HTML

Vállgazd Blog

A Budapesti Corvinus Egyetem Vállalatgazdaságtan Intézetének vitablogja.

Játékszabályok

Hogyan értékeljük a hallgatók hozzászólásait? Mire adunk pontot? Itt mindenki megtudhatja.

Friss topikok

  • leányvállalat: A Diákhitel elsősorban azoknak hasznos, akik semmilyen más forrásból nem tudnák finanszírozni tanu... (2013.12.03. 13:45) Pénzügy 1. kérdés
  • Herondale: Hitelfelvétel mellett csak végső esetben döntenék. Ebben az esetben a deviza alapú konstrukciót vá... (2013.11.29. 08:58) Pénzügy 2. kérdés
  • sallaiz: Egy fontos dologról ha jól láttam akkor nem írt senki. Ez az e-útdíj. Bár nem a városi logisztikáh... (2013.11.23. 15:05) ÉFM - 1. kérdés
  • Szántó Rúben: Szerintem ezt nem feltétlen igényelné a várásló közösség, csak a legtöbb szolgáltató vállalatoknak... (2013.11.22. 12:38) ÉFM - 2. kérdés
  • sallaiz: Hátránya még, hogy a hallgatók túl sok információhoz juthatnak hozzá, egyre nehezebb kiszűrni a re... (2013.11.16. 00:47) Információ - 2. kérdés

Linkblog

A vállalat helye_piac 2. kérdés

2009.09.27. 12:28 palfiildi



Hogyan segítené elő, hogy a magyar termékek nagyobb súlyt kapjanak a
hazai piacon?
 

 

 
Kedves Hallgatók!
Ezen a héten én reflektálok a határidőig beérkezett blogkommentekre, igyekezvén összegezni és kiemelni a legfontosabb pontokat.
Nagyon jó hozzászólások érkeztek a témához. Nem véletlen, hogy legtöbben a mezőgazdaságra és a mezőgazdasági termékekre asszociáltak a kérdés kapcsán. gyetvate a Tisza cipővel behozott egy új nézőpontot, de azzal nem értek egyet, hogy az élelmiszeripar nem annyira releváns, ahogy azt utána több kommentelő is megjegyezte. A bejegyzések ilyen jellegű fókusza miatt maradnék én is a mezőgazdaságnál a továbbiakban. A kommentek során szépen kiderült sok probléma az ágazattal kapcsolatban. Ilyen a termelési szerkezet: a rendszerváltás során szétverték a korábbi tsz-eket, mint az előző rendszer „örökségét”, leépítették a mezőgazdasági állami vállalatokat. Hiányzik a tőke, nem megfelelő a technológia. Ez részben következik az elaprózott birtokszerkezetből is, hiszen nem lehet úgy hatékonyan termelni, ha minden törpeparcellára veszünk modern traktort – ahelyett, hogy kisebb gépparkkal sokkal nagyobb területet művelnének meg. Hiányzik a megfelelő összefogás is termelői oldalról, nem véletlen, hogy a kiskereskedelmi láncok ki tudják használni az erőfölényüket.
Nagy vitát kavart a magyar élelmiszerek minősége, vajon létezik-e más kategória az olcsó vacakon és a jó minőségű, de nagyon drágán kívül? És vajon milyen marketingmegoldásokkal volna érdemes javítani a magyar termékek pozícióját, akár kormányzati szerepvállalás révén? Nem mennék bele a fogyasztói szükségletek boncolgatásába – az átlagember átlagminőségű termékre vágyik, a jómódúak biztosan hajlandók megfizetni a felárat a hazai termékért stb., ez túlmutat a blog keretein. Kiemelném viszont azokat a hozzászólásokat, miszerint a versenyképességet szükséges javítani. Többen rámutattak az ország kedvező földrajzi-éghajlati adottságaira, ennek fényében viszont komolyan elgondolkodtató, hogy a kontinens másik végéből származó áruk hogyan tudnak akár árban is pariban lenni vagy hogyan lehetnek bizonyos esetekben lényegesen olcsóbbak a hazai termékeknél. Itt nyilvánvalóan nem csak a magyar gazdaságok tulajdonságain múlik a dolog, vannak külső tényezők is, amiket kezelni kell: kiemelném itt z_kovacs, B_Vera és Senderos hozzászólását az EU szerepéről, ahol a mezőgazdasági és halászati politikák mintapéldái a bürokratikus agyonszabályozásnak, és a halászat esetében például a vizek és a halpopulációk hosszútávú tönkretételének. Arra azonban nem számíthatunk, hogy ezeken a területeken drámai változások következnének be, ezért először mindenképpen a saját házunk táján kell megtenni mindent, ami lehetséges.
Szóba került még a géntechnológia szerepe. Személy szerint nem vagyok a GMO-k meghonosításának a híve, és ez egyelőre inkább jellemző az európai fogyasztókra, szemben mondjuk az amerikaiakkal. A különféle vizsgálatok eredményét sokszor elég nehéz mérvadónak tekinteni, mert valahogyan azt a felet szeretik támogatni, aki megrendelte a kutatást J (függetlenül attól, hogy ez a Monsanto vagy egy környezetvédő csoport). Ha nem így van, akkor elnézést a rosszul informáltságomért, de a napi és gazdasági sajtóból kb. ez az üzenet jön mostanság át. Az viszont tény, hogy van potenciál a területen, és Magyarország élen jár a dologban. A hazai termesztést azért nem érzem problémának, mert az EU-n kívül sok országban használnak génmódosított vetőmagokat, tehát vannak olyan piacok, ahol tudnánk alkalmazni és tesztelni a magyar kutatások eredményeit. Rövid távon azonban a jellemző európai fogyasztói hozzáállást alapul véve úgy vélem, hogy a magyar mezőgazdaságnak vannak fontosabb problémái is, mint a GMO-k azonnali bevezetésének kérdése.
 
Matyusz Zsolt

20 komment

Címkék: vallalat piac

A bejegyzés trackback címe:

https://vallgazd.blog.hu/api/trackback/id/tr261410363

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

pro_mat 2009.09.28. 17:31:30

Első Hozzászólás:)

