Úgy vélem az a piaci kudarc, hogy a szereplők nem tökéletesen informáltak, nyilvánvalóan a felhasználókat is károsítja. Szükséges lenne szerintem állami támogatással egy olyan szolgáltatás kifejlesztése, ahol minden termékcsoportra kiterjedő, összesített árlistát lehet találni, plusz a különböző szakkereskedések, kiskereskedések, nagykereskedések stb, helyszínei is megjelennének és egyéb olyan tényezők, amik relevánsak az adott vásárlás szempontjából. Majd mindezt a teljes lakosság számára elérhetővé tenni.

Halihó!
Teljesen egyetértek az előző hozzászólóval, valóban jó lenne egy összesített árlistát látnia termékekről, én mégis úgy vélem, hogy ami a legfontosabb, az az egészségügy. Magyarországon nagyon súlyos a helyzet, habár legtöbbször vannak hozzá gépek vagy gyógyszerek, csak kevés, vagy az ára miatt kevés ember számára elérhető. Ezen a területen mindenképp fejlődésre szorulunk. Hallottam minap, hogy van olyan kórház, ahol csípőműtétre már csak 2020-ra tudnak időpontot adni, holott nem ajánlják, hogy fél évnél többet várjunk...Ha már az orvosok kimennek külföldre, gyártsunk gépeket, amik az egyszerűbb dolgokat el tudják végezni helyettük.

Egyetértek az előttem szólókkal, emellett pedig nekem is az ugrott be először, amit a második hozzászóló mondott. Az egészségügyben Magyarországon igencsak van mit fejlődnünk, de világviszonylatban sincs ez másképp. A fejlett országokban az életminőség igen jó, a szükségleteinket már most is igen magas színvonalon tudjuk kielégíteni. Az életünk legnagyobb megrontói az olyan súlyos betegségek, mint például a rák. Így, mivel a betegségek talán a legnagyobb problémánk, nyilvánvaló, hogy itt van szükség innovatív megoldásokra.
Más helyeken, ahol rosszabb az életminőség, valószínűleg például nem a rák az emberek legnagyobb problémája (hiszen sokak meg sem érik azt a kort...).
Kicsit egyszerű példát véve, a sivatagban például a vízhiány az egyik legnagyobb probléma, máshol az éhínség, vagy a nagy népsűrűség, az emberek normális életre való lehetőségeinek hiánya. Így más területeken van szükség az innovációra.
Így összefoglalva az a válaszom, hogy az egészségügyben általánosan szükség van, és szükség lesz még jó ideig az innovációra, ez a világ minden tájára igaz, de ezen kívül más és más az emberek életszínvonala, életmódja, így más dolgokra van szükségük.

Én a világ szegény részeinek a felzárkóztatását tartom egy fontos dolognak, mert ez a terület az egyik legfontosabb, mégse látni igazán innovációt, csak a gazdagabb országok segélyeit, melyek nem sokat segítenek és egyben befolyást is szereznek az adott régióban. Ehhez kapcsolódik a nyugaton, de például Magyarországon is a betelepült nemzetiségek elmaradottsága, melyet felzárkóztatni gyakorlatilag sehol sem tudnak, ehhez várnék több innovációt eljárásként (állam) vagy akár szervezeti megoldásként egyaránt.

Az előző kommentekben szépen ki lett fejtve, hogy az egészségügy és az élemezés a legfontosabbak. Tehát azok a kutatások amik biológiai létünk feltételeivel kapcsolatosak (élelem, víz, gyógyszer) nagyobb szerepet kell kapjanak mint pl az emberi kényelem növelésével kapcsolatosak. De ez gyakorlatban is így van?? A vállalati innováció kulcsa a nyereség. Az egyetemes értékek, hogy segítünk embertársainkon stb.. ez mind másodlagos üzleti szemmel. Itt a génmódosított gyapot esete. A kutatást a gyapotipar kezdeményezte és eredményként olyan növényt állítottak elő, aminek eddig mérgező magja most ehető, liszt készíthető belőle miközben textilipari funkciója is megmaradt. Eredmény: jövő ruha és élelemforrása egyben, az elmaradott országok élelmezésére is megoldás.

