Véleményem szerint az egyik legjobb dolog, ha külföldön kipróbáljuk magunkat. Rengeteg tapasztalatot szerezhetünk, megismerkedhetünk más kultúrákkal, és akár magasabb szinten is képezhetjük magunkat. Az is elképzelhető, hogy az új környezet annyira megtetszik, hogy a további életünket itt fogjuk eltölteni. Szerintem sokat adhat egy ilyen fajta utazás, de más kérdés az, hogy véglegesen más országban akarunk élni. Munkavállalás szempontjából hasznos lehet, mivel sok cikkben olvastam, hogy a diákok nagy része, amint teheti külföldön fog dolgozni nagyobb fizetés reményében, illetve sokak szerint Magyarországon nem biztosítanak elég munkahelyet (ez persze függ, hogy milyen diplomával rendelkezünk). Más rész viszont sok minden fűz minket Magyarországhoz. Az otthonunk, család, barátok. Képesek lennénk vajon ezektől az emberektől elszakadni hosszú távon? Persze a mai modern technológiával megoldható a kapcsolat fenntartása (facebook, skype), de azért még sem ugyan az, mikor a család összeül egy vasárnapi ebédhez, és közösen fogyasztják nagymama frissen főzött húslevesét. Az is előfordulhat, hogy sok új barátot szerzünk, akik segítenek nekünk a pályakezdésben, vagy megtalál bennünket a régóta várt "nagy szerelem". Emberfüggő, hogy ki akar külföldön tovább élni, és ki az aki, inkább itthon folytatja tovább az életét. Sok szempont kell megvizsgálni (munka, megélhetőség, család), és csak utána érdemes szerintem egy ilyen komoly fontos döntést meghozni.
Részemről, mindenképpen tervezek külföldre menni. Szeretném a nyelvtudásomat kicsit fejleszteni, megismerkedni új emberekkel, és akár még több szakmai képességre szert tenni. Hogy utána vajon külföldön maradok-e? Az majd attól függ.

Szerintem a legfőbb indok, ami a külföldi tanulmányok mellett szól, az az, hogy önállóságra nevel. Nyilvánvaló, hogy ehhez nem szükséges külföldre mennünk, de aki ezt teszi, az mindenképpen rá van kényszerítve arra, hogy eltartsa saját magát. Ez olyanfajta önállóságot és magabiztosságot ad, ami nagy előnyt jelenthet a későbbiekben. Ezen kívül a nyelvtudás fejlesztését tartom a legnyomósabb érvnek, szerintem mindenki tisztában van azzal, hogy ez milyen fontos manapság. Továbbá azáltal, hogy egy teljesen új környezetbe kerülünk és más kultúrából, illetve országból jött emberekkel találkozunk, sokkal nyitottabbak leszünk a világ felé. A külföldön folytatott tanulmányok alatt rengeteg új élményre, barátokra (ezáltal kapcsolatokra) és persze tudásra tehetünk szert. Részemről az egyetlen ellenérv az, hogy itthon kell hagynom a családomat, a barátaimat, és a számomra leggyönyörűbb várost… Ennek ellenére én tervezek külföldi tanulmányokat, mert mindent mérlegelve megéri belevágni az ismeretlenbe.

Véleményem szerint számtalan oka lehet annak, hogy valaki külföldön szeretne tanulni, ahogy mi emberek is különbözünk. Azonban van közös is bennük: új kultúrák megismerése, új emberekkel való ismerkedés, barátok szerzése. Sokakat a kalandvágy hajt, míg másokat az, hogy kipróbálják magukat és határaikat. Egy külföldi félév sok magabiztosságot tud adni egy diáknak, de ezenkívül kialakulhat a felelősségérzete is. Azonban azt fontos megemlíteni, hogy óriási kihívás egy félév eltöltése egy külföldi egyetemen. Ott is ugyanúgy tanulni kell, sőt, az anyag megértését a nyelvi korlátok, akadályok is gátolják, ha nem olyan szerencsés az illető, hogy egy stabil, jó nyelvismerettel menjen ki. Tehát mindenképpen komoly meggondolást igényel. Továbbá, ami fő csábítóerő lehet, az az, hogy mivel beléptünk az Unióba, egy uniós országban szerzett krediteket a hazai egyetemek elismerik. Valamint egyes problémák megoldását egyes egyetemek másként tanítják, másra helyezik a hangsúlyt, így a tanulók látóköre bővül és problémamegoldó képessége is javulhat. Ezen felül, előnyt jelenthet számára egy külföldi félév álláskeresésnél is, mivel több tapasztalattal rendelkezik, mint versenytársai. Hátrány elsősorban azoknál jelentkezhet, akik nyelvtudása nem kifejezetten magas, továbbá számítani kell a beilleszkedési nehézségekre is, bár egy elfogadó országban ez nem lehet probléma. Természetesen velejárója a honvágy, a család barátok, megszokott környezete hiánya is, meg persze számolni kell az anyagiakkal is. Bár az oktatás a legtöbb országban ingyenes, költőpénzt kell a diáknak magával vinnie, amelynél számításba kell venni egyes nyugat-európai országok életszínvonalát (tehát a magasabb árakat). Én személy szerint még fontolgatom, hogy kimenjek-e külföldre az Erasmus-program keretén belül, de talán egyre több érv szól mellette, mint ellene.

