-nak. Szerintem a jegyek ára kicsit magas, ezért is próbálkozik mindenki a blicceléssel. Jó lenne bevezetni egy olyan rendszert, mint amilyen a Volánnál van, első ajtós felszállás, és annyit fizet mindenki, amennyit utazik. Így biztosan több lenne a bevételük.
Továbbá a buszok-trolik-metrók állapota sem kifogástalan.
Az ellenőrök a metróknál nem feltétlenül végzik legjobban a munkájukat (ismerek olyan embert, aki több hónapja lejárt bérlettel utazik). Illetve szerintem nem csupán a metróra kellene ellenőr, a felszíni tömegközlekedésen akárki akármikor ingyen utazhat, hiszen senki nem ellenőrzi azokat.
A 3-as metróra rá férne egy alapos felújítás, néha félek, hogy utazás közben kigyullad.

Viszont vannak pozitívumok is. Mára már nagyon sok buszsáv van, ami meggyorsítja az utazást. Ahhoz képest, hogy mennyi ember utazik a közlekedési eszközökön, nem mondhatjuk hogy nem tiszták.
A havi bérlet ára elég korrekt, tekintve, hogy mennyit utazok rajta.

Nem kívánom most hosszabban kifejteni, hogy a bkv feladata, azt már elég részletesen meg tették az előttem szólók.

Talán egyedül vagyok azzal a véleménnyel, hogy a bkv igenis jó. Sokat fejlődött az elmúlt pár évben, ami figyelemre méltó. Bár a szűkös anyagi keretek miatt ez a folyamat meglehetősen lassú, de a járműpark is lecserélésre kerül. Például először a volvo buszok, hannoveri villamosok (3,62) majd a combino, trolibuszok, végül az új metro szerelvények. Bár itt fontos megjegyeznem, hogy a "magyar virtus" sajnos meglehetősen rontja a szemlééetet (ez alatt azt értem, hogy semmi sem működik flottul, ahogy azt elvárhatnánk. Jó példa erre az Alstom kocsik körüli botrány vagy a combino iránti mizéria.)

Egy nagyon fontos előnye még a bkv-nak az éjszakai tömegközlekedés. szinte egyedülálló, hogy éjszakai menetrendszeri közlekedés van, mégpedig a legtöbb esetben félóránként.

A jegy illetve bérletárak elviselhetőek. Azonban a behajthatóságon van még hova fejlődnie a cégnek. Az első ajtós felszállás jó ötlet de az esetek nagy szükségében nem megoldható a forgalmas járatokon, az rontana ugyanis a menetidőn.

A bliccelés azonban sajnos kivédhetetlen amíg az emberek mentalitása nem változik. Sajnos nem gondolnak bele, hogy a bliccelés hatalmas károkat okoz ami az árak emelkedéséhez vezet. Így egy ördögi kör alakul ki amiből radikális változtatások nélkül nincs kiút. Nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a tájékoztatásra valamint a behajtásra. Itt sajnos sokszor előfordul, hogy azokat büntetik meg kisebb figyelmetlenségek miatt akik amúgy becsületesen megvették a bérletet/jegyet.

Összességében úgy gondolom, hogy a bkv-nek elsősorban a hatékonyságán kéne javítani, mind a behajtásokkor mind az innováció terén. Le kéne tudni küzdenie azokat a korlátokat amik a közbeszerzések során keletkeznek.

A BKV egy szolgáltató cég, Budapesten belül biztosítja a tömegközlekedést a lakosok számára költségtérítés ellenében. Mivel a BKV nem egy konkrét terméket állít elő, hanem egy szolgáltatást nyújt, az értékláncát nagy vonalakban így felhasználóként is fel lehet vázolni. A BKV beszerzi a járműveket, karban tartja őket, üzemanyagot vásárol a működéshez, fizeti a sofőröket. Ellenszolgáltatásként ott vannak a menetjegyek és a bérletek.