Akármit veszünk elő, megállapíthatjuk rá, hogy szükség van az innovációra, mert amit nem fejlesztenek, az elavul, elveszti hatékonyságát. Az emberiség létfeltétele a fejlődés, hiszen nő a népesség, nőnek az igények miközben a Föld erőforrásainak határa van. Azon kell lennünk, hogy ezeket az erőforrásokat egyre hatékonyabban tudjuk kihasználni, ami együtt jár a folyamatos innovációval mind a mezőgazdaság, mind az élelmiszeripar, az egészségügy, a közlekedés, az energiafelhasználás, de bármely más területen egyaránt. Ha az innováció természetes szüksége nem inspirálja kellően a vállalatokat, akkor az államnak kell lépnie. Magyarország sajnos ezen a téren is le van maradva, sokkal többet kellene költenünk K+F tevékenységekre, hogy versenyképesek legyünk. Jó ötletnek tartom a tevékenység kiszervezését az egyetemek felé, ez egy olcsó és hatékony megoldás lenne, ráadásul értékes gyakorlati tapasztalatokat szerezhetnének az ilyen programban részt vállaló diákok.
Szükségesnek tartanám a magánérdekű, emberséget nem támogató fejlődés korlátozásának visszaszorítását, gondolok itt arra, hogy azért járunk még mindig benzinnel és gázolajjal működő autókkal, mert valakinek ez érdeke, vagy éppen azért nincs gyógymód a rák ellen, mert a betegségek kezelésére használt gyógyszerek bevételei jóval fontosabbak a gyógyszeripar számára.

Sziasztok!

Ezt egy elég összetett kérdésnek tartom, hiszen az emberiség életminősége számos területen lenne javítható. Még ha nem is szükségszerű egy-egy területen a javítás, akkor is létezhetnek jobb lehetőségek, megoldások, amelyek magasabb minőségi szintet képviselve lehetnek fontosak az emberiség számára. Ilyenre példaként azokat az innovációkat mondanám, amelyek az emberiség kényelmét szolgálják, javítanak az életminőségen, mégsem életbevágó a fontosságuk.

Az egészségügyi innovációkat kiemelten fontosnak tartom, hiszen napjainkban nagyon sok ember veszíti életét halálos betegségekben. Például az AIDS elleni védőoltás, vagy rák elleni gyógyszer lehet sürgető innováció.

Az oktatás területén is világszinten szükségszerűnek látom az innovatív törekvéseket, mert a megfelelő színvonalú oktatás a munkaerő piacra kikerült minőségi munkaerőt eredményezi, amely a gazdasági teljesítményére is ösztönző hatással lehet.

A megújuló energiaforrások terén is elkél az innováció, mivel a Föld energiakészlete rohamosan fogy, és egyre drágább az energia.

A fenntartható fejlődés fogalmát összekapcsolnám az innovációval. A világ életminősége, az emberek életminőség-igénye egyre növekszik. Az innováció biztosítja magasabb szintű igények kielégítését. Ezzel párhuzamosan az ökológiai lábnyom is rohamosan nő. Véleményem szerint olyan „megelőzésen alapuló, technológiai, kulturális és intézményi
változásokon keresztül megvalósuló” társadalmi innovációra lenne szükség, amely lehetővé tenné, hogy a Föld eltartóképességén túl ne növekedjen ez az ökológiai lábnyom. (Növekedés határai c. könyv)

A fejlett országok túltermelésének megoldása is innováció segítségével valósulhatna meg, oly módon, hogy a fejlett országok túlkínálatát a fejlődő országokban kialakult hiány enyhítésére fordíthatnánk.

A CSR-ral kapcsolatban is lényeges lenne szerintem az innováció, mivel még sok esetben gyerekcipőben jár a cégek társadalmi felelősségvállalása, és ha ez szélesebb körben elterjedne, az sokat javítana az emberiség életminőségén, például javulna a környezetünk szennyezőanyag terheltsége, a mélyszegénység csökkenthető lenne, kifehéredne a gazdaság. Néhány konkrét példa: a 2010-es Olimpia idején számos beszámolóban hallhattunk arról, hogy Pekinget, Sanghait átláthatatlan szmog lepte el, még úgy is, hogy előzetesen a kínai kormány környezetvédelmi intézkedéseivel javítani igyekezett a helyzeten úgy, hogy számos gyárat bezártak és később kitelepítettek a városból. Ez a folyamat azóta is zajlik. A felelős cégek számbaveszik CO2 kibocsátásukat és programokat, innovatív folyamatokat vezetnek be annak érdekében, hogy folyamatos fejlődést érjenek el.