Juhúú:D
Nekem is nagy vágyam egy kis külföldi tanulás, meg pár évnyi munka, majd hazajövetel. Az előttem szólók felsorolták a maguk érveit, bár azzal nem egészen értek egyet, hogy "kevés munkahelyet biztosít Magyarország". Talán épp a külföldre kimenők, és külföldön tanulók, dolgozók feladata is, hogy Magyarországon igenis legyenek állások. Ha kimegy a legszakképzettebb munkaerőnk, a jobb fizetés reményében, és mert lehetetlen politikai helyzet uralkodik az országban, ami bizonytalanná teszi a jövőt, akkor természetes, hogy egy multi, ami ugye munkát teremt (és nem a magyar kistermelőket tönkretevő multira gondolok, hanem az olyanra, amelyet nem tud magyar helyettesíteni, tőkehiányában) nem itt terjeszkedik, mert aki értékes volt számára, az már kint van.
Én ezért úgy hiszem, hogy külföldön informatikusként dolgozom majd pár évet, elsajátítom az új "trendeket", aztán, jó középkori céhlegényhez méltón hazajövök a tudással, a kint megkeresett pénzből pedig saját céget alapítok. Persze nem garantált, hogy bejön, de én így látom helyesnek. Mert talán így valamivel hozzá tudok járulni az országhoz is, és nem csak tettnélküli szidalmazója leszek a nemlétező demokráciánknak (gondolok itt arra, hogy nem népképviselők vannak a parlamentben, hanem pártképviselők, ergó nem a nép akarat érvényesül:)) Elnézést a politikai színezetért, de sajnos úgy látom, ez is egy komoly indok sokaknál a külföldön letelepedéskor. Meg persze szegény befektetők kedvét is elveszi egy olyan ország, ahol a törvények össze-vissza változnak, ha jó, ha rossz az a változás.
Viszont aki csak teheti, szerintem Erasmussal, vagy az ezernyi másféle ösztöndíjjal mindenképpen menjen ki külföldre, de azért maradjon meg egy egészséges kritikus szemlélet, hogy lássa, ott sem kolbászból van a kerítés, vagy ha abból is, nem a jó hazai fűszerpaprikás kolbászból, hanem a fehér németkolbászból:)

külföldön folytatott egyetemi tanulmányok:

Pro
• Nemzetközi kapcsolatok erősítése- személyes és szakmai
• Idegen nyelv gyakorlására "kényszerít"
• A munkaerőpiacon vonzóbb lehet, hogy vannak külföldi tapasztalatai, több lehetősége lesz az egyénnek a munkavállalásra (akár az adott külföldi országban is)

Kontra
• Honvágy
• Távollét a rokonoktól, barátoktól, a komfortzóna elhagyása
• Esetleges anyagi nehézségek (a kiszemelt országban drágább a megélhetés)
• Sokan nem tudják, hogyan kezdjenek neki a keresésnek, hogy hova menjenek,
• nem mernek élni a lehetőséggel.

A kontra érvek miatt eddig nem vágtam bele külföldön folytatott tanulmányokba

@csacsiöregmedve: "Nyilvánvaló, hogy ehhez nem szükséges külföldre mennünk, de aki ezt teszi, az mindenképpen rá van kényszerítve arra, hogy eltartsa saját magát."
Ezt biztosan jól átgondoltad? Szerintem az egyik legnagyobb visszatartó erő itt adott esetben a diákoknál, a biztos anyagi és családi háttér. Tehát, hogyha ez megvan, onnantól kezdve ez már csal elhatározás kérdése. Az önállósággal, stb.. egyet tudok érteni, viszont szerintem lényegében (pl.: Erasmussal megpályázható fél év) ez csak egy kis móka, kirándulás, hosszabb nyaralás a diákok részére, betekintés egy másik kultúrába. Tény, hogy sok helyen ez pozitívum álláskereséskor , de attól tartok kevés olyan munkahely van, ahol ez hosszútávú, tényleges előnyt jelentene a munkavégzés során azokkal szemben, akik nem rendelkeznek efféle tapasztalatokkal.

