HTML

Vállgazd Blog

A Budapesti Corvinus Egyetem Vállalatgazdaságtan Intézetének vitablogja.

Játékszabályok

Hogyan értékeljük a hallgatók hozzászólásait? Mire adunk pontot? Itt mindenki megtudhatja.

Friss topikok