A BKV helyzetének javítása egy igencsak aktuális téma manapság, tekintettel arra, hogy a budapesti közlekedés állapota katasztrofális. A problémákat több oldalon keresztül lehetne sorolni: elavult régi járművek és szerelvények, higiéniai problémák, alacsony bérek, aránytalanul drága vonaljegyek, bizonyos kerületekben ritka járatszám stb…
Úgy gondolom a BKV helyzete hosszú távon nem menthetetlen, csak épp sokkal szigorúbban kéne ellenőrizni, hogy mit csinálnak. Első körben elvenném az összes céges autót a BKV-nál, úgy gondolom egy igazi vezető első kézből szeretné megtapasztalni a szolgáltatás színvonalát. Sokkal szigorúbb pénzügyi ellenőrzésre lenne szükség. Az nonszensz hogy a BKV kölcsönt kap a fővárostól, és erre a kölcsönből prémiumokat osztanak a felső vezetésben… a milliós végkielégítéseket és a Hagyó-pert már nem is említem. A következő kritikus pont, ami azonnali beavatkozást igényel a bliccelők kiszűrése. Civil ruhás ellenőröket kéne alkalmazni, akik felügyelik a menetjegy ellenőrzéseket. Nekem mindig van bérletem, de amikor metróval utazok már csak úgy heccből sem veszem elő a bérletemet, annyira idegesít az átlag hat ember a lejáratoknál. Minden nap igénybe veszem a szolgáltatást, minden nap simán keresztülmegyek rajtuk úgy, hogy észre sem veszik, hogy nem mutattam meg a bérletemet. Nem a büntetéseket kell 6000-ről 16000-re emelni, hanem hatékonyabban kell ellenőrizni. Egyik ismerősömnek például egyszer nem volt egy napig bérlete, mert a fizetését várta és persze hogy kiszúrták és megbüntették. Ebben csak az a röhej, hogy azt büntetik meg nagyon, akinek egy napig nem volt bérlete, aki meg évek óta igencsak gagyi módszerrel hamisítja a bérleteket azt nem veszik észre (igen ilyen ismerősöm is van.)

A BKV-nak a "termékét" már sokan meghatározták előttem. Mégis úgy érzem, hogy a felszínen maradtunk. A BKV nem egyszerűen egy tömegközlekedéssel foglalkozó vállalat, a BVK az a vállalat, melyet a politika saját érdekeinek megfelelően felhasznál szinte bármire.
Mármint bizonyos esetekben kifizetésre (100 milliós önvégkielégítés?)

A javítást talán egy lépésben össze lehet foglalni: a tulajdonosi érdeknek kellene döntőnek lenni (jelenleg úgy ahogy kezd megjelenni, néhány éve még nem volt semmi).
A tulajdonosi érdek: valahogy úgy kellene kinéznie, hogy eldöntik, ki a tulajdonos: az állam vagy az önkormányzat (nem kell a kizárólagosság); ha ez eldőlt, akkor kellene egy ember, aki ellenőrizné a vállalat felsővezetését, és ha nem hatékony, kirúghatna bárkit (mondjuk lehet, hogy elég lenne e cél eléréséért egy elnököt, és leváltani egy vezérigazgatót - ha ez a váltás nemrég megtörtént, akkor visszavonom, mert mostanság nem nézek tévét :))

A buszbeszerzések, ellenőrök, metróberuházás, és a hasonló témák mindenképpen csak azután következnek, miután van egy hatékonyan működő felsővezetés, ami egyébként az emberek érdekeinek megfelelő stratégiai döntéseket hoz.

Én mindenesetre reménykedem.

A BKV feladata az utasok biztonságos elszállítása egyik helyről a másikra a főváros területén.

Megérthető, hogy nem a legmodernebbek a tömegközlekedési eszközök, hiszen ezek újítására nincs megfelelő anyagi kerete a BKV-nak. Az azonban, hogy igen sokszor előfordul villamos meghibásodás, eléggé felháborító. Nem azért veszik meg az emberek a jegyet/bérletet, hogy egy esetleges hiba miatt gyalogolni kelljen.

Én is egyetértek azzal, hogy nem csak a metróknál kellene ellenőrizni a jegyeket, hanem a felszíni tömegközlekedési eszközöknél is. Ellenőröket kellene foglalkoztatni, vagy alkalmazni az első ajtós felszállást. Kevesebb lenne a bliccelés, így több pénz jutna a szerelvények felújítására. (Persze, ha az emberek mentalitása változna, az is sokat segítene a helyzeten.)

Az is egy jó megoldás lenne, ha a buszokra csak annyi embert engednének felszállni, amennyi számára van ülőhely. Ez biztonságosabbá tenné az utazást. (Számos külföldi országban van erre példa.)