A külföldön folytatott tanulmányoknak rengeteg előnye lehet, ahogyan azt már előttem többen is megfogalmazták. Manapság a munkaerőpiacon szerintem alapvető elvárás legalább egy idegen nyelv magabiztos tudása. Van a mondás miszerint ahány nyelvet beszélsz annyi ember vagy. Szerintem ez nagyon is igaz. Ráadásul ha kimész külföldre ott nem csak egy másik nép nyelvét tanulod meg hanem megismerheted a kultúráját a szokásait. Ebből rengeteget tanulhatsz. Nyilván az is egy pluszt jelent az önéletrajzban ha valaki beleírja hogy fél évig egy neves német francia vagy angol egyetemen tanult. Sok fiatal aki esetleg korábban nem járt külföldön vagy nem sokat. Esetleg van olyan város ahol még nem járt de mindig szívesen kipróbálta volna milyen lehet ott élni, azoknak az Erasmus egy hatalmas lehetőség. Ugyanakkor én is úgy gondolom, mint sok előttem szóló hogy jobban meg kell gondolni ezt. Anyagilag szerintem nem kis megterhelést jelent egy családnak. Lelkileg sem egyszer egy fiatalnak távol lenni a szeretteitől. A külföldi kapcsolatoknak a későbbiekben is sok hasznát vehetjük abban az esetben ha itthon nem találunk munkát. Sokan csinálják meg a szakmai gyakorlatukat egy kinti cégnél. Azok akik külföldön szerzik meg akár egy kinti álláslehetőséget is kaphatnak, de ugyanakkor Magyarország és az itteni képzés jó hírét is elvihetik külföldre. Detti_21-nek írnám hogy szerintem aki egyáltalán gondolt Erasmusra vagy kinti tanulásra az tudja h hol keresse ugyanis manapság már olyan sok segítséget nyújtanak az iskolák és az internet is hogy még az is informálódik akaratán kívül, akit nem is érdekelt a dolog. Az elején szerintem mindenkinek akadnak nehézségei (tájszólás megszokása, öngondoskodás) de szerintem rövid idő alatt mindenki belejön. Én személy szerint nem vágyódok el itthonról, bár tudom hogy sokat nyerhetnék vele mint ahogy azt edori94 írta a látásköröm bővülése, tapasztalat. Én a későbbiekben is itthon szeretnék dolgozni és inkább az itthoni viszonyokat szeretném minnél alaposabban megismerni.

Természetesen mint sokan mások én is szeretnék élni azzal a hatalmas lehetőséggel, amit a külföldön folytatott tanulmány nyújthat.
Egy vagy több külföldön eltöltött szemeszter lehetőséget kínál arra, hogy új kapcsolatokat teremtsünk, megismerkedhessünk a világ különböző pontjairól érkezett emberekkel, sőt akár életre szóló barátságok is kialakulhatnak. Megismerhetünk teljesen más, új kultúrákat, képesek lehetünk több nézőpontból is szemlélni a világot. Nem elhanyagolható a nyelvtanulás, illetve nyelv tudásunk fejlesztése sem, hiszen a külföldi környezet a legmegfelelőbb helyszín arra, hogy elmélyíthessük ismereteinket.
Személyiségük is hatalmas fejlődésen mehet keresztül. Nyitottság, fejlődésre való törekvés, kitartás, ambíció, szorgalom, önbizalom, proaktivitás-ezek mind együttjárnak a külföldön eltöltött tanulmányi idővel. Fontosnak tartom megemlíteni az önismeretünk javulását, megfigyelhetjük, hogyan reagálunk bizonyos dolgokra szélsőséges körülmények között, hogyan változik viselkedésünk, amikor "kilépünk az otthon melegéből".
Külföldi tanulmányok vagy egy esetleges szakmai gyakorlat végzése során reális elvárások alakulnak ki az emberben jövőbeli lehetőségeire, feladataira vonatkozóan. Megtanulhatjuk, hogyan kell "eladni magunkat", jelentősen fejlődik kommunikációs készségünk, nemzetközi szinten is ismertséget, elismertséget szerezhetünk.
Empátiánk és alkalmazkodóképességünk fejlesztéséhez is hozzásegít, mivel különböző kultúrájú emberekkel tanulunk és élünk együtt.
Ez a multikulturális kommunikáció, amire a külföldön eltöltött félév során szert tehetünk, a siker záloga lehet a jövőben. Állásinterjúk során is hatalmas előny a külföldi tapasztalat.
Természetesen az éremnek mindig két oldala van. A külföldi félévnek hátránya lehet a honvágy, amelyet a mai modern kapcsolattartási eszközök (közösségi oldalak, Skype) sem tudják enyhíteni. Ehhez kapcsolódik a magány érzése és az egyedüllét, amelyet sokan éreznek mikor idegen helyen vannak. Számos országban sokkal magasabb az életszínvonal, mint az anyaországban, ezért anyagi nehézségek is felléphetnek.
Ennek ellenére úgy gondolom, hogy amennyiben van rá lehetőség, mindenképpen éljünk vele, használjuk ki, és töltsük egy vagy akár több félévet is külföldön.

Én sokat gondolkodtam a külföldi tanulmányokon, akar bachelor képzésen is, egyelőre MSC-t tervezem külföldön elvégezni.
Előnye véleményem szerint a nemzetközileg is elismert kiváló iskolák, egy külföldi kultúra megismerése, önállósodás, tapasztalatszerzés. Valamint ha valaki külföldön akar dolgozni, akkor az ottani hely, nyelv, kultúra ismerete, valamit az ottani diploma nagy előnyhöz juttat. Arról nem is beszelve, hogy sokszor könnyebb bejutni a kinti egyetemekre, ahol sok helyen (pl Ausztria, Skócia, Skandinávia), és semmi szerződést nem kell aláírni.
Hátrány az, hogy sokszor messze van, nagyok az utazási és megélhetési költségek. El kell szakadni az addig megszokott helyektől, emberektől, barátoktól és a családtól hosszabb időre.