Egyetértek az előttem szólókkal, az egészségügy fejlesztései valóban kiemelkedő fontosságúak bármely társadalom, így az egész emberiség életminőségének növelésében. Viszont épp ez az a terület, ahol nehézségekbe ütközhet az innovációs költségek előteremtése, hisz ha még (a szűkös) állami források rendelkezésre is állnak, az üzleti szféra érdekeit nem szolgálja közvetlenül az egészségügy fejlesztése, ami a terület finanszírozási problémáinak fő okozója lehet.

Hasonlóan fontos téma a fejlődő országok számos alapvető problémájának megoldása. Az egészségügy mellett ezeknek az országoknak további komoly lemaradása van a lakosság élelmezését, ivóvízellátását, a települések csatornázását stb. illetően. Az elmaradás fő oka a lakosság elmúlt évtizedekben tapasztalható ugrásszerű városodása, valamint a népességszám-növekedés, amellyel az infrastruktúra és a gazdaság fejlődése nem tudott lépést tartani. Így olyan innovatív megoldásokra van szükség, amelyek a tudomány legújabb eredményeit felhasználva teszik jóval egyszerűbbé a felzárkózást, viszonylag alacsony költségen. Ilyen lehet pl. egy, a legújabb kutatási eredményeken alapuló víztisztítási technológia, amely olcsó és hatékony megoldást nyújt az ivóvíz hiányának, illetve szennyezettségének orvoslására. Hasonlóan fontos kérdés az AIDS elleni küzdelem, mely a fejlett országok problémája is - a megoldásban még nagy szerepet kaphat a magyar fejlesztésű AIDS-tapsz is.

Amikor végigolvastam a véleményeket az jutott eszembe,hogy tulajdonképpen én se tudnék más területet mondani ahol szükség lenne innovációra. Ha belegondolunk a többi területen az életben éppen az innováció túlzása okoz fejfájást pl.:lásd a másik blogtémában a ,,beépített avulás" fogalmát. Számomra és szerintem az emberiség számára is a legpozitívabb az lenne,ha az innovációkat, az új fejlesztéseket segítségre,problémamegoldásra használnánk fel. Tudjuk,hogy az innovációt bizonyos értelemben a fogyasztók igények hozzák létre. Az új termékek pedig különböző igényekre specializálódnak. Tehát elfogadjuk,hogy ha olcsó terméket szeretnénk,az a minőség rovására mehet, vagy ha gyorsan szükségünk van valamire,akkor azt meg kell fizetnünk. Ezek után viszont én arra a következtetésre jutok,hogy lehetne olyan módon ötvözni ezeket,hogy létrehozunk olyan olcsó termékeket ami elérhető a szegényebb országok lakosságának is. Erről a termékről tudnánk,hogy nem éppen magas kvalitású és nem is a gyors létrejöttéről híres mégis azon fogyasztók egyes igényit kielégíthetnék. Az egészségügyben pedig az állam például segíthetné és egyben szabályozhatná is azon vállalatok azon termékének árát,ami létszükség és egyes családokban az életet vagy éppen a túlélést jelenti. Ha azt a statisztikát látjuk,hogy Magyarország lakossága egyre csökken nem értem miért nem érdeke az államnak,hogy segítse az életben maradást.E két téma: az egészségügy és az éhínség mindenkinek szívügye és sajnos napjainkban talán a két legaggasztóbb téma is.