BKV. Elavult, rossz, koszos.
Úgy gondolom, hogy minden kétséget kizáróan a legtöbb fogyasztónak először a negatív jelzők jutnak eszébe a budapesti tömegközlekedésről. Ezek márpedig a BKV termékének a kritikái. Nyilvánvalóan egy hosszabb folyamat és több tényező eredménye az a fogyasztói környezet, amely a céget ebből a szempontból körülveszi. Fontos tényező, hogy a médiában sokat lehetett hallani sikkasztásokról, az indokoltnál nagyobb végkielégítésekről, összefoglalva: a pénz legkevésbé sem hatékony felhasználásáról. Ez azon túl, hogy rontja a hatékonyságot, nagy mértékben rontja az eladhatóságot is. (Azért nem veszek jegyet/bérletet, hogy XY vezérigazgató a Bahamákon több koktélt ihasson)
Rendkívül nehéz az említett terméket, a biztonságos, gyors, szakszerűen kivitelezett utazás lehetőségét úgy eladni, hogy ennyire rossz a piaci megítélése. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a fogyasztók többsége tulajdonképpen rá van kényszerítve a termék megvásárlására. Két módon tudja ezt elkerülni:
önerőből oldja meg (autó, bicikli, lábmunka), vagy bliccel. Az előbbi megoldás az esetek túlnyomó többségében nem idő és költséghatékony. Utóbbi szintén nem kifizetődő.
(Ezzel kapcsolatosan van egy nagyon érdekes, megosztó kezdeményezés: index.hu/belfold/budapest/2012/06/04/kosson_biztositast_a_bliccelesre/)

Egyetértek az első kommentelővel abban, hogy nagyon rossz a cég marketingje. Azzal már nem teljesen, hogy kiváló a szolgáltatás, annyira azonban valóban nem katasztrofális, mint gondoljuk. Ezzel persze lehet vitatkozni, minden relatív. Véleményem szerint a termék, vagy szolgáltatás valóban pontosnak mondható, a járatok sűrűsége megfelelő, néhány kivételtől eltekintve a közlekedést meg lehet oldani túl sok átszállás nélkül. A hatékony működésben, egy megfelelően kommunikált vezetőségi sorcserében és a marketing területén látom a kiutat. Természetesen a dugódíjat és ehhez hasonló, ésszerű pénzügyi akciókat szintén megkerülhetetlennek tartok.

Egyetértek Gerivuc gondolatával, hogy a BKV igenis jó. Én úgy gondolom, hogy a mi fővárosunkban az európai városokhoz mérve kifejezetten sűrű a tömegközlekedési hálózat, és azokhoz képest egyáltalán nem drága (persze nálunk kevesebb a fizetés is..). Egyedülálló tehát, hogy nincs olyan csücske a városnak, ahová ne vinne ki egy busz, vagy egy villamos, az éjszakai járatokról, és a 0-24 órás kombínóról nem is beszélve.
A nagy baj ott kezdődik, hogy a BKV (ugyanúgy, mint a vidámpark) már nem fenntartható. Ez minden évben téma, hiszen autóval szinte lehetetlen közlekedni a forgalmasabb városrészeken, ezért muszáj fejleszteni a tömegközlekedést. Rámutatnak arra is, hogy erre mindig csak egy ideiglenes megoldást nyújtanak, így minden évben kezdődik elölről, hogy a BKV csődbe jutott.

Fogyasztóként én nem a elsősorban a cég marketingjén javítanék (bár az is rossz), mert úgy gondolom, hogy a tömegközlekedés is egy olyan alapszolgáltatás, mint pl.: a víz, az emberek használják, és nem kell reklámozni. Szerintem a leglogikusabb az lenne ha a pénzügyön javítana a cég, hiszen ez az alapja mindennek. Ez után következik az innováció, ami szintén szorosan összefügg a vállalat fenntarthatóságával.

Szerintem nagyon fontos lépés lenne az időalapú jegyrendszer bevezetése, amivel sokkal szimpatikusabb lenne a jegyvásárlás a bliccelők számára is.
Még hozzátenném azt is, hogy az javítana elsősorban a BKV marketingjén, ha a fogyasztók nem arról hallanának folyamatosan, hogy milyen botrány van újból az amúgy is becsődölt BKV körül. Ezeket a híreket egy magánvállalat nem engedhetné meg magának, ez lenne az egyik pozitívuma, ha a BKV nem állami vállalat lenne.