A külföldi tanulmányok melletti legfőbb érvként a hallgatók szaknyelvi feljlődését és látáskörének bővülését szokták említeni. Valószínűleg ez az alapvető cél, ám azt sem szabad elfelejteni, hogy ezen csereprogramokon az egyetemek oktatói is részt vehetnek, így nem csak a diákok, hanem az egyetemek is fejlődhetnek. A külföldön már bevált rendszerek és feladatok így könnyen átültethetők a magyar felsőoktatásba is, ezáltal növelve az itthoni egyetemek színvonalát és versenyképességét.
Az ösztöndíj-programok sok lehetőséget biztosítanak külföldi félévek és a gyakorlat elvégzésére, azonban szerintem nehéz kiigazodni a sok pályázat, jelentkezési feltétel és elvárás között. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a kreditbeszámítás sem teljesen egyértelmű sokaknak; csak a program lejárta után jönnek rá, hogy az anyaintézmény nem számítja be az elvégzett tárgyakat, így a félévük érvénytelen volt.
Én mindenképp szeretnék külföldön tanulni, hiszen ez egy hatalmas lehetőség, de előtte sok időt kell majd szentelnem az alapos tájékozódásra is.

Szerintem is érdemes megragadni pl.: az erasmus nyújtotta lehetőségeket. Rengeteg hasznunk lehet belőle, ha külföldön töltjük a gyakorlatunkat, vagy ha néhány hónapra,1-2 félévre tanulni megyünk ki. (Szerencsére az Unió is számos lehetőséget nyújt külföldi tanulmányutakra.) Ráadásul a megszerzett krediteket elfogadják a hazai egyetemek. Bár az is igaz, hogy aki nem stabil nyelvtudással megy ki , annak több nehézséggel kell megküzdenie. Hiszen gyakran magyarul sem kristálytiszta egy-egy előadás, hát még akkor idegennyelven.Ráadásul drágább a megélhetés kint, hiába, hogy az ottani oktatás a legtöbb helyen ingyenes. Nehéz meghozni ezt a döntés, hiszen nem könnyű itthon hagyni a családod, a barátokat, a szerelmedet. Szinte biztosan gyötörni fog a honvágy, a magány és jólismert-szeretett környezet hiánya. Azonban nem szabad, hogy a félelem irányítsa az életünket. Igenis látnunk kell, hogy bár nem könnyű mégis,nagy előnyünkre válik az utazás. Nyelvtudásunk biztosan nagymértékben fejlődni fog( mivel rá vagy kényszerítve). A külföldi egyetemek másabbak, másképp tanítanak az ottani professzorok, ami szintén jó dolog, mivel így több megoldási módszert ismerhetünk meg egy- egy problémára, illetve ezáltal nyitottak maradunk /leszünk az új dolgokra. Szinte biztosan szembetaláljuk majd magunkat váratlan helyzetekkel, amiket megoldva a későbbiek során már nem lesz probléma megoldani egy-egy helyzetet. Sokkal talpraesettebbek , magabiztosabbak és informáltabbak(mivel kezdetben csak magadra számíthatsz) leszünk. (Sok új dolgot próbálhatunk ki pl.: vmilyen új sportot az új barátokkal ;) , az adott ország sajátosságai miatt) Új barátokra , kapcsolatokra tehetsz szert, ami még később hasznos lehet. Ha gyakorlatra mész ki előfordulhat, hogy munkát ajánlanak külföldön, vagy az egyik magyarországi leányvállalatuknál eltudsz helyezkedni. Hazatérve az itthoni munkáltatók is preferálják pl.: a külföldi gyakorlatodat, nyelvtudásodat. Őszintén szólva én nem szeretnék külföldön letelepedni, azonban egy kis külföldi kiruccanás bele fér. ;D. Mindenkinek ajánlom , hogy legyen bátorsága megpróbálni, mert egy életre szóló élménnyel gazdagodhatna.

Úgy gondolom, hogy aki arra vállalkozik, hogy külföldön folytasson tanulmányokat, az már felkészült arra, hogy saját maga ura legyen! A külföldön való diákélet megtanítja az embert az önállóságra, mellesleg sokkal talpraesettebbé válik, saját magának kell gondoskodni a megélhetéséről, ami nem feltétlenül probléma. Egy idegen országban való tanulás lehetősége rengeteg tapasztalatszerzéssel jár, amit később (legyen az munka) felhasználhatunk. Kapcsolatok kiépítésére ez egy kitűnő lehetőséget nyújt, mivel például megismerhetjük, hogy más országokban hogyan viszonyulnak egy adott kérdéshez, témához. Természetesen negatívumokat is fel lehet sorolni a külföldön való tanulással kapcsolatban. Az úti költséget a családnak kell megfizetni, ami sokszor magyar viszonylatban elég drága, és a külföldi albérlet (ahogy sok ismerősömtől hallom, is sokszor nehézségekkel jár). Lehet, hogy az oktatás ingyenes, de a megélhetés eléggé költséges. Jelen helyzetben még nem gondolkodom abban, hogy külföldön tanuljak. Itthon szeretném megszerezni a diplomámat és a saját hazámat szeretném szolgálni és tudásommal hozzájárulni a fejlődéshez.