A kérdés egy jelentős súlyú, aktuális gazdasági problémára keresi, ha a megoldást nem is de a lehetőségeket mindenképp. Ahoz, hogy erre választ találjunk, meg kell értenünk a magyar áruk helyzetét. Az mindenképpen igaz, hogy a magyar szabályozás szigorú követelményeket támaszt a gazdákkal szemben(itt egyelőre az élelmiszer piacról beszélek), ezért aztán az előállítás, a szállítás mind-mind drágább, körülményesebb, mint más versenytársainknál. Ezért a gazda, hogy ne veszteséges legyen, kénytelen a fogyasztóra hárítani a költségeket. A nyár elején ezért a hazai élelmiszerpiaci szereplők egy etikai kódexet akartak bevezetni, hogy maguk javítsanak helyzetükön, az egyre erősödő külföldi konkurenciával szemben. Ez a kódex azonban, ha jól tudom, nem jutott át.
A szabályozás ilyen mértékű szabályozásának jó oldala is van. Bízhatunk benne, hogy amin a "Magyar Termék" pecsét megtalálható, nagyobb valószinűséggel lesz jó minőségű. Legalábbis a "propaganda" ezt hangsúlyozza. És itt már láthatunk egy próbálkozást a magyar termékek helyzetének javítására. Ami nagyon hiányzik, az a komolyabb reklámkampány. A mai Magyarország átlagemberére nem lehet úgy hatni, hogy csak egy párszor mondunk el neki valamit. Ha az élelmiszerpiaci szereplők észbe kapnak és elkezdik magukat mindenhol reklámozni, az nagy hatással lenne a piaci szereplésükre. Kihasználhatnák például a mostanában elharapódzó "celeb-kultuszt"(ld: Vacsoracsata: Kiss Pisti a legújabb celeb elmegy a vásárcsarnokba, hogy bevásároljon, és hangosan mionden eladótól megkérdezi, hogy "Ez Magyar Termék??".)
A fent említett lehetőség mellet, úgy érzem a kormányzatnak is szerepet kell válalnia ebben. Csökkenti a magyar termelőkre nehezedő adóterhet, ugyanakkor, hogy a külföldi felvásárlás ne változzon érdemi mértékben, a külöldi termelőket nem bántja. Ez persze csupán egy és nem egyetlen lehetőség. Csak a kísérletezés(jó, persze a helyes számítások is) döntheti el, hogy melyik részről, mennyi változtatás, beavatkozás kell a sikerhez. Kérdés csupán annyi, hogy kormányzati részről mennyi várható, ha az egészségügy helyzete sem megoldott...
Az első és legfontosabb lépés az lenne, hogy a kormányzat és az élelmiszerpiac résztvevői asztalhoz ülnek, tárgyalnak és megegyeznek.

pro_mat 2009.09.28. 17:34:11

@pro_mat: szabályozás ilyen mérétkű szabályozásának... gépelni tudni kéne:D:D Azt akartam, hogy Az ilyen mértékű szabályozásnak...

brady 2009.09.28. 18:44:27

Véleményem szerint erre nincs szükség, maximum a munkahelyek megtartásának szempontjából, Azonban ma már a mezőgazdaságból élő lakosság száma alacsony, így az ő kedvükért nem éri meg mesterségesen védeni a hazai piacot, magasan tartva így az árakat. Már 5 éve tagjai vagyunk az EU-nak, de mindig csak a pénzt várjuk, pedig ez azt is jelenti, nem áll meg semmi a határnál, sem mi , sem az árúk, ezt felesleges is várni. A hazai termelőket versenyképessé kéne tenni inkább, küzdjenek meg a piacért, és ha ők kínálják a legoptimálisabb megoldást, akkor majd övék lehet a hazai piac, sőt terjeszkedhetnek is. Ehhez kapcsolódva: a magyar cégek is exportálnak, és ezt normálisnak tekintjük, és ha valamelyik ország korlátozná, akadályozná ezt, biztos vagyok benne, hogy a MAGOSZ és a hasonló szervezetek felháborodva kérnék a kormány segítségét, de csak miután lezárták a fél országot.
Véleményemben főként a mezőgazdaság állt a középpontban, hiszen legtöbbször ők kerülnek szóba ezen esetekben, hiszen a mezőgazdasági termékek előállítása köthető a legjobban egy adott országhoz, az iparban többnyire már megvalósult a globalizáció, amennyiben nem is igazán tudjuk megmondani, hogy egy adott termék milyen nemzetiségű.Hiszen itt tervezték, ott fejlesztették tovább, harmadik országban van a megbízó cég központja, máshol gyártják... Ennek kéne megvalósulnia a mezőgazdaságban is. Ennek legfőbb gátja a földhöz fűzött különleges ragaszkodás és a hagyományok, de szerintem a 21. században nem ezekre kellene építeni

zeno19 2009.09.28. 21:46:24

Szerintem az első hozzászólónak van igaza abban, hogy a probléma jelentős.

De ezt a kérdést pusztán állami beavatkozással nem lehet megoldani.

OFF:
Jelentős, mert ha megnéztek egy KSH-füzetecskét megyei lebontásban, egyes területeken hányan éltek a mezőgazdaságból százalékos lebontásban.
Van olyan kisváros, ahol ez az arány meghaladta a 40%-ot.

Erre lehet mondani, hogy ma már a munkanélküliség csak 10%-os.

Ehhez nyugodtan hozzá lehet pakolni az inaktívak egy igen jelentős hányadát.

És félreértés ne essék, ez nem az életképtelen magyar nehézipar volt.

Ez a tudásipar jól hangzik [!], de nem gondolja senki se komolyan, hogyha fel is futna az IT ill. a biotechnológia, az még az egyéb járulékos hasznaival együtt is áttételesen 10 millió embert felemelne.
Főleg a realitásokat alapul véve. Iskolázottság stb. (ill. a diplomások jelentős részét sem a K+F foglalkoztatja)

Hollandia sem agrárország, mégis hozzák a holland tejet. Nem érzek közvetlen összefüggést az agrárországi státus, és aközött, hogy agrárjavak előállításából a helyzetünkhöz képest relatíve rosszul állunk.

Az hogy a földműves ragaszkodik a földjéhez...
Hát, ez eléggé no comment:). Az egy olyan munka (vannak rokonaim). Ami erőteljes személyes kötődést vált ki az emberből, és közvetlen a munka tárgya és a munka végzői között a kapcsolat. (nincs elidegenedés, ahogy Marx apánk mondaná, ha esetleg megszólalná)
És ez még a nagygazdaságokra is igaz. (egy tehenészet effektív vezetője -nem a tulaj, hanem a szakember- is valamennyi érzelmi "inputtal":) dolgozik) Nem lehet úgy csinálni ergo, hogy nem szereted.
Egy földműves jóval immobilabb mint a lángossütő vagy neadj' isten egy bankár.
És ez nem a hagyományok függvénye. (szocializálódás stb. Sok tényező, amelyeket most nekiállhatnánk kielemezni. T-karos téma lenne.)

PLUSZ
A szolgáltatások mellett igenis elsősorban mezőgazdasági termelésre alkalmas ország vagyunk. (nem ipari stb. Vannak arra nálunk jobb kandidánsok is.)

ON:
Viszont nagyobb állami beavatkozás 1. nem lehetséges 2. nem is tenne jót.

A magyar terméket lehet reklámozni, de a) vacak b) jó, de drága. Ezzel szemben bármi, ami szlovák kínai, osztrák, szlovák ált. olcsóbb és jobb.

Ezután, aki nem felső-középosztály és afölött (plusz tudatos vásárló) nem engedheti meg magának a magyar termékeket.
Nézz meg egy köztisztviselői fizetést, (pláne egy közalkalmazottit) PL. (de nézz meg egy gyári munkásét stb.), ami Mo.-n jónak számít sokak szerint.
S akkor vond le belőle a kocsi, ház törlesztőrészleteket. Nem marad belőle se kaviárra, se 200 Ft-os tejre napi rendszerességgel családra számítva. (míg akár 100 Ft-ért is kapsz hasonló minőségben osztrák terméket)

Azt még megengedheti, hogy jót egyen, de azt már (!) ő is megnézi, hogy mennyiért.