A BKV, Budapesti Közlekedési Vállalat terméke a személyszállítás. A személyszállításnak (tömegközlekedésnek) több módját is megvalósítják: busz, trolibusz, metro-földalatti, villamos, hajó, hév, fogaskerekű, stb. A fogyasztóknak ezzel fogyasztói értéket teremtenek, a fogyasztók pedig a jegyek megvásárlásával tulajdonosi értéket hoznak létre (növelnek).
Ami az értékláncot illeti, a BKV-nél a személyszállítás sokoldalú megvalósítását látjuk, értéket teremtenek a különböző igényekkel rendelkező fogyasztók számára. Pl. Nem szeret metrozni, inkább busszal megy. Illetve, értéket teremt azzal, hogy az egész várost és az agglomerációt is egy közlekedési hálózatként kezeli. Szinte mindenhova el lehet jutni általa Budapest határain belül és az agglomerációban. Például az éjszakai járatokkal is hozzájárul a közlekedés gördülékennyé tételéhez.
A természetvédelem sem utolsó szempont, bár ebben még a BKV-nak van hová javulnia, ugyanis kevés hybrid vagy ún. Clean AIR Bus ár rendelkezésre. A tisztaságon is lenne mit javítani, bár a 2-es metro vonalán kicserélésre kerülő metrovonatokkal ez elkezdődött. A buszoknál és trolibuszoknál sajnos ez a probléma még mindig fennáll.

A BKV további problémáira térve, az értéklánc javítható pontja lenne, a felesleges kiadások hasznos kiadásokra fordítása (sok hivatalnok állás vagy jogi tanácsadók, felesleges tervezések, elnyúló építkezések-4-es metro költségei). Az értékláncot úgyis lehetne javítani, hogy magyar gyártókkal egyezzenek meg például a buszpaletta bővítésénél. Pl.Cravtex Credo, Győr.

A BKV monopolhelyzetben van Budapesten, a személyszállítást illetően, viszont ennek előnyeit és (főleg) hátrányait érzékelteti a lakosokkal.

A BKV terméke az utasok szállítása a főváros területén, a jegyek illetve bérletekért beszedett díj ellenében. A BKV járműveket és üzemanyagot vásárol, a járműveket karban tartja, javítja, felújítja. Üzemanyagot vásárol, vezetőket, biztonsági őröket, pénztárosokat, ellenőröket, takarítókat alkalmaz. Folyamatosan fejleszteni próbálja a budapesti közlekedési hálózatot, meghosszabbítja vagy épp összevonja a közlekedési vonalakat.
Véleményem szerint a BKV-nak a londoni modellt kéne követnie: a felszállás minden járműre az első ajtónál történik, ahol a jegyet vagy bérletet rögtön érvényesíteni is kell (kivéve persze a metróknál, ahol a beléptetőkapuknál történik az érvényesítés). A bérletek viszont nem egy időintervallumra szólnak, hanem pénzösszeget lehet rájuk feltölteni, amiből aztán minden egyes utazásnál levonják a megfelelő árat. Értelemszerűen egy megállót utazni egy busszal kevesebbe kerül, mint hatot egy metróval. Míg itthon van olyan, aki heti egy utazás miatt kénytelen egész hónapra szóló bérletet venni, Londonban valóban annyiért fizetnek az utasok, amennyit igénybe vesznek. A beléptetőkapus rendszer pedig kizárja a bliccelés lehetőségét. Az bliccelés kizárásával nyert pénzösszeget pedig a fejlesztésre fordíthatná a BKV. A járművek lehetnének modernebbek, tisztábbak. Ez hosszútávon a BKV-nak is megtakarítás lenne, hiszen nem kellene nagyobb összeget fordítani a járművek javítására. Valamint valószínűleg megnyerné azon fogyasztók rétegét is, akiknek ilyenfajta kifogásaik vannak a BKV-val szemben.