Valójában én személy szerint nem a Corvinuson szerettem volna tanulmányaimat folytatni, hanem Londonban. A London School of Economics-re felvételeztem, Finance & Accounting szakra, de sajnos a motivációs levelem alapján ők azt írták válaszul, hogy csak politológiára vennének fel, amit én visszautasítottam. Saját magamat azzal a két dologgal győzködtem, hogy nagyon drága lenne kint. Hozzá tenném egy év 9000 font, és ez csak az oktatás és a lakhatás havi 1000-1200 fontot ismét elvinne. A másik, amivel ismerőseim győztek meg, hogy a politológia szak elvégzése után, ha munkahelyet szeretnék kapni az angol közszférában, akkor nem ártana britt (lehetőleg nemesi vagy legalább értelmiségi, jómódú) gyökerekkel rendelkeznem.
Annak ha valaki külföldön tanul, annak számtalan előnye lehet, és persze hátránya is. Előnyei származhatnak abból, hogy tökéletesebb nyelvi ismeretei lesznek, mármint más országból érkező versenytársakkal szemben. Jobban ismeri majd a kultúrát. Elkezd valamilyen szinten beintegrálódni az országba. Természetesen csak valamilyen mértékben. Nem jelenthetjük ki azt, hogy minőségibb oktatásban részesülhet, de azt mindenféleképpen meg kell említeni, hogy más szemszögből fog minden problémát kezelni, mint mi. Egy esettanulmány esetén is eltérő dolgokat kezd el majd vizsgálni, ez azért lehetséges, mert látásmódja szélesebb körű, mint egy átlag magyaré.
Persze ha egy igen neves egyetemre sikerül bejutnia, mint pl. Harard, MIT, Yale, hogy csak néhányat említsek, akkor természetesebben jóval magasabb szintre képes eljutni egy BSC diploma megszerzése alatt,mint mi. Ezeknek az illetőknek nem túl valószínű, hogy a munkavállalás bármikor is problémát, okoz majd a jövőre nézve. Mivel ezen diplomák prestige értéke is igen magas.
Sokan azért is választják, még külföldi továbbtanulást, mert szeretnének gyorsan elhelyezkedni és egy jól fizető szakmát szeretnének kapni. Ez itthon sajnos nehezen elképzelhető jelen körülmények között.
Mint minden érmének, ennek is két oldala van. A hátrányi a külföldön való továbbtanulásnak az, hogy igen drága. Persze sokan mondhatják azt, hogy vannak olyan egyetemek, ahol ingyenes az oktatás. De szerintem semmi sincs ingyen. Azokon az egyetemeken is kell valamilyen hozzájárulást fizetni (pl. tankönyvek), és azért is, hogy kint lakhass fizetni kell. Itthon ezt a költséget megúszhatod, vagy legalább minimalizálhatod, ha kollégiumba költözöl, vagy a szülői fészekben maradsz. Sok ismerősöm mondta, hogy nagyon jó ösztöndíjak vannak, de be kell látni, hogy a legeslegjobbjai vannak pl. az LSE-n tehát, közöttük ösztöndíjasnak lenni, igen nehéz feladat lett volna.
Én ezeket az érveket vettem figyelembe továbbtanulásom során, de természetesen ha felvettek volna pénzügy számvitelre egy percig sem haboztam volna és a mérleg nyelve is egyértelműen a külföld felé hajlott volna.

A külföldi tanulás remek lehetősé arra, hogy kiszélesítsük a látókörünket, más kultúrákkal is megismerkedjünk, kissé talán önállóbbá váljunk, új, életre szóló barátokat, kapcsolatokat szerezzünk és persze remek lehetőség arra, hogy csiszoljuk a nyelvtudásunkat. Persze megvannak a maga buktatói: nehezebb beilleszkedés egy idegen környezetbe, pénzügyileg is lehetnek problémák (pl.: utazási költségek, ha nem olyan kijutási lehetőség, akkor kollégium vagy apartman fizetése).
Személy szerint én szeretnék ki menni valahova egy félévre legalább, hiszen egy életre szóló élménnyel gazdagodhat az ember ezáltal, főleg manapság, mikor ennyi lehetőséget biztosítanak erre.

A külföldi tanulmányok mellett már számos unalomig ismételt érv szerepel: nyelvtanulás, új kultúra megismerése, kapcsolatok, jól mutat majd az önéletrajzban... Ezen kívül én szeretnék egy dolgot kiemelni, amibe nem sokan gondolnak bele. Nem személyes tapasztalatból írom, csak jobban átgondolva rájöttem, hogy külföldön töltött félévük/évük alatt legtöbben majdnemhogy teljes személyiségfejlődésen mennek keresztül, anélkül, hogy erre felfigyelnének. A legtöbb esetben ez persze pozitív, hiszen önállóvá, saját magukat eltartóvá válnak, megváltozik a szemléletmódjuk (a híres magyar pesszimizmust optimista felfogás váltja fel), nő a problémamegoldó képességük, és jobban feltalálják magukat a mindennapokban.
A sok csábító indok ellenére azonban én még gondolkodóba esek, ha arról van szó, hogy külföldön tanuljak pl. az erasmussal egy fél évet. Tartok tőle, hogy így kiesek a tanulmányaimból, és hazatérve sokkal nehezebb lesz ott folytatni mindent, ahol abbahagytam. Nem tudom, hogy egy fél évre érdemes e tanulmányi szempontból külföldre látogatni. (Más szempontból mindenképpen.) Ebbe az esetben már sokkal hasznosabb például a teljes mesterképzést valamelyik neves egyetemen folytatni, mert az biztos ütőképes diplomát adna a kezünkbe.