Ez a gond.

Ill. van a vacak-kategória.

A jó termékek ált. a Vásár-csarnokban vannak:).
(tényleg, nagyon kemény)
+ vannak jó borok stb.

De az átlag magyar opció: A) vacak B) közepes és drága.

Erre bármilyen reklámot be lehet vetni, táncolhatnak nemzeti hullahopkarikás tehenek (most láttam Örsre menvén:P).--->van ilyen jell. marketing STB. Keveset fog érni.
A marketingnek is vannak határai.
A "drága" ill. a "nagyon sz*r" két olyan tulajdonság, amelyet még a marketing sem képes teljesen kompenzálni élénk (!!!) piaci versenyhelyzetben. (a mezőgazd. termékek piaca az)

Megoldani a kérdést én sem tudom. Ha tudnám, akkor nem itt ülnék a gép előtt.:P

A legnagyobb probléma szerintem a termelési struktúrában van ill.

Volt egy elszúrt szétzúzása a szövetkezeteknek. (amelyekbe most próbálnak új életet lehelni néhány helyen)
Ill. leépítése a mezőgazdasági állami vállatoknak.

És nem csak életképtelen dolgok mentek tönkre.
(ld. almatermővidékek, hol van a léalma HELYETT a normális???, mármint a megfizethető állattartás)
Stb.

Ez az ami azóta is gondot okoz.
2 verzió.
A) nagybirtok (annak minden hátrányával és előnyével), B) szövetkezés. (sokat emlegetett dán stb. példa)

Ami ezzel jár, a technológia fejlesztése. Ez is csak akkor sikerülhet, ha normális birtokszerkezet alakul ki. (a kényszergazdálkodás pedig megszűnik)
TŐKE

Még egy dolog.
Pl. elsők között vagyunk a világon mezőgazd. géntechnológiában BTW. (és van egy felmelegedés, új növényfajták kellenek)
Szomszédos országok közül pedig elsők vagyunk.
Hányan tudják ezt nálunk? (ha már tudásiparra gyúrunk)

Szorgalmazni kellene az EU-ban a "génkezelt" (génmódosított) termékek elfogadását.
Nekünk ez lenne az érdekünk. Őszintén, nyersen.
Ezért ezt kellene képviselnünk, akkor is ha ekkor 3 magyar Greenpeace-aktivista harakirit követne el.

[Másrészt, úgyis be kell vezessük őket, mert olyan mértékben fog szárazulni az éghajlat (elvileg), amivel Micsurin nem tudja felvenni a versenyt.]

Ez már vastagon politika és politikai felelősség.

Ja, és valaki leszerelhetné a külföldi környezetvédelmi aktivistákat is.
Érdekes, hogy pl. nálunk ilyen hiperaktívak, máshol pedig állami támogatást kapnak.
Én nem hiszek azért ennyire az emberi jóságban.

Pl. nyulat nem lehet ketrec helyett gazdaságosan nagy téren nevelni. De ez így van Kínában, sőt, Svédországban is. Luxus, ha valaki megengedheti, hogy ne olyat egyen, váljék egészségére, de a plebs ezt nem fogja tudni megengedni. (nyúl helyett szarvasmarha stb.)
Mégis, hogy rázizzentek a nyúltenyésztőkre is külföldi szervezetek? Libatenyésztés, Négy Mancs STB.

Strukturális gondok, helytelen agrárpolitika.
Ill. a fenti.
Hogy az EU egyelőre nem működik valódi, szerves államközösségként.
Az Európai Unióban kb. a közös tűznél minden ország a saját pecsenyéjét sütögeti. Ld. Szlovákia-Mo. mortal kombat.
Ez is egy óriási probléma. Ide tartozik ezeknek a hatalmas környezetvédőknek az esete is.
A közös piacon mindenki a saját érdekeit tolja BÜROKRATIKUS (jogi stb.) eszközökkel. (nem piaci) Amin utána persze a saját termékét teríti.

Ahhoz hogy kialakuljon egy normális verseny, ami nem egyoldalú kellene Nyugaton is, nálunk is egy valódi európaiság-tudat.
Amíg CSAK (nem és) nemzetállam addig szívni fogunk a nagyobb érdekérvényesítő képességű országokkal és aktuális kedvenceikkel szemben. Agrárkérdésekben is.

A magyar piac szerintem túlszabályozott valóban, de erős a külső nyomás is.
Szüleim mesélték, hogy mekkora a retek egy francia kisvárosi piacon. Nálunk az ÁNTSZ már rég ott lenne.
De garantálom, hogy külföldön is, mint "a Balkán" jelennénk meg, ha nem így tenne. Míg ott megengedhetik.

Ezek azonban nem gazdasági kérdések, hanem (erő)politikaiak.

Gazdasági megoldás a birtokszerkezet javulásának elősegítése bármilyen eszközzel. Tőkebevonás.
Technológiák fejlesztése ÉS (ld. géntechnológia) technológiák elfogadtatása, amelyekben igenis, élen járunk.

Jó sokat magyaráztam:D, bocs. (fele OFF is)
[bár a téma ennél sokkal mélyebb]

Én ezekben látom a megoldást és én 1. hozzászólóhoz hasonlóan fontos kérdésnek tartom. Ennyi.

zeno19 2009.09.28. 22:17:06

átolvastam, állattartás helyett almát akartam írni. Elnézést a helyesírási hibákért, esetleg a stílusért. (gondoltam blogon vagyunk:).)

B_Vera 2009.09.28. 22:41:18

Ahogy pro_mat fogalmazott: "a kódex nem jutott át" - valóban, hiszen a GVH szerint versenytörvényt és uniós jogszabályokat sértett ez az Élelmiszer Termékpálya Etikai Kódex. Számomra az érthetetlen, hogy a kódex aláírásakor Gráf József vagy bárki az FVM-ből miért nem figyelmeztették az aláíró szervezeteket, hogy ez esetleg fennakadhat az EU-s jogszabályokon, mivel korlátozza a versenyt.