A BKV Zrt-nek konkrét terméke nincs, viszont annál komolyabb szolgáltatást nyújt, mégpedig a főváros - és környező települések - tömegközlekedésének ellátását. A lefedettsége teljesen kielégítő, nagyjából minenhova, a nap nagy részében el lehet jutni.
A BKV - bár nem állami tulajdonú, de - az állam számára stratégiai fontosságú megfelelő üzemeltetése. Mégpedig azért, mert az emberek jórésze a BKV-t választja utazásaihoz( iskolába, munkahelyre menet, vagy bármi más eseményre).
Léte azért fontos, mert az emberek 70-80%-a nem képes óriási összegeket kiadni minden nap a taxival, saját autóval való utazgatásra, és a bérletek árai még pénztárcabarátnak mondhatók, így nem csoda, hogy több százezer ember veszi igénybe szolgáltatásait nap, mint nap.
Mi történne, ha esetlegesen csődbe menne a BKV? (Amire mellesleg jó esély van az állami beavatkozás nélkül)
Az átlag emberek nem tudnák fizetésükből megoldani a munkába, iskolába járást, vagy rosszabb esetben a bejárás miatt a megélhetésük kerülne veszélybe, hiszen kevesebb forrás maradna a mindennapi ételre, rezsire stb..
Az állam tudja, hogy az adófizetők megtartásához és az életszínvonal megtartásához szükség van a BKV szolgáltatásaira, ezért igyekeznek megoldást találni a problémás időszakokban, hogy a lehető legkisebb károsodás érje, mind a céget, mind pedig az utasokat.
A szolgáltatás színvonaláról...: Kényes a téma. A pozitívumokat szerintem már kimerítettem abban, hogy az ember viszonylag bárhova el tudj jutni a vársoban, és akár a városon kívül bárhova viszonylag gyorsan.
A többi - milyen körülmények között - már negatívum. A buszok, metroszerelvények, villamosok az esetek nagytöbbségében elavultak, régi konstrukciók, "megszolgálták már az időt", de pénz persze nincs a járműpark cseréjére/felújítására. Sokszor még a tisztántartásra sem, ugyanis gyakori a "szétcsulázott", "összegraffitizett" és rendszerint büdös szerelvény, busz. Másik visszataszító jelenség a hajléktalanok jelenléte, akik sokszor csak ülnek végállomástól-végállomásig.

Nem szaporítom tovább a szót, összességében azt mondanám, hogy lenne mit javítani, de sajnos lassan örülnünk kell annak is, hogy egyáltalán elvisz A-ból B-be.

A BKV terméke az utasok szállítása, ami nagyon fontos, hiszen a város egyik végéből a másikba - ha nem is olyan gyorsan, mint autóval - eljuthatunk a segítségével. A jegyárak talán soknak tűnhetnek, de ha azt vesszük figyelembe, hogy hányszor utazunk a BKV közlekedési eszközeivel, beláthatjuk hogy reális az ár.
Szerintem sok helyen lehetne még javítani a szolgáltatásukat. Az állandó késések, lerobbanások, kigyulladások miatt sokat bosszankodhatunk, főleg télen, amikor a régebbi járművek csak nagyon nehezen indulnak el. Ez ellen lehetne még sokat tenni, de sajnos a BKV-nak nincs elég pénze ezekre a felújításokra, ami visszavezethető arra, hogy rengeteg a bliccelő. Át kellene venniük szerintem a volánbuszokon már működő rendszert, hogy felszálláskor ellenőrzik a jegyeket. Igaz, hogy ez időigényes, de hosszú távon megérné, hisz mindenki venne jegyet, és megsokszorozódna a bevételük is.

A BKV Zrt. terméke, pontosabban szolgáltatása a közszolgálatú személyszállítás Budapest közigazgatási határain belül. Szolgáltatásaik jegy, bérlet, vagy egyéb utazásra jogosító igazolvány birtoklása esetén vehetők igénybe. A BKV feladata a folyamatos, biztonságos tömegközlekedés feltételeinek megteremtése. Mivel az előttem szólók minden további információt megosztottak a vállalat szolgáltatásaival kapcsolatban ezért áttérnék a vállalat küldetésére.

"A főváros és a budapesti agglomeráció lakosságának kínál kényelmes, kulturált, pontos, kiszámítható és biztonságos, a főváros minden körzetét elérhetővé tevő, versenyképes árú, azaz olyan minőségi közösségi szolgáltatást, amely összehasonlítható Európa bármelyik fővárosában működő közlekedési cégével és amelyre Budapest lakói büszkék."

A BKV honlapja szerint ez a vállalat küldetése. Véleményem szerint Budapest polgárai valóban büszkék lennének, ha a magyar közlekedési vállalatnak sikerülne elérni a kitűzött célt. Sajnos jelenleg a menetjegyek árai európai viszonylatban is magasnak számítanak, ami a vállalat monopol helyzetéből is következik. A járműpark jelentős része javításra szorul, biztonságosságuk pedig vitatható (főleg a rendszeresen kigyulladó metrókocsiké). Emellett a cég jelentős adósságokat halmozott fel, tehát csődközeli helyzete miatt a közeljövőben nem számíthatunk nagy költségvetésű felújításokra,fejlesztésere.