Meglátásom szerint, korunk egyik kardinális kérdéséről van szó. Menjünk, vagy maradjunk, avagy tanuljunk-e külföldön vagy sem?
Mint általában minden, természetesen a külföldön töltött tanulmányút is megannyi előnnyel, illetve hátránnyal bírhat. Természetesen a lehetőség hallatán legtöbbünk fejében pozitív kép jelenik meg, s az esély valami új, valami más megtapasztalására. Úgy gondolom, nem mindig akad lehetőségünk az életben ilyen, vagy ehhez hasonló élmények átélésére, s effajta tapasztalatszerzésre. Egyszerre fejlődhetünk szakmai-, nyelvi-, s kulturális szinten is.
Személy szerint mindenképp fontosnak tartom a lehetőség megragadását, ha tehetem, én is mindenképp részt szeretnék venni a programban. Úgy tudom egyetemünk megannyi kapcsolattal rendelkezik, így akad választási lehetőség bőven.
Nyilvánvalóan fontos előkészítenünk a külföldön töltött félévünket. Elengedhetetlen utánajárni, hogy az adott félév tárgyai milyen szinten egyeznek, hisz' ez biztosítja a zökkenőmentes folytatást a hazaérkezést követően.
Pár szót szólnék az esetleges hátrányokról, melyek véleményem szerint részben orvosolhatóak. Felmerülhet bennünk, mint veszélyfaktor az esetleges nyelvi- és kulturális különbség, illetve az ebből adódó beilleszkedési nehézség. Úgy gondolom, ez személyiség kérdése. Aki van olyan rátermett, hogy "nekiinduljon a Nagyvilágnak", az úgy hiszem, könnyedén veszi majd a legtöbb akadályt. Végezetül fontos beszélnünk az anyagiakról is. Nem "olcsó mulatság"- gondolják sokan. Ám napjainkban rengeteg ösztöndíj könnyíti meg a diákok helyzetét, így lényegében a költőpénzen kívül nem sok kiadásunk marad.
Összegezve tehát, azáltal, hogy egy viszonylag új környezetbe kerülünk (új emberek, - mentalitás, - kultúra), látókörünk mérhetetlen módon kitágul. Egyfajta átfogóbb szemléletmódhoz jutunk. Véleményem szerint ez a legfőbb célkitűzése ezen programnak.

Szerintem tanulmányokról van szó, így nem érdemes MÉG munkavállalásról beszélni.
Ezt azért hangsúlyozom, mert rengeteg érvet hoztatok fel, amelyekben a magyar fizetéseket, és az elhelyezkedés nehézségét bíráltátok a hazai piacon. Ezt addig nem láthatjuk, míg tanulmányaink vége felé nem haladunk. Hiszen amíg nem tudjuk pontosan mikor és mit fogunk csinálni, addig nem formálhatunk róla ilyen határozott véleményt. És a kérdés nem is ez volt.
Szóval ami a legfontosabb a külföldi tanulásban, az a tapasztalatszerzés.
Ebbe beletartozik az ottani társadalom, nyelv és kultúra; szűkebb értelemben pedig az új személyes, vagy szakmai társak megismerése.
A mi szempontunkból ez hasznos.
Meg kell vizsgálnunk más nézőpontjából is, mondjuk először a szűkebb környezetünkéből. Ide tartoznak a társak, barátok, rokonok. Persze bizonyos mértékig ők is örülnek annak, ha nekünk jó, de az érzelmi kötelékek miatt nehéz a hosszútávú különlét. Ez egyébként minket ugyanilyen szomorúan érint.
Nézzük most a tágabb környezetet! Mi lehet ez? Hát elég sok minden. Először is az itthoni egyetemünk, a Corvinus. Ezt hátrányosan érinti, ha egy tehetséges hallgató elhagyja, hiszen ekkor a tanuló érdemei másik egyetemnek öregbítik hírnevét. Másrészről viszont az egyetemnek az a jó, minél 'jobb' diplomásokat képeznek, és a külföldi út a fentebb leírtak alapján segít ebben.
Vizsgáljuk még tágabban! Az állam szempontjából:
itt ugyanígy működik. Rossz az, ha a tehetségesebbeknek nem itthon szerzett diplomájuk van, viszont a (talán) hazatért friss végzettek az állam hasznára válnak. (Kérdés, hogy visszajönnénk-e?... De ez nem a meghatározott témához tartozik.)
Összefoglalván tehát a leírtakat: menjünk, lássunk többet és többet, persze addig amíg ebben boldogságunkat megtaláljuk- tehát addig, amíg szívünk, vagy eszünk haza nem húz!

Néhány előttem szólóhoz: lehet, hogy nehéz odafigyelni a helyesírásra, de nem lehetetlen.