Áttérve a kérdésre: vannak már magyar kezdeményezések a hazai (élelmiszeripari) termékek védelmére. Ilyen például az Agrármarketing Centrum Kiváló Hazai Élelmiszer elnevezésű védjegyprogramja, ahol többszáz termék kapott már védjegyet. Vagy egy másik kezdeményezés a Magyar Termék Nonprofit Kft., akik „Magyar Termék” felirattal látják el a csatlakozó vállalatok termékeit. Tehát szerintem mindenképpen marketinges oldalról kell megfogni ezt a kérdést. Z_kovacs, nem értek veled egyet arról a kérdésről, hogy a magyar termék a Vásárcsarnokom kívül vacak. Agrár szakos létemre tisztában vagyok rengeteg olyan hazai élelmiszeripari termékkel, ami nem feltétlenül a „vásárcsarnoki” vagy a vacak kategóriába tartozik. Ha ettél már import paradicsomot, és ettél már kertből frissen szedettet, akkor érted a különbséget. Ezt hívják úgy, hogy ár-érték arány. Nekem például megéri a drágábbat venni, ha jobb minőséget kapok érte. Ugyanígy van a tojás helyzete is. 0-ást vagy 1-est veszek, mert tudom, hogy az az állat hogyan volt tartva, és ez jelzi is a tojás minőségét. Tehát a marketing-mix 4P-jéből a Product adott: legyen magyar. A Price: valószínűleg nem a legolcsóbb árkategóriába fog tartozni, mivel a védjegyezett termék minőséget jelent. A Place és a Promotion helyes megválasztása szükséges. Tehát megtalálni azokat az értékesítési csatornákat, ahol van igény (!) a magyar termékre, illetve, ahol kialakítható ez az igény. Erre pedig ott vannak az eladásösztönzés eszközei, különféle reklámkampányok lehetősége. Például egy időben a Kiváló Magyar Termék védjegyezésről majdnem minden metrószerelvényben olvasni lehetett. Ezek a reklámok azóta eltűntek sajnos, pedig véleményem szerint ebben van a megoldás, hogy ehhez és a hasonló programokhoz minél több ténylegesen magyar vállalat a magyar termékeivel csatlakozzon. Akinek pedig ezek után is jó az import, ehetetlen, spanyol paradicsom, annak egészségére.

Z_kovacs! Géntechnológiánál mire gondolsz? Tudomásom szerint még mindig tilos a GM-növények termesztése hazánkban…

B_Vera 2009.09.28. 22:44:20

*Vásárcsarnokon kívül...

Haglee 2009.09.28. 23:26:25

Sajnos a magyar termékek (elsősorban a gyümölcsökre gondolok) bolti árának nagy részét nem a termelő, hanem a kereskedelem viszi el. Pl. csemegeszőlő esetén akár duplájára is nőtt az eredeti ár, mire a termelőtől kikerülnek a finom falatok a boltok polcaira.. Az alacsony felvásárlási és az egyre növekvő tápszer, permetszer stb. árak tovább nehezítik a gazdák helyzeték, akik gazdasága sok esetben veszteséges.

Hagyomány? Ragaszkodás? Konzervatív butaság? Akik veszteségesek, azok tűnjenek el? "Vesszen a férgese??" Nem tudom, hogy mások hogy vannak vele, de akik ezt így gondolják, azok a sok számadat között nem látják meg az embert.

A génmanipulált élelmiszereket pedig kerülni kell, hiszen nincs okunk panaszkodni a magyar termékekkel kapcsolatban. Ha mi is génmanipulált termékekkel állnánk elő, mint a többi ország, akkor elveszítenénk a különlegességünket. Tehát nem a hazait védenénk, hanem mindinkább kiszolgáltatnánk a hazaiakat a globalizációnak. Miért dobjuk el magunktól azt a nagyszerű dolgot, amit magyar földnek hívunk? (Nem akarok idealizálni, de igenis jó helyen telepedtünk le annak idején. :))

bagaela · http://kremmarka.blog.hu/ 2009.09.28. 23:37:51

Nem szeretnék túl alakoskodó lenni, sem túl egyszerű és szakszerűtlen.
Főleg az élelmiszeripar jutott eszembe. Én azt gondolom hogy a magyar állam, mint olyan, elég előnyt adott a magyar termékeknek ahhoz, hogy jó pozícióban legyenek a piacon. Azt gondolom, hogy sem az őstermelőknek, sem a piac más szereplőinek nem biztosít nehezebb körülményt, mint bármilyen más országból származó terméknek. Sőt, gondoljunk az importal kapcsolatos szabályzásra, a magyar termékek kötelező %-nyi jelenlétére az áruházak polcain, vagy akár a marketingre: MAGOR mozgalom, Magyar termék embléma (www.amagyartermek.hu/) és az sem igaz, hogy nem reklámoztatnak 'celebbel':gondoljuk Laci bácira (szakács), Fekete László, ennyi jut eszembe.

Ha megnézzük mi a magyar sikertermék a hungarikumok mellett (mint a tokaji, a szalámi, a az unicum) -amelynek fogyásábana turizmusnak is nagy szerepe van- sikerterméknek tekinthetjük pl. a szentkirályit, az univert, a herbáriát, a jó magyar borokat, vagy akár emlithetném a batz papucsot is, holott egyik sem olcsó termék. Szinte kivétel nélkül olyan termékek ezek, amelyek mind minőségben, de árban is felveszi a versenyt a külföldi versenytársakkal, de ezzel együtt a gyártási technológiában, minőségellenőrzésben, marketingstratégiában is.

Azt gondolom az élelmiszerpiac minden szükséges információt megad egy átlagfogyasztónak. Pláne a tudatos vásárló rétegnek, ami egyébként is, véleményem szerint inkább fog arra figyelni, hogy az áru honnan származik. Viszont emellett azt is mérlegeli, hogy milyen az áru összetétele, minősége. A negatív dolgokból pedig inkább lesz hír, mint a pozitívból.

Csak sajnos ott tartunk hogy van olyan gazdánk, amely az évente kiutalt fuzárium-elleni permetre járó pénzt sem arra használja, hogy fuzárium-ellenes szert vegyen belőle.
Meg a cukrozott méznél. Meg a magyar tejből készült ’tejkészítménynél’ és ’sajt jellegű készítménynél’, a magyar barna kenyérnél, ami valójában malátával színezett félbarna.
Nem mintha a piac minden résztvevője hasonló termékeket állítana elő, de amíg a magyar versenyzők képesek a ’magyar termék’ embléma alatt ilyen termékeket eladni, gyatra és elégtelen minőségellenőrzést, vevőszolgálatot, márkaimaget alkotni, amíg sok cég képtelen felfogni, hogy a fogyasztó nem hülye, addig nem hiszem, hogy bármennyire is erősíteni kellene az állam szerepét.

Sajnos elterjedt tény, hogy a vezető magyar éttermek az alapanyagok nagyon nagy részét külföldről hozatják, mivel az itthoni kínálat nem kielégítő. Vagy ha nem, akkor sok esetben saját, megbízott termelőkkel készíttetik. A minőség javítását és az itthoni termelés támogatását még a Magyar Gasztronómiai egyesület is fontosnak tartja. (buvosszakacs.blog.hu/2009/07/05/az_uj_magyar_konyha_9_pontja )

Magyarország például tökéletesen alkalmas a bio- illetve ökotermelésre, mivel az nem igényel olyan modern technikát, vegyszereket, ugyanakkor minőségi, és tökéletes importtermék lenne nyugat felé is, ahol a relatív magas árat is megfizetik.
Lassan fel kellene ismerni, hogy mivel a költségek (munkaerő, szállítás, stb) nemigen csökkenthetőek, inkább arra kellene törekedni, hogy jó minőségű termékeket állítsunk elő ugyanannyi munkával, főleg hogy egyre inkább terjed a fogyasztói tudat, egészségtudat, tudatos vásárlás, az igény a minőségre.