A BKV tevékenységeit már sokan sokféleképpen taglalták, csak ismételni tudnám őket valamilyen formában. A BKV javítására viszont lennének ötleteim. Az hogy a cég veszteséges szinte magától értetődőnek tekinthető, de véleményem szerint nem is ez a baj vele, hanem, hogy nem racionálisan működik, a döntéshozók a fejlesztési pénzeket pedig rossz döntések alapján, rosszul osztják el. Ha én irányítanám a céget többek között az első lépésem lenne, hogy beléptető kapukat szereltetnék fel minden metrómegállónál, mivel az elsődleges cél számomra az emberi munkaerő minél nagyobb mértékű leépítése, helyettesítése lenne. Ez természetesen nemzetgazdasági szempontból nem feltétlen ideális, hiszen elbocsátásokkal jár, mégis a cég számára -főként hosszú távon - hatalmas pénzt takarítana meg. A BKV ellenőrök ilyen tömeges foglalkoztatása igen irracionális döntések eredménye. A másik,a minőséget egyébként ingyenesen javító intézkedésem a nyugdíjasok ingyenes/kedvezményes utazásának korlátozása lenne. A világban még a fejlett országokban is szokatlan, hogy az utasok ingyen utazhatnak bizonyos kor fölött, hazánkban ez a legkevésbé sem indokolt. Erre megoldási lehetőségem van: Meghatározott csúcsidőben csak 50%-os árú jeggyel utazhatnának, ezáltal nem lennének kizárva - az egyébként az ország gazdasági helyzetéhez képest igen nagylelkű - ingyenes utazásból, mégis érdemben csökkenne a zsúfoltság, vagy növekednének a bevételek, amiből lehetne a fejleszteni a közlekedést. Továbbá racionalizálnám a vállalat működését, az adminisztrációt minimálisra csökkenteném, külföldi példák alapján átszervezném a vállalatot. Véleményem szerint a BKV gyenge színvonaláról nem a benne dolgozók összessége, hanem néhány személy tehet, ezen viszont igen nehéz lenne változtatni, mert politikai és gazdasági magánérdekekbe ütközne egy esetleges strukturális átalakítás, így nem sokáig maradhatnék vezető pozícióban...

BKV termékét úgy határoznám, hogy a fent lévő véleményekkel egyet értek az A pontról B pontba jutó fogyasztók igény kielégítésével kapcsolatban. Egyszerűbb megoldás, megkérdezném a fogyasztókat a BKV termékről, vagy interneten keresgélve utána olvasnék a cég honlapján, ha egyáltalán nem tudnám milyen cégről lenne szó.

BKV az elsődleges tevékenység dimenziójában a szerviz, szolgáltatás. Kisegítő tevékenységek dimenzióban a beszerzésnél Hitel-lehetőségek, technológiafejlesztésnél hibák felderítése, Emberi erőfossások kezelésénél Eladás utáni szolgáltatások Hírnév, Vezetési módnál vevőszolgálat tényezőket vizsgálja.

Hitel-lehetőséget teljes mértékben kihasznált vállalatnak tartom a BKV-t. Hibákat nem derítése érdekében több milliós tanácsokat kérnek. Úgy gondolom az átlagos Bp-i fogyasztók BKV szolgáltatással meg vannak elégedve, mivel pontosan és Bp területei belül bárhová el szolgáltatást nyújtanak. Egy kivételes kérdés a termék árral kapcsolatban. BKV hírnévét ismerik, mivel monopólium helyzetben állami támogatást élvező vállalat. A szolgáltatást teljes mértékben nyújtják a fővárosban

Különböző típusú források vizsgálata a BKV-nál:
- Fizikai Források A BKV régi és új járművei
- Emberi Források A BKV Túl fizetett régi vezetők és a jelenlegi nehéz helyzetben levő vezetők
-Anyagok minősége
-Megfoghatatlan források, különböző belső és külső kapcsolatok

Utasként teljes mértékben kisegítő tevékenység a vezetési módnál látom a hibát, mivel a korrupciós döntés hozatalt támogatják. A racionális és gazdasági vezetési móddal lehet jól kormányozni a BKV vállalatot, mi akadályozni egy monopólium helyzetben levő vállalatot, semmi. Források ellenőrzéséhez fontosnak tartom a BKV vállalatnál kulcsemberek kontrollja ( ellenőrző bizottság állítása, kiválasztani 4 évente), költségnél felesleges beruházás leállítása. Veszteségek kontrollja, hogy ne termeljen több hitelt. És végül pénzügyi jelenlegi elemzés végzése a megfelelő irány cél megállapítása érdekében.