Sziasztok!
Az én alapgondolatom az, és ez elsősorban a fejlett országokra vonatkozik, hogy az elmúlt évtizedek termékinnovációival (számítógép, mobil...) egyre magasabb szinten elégítettük ki fogyasztói igényeinket. Ennek ellenére mégsem
tapasztalhatjuk, hogy a boldogságérzetünk ugrásszerűen megnövekedett volna.
Pedig ha abból indulunk ki, hogy az egyre magasabb színvonalú igénykielégítés
egyre nagyobb fogyasztói értéket teremt, akkor logikusnak tűnik, hogy a több érték több elégedettséget és boldogságot eredményez. Ezzel szemben azonban éppen azt látjuk, hogy a magas életszínvonal rengeteg stresszel párosul, és így
máris kapcsolódok az előttem szólók gondolatához az egészségüggyel kapcsolatban. A stressz a modernizációs betegségek melegágya. A stressz
kezelésére pedig a termékinnovációk helyett a szervezeti innovációt tartom alkalmasnak. A stressz nem szüntethető meg, hiszen együtt jár azzal, hogy a vállalatok a versenyszférában működnek. Hivatkoznék Somody Imrére, aki úgy fogalmazott, hogy annyit kell dolgozni, mint az "állat". A stresszt viszont csökkenthetőnek és kezelhetőnek tartom olyan szervezeti megoldásokkal, amelyek több lehetőséget adnak a munkavállalónak abban, hogy örömet találjon a
munkájában, némileg összeegyeztesse az érdeklődési területeivel. Példaként az előadáson elhangzott Google-modellre utalnék (munkaidő 20%-a a hobbira). És hogy hol ebben a fogyasztói igény magasabb minőségű kielégítése? A munkatevékenységgel való magasabb szintű azonosulás munkahatékonysági tényező is egyben. A jobb hatékonyság pedig előbb-utóbb az árakban is jelentkezni fog.
Emellett úgy vélem, hogy az effajta szabadság a munkavállaló számára már önmagában is fokozza az egyén innovációs képességeit.

A témával kapcsolatban egyértelműen felmerülő általános stresszérzés kialakulását nem szeretném én is még a sokadik változatban levezetni, de egyetértek a jelenséggel. Az emberek életén hatalmasat javítana az általános hangulat javítása (ha azt nézzük, mennyivel nőtt mostanában az öngyilkosságok száma, alkohol- és drogfogyasztás, depressziós emberek, stb.). Természetesen ezeket nem csak innovációs lehetőségekkel lehetne kiküszöbölni, jobb gazdasági helyzetben talán az emberek "hajlandósága" is nagyobb lenne a jókedvre.
Vidékiként a fővárosba felköltözve szinte megrettentett a kép, amivel minden nap találkozni kényszerül az ember: rengeteg hajléktalan tölti napjait az utcán, és ha jobban belegondolunk, a világ sok országában még az itteninél is rosszabb a helyzet. Nem kívánok semmiféle politikai töltetű állást foglalni, de a már nem létező rendszereknek is voltak olyan tulajdonságai, amelyeket elővéve és azokat fejlesztve sikerre vihetnénk az általános életszínvonal emelkedését.
Innováció terén az orvostudománytól és az űrkutatástól várok nagy fejlődést századunkban: előbbi az éhezés problémája miatt középpontba kerülhet, bár kérdés, hogy az így is túlnépesedő bolygónkon mi történne, ha esetleg Afrikában is javulna a higiénia, ellátottság: hirtelen a sok újszülött nagy része érné el a felnőtt kort, így a populáció még jobban megugorna.
Az űrkutatás terén talán már voltak is olyan kiemelkedő eredmények, amelyek áttörést jelentenek, csak a "mezei" ember nem tudhat róluk (1969-ben Holdraszállás, és azóta??).
Az energiaforrások kimerülése újabb konfliktusokat okozhat, egészen a vízhiány problémájáig eljuthat az emberiség (ezekből pedig világraszóló konfliktusok, talán világháborúk is fakadhatnak). Ezért a környezetvédelem véleményem szerint jelentős újításokkal fog előhozakodni, még azt is el tudom képzelni, hogy a környezettudatos élet igazán divatba jön a közeljövőben. Földünk kizsákmányolását mielőbb fel kell számolni, hogy a jövő generációi is élvezhessék annak kincseit.