Nem szeretném az előttem szólók részletesen összeszedett érveit és ellenérveit ismételgetni, csupán egy érdekes és kissé elszomorító dologra hívnám fel a figyelmet. Talán egy évvel ezelőtt olvastam a HVG-ben (sajnos a cikket nem sikerült megtalálnom), hogy a felsőfokú tanulmányaikat külföldön megkezdő diákok szinte mindegyike a fővárosi és a vidéki elitgimnáziumokból kerül ki. Sőt ezeken az intézményeken belül is a legjobb átlagokat produkáló tanulók választják az ország elhagyását, és lássuk be, arra nincs sok esély, hogy ők tanulmányaik befejezése után itthon helyezkedjenek el. Bizonyos szempontból meg lehet őket érteni, de ahhoz, hogy a magyar felsőoktatás világszínvonalú legyen nemcsak megfelelő infrastruktúra és kiváló oktatok szükségesek, hanem a hazai "elit" diákság is. Velük együtt lehetne megvalósítani azt a színvonalat, amely felveszi a versenyt a nyugat európai egyetemekkel, és akkor talán nem növekedne ilyen arányban az egyetemi tanulmányaikat külföldön megkezdő hallgatók száma.
Természetesen a mai világban egy-két külföldön eltöltött szemeszter nélkülözhetetlen, vagy inkább úgy fogalmaznék, hogy szinte nélkülözhetetlen bizonyos szakokon a piacképes diplomához. Ezért én is csak ajánlani tudom mindenkinek a külföldi félévet, féléveket, de abban, hogy ne itthon kezdjem el a felsőfokú tanulmányaimat, el sem gondolkoztam.

A külföldön folyatott tanulmányoknak sok előnye és hátránya lehet. Először is ez több lehetőséget rejt magában. Vannak akik eleve külföldi egyetemen folytatják tanulmányukat a középiskola után. Ez esetben, feltéve, hogy nem szereztek ösztöndíjat ( amit külföldiként igen csak nehéz ) a legtöbb országban sokkal magasabb összeget kell kifizetniük tandíjra. Ha felveszik a helyi diákhitelt, az akkor éri meg legjobban ha utána kint is terveznek dolgozni. Ez a tanulók többségének, akik neves egyetemekre kaptak bejutást, általában megérheti. Hazánk szemszögéből nézve ez veszteség, hiszen kiáramlik a munkaerő-utánpótlás lehetősége.
A másik szempont, amikor valaki néhány hónapot tölt el külföldön ( pl.: Erasmussal ), miközben hazai tanulmányait folytatja. Véleményem szerint ez egy jó lehetőség több tényezőt figyelembe véve is. Egyrészt nagyon jó tapasztalat szerzés, hogy hogyan tudnánk eligazodni egy idegen országban. Ezen kívül nagyon jó nyelvgyakorlás, ami során 1 szemeszter eltöltésével akár az anyanyelvi szintet is elsajátíthatjuk. Továbbá megismerhetünk idegen kultúrákat és nyitottabbá válhatunk. Szerintem a későbbi munkavállalás során ezek nagy előnyt jelenthetnek.
Jelenleg nem tudom elképzelni, hogy a mester képzést külföldön folytatnám, vagy esetleg egy másik alap képzést, azonban a 3. év során szeretnék 1 szemesztert Erasmussal eltölteni a fent említett előnyei miatt.

Azt hiszem, az én kommentem az utolsók egyike lesz. Az előttem szólók sok mindent elmondtak a külföldi egyetemi tanulmányokról pro és kontra is.
Megpróbálom sajátos nézőpontból vizsgálni a problémát. Szerencsés helyzetben vagyok a kérdéssel kapcsolatban, mert rengeteg - ha nem is közvetlen, de - közvetett tapasztalattal, véleménnyel találkozom.
Szentgotthárdon lakom, az ország nyugati csücskében, a hármashatár városában. Tőlünk Ausztria 2 km-re, Szlovénia 15 km-re fekszik. Számtalan ismerősöm, rokonom, osztálytársam hagyta itt a magyar oktatási rendszert, és folytatta tanulmányait Ausztria vagy Szlovénia nagyvárosaiban: Grazban, Bécsben, Ljubljanában vagy Mariborban. Érettségi után osztályunkból négyen mentek külföldre tanulni.
Az ő élményeiket, tapasztalataikat még nem, de a korábbi években külföldre ment diákok véleményeit, benyomásait tolmácsolhatom.

Ami a külföldi tanulás mellett szól:
- A szlovén állam minden magyar diák után ösztöndíjat fizet, amelynek összege a magyarországi minimálbér közelében van.
- Akár Grazba, akár Ljubljanába megy a diák, lehetősége van az egyetemi tanulmányok megkezdése előtt egy úgynevezett nulladék év elvégzésére, ami kizárólag a nyelvi képzésre szolgálja. Ez az év kiváltható egy felsőfokú nyelvvizsgával, vagy szeptemberben egy, az egyetemen letett komplex nyelvi vizsgával.
- Maga a képzés Ausztriában ingyenes, tandíj nincs.
- A grazi egyetem olyan hatalmas méretű, hogy napokig bolyonghat az ember az épületek között: ugyanazon intézmény hallgatója az orvostanhallgató, az építész és a jogász is. Így az áthallgatás, a párhuzamos képzések lehetőségének gyakorlatilag csak az időkorlát szab határt.
- A magyar diákok számára mindkét ország tanulmányi osztályain magyar anyanyelvű ügyintézőt foglalkoztatnak.
- A képzés színvonala nehezen összehasonlítható a magyar rendszerével: például a jogászképzés Ausztriában bolognai rendszerű, a hároméves képzés után a hallgatók 90 %-a abbahagyja az egyetemet, a megszerzett végzettséggel az osztrák közigazgatásban már el lehet helyezkedni, jól lehet keresni.
- Az évek során gyakorlatilag anyanyelvi szinten tanulható meg az adott nyelv.