A BKV véleményem szerint, nem rosszul látja el a feladatát, hiszen teljesen jól behálózza a várost, és viszonylag sűrűn is járnak a járataik. BKV azzal elégíti ki a fogyasztókat, hogy embereket szállít A-ból B-be az egész város területén, a fogyasztók meg azzal teremtenek tulajdonosi értékeket, hogy a jegyeket meg bérletet vásárolva utaznak és mindehhez a BKV ellenőrzési szekciókat csatol, hogy kiszűrje vagy megakadályozza kihágásokat. Mint értéklánc azt emelném ki, hogy rengeteg variációja van valahova eljutnia az embernek tömegközlekedéssel. De sajnos sok problémát foglal magába a vállalat... Kezdeném azzal, hogy már a múltban is rossz döntéseket hoztak (pl.: 4-es metró), ha lehet így fogalmazni a BKV egy hatalmas pénznyelő és azt a rengeteg pénzt, amit kap, vagy kapott nem látjuk viszont sehol sem és egyre jobban kezd eladósodni, tehát a vállalat rosszul van optimalizálva, és az adósságából kifolyólag nem tudd fejlődni ebből is következik, hogy korszerűtlenek és elavultak a BKV eszközei. Külön kiemelném, hogy a BKV nagyon jó (talán a legjobb) abban hogy rombolja a saját imidzsét, kevés magyar vállalat képes arra valljuk be őszintén, mint például a Nokia-s dobozos incidens, amiből nem kis botrány lett és az óriási végkielégítések... Ahhoz, hogy megoldódjon a helyzet vissza kéne szorítani a visszaéléseket és a sikkasztásokat, és egy olyan szakmai vezetőséget kellene össze állítani, ami nem hoz felelőtlen döntéseket, tehát jól fel tudja mérni az állapotokat így nem követhetnének el hibákat.

A BKV, Budapesti Közlekedési Vállalat terméke a közlekedést biztosító járművek, amelyek az emberek utazását segítik.
A BKV mindezek mellett egyéb szolgáltatásokkal is rendelkezik:
A BKV két múzeumot üzemeltet. Az egyik a Deák Ferenc téren található Földalatti Vasúti Múzeum, amely Millenniumi Földalatti Vasút egy eredeti szakasza, melyet az 1955-ös vonalkiegyenesítés miatt forgalmon kívül helyeztek.
A másik a Városi Tömegközlekedési Múzeum, amely a szentendrei HÉV-állomáson, az egyik felújított kocsiszínben található. Mindkét helyre a felnőtt belépő ára megegyezik a mindenkor érvényes vonaljegy árával.
2008 év elejétől a vállalat ajándéktárgyak értékesítésével is foglalkozik. Az érdeklődők vehetnek bkv-s tollat, bögrét, kulcstartót, kirakót, és akár különböző viszonylatjelző táblákat is. Az ajándéktárgyak megvásárolhatók az Akácfa utcai ügyfélszolgálaton, a Városi Tömegközlekedési Múzeumban, Szentendrén, és a Földalatti Vasúti Múzeumban.
A BKV rendelkezik 6 darab magas színvonalú autóbusszal – 5 Volvo 9900-as, és 1 Volvo 9700-as –, melyeket a téli időszakban (november és április között) bérbead.
Természetesen ezek csak kiegészítő dolgok, a legfontosabb a tömegközlekedés biztosítása, amely nagyon sok ember mindennapjait megkönnyíti. Úgy gondolom, hogy a rendszer elég jól ki van építve, hiszen a járatok rendszeressége miatt nem kell sokat várakoznunk, ha esetleg lekésnénk egy korábbi járatot, valamint az éjszakai járatok is igen hasznosan, s így nem kell több ezreket költenünk taxira.
A diákbérlet ára ezekkel összevetve kedvezőnek mondható, hiszen többféle járművet is igánybe vehetünk vele (pl. metró, villamos, kombinó stb.)
Az előttem szólókkal viszont én is egyetértek, hogy hatékonyabb ellenőrzésre lenne szükség, hiszen sok a bliccelő, és a metrókon kívül szinte nincs is ellenőrzés, ami nagy kiesést jelent és így tényleg csak rosszabbodik a helyzet.
Nagyon jó ötletnek tartanám az időalapú jegyrendszert, amely egy igazságosabb árskálát alakítana ki, s így gondolom többen ki is használnák ezt.
A higiénia sajnos nem a legjobb, azonban ez az emberek mentalitásától is nagymértékben függ, van még hova fejlődnünk.
Mindenesetre remélem, hogy nem a csődbemenetel lesz az állandó téma a BKV-val kapcsolatban, hanem egyszer pozitív dolgokat is fognak sugározni ezzel kapcsolatban.