(Említhetném a textilipart is –vagy a gyatra, olcsó kínai, vagy a középkategóriás külföldi, vagy az elszált áru luxusgöncök mellett emellett az utóbbi 3-4 évben erősen feltört egy fiatal, közép és/vagy közép-felsőkategória közötti árfekvéssel rendelkező, de minőségi ruhát készítő réteg is, amelyek közül sok már külföldön is rendelkezik legalább akkora piaccal, mint itthon. Mindezt csak az egyediségnek és a minőségnek köszönhetően.)

zeno19 2009.09.28. 23:40:15

Vera, maradjunk a Zolinál. (lemaradt)
Bár ha sértésnek szánod majd, maradhat a z_kovacs.:)

GM, persze, hogy tilos: termesztése.
A kutatás nem. (ill. egy szűkkörű -pl. gyógyszeripari- alkalmazása)
Ebben van az ellentmondás.
Hogy világszínvonalú a kutatás, de nem lehet felhasználni.

Nem tudom miért rosszabb, mint a vegyszer. (nem az, bár ezt szakemberek jobban el tudnák magyarázni)

Igen, ez egy elég suta általánosítás volt. (mármint a Vásárcsarnokon kívül)
Amit mégis vállalok.

Vásárcsarnok. Lehet elírtam. Annyi, hogy ott vannak a legjobb termékek. (a reklám helye volt kb.) Személyes élmény vidékiként.

Nem csak ott. De ritka, vidéken.

Nem arra gondoltam, hogy minden magyar termék vacak.
Arra gondoltam, hogy van jó minőségű termék (tej stb.), amely drágább mint a spanyol stb. (a spanyol paradicsom szélsőséges példa)
És van rossz minőségű termék. (ezt illettem Vacakkal) Ami kb. azonos árkategóriában van, mint a NORMÁL külföldi.

Ismerek én is rengeteg jó magyar terméket.

Erre gondoltam. Lehet nem elég világosan fogalmaztam itt sem.

Még 1x:
A vacakot nem úgy értettem. Hanem hogy a Vásárcsarnokban ill. Bp-en még 1-2 piacon van általában (!) OLCSÓ, jó magyar áru (meg talán a nagybanin). Ill. a kis, házi stb., de az mennyiségileg nem összehasonlítható.

Az a baj, hogy drága a jó minőségű.

Nem tudom, miért van mindenki ennyire rázizzenve a marketingre. Bocs.
Fontos, nagyon. De azért nem minden.
Ár is fontos tényező. Hadd legyek én pedig kocka és K-karos:).
Nem lehet mindent beszuggerálni a vevőnek. Azt agymosásnak hívják, állítólag az is tilos.
Ha egy fejlett, jómódú fogyasztói társadalomban élnénk, akkor lehet lehetne ezzel trükközni. ---> nem élünk abban

Ilyen tekintetben pont, hogy racionálisabban gondolkodnak egy kevésbé fejlett országban. (az ár -objektív szempont- nálunk meghatározóbb sok esetben, mint külföldön)

Lehet van igény a drága és jó termékekre, de akkor ne tessék meglepődni, ha ez egy meglehetősen szűk piac lesz.

Szerintem az igény megvan. Ki az, aki nem venne szívesebben magyar terméket?

Nekem ez a... Mindegy, kicsit a magyar terméket vegyen reklám olyan, mint vegyen cipőt a cipőboltból.

Evidens, hogy mindenki legszívesebben olyan terméket venne, ami valami érzelmi pluszt is adna (közösségi alapon)
Tegye fel a kezét az, aki nem.

A kereskedelem is egy gond, azt se említettük még amúgy. (hipermarketek stb.) Bár ott a CBA és ott se jobb a helyzet, DE azért volt már párszor, hogy mesterségesen nyomták le az árakat.

Ár-érték arány.
Lehet neked megéri, nekem viszont nem. Ez már erősen szubjektív és asszem személyies anyagiak függvénye is.

Visszautalva, akkor nem kell csodálkozni, ha egy szűk réteg vásárolja a drágább terméket.

Nem akarok szociálisan demagóg lenni, de 1 kg magyar paradicsom sok helyen drágább, mint egy munkás órabére.
Valószínűleg nem ő fogja azt a paradicsomot enni akkor.

A spanyol vackot viszont lehet megveszi.

Akkor ha így jobban tetszik:
KEVÉS a normál árkategóriás normál minőségű magyar áru.
És a termelés szerkezetével van a gond. (kevés a nagybirtok, szövetkezet stb. ---> drágább az áru, mert... nem részletezem)
Szerintem.

Ha egy magyar és egy no-name szlovák tej között 100-150 Ft az árrés, nem minden fogyasztó fogja megvenni a drágábbat. Pláne, ha nem csak tejen él.
Az élelmiszeripari cikkekre kiadott összegek az "átlag" és az alatti háztartásban a legjelentősebb. (nem az afelettiben)

És ha magad gazdálkodsz (mármint fogyasztó), rájössz, hogy ha van egy bizonyos költséghatár (pl. Diákhitel:), az élelmiszerekre fog elmenni a legtöbb pénzed.
Mivel cipőt nem veszel minden hónap, ezért azt kevésbé fogod.
És igen, meg fogod nézni.
(nem személyeskedés akar lenni, elvonatkoztatva)

---> Nem arról van szó, hogy a többség tudatlan (=felvilágosítható), ráadásul sóher és sajnálja a termelőktől.

Az "átlagember" a megfizethető, átlagos minőségű (vagy ha megadatik, a megfizethető és kiváló) termékekre vágyik. De nem a drága és kiváló termékekre.
Be lehet célozni azt a célcsoportot, de azzal nem fogod elérni az eredeti célt, amely a magyar termékek arányának növekedése.
Az a célcsoport él, mozog, létetik MÁR és veszi a magyar termékeket.
Őket nem kell megcélozni, ez egy mítosz:
"Hogyha Gizi néni tudna róla... biztos, még narancsból is a magyart venné." -->Tud róla.

ÚJ célcsoport az alsó-középosztály, ill. az az alatti rétegek lennének.

Vegyél magyar terméket = cipőt a cipőboltból.

Persze, ha egy marketingest kérdezel, akkor azt mondja, hogy hatékony, és la. még 3 reklámot ha rendelsz tőle...:D De nem a reklámipar felvirágoztatása volt a kérdés.

Próbáltam érzékletes példákat hozni, hogy a félreértés elkerülhető legyen.

Én az előbbi hozzászólásomban említetteket látom problémának.

De kíváncsi vagyok a véleményedre. Érdekes volt más szemszögből látni ugyanazt.

zeno19 2009.09.28. 23:46:32

bagaela

Ott a pont sok tekintetben. A felsorolt problémák élőek.
Annyi, hogy :) a kérdés az volt, hogyan lehetne javítani a helyzeten.