Sziasztok!
Be.positive már említette a megújuló energiaforrások szerepét. Én is úgy gondolom, hogy ez egy olyan terület amely rengeteg más potenciális lehetőséget rejt. Mivel ezen a téren a tudomány jelenleg még messze nem merítette ki a lehetőségeket, véleményem szerint sokkal jobban kellene erre a területre összpontosítani.
Legfőképp a nap-, a víz- és a szélenergiára gondolok, mivel ezen források korlátlanul a rendelkezésünkre állnak.
Ezen kívül szerintem azért bírnak nagy jelentőséggel ezen innovációk, mert a környezettudatosság szerepe is hozzájuk kapcsolódik.

Én is csatlakoznék ez előttem szólókhoz. Az orvostudomány, az úrkutatás, a megújuló energiaforrások területe nagyon fontos.
Például a közlekedésben lehetne olyan tömegközlekedési eszközöket gyártani, melyeknek nem benzinre vagy gázolajra lenne szüksége. Ezáltal ezt többen igénybe vennék, mint a dieseles vagy benzines autókat.
Az egyetemi kutatóközpontokra nagyobb hangsúlyt fektetnék, hisz ott vannak a fiatalok, akik ezt tanulják, teli vannak ambícióval és lelkesedéssel.
És az oktatás területét is egy releváns problémának tartom. Ne vegyenek fel mindenkit egyetemre, csak mert a szülei azt akarják. Az menjen és tanuljon ki egy szakmát, mert arra is ugyanolyan nagy szükség van. Tehát egy kis innovációra lenne szükség az oktatásban is.

Sziasztok!
A kommenteket végigolvasva úgy érzem, már nehéz új dolgot felvetni.
Én is csatlakoznék az előttem szólókhoz. Az egészségügyi szolgáltatás esetében tényleg szükség lenne hazánkban egy kis megújulásra. Hiába fejlesztenek ki újabbnál újabb gépeket, ha egy egy műtétre 9 évet kell várni, ennek jobban kéne működnie a gyakorlatban.
Kicsit távolabbra tekintve az energiafelhasználás terén lenne szükség innovációra. Ezen a területen szerintem további kutatások szükségesek. Volt már szó a fenntartható fejlődés problémájáról. A megújuló energiaforrások megoldást jelenhetnek lakossági szinten (pl: a geotermikus energia fejlesztése, amire Magyarországon különösen jó lehetőség lenne; közlekedésben új technológia bevezetése). Ami még nagyon fontos, hogy az innovációt meg is kell valósítani! Hiába van valakinek egy jó ötlete, valami új technika, ha nem megy át a gyakorlatba, nem tölti be szerepét (gondolok itt például a fosszilis tüzelőanyagok használatára).
Szerintem nagy mértékben javítana az emberek életminőségén, ha olyan dolgokat terveznének, ami segít az embereknek időt felszabadítani. Volt itt szó a rohanó világunkról, az ebből fakadó stresszről. Most már csak gyorsabb lesz ez a világ...így muszáj leszünk ilyen fajta megoldást találni. Például a neten történő vásárlás elterjedése, gyorsabbá tétele lehet egy ilyen opció. Illetve fontos, hogy a politika is az innováció mellé álljon, így tudja biztosítani a szükséges körülményeket, infrastrukturális követelményeket (ezek már magukban is hozzájárulnak az életszínvonal növekedéshez)...stb. Ez mind javíthat az emberek életszínvonalán.

"Ez a fejlődés arra ösztönzi a gyártókat, hogy termékeik élettartamát rövidebb időre tervezzék, mivel 2 év múlva már egy akkor még jónak számító telefon teljesen elavult lehet[...]"

A fenti bejegyzések olvasása közben nekem ez a mondat(töredék) szúrt szemet. Úgy gondolom, hogy a folyamatos fejlődés, az innováció kevésbé ösztönzi a termelőt a rövid élettartamú termék gyártására. A termelőnek igazából mindegy, hogy a termék megvásárlása után milyen hamar avul el, csak reménykedhet abban, hogy a fogyasztó számára hamar válik az adott technológia elavulttá, ezért azonban nem nagyon tehet semmit, mert akkor a fogyasztó nem az ő termékét venné meg. Szerintem fogyasztói szempontból kellene a kérdést vizsgálni. Láthatunk ma is olyanokat, akik monokróm kijelzős telefonnal mászkálnak és nagyon jól elvannak vele, de én személy szerint például egy napig sem lennék meg az okostelefonom nélkül. Én vagyok, aki igényli az innovatív szolgáltatásokat, amire hajlandó vagyok pénzt áldozni. A vállalat feladata tehát az innovatív termékek legyártása, amik esetén a fogyasztó (én) mérlegel, hogy az adott innováció megéri-e a befektetendő összeget. Természetesen szerepet játszik a dolgokban az amortizáció, hiszen például idővel elveszti költséghatékonyságát az idős termékek szervize, mert már annyira drága hozzájuk a szükséges alkatrész, amiből egy újfajta készülék teljes egészében legyártható.