A BKV terméke egy szolgáltatás. A szolgáltatások mindig egy kis meglepetéssel járnak. A vevő fizet, majd kap egy szolgáltatás, ami előre nem nagyon tudja hogy milyen lesz, milyen érzéssel és elégedettséggel fogja meglepni. A BKV szolgáltatás ezzel ellentétben elég jól mérhető, nagyjából tudjuk, mikor van csúcs tömeg, mikor van dugó, melyik buszban milyen emberek utaznak.
Ahogy tudjuk a tömegközlekedés sehol sem nyereséges, de ahogy Nemes Gábor a KÉKSZ alelnöke nyilatkozat az FN24-nek:"A közösségi közlekedés közszolgáltatás, ezért nem profitorientált szolgáltatás." . A BKV egy államilag támogatott intézmény, a célja hogy szolgálja a polgárokat és nem az hogy a polgárokat keresztül meggazdagodjon.
Ha nem lenne államilag támogatott szolgáltatás, akkor biztos a nyugdíjasok, a diákok nem lennének kivétel, tejes áru bérletet, jegy árat fizetnének és akkor a bevétele is növekedne.
Amit én hibának tartok az, hogy a jegy ára és használati lehetősége nem ösztönzi a polgárt, hogy nem legyen potyautas. Körbe kell nézni Európában hogy a többi rendszer hogy működik. Nekem például nagyon megtetszet az amit Görögországban tapasztaltam. 1 jegy érvényes 1 órán keresztül. Például Budapesten ha szeretnék 3. kerületből – Kunigunda 35. - elmenni a piacra, Fővám téren, de nincs bérletem -mert nem dolgozó kis anyuka vagyok- akkor felkell szállnom a 17-es villamosra;a 4-6-os villamosra; és a 2-es villamosra, ez 3 jegy arra , 3 vissza. 6x320=1920 FT. Ez majdnem 2000 Ft., ezért biztos eszemben jut hogy a 4-6 –son mivel 2 megállót megyek ott nem bliccelek. De ha 1 órás jegy lenne 500-600 Ft és 2 jeggyel eljutok piacra és vissza…akkor talán nem is jut ilyen eszemben hogy nem bliccelek.
Az alkalmankénti BKV használata, nagyon drága egy 60 000- 100 000 Ft kereső embernek.
A szolgáltatás nyújtásával, szerintem nincs gond. A lefedettség, a szűrősség nagyon jó Budapesten.

A vállalat terméke egyértelműen szolgáltatás, és mivel monopólium, ezért nincsen a döntések után visszacsatolás, maximum politikai, illetve közösségi sztrájk illetve általános felháborodást keltő intézkedés(például ha lépcsőt kéne használnia egy mozgássérültnek, mert csak félig akadálymentesítenek egy megállót) esetén. A cég tehát mellőz sok olyan intézkedést ami a versenyképességét növelhetné.
Véleményem szerint egy monopol helyzetben lévő cégnek is fokoznia kell a versenyképességét. Ez így kicsit esetlenül hangzik, de ez alatt olyan intézkedésekre gondolok mint a folyamatos piackutatás, a vállalatigazgatási racionalizáció és a működési optimalizáció.
Ezek közül is kiemelném az útvonalhálozatot, a dolgozók motiváltságát és a gépjárműállomány mindennapos problémáit.
Az útvonalhálózatnak nagyon jó a lefedettsége, bárhonnan bárhova el lehet jutni, azonban nagyon sok az átfedés. Én 5 különböző busszal tudok eljutni a tőlem egy kilóméterre lévő Örs vezér terére, mégis átlag majdnem negyed órát várok. Ha ésszerűsítenék a hálózatokat, a BKV kapacitásokat szabaditana fel, az utas pedig jobb szolgáltatást vehetne igénybe.
Másodszor a morált emlitettem. A BKV-nek óriási károkat okoz a benzinlopás.
A gépjárműállomány karbantartása is rendkívül költséges, maga az állomány kiöregedett.
Magam is fogyasztóként meg vagyok elégedve a vállalat szolgáltatásival, azonban sok fejlesztési lehetőséget látok, amihez szakértők felvételét tartom szükségesnek. Vannak ötletek, azonban ezek kidolgozottsága nem megfelelő. Például a busz sávok bevezetésével is felvetődtek problémák, a vízijárat menetideje is többszöröse a tervezettnek, tehát sok kihívás van még a vállalat előtt.
Ezek megoldásához sok sikert kivánok nekik.