Ami a külföldi tanulás ellen szól:
- Habár tandíj nincs, de az osztrák kollégiumi díj (300 EUR) és az albérleti díj (600 EUR) előteremtése nagy anyagi áldozatokat kíván.
- Bizony korlát az idegen nyelvi környezet is. Sokan beleesnek abba a hibába, hogy a rengeteg kint tanuló magyar társaságát keresik, együtt bérelnek lakást, és kis magyar közösségként élnek kinn. Így a nyelvi kompetenciáik nem javulnak, illetve éppen az adott ország másságát nem ismerik meg. Sokan a lakhatási költségek kiküszöbölése végett inkább bejárnak (Szentgotthárdtól Graz 60 km-re fekszik), de így végképp elvész a nyelvtanulás és a beilleszkedés lehetősége, vagy mindenesetre meghosszabbodik az ideje.
- A speciális képzések, szabályzók, jogszabályok miatt a diplomát kezében tartó friss munkavállaló elsősorban megszerzett tudását az adott országban tudja kamatoztatni, illetve a jobb fizetések miatt nem is igyekszik haza. Habár itt speciális helyzet alakul ki - és ez természetesen nem csak Szentgotthárdon van így, hanem a nyugati határszélen mindenütt: a legjobb opció a következő: Dolgozz külföldön, de élj Magyarországon! A kinn megszerzett magas jövedelem itthoni elköltése a legjobb befektetés. De természetesen ezt nem általánosíthatjuk, gyakori, hogy a kinn tanulók kinn is maradnak.

És hogy nekem erről mi a véleményem? Tanulnék-e külföldön? Idézném valamelyik blogtársamat: én is a lábammal szavaztam. Ha nyugatra indulok, akkor 60 km-re járnék egyetemre, így, hogy keletre indultam, 300 km-t utazok. Most így döntöttem. Hogy később változik-e a véleményem, nem tudom...

A külföldön folytatott tanulmányok két elemét tartom fontosnak. Egyrészt segít más kultúrák megértéseben, elfogadásában. Ez nagyon fontos, hisz viszonyítási alapunk lesz. Saját társadalmunk gyengeségeit így jobban meg tudjuk érteni, s ezek kijavításába aktívabban vehetünk részt. Másrészt konkrét tudást is ad a hallgatóknak (pl.: nyelv, más szemlélet):

Én nagyon sokat gondolkodtam azon, hogy külföldön tanuljak tovább. Sokat beszélgettem másokkal is erről. Azt gondolom, hogy külföldön tanulni az egy hatalmas lehetőség több szempontból is. Nyelvtanulás mellett tapasztalatot is lehet szerezni. Más emberek és más kultúrák kitágítják ismereteinket és világnézetünket. Ahogy azt már többen írták, toleranciára nevel a külföldön élés, mivel ott te vagy kisebbségben, így , megértheted az itteni külföldiek helyzetét. Azt gondolom, hogy minél többet láttunk és tapasztalunk annál okosabbak leszünk. Olyan élmény külföldön tanulni, amit semmi sem pótolhat. Rengeteg pozitívuma van, főleg ha az ember fiatal és kíváncsi más iránt, akkor fel kell kapni a hátizsákot és indulni.
Én mégsem ezt választottam több dolog miatt. Nehéz egyrészről elszakadni itthonról, persze ez függ attól, hogy mennyi időre mész ki. Ha valaki az összes egyetemi évét akarja kint tölteni, akkor az sok idő. Ha valaki viszont pár hónapra tervez, az óriási élmény lehet.
Van ennek a dolognak pénzügyi háttere is, és bár nagyon sok lehetőség van ösztöndíjakra is, nem mindig olyan egyszerű megszerezni. Amikor már pedig kijutott az ember, nehéz megszokni az ottlétet, a honvágyat és azt, hogy nem bármelyik pillanatban hívhatod fel a barátaidat.
Nekem ebben az évben elég sok ismerősöm ment ki Angliába tanulni, igaz még nincsenek kint sok ideje, de nem csak a pozitív dolgokat hallom, hanem azt, hogy nagyon nehéz is. Drágább külföldön élet, viszont ahol nem ingyenes a tanítás ott a diákhitel feltételei kedvezőbbek mint itthon.

Sok az érv meg az ellenérv, mindenesetre szerintem kis időre érdemes kimenni, ha pedig valaki hosszú távra gondolkodik, annak mindig legyen a szeme előtt a cél, mert úgy a negatívumok sokkal jobban kezelhetőek.

Véleményem szerint a külföldi tanulmány hasznossága attól függ, hogy a hallgató milyen célokkal vág neki. Sokan csak egy jó bulinak tartják és a hazai barátaikon kívül nem próbálnak kapcsolatot létesíteni külföldiekkel és nem gyakorolják az adott nyelvet eleget. Negatívuma a dolognak az is, hogy az Erasmus miatt gyakran csúszik a diák akár egy évet is, mivel sok tárgyat nem tud elfogadtatni. Továbbá, szerintem a környező országokhoz képest Magyarországon sokkal nagyobb az egyetemeken a követelmény, így az ott megszerzett tudás nem egyenértékű az itthonival. Azonban megemlítendő, hogy egy életre szóló élmény lehet egy ilyen út, valamint álláskereséskor is előnyt jelenthetnek a külföldi tanulmányok, mivel itthon nagyon kedvelik a munkaadók a külföldi tapasztalatot.