(Remélem az egyszerűség nem rám vonatkozott:). Fogalmazhatok szebben is.)

Szerintem szerkezeti reform, ill. erősebb érdekérvényesítés külföldön.

??

brady 2009.09.29. 00:07:16

nagyjából átolvastam a kommenteket, és a sajátomat is mégegyszer, így visszatekintve tényleg úgy tűnik mintha nem foglalkoznék az emberekkel. Azzal én is egyetértek, hogy Magyarországnak jó adottságai vannak bizonyos(elég sok) mezőgazdasági termék termeléséhez. Ezt az adottságot ki kéne használni, és megtalálni a saját piacát, akár itthon, akár külföldön.

z_kováccsal vagy zolizlak énis ha szabad:) szoval zolival egyetértve viszont, nem lehet kizárni az olcsóbbat csak azzal az indokkal, h nem magyar. A fogyasztó kezében a döntés, h a jobbat veszi meg, vagy az olcsóbbat. Ha valóban minőségi dolgok készülnek majd itthon. akkor az meg fogja találni a piacát.

Az EU-val kapcsolatban. Az igaz, h most (még) eléggé széthúzó, főleg az új tagállamok nem integrálodtak még eléggé, és ugye a feltételek sem azonosak egyelőre.(Franciaországban nemtudomhányszor több támogatást kapnak az állattenyésztők).Ezen változtatnának is ugye, csak senki nem akar lemondani a jó dolgáról(plusz Lisszaboni szerződés ratifikálásának akadozása). Ez a személyes véleményem, hogy az integrációt folytatni kéne és egyfajta Európőai Egyesült Államokat llétrehozni, de ezzel sokan, gondolom a nagy többség nem ért egyet.

Visszatérve. kizárni semmiképp nem kell a külföldi, inkább úgy mondom, h az eun belüli termékeket, a hazai ipart inkább a feltételek egyenlő megteremtésével kell támogatni, pénzügyileg és szabályozást tekintve egyaránt. Hogy ne szenvedjen senki hátrányt azért, mert Magyarországon él, de utána már rajta múlik, h mire viszi. A bezárkózás csak lemaradáshoz vezetne, inkább a kooperációt kell keresni.

Most nagyjábol ennyi, én is offoltam néha meg helyesírás is gondolom:)majd hnap kipihenten újra átgondolom:)

Senderos 2009.09.29. 00:29:53

Az EU tagjaként eléggé meg van kötve az ország keze, nem vethet ki védővámokat a magyar termékek védelmére.

Előttem többeknek is a magyar mezőgazdaság jutott eszébe a kérdés kapcsán.
Ahhoz, hogy kelendőek legyenek a hazai piacon a magyar termékek, két dolog kell. Hogy jó minőségűek legyenek és jó áron kínálják őket.
Hazánknak a mezőgazdaság terén komparatív előnyei vannak a többi országgal szemben. Rendelkezésre áll a jó termőtalaj és éghajlat, ezáltal adott a jó minőség, és mivel belföldön értékesítik őket, a szállítási költség sem emeli meg jelentősen az árat. Ennek ellenére mégis találkozhatunk kínai vöröshagymával a hazai hipermarketekben. Valamiért jobban megéri nekik azt beszerezni, mint a magyart, pedig azt még ide is kell hozni.

Talán ott lehet a gond, hogy nagyon sok termelő akar megélni Magyarországon a mezőgazdaságból. Egyedül gazdálkodnak kis területen, fejletlen eszközökkel, kis terméshozammal, és fel vannak háborodva, hogy dömpingáron vásárolják fel tőlük az árut, mert abból nem tudnak megélni.
El kellene fogadni, hogy már rég szétnyílt az agrárolló és pár hektáros földeken termelni már nem éri meg.
A rendszerváltás után szétverték a TSZ-eket, szétosztották a földeket a gazdák között, hogy műveljék meg, de nem volt nekik mivel, és nem is volt pénzük beruházni.
Szerintem az lenne a megoldás, ha a kormány támogatná a gazdák szövetkezettbe tömörülését, hogy kialakulhasson egy olyan rendszer, mint Dániában.
Magyarország kis ország, a belső fogyasztás kielégítéséből csak kevesebb, egymással a termelés növelése érdekében szövetkező gazda tud megélni(a külföldi piacra való termelést nem tárgyalnám, mert a kérdés a hazai piacra vonatkozik).
Ha ez megvalósulna, akkor minőségi, de olcsóbb, hazai alapanyagokhoz jutna az itteni élelmiszeripar, valamint a hipermarketeknek se érné már meg Kínából importálni a "makói hagymát". Ezzel versenyképesebbekké válnának a hazai termékek.

gyetvate 2009.09.29. 01:06:36

Miért mindenkinek a mezőgazdaság és az élelmiszeripar jut eszébe? Szerintem pont az nem annyira releváns, mivel az élelmiszerek jellemzői közé tartozik, hogy bizonyos idő után megromlanak. Ezért nem uralja pl. a német alma az élelmiszerpiacot, viszont a német ütvefúró a háztartási kisgépekét annál inkább.

Nekem a "magyar termék" szóösszetételről a Tisza Cipő jut eszembe. A Tisza nagyon ügyesen kreált egy divathullámot, kihasználva az 5-6 éve dívó retro-trendet. Abból indult ki, hogy a szocialista érában népszerű (mert nem volt más...) volt a "tiszacipő", úgyhogy most a fiatalok veszik majd, mint a cukrot, mert tök retró. És a fiatalok vették, mint a cukrot, mert tök retró, és a Tisza hamarosan egyenlő lett a tök retróval, és aztán túllépett ezen, és ma ott tartunk, hogy akinek nincs Tiszája, az nem is lehet teljes értékű fiatal.

Egy szó, mint száz, a trendgenerálás (tudatos vagy nem tudatos ~) a leghatásosabb fogyasztásnövelő eszköz. Nem (feltétlenül) a fogyasztói igényeket elégíti ki a vállalat terméke, hanem fogyasztói igényt generál. Gondoljunk az iPodra... Ez nyilván csak olyan piaci szegmensekben működik, ahol a fogyasztói réteg nagyon nagy létszámú. (Szép is lenne trendet generálni pl. egy ipari tartálygyártó esetében.) De a kérdés szerintem ilyen piaci szegmensekre vonatkozik.