És a fentit sikerült rossz posthoz beírnom, mea culpa :D

A kommenteket elolvasva bennem is felvetődött pár gondolat. Több hozzászóló emeli ki a környezetvédelem fontosságát, és hogy ott lenne a legnagyobb szükség innovációkra. Ezzel valamilyen szinten egyet is tudok érteni. Emellett azonban az emberiség egyik legfontosabb problémájának a hatalmas méreteket öltő éhezést tartom.

Talán már mindenki hallott róla, hogy egyes becslések szerint a Földön egymilliárd ember éhezik, azaz minden 7. embertársunk. Ez valami megdöbbentő adat. Ezzel párhuzamosan a környezetszennyezés szempontjából fontos ellensúlyt betöltő esőerdők száma drasztikusan csökken. A híradások szerint ezek nagy többsége azért kerül kiirtásra, hogy rajta mezőgazdasági termelés legyen folytatható. Amint látható a két komoly probléma
egymással szemben áll, a jelenlegi helyzetben nehezen javíthatunk ez egyiken úgy, hogy a másik ne szenvedjen el veszteséget. Ezért tartom rendkívül fontosnak, hogy több innováció legyen a mezőgazdaságban. Hiszen a termésátlagok növekedésével, és egyéb mezőgazdasági innovációk felfuttatásával nemcsak a föld élelmiszerellátása javulna, de esetleg a természet átalakításában lezajló tendenciák is megfordíthatóak lennének.

Ha több ember lakna jól, szerintem azt életszínvonal emelkedésnek lehet nevezni. :)

Az innováció akkor szolgálhatja az emberiség életminőségének jobbítását, ha tényleg ezt a célt akarja megvalósítani. (!) Csakhogy ma az innováció elsődleges célja a piaci siker, a profit, a forgalom. Nem magasztos szempontok. Az előző kérdésnél azt láttuk, hogy az innováció a tartós fogyasztási cikkek többsége esetében a fogyasztás rabjává és ésszerűtlen költekezővé teszi az embereket. Ha viszont az életminőség jobbítása a cél, akkor ennek összetevőit kellene javítania. Mik ezek? Egészséges környezet – azaz az innovációs termék, szolgáltatás legyen környezetbarát. Egészségvédelem – olyan anyagokat tartalmazzon, amelyek nem ártalmasak az emberi egészségre, sőt javítják azt. Elérhetőség – olyan ára legyen, hogy bárki megengedhesse magának, és fellelhető legyen a piacon. Esélyegyenlőség – életkortól, társadalmi helyzettől stb. függetlenül legyen használható. Tartósság – legyen idő megszokni, megszeretni, megőrizni. Van-e ilyen innováció? Volt sok, pl. magyar termékek: c vitamin, üvegtégla, golyóstoll. Egy cikkben az ERT elnöke szerint sikeres, innovatív iparon múlik a válságból való kilábalás. Azaz munkahelyteremtés kell, amit innovatív termékek gyártása biztosíthat. Amiket meg tudnak venni a munkavégző emberek. Így zárul a kör a fogyasztó társadalomban. De szerintem ez nem jó út, ettől nem javul az életminőség.