B_Vera 2009.09.29. 10:53:31

Zoli, Brady! Én is egyetértek, hogy nem kell/nem lehet kizárni az olcsó import termékeket a piacról. Mivel az Etikai Kódex így nem valósulhatott meg, ezért kell valami figyelmeztető a fogyasztónak, hogy ha áll egy pultnyi azonos termék előtt, akkor legyen, ami figyelmezteti, hogy ez az import, ez pedig a magyar. Ez utóbbi védjeggyel ellátva. És akkor a magyar, minőségi, drágább terméket választhatja az erre fizetőképes kereslet, aki pedig nem teheti meg, annak szabad választása, hogy milyen terméket vesz. Ezért nem is lehet 80% magyar termék a polcokon. A legjobban fizetőképes felső szegmens valóban biztosan már most is magyar terméket vásárol, azok közül is a legjobbat. A legkevésbé fizetőképes szegmens semmilyen eladásösztönzéssel sem érhető el. De a két szegmens között ott van a legnagyobb, az átlag ember. Akiknek nagy részük nem márkahű. Itt jönnek képbe a mai termelő és értékesítő szövetkezetek, ahová a kistermelők bevihetik a terméküket (zöldség-gyümölcsre gondolok), ahol közös csomagolásba helyezik, de minden doboz visszakereshető, hogy melyik termelőtől származik, majd közös hűtőházba helyezik, és közösen értékesítik. És így a közös fellépéssel nem prémiumáron értékesítenek, hanem középkategóriás terméket árulnak. A nem márkahű középső szegmenset pedig az ilyen áruval kell megcélozni, és jelezni, hogy ez a magyar.

A hazai EU-s támogatás azért nem rögtön a 100%-os szintről kezdődött a csatlakozás utána, mert arra az lett volna a feltétel, hogy külföldiek is vehetnek földet. Amiből rögtön az lett volna, hogy a drágább telekárakkal rendelkező országokból ideözönlöttek volna, hogy itt tizedannyiért jussanak termőföldhöz. Hivatalosan csak 2011, vagy 2 éves meghosszabbítás esetén 2013 után vehetnek a külföldiek földet haznákban, és a támogatás mértékének növekedését is ehhez igazították, hogy csak 2013-ra érje el a 100%-os szintet. Bár zsebszerződésekkel, dátum nélkül megírva addig is tudnak venni, igaz, illegálisan.

balazs24 2009.09.29. 19:28:43

Hogy mi a véleményem? Hogyan lehetne a magyar termékek súlyát növelni a hazai piacon? Ez egy igen releváns és életbevágó kérdés, nem tudom ki nézte meg azt a tavalyi felmérést, mely szerint a magyar piacon a profitot mind multik és külföldi cégek/ vállalatok fölözték le. (Legalábbis nagy hányadban, ugyanis a "top10"-ben 2 vagy 3 magyar vonatkozású cég szerepelt.) Mi erre a megoldás: a magyar piacot magyarrá kell tenni, ahogy erre meg is volt a kezdeményezés, hogy a boltokban az áruk 60%-a magyar kell legyen. Ugyanakkor hiába van a polcokon magyar termék szerintem, ha a hasznot a multik viszik ki az országból. Sőt, az általános tendencia azt ma, hogy Magyarország már nem is elsődleges célpont a multik számára, hiszen például Románia és Bulgária EU-s csatlakozásával új piacok nyíltak meg, és ezáltal Magyarország jelentősége is valamelyest csökkent. Így a nagyvállalatok legfeljebb csak egyfajta logisztikai központként fogják kezelni hazánkat és csak az átmenő tranzitforgalmat fogják itt lebonyolítani Kelet felé, ha nem teszünk ez ellen a folyamat ellen valamit. Első megoldásként fel kéne számolni a multinacionális hálót szerintem, bár ez elég drasztikus lépés lenne. Másrészt az is megoldás lenne, ha a multik helyére meghonosítanák a Brit-szigeteken jól bevált s mai napig használatos "open-air market"-rendszerét, ahol a piacon (ez a klasszikus piac) mindent meg lehet venni, nemcsak a gazdák, őstermelők mezőgazdasági termékeit. Ezáltal a pénz ténylegesen itthon maradna. Ez a véleményem ebben a kérdésben.

pro_mat 2009.09.29. 20:35:11

Helló mindenki!

Amit írtam (ld: kormányzati beavatkozás), azt azért írtam, mert tisztában vagyok azzal, hogy a magyar termékek, ahogy írtátok, vagy nem minőségiek, vagy nagyon drágák. A keleti termékek, nem luxus-minőségűek, de legalább hordhatók, valamint mindenkinek elérhető árban vannak(mind ismerjük: "ész ólcóó"). Tudom, itt eltértem a mezőgazdaságtól, de a kérdés se csak arról szól. Ha jobban belegondolunk, a keleti gazdák, munkások a magyar viszonyokhoz képest mondhatni éhbért kapnak tripla annyi munkáért. De ez az adott nép habitusán múlik.

Más: Lehet arról vitatkozni, hogy mennyire és milyen formában szükséges a kormányzat beavatkozása, ez mindenkinek a saját véleménye, politikai és egyéb nézetein múlik, de az ország sajnos még nem tart ott, hogy bárki bármit elfogadtasson másokkal, mert ismeretes mi jön ilyenkor... Ezzel persze senkit nem szídni akarok, mindenkinek szíve joga azt mondani amit akar. A lényeg tehát, hogy szerintem szükséges a kormány beavatkozása, a kérdés inkább az, mennyire?

Balázs! A multik eltűntetése nem megoldás, mert globalizált világban élünk. Vannak olyan pártok, csoportosulások, amik ezt is a programjukba veszik, de ha figyelted az EU parlamenti választások utáni helyzetet: Egyrészt erősödnek, másrészt pedig még mindig nincs akkora súlyuk, hogy bármit elérjenek.

Újabb megoldási javaslat, ami független a marketingtől és a kormányzati beavatkozástól: Találjanak ki új terméket, termeési módot, használjanak új anyagokat és ezáltal érjék el, hogy a magyar termék olcsóbb, jobb, használhatóbb legyen. Na igen, könnyű megmondani a "frankót", csinálni annál jóval nehezebb.

Ismét más: Épp, miközben ezt írom, azt hallom, hogy a tehjenek Mozart zenéjére átlag 6 literrel több tejet adnak:D Szóval hajráá:D Komolyra fordítva a szót, Az országban nem elégséges a közlekedés színvonala és még drága is. Ha ezt fejlesztenénk és összekapcsolnánk a turizmus fejlesztésével, akkor mindjárt több túrista és ezzel arányosan több fogyasztó jelenne meg, akik hungarikumot akar hazavinni.

Tehát itt a feladat: Kedves Turizmus-vendégltást hallgatók! Annyi a dolgotok, hogy az egyetem elhagyása után felfuttasátok a dolgokt és kjész:D megint mások lobbizzanak az útépítésért, és a tömegközlekedés fejlesztéséért. Ennyi:D

balazs24 2009.09.30. 02:04:55

kedves pro-mat!
valóban belátom elég meredek volt a megjegyzésem hogy a multikkal le kéne számolni, de sajnos tényleg igaz hogy nem sok profitot termelnek kis hazánknak, és ez a vélemény mentes mindenféle feltörekvő kispárti szlogenektől, de érdemes elgondolkoznunk azon hogy miért is változtat nevet egy-egy vállalat/cég 5 év után, mikor már adóznia kellene...persze nem csak ez az égető probléma hanem az is hogy általános Magyarországon a szabályok felrúgása, a korrupció és a privatizáció és ezek eléggé káros folyamatok. Az általad ajánlott útépítés pedig az egyik jó példa erre, hiszen az utóbbi években készült utak kevés százaléka készült magyar vállalkozó által...megoldásként, még mielőtt megvalósítanánk a turizmusfelvirágoztatást, javaslom a magyar mentalitás átkorrigálását és a gazdaság kifehérítését, (ismételten ne tessék politikával összehozni) mert tudjuk hogy a korpa közé került dolgokat megeszik a disznók. és a nagy magyar valóságban igen csak dúskálunk korpában. a turizmussal kapcsolatban pedig külföldi felmérések bizonyítják hogy egyre inkább múlóban van az évtizedek óta meglévő "magyar vendégszeretet", mert manapság ha kimész a Március 15.-e térre és leülsz a sightseeing-buszok elé a korlátra, érdekes dolgokat figyelhetsz meg. apró megjegyzések, oldalpillantások egy-egy járókelőtől ,eleve látszik az hogy már nem mint bevételi forrásra tekintünk a turistákra,(persze ezt is elég furcsa kijelenteni) hanem az idegent látjuk benne. ennek mi az oka? talán tényleg az hogy nemcsak a keleti termékek érkeztek meg, de az eladók is. Úgyhogy szeressük a turistákat, én is azt mondom, mert természeti kincsekben és látnivalókban még bővelkedünk, és ezt tényleg egyedül a turizmus-vendéglátás keretein belül lehet kihasználni.

yilly 2009.10.01. 16:08:04

A kérdés igen átfogó, hiszen egyrészt a magyar termelők, másrészt a fogyasztók helyzetét is figyelembe kell venni. Továbbá a polcokra kerülő áruk minősége sem utolsó szempont.

Mint ahogy már a korábbi bejegyzésekben is kitértek erre, Magyarországon igen magasak a minőségi elvárások, ezeket teljesíteni pedig költséges és sok erőfeszítésébe kerül a gazdáknak. Ha ez nem térül meg nekik, akkor – értelemszerűen – előbb-utóbb úgy döntenek, inkább gyengébb minőségű, de eladható termékeket gyártanak, vagy kivonulnak a piacról. Lássuk be, egyik sem lenne előnyös a fogyasztónak. Előbbi esetben hosszú távú veszélynek (pl. egészségügyi kockázatnak) tenné ki önmagát és családját. Utóbbi esetben pedig az állam jókora bevételektől esne el, a munkanélküliség növekedne, ami sok más területen is éreztetné a hatását.

Figyelembe kell vennünk viszont az átlagkeresetű magyar ember szempontját is, akinek minden forint számít, és sokszor nem tudja kifizetni a jó, de drága magyar árut, ezért megveszi az olcsóbb külföldi terméket.

A magyar árukat akkor lehetne hangsúlyosabbá tenni a hazai piacon, ha a termelők kapnának állami támogatást, tehát nem kellene az összes költségüket az eladásaikból fedezniük. Ez a módszer sok más országban is bevált. Ezen kívül nem rossz ötlet az sem, hogy az áruházi polcok 70-80%-át magyar termékek töltsék ki. Tény, hogy ez sok vitát szíthat (és szított is már), ráadásul a szabad verseny korlátozásának is nevezik. Ez azonban nem feltétlen igaz, hiszen ha a vásárló a külföldi árut szeretné választani, akkor azt veszi le a polcról, s ha mindenki így tesz, akkor azt 20-30%-nyi polcfelületet gyorsabban töltik fel, tehát nem szűnik meg a vevők választási lehetősége. A 80%-nyi polcfelület viszont egyfajta reklám a magyar cikkeknek, továbbá a hezitálókat arra biztatja, hogy onnan válasszanak. Ez mindenképp előnyös.

Ha már a reklámnál tartunk, véleményem szerint az elavult, nem elég nagy tömegeket megszólító módszereket el kell vetni és a kreatív, újfajta marketingstratégiákat érdemes felhasználni. Bizonyítani kellene a magyar áruk egyik nagy előnyét: a magas előírásoknak köszönhető jó minőséget.

Természetesen mindez csak teljes összefogással valósítható meg. Szükség van az állam, a termelő és a fogyasztó együttműködésére, a tudatosságra és arra, hogy a magyar áruk tényleg magas mércét állítsanak külföldi vetélytársaik elé.

zeno19 2009.10.01. 20:10:40

Most vettem észre, hogy valóban magyar termékekről volt szó, és nem (csak) a magyar mezőgazdasági termékekről:), hogy az egyik előttem hozzászóló megemlítette.

Ennek ellenére a mezőgazdaság az a klasszikus, "régi" gazdasági szegmens, amelyben komparatív előnyökkel rendelkezünk.
(A tudásipar, technológia és a szolgáltatások fejlesztése az újabb, de az a társadalom más rétegeinek jelenthet kitörési lehetőséget.)

Ill. a bonyolultabb ipari cikkeknél, pl. műszaki eszközök jellemző a globális gazdasági együttműködés. (pl. egy autó nem egy nemzetállam gazdasági keretein belül készül el, a nyersanyagok, alkatrészek kül. helyekről származnak.)

Így azoknak a cikkeknek a tárgyalása jóval nagyobb problémát jelentene. (definiálnunk kellene mit értünk magyar termék alatt, mit tartunk az ország számára hasznosnak -globális vállalatok esetében- stb. Rengeteg módszertani problémát vetne fel.)

Az hogy sokan a mezőgazdaságra szűkítették le a kérdést, szerintem helyes.
Problémás lenne pl. a tv-távírányítók piacát venni. (Mo.-n gyártják, pl. a Sony, az előállító vállalat magyar, viszont a márka nem stb. Ez elég komplikált lenne.)

A mezőgazdaság egyszerűbb, áttekinthetőbb piac, ezért helyes, ha ezt vizsgáljuk.
(Ezért nem értek egyet a Tisza-sportcipős kommenttel.) Nem hiba, ha nem az egész gazdaság problémáiról beszélünk.

Ad 2. Nem lehet (az EU miatt) és szerintem nem is szabad a versenyt korlátozni.
A 70-80% önmagában nem oldana meg semmit.
Max azt, hogy sor állna a polcok 30%-nál, ha a helyzet nem változna.
Egy zavaró bürokratikus beavatkozás lenne nem több.

Sok dolgot össze kellene hangolni.

1. Szövetkezetek (Dánia, stb.) vagy nagybirtokok létrehozása. (mindkettőnek van előnye, hátránya, de jobb mint az elaprózott birtokszerkezet)
Ezt már mások ill. én is említettem.

2. Egyfajta értékesítési lánc létrehozása. (a kiskereskedelmi multik ellen, amelyek leszorítják az árakat)

3. Az állam Magyarországon szerintem túlszabályoz. Fontos lenne az adminisztratív terhek levétele.
Kevesebb szabályt kellene komolyan betartatni.

Stb.

Viszont ez a 3 lenne a biztosíték a sikeres magyar mezőgazdaság felé. Az olcsóbb, jobb minőségű termékek felé ez vezetne ill. hogy magasabb profit jusson a termelőknek.

De látom ezt már előttem hozzászólók is leírták.:)
süti beállítások módosítása