A kérdés kiterjesztése az emberiségre részben megkönnyíti a választ, de a konkrétumok tekintetében megnehezíti. Az innováció irányának az emberiség jövője szempontjából egyértelműen az erőforráskorlátok kiküszöbölésére (energia, nyersanyagok), az életfeltételek tartós biztosítására (víz, élelem, oxigén stb.) kell irányulniuk. Ez persze egy hosszú folyamat. Első lépésként csökkenteni kell az anyag- és energiafelhasználást nyersanyagokból, illetve a természetben korlátlanul rendelkezésre álló energiaforrásokkal érjük el úgy, hogy a környezetet sem károsítjuk az elhasznált termékek hulladékával, mert azok újrahasznosíthatóak. Természetesen ez egy általános hosszú távú cél. Rövidtávon nehéz az emberiséget az innováció témakörében egy egységnek kezelni, hiszen egészen eltérő igényeik vannak az eltérő fejlettségű, földrajzi területen élő, más történelmi, társadalmi, vallási hagyományokkal rendelkező fogyasztóknak. Az előttem szólókkal egyetértve közvetlenül az élelmiszertermelés és az egészségügy területén van a legnagyobb szükség az innovációra az emberiség életminősége szempontjából. De emellett nem szabad elfeledkezni a hosszú távú, hozzászólásom első felében említett célokról sem, mert ha ezekben a kérdésekben nem lesz megoldás, nem lesz emberiség sem.

Jelen világunk legfontosabb célja, és egyben legégetőbb kérdése az erőforrások túlzott kihasználása, ezen belül is elsődlegesen a fosszilis energiahordozóktól való függés. Épp ezért, úgy gondolom, hogy ha szeretnék fenntartani a jelenlegi fejlődést, az elsődleges innovációs cél (hosszútávon), a megújuló energiaforrások kiaknázásának kéne lennie.

Persze erre a problémára már most is több ötlet született, némelyik meglehetősen ígéretesnek tűnik, azonban eddig egyik sem volt képes átvenni a kőolaj és földgáz jelentette energiatermelést.
Ennek persze nem csupán technológia, hanem szervezetei és hozzáállásbeli problémái is vannak, s az innovációs hatásnak ezen a téren is meg kéne jelennie, az eredményes folyamathoz.

Rengeteg újdonság a fogyasztóknál igyekszik energiát spórolni. azonban szerintem ennek nagyon alacsony a hatékonysága. A fogyasztók nagy része vagy nem engedheti meg anyagilag az átállást „eco” háztartásra, vagy egyszerűen nem hajlandó rá.
Így véleményem szerint jóval eredményesebb lenne, ha a termelői oldalnak találnánk alternatívát. Rövidtávon ez lehet akár az atomerőművek szélesebb körű kihasználása. Esetleg a már jól működő megújuló források állami támogatása (szél/vízerőmű). Itt csupán szervezeti innovációra lenne szükség.

Szerintem a legfontosabb innováció a XXI. században az energiaforrásokkal kapcsolatos termékek. "Ma" a csapból is az folyik, hogy híjjával vagyunk a nyersanyagoknak. Ezért gondolom, hogy nagyon fontos lenne olyan technika kialakítására, ami megállítaná ezt a siralmas helyzetet

Ahol szerintem az egyik legnagyobb szükség van az innovációra, az az oktatás. Magyarországon sokan sokféle módon próbáltak a kérdéshez hozzáállni, de igazi áttörés eddig nem történt.
Az egyik probléma az, hogy túl sok egyetem van, amelyek összességében túl sok ugyanolyan szakot indítanak. A képzés minőségében azonban jelentős különbségek mutatkoznak. Számos olyan egyetem és főiskola van, amelyek diplomáit sem a hallgatók, sem a munkaadók nem veszik komolyan.
(Ezzel párhuzamosan jó szakemberekből hiány van.)
A másik probléma az oktatási rendszer finanszírozásának problémái. Sok egyetem sok képzésére sok állami támogatott hallgató jut. Ezt természetesen hosszú távon nem lehet fenn tartani, de egy azonnali módosítással háromszoros-négyszeres költségtérítési mértékre ugrasztani a képzés költségeit, az irreálisnak tűnik. Egy szülő a gyermek születésekor eldöntheti, hogy elkezd-e egy egyetemi alapot létrehozni azért, hogy ezeket a képzéseket fizetni tudja, de két perc alatt előteremteni a költségtérítés mértékét nehéz.

Remélem még nem futottam ki az időből. :)

Ja, elnézést, ez az előző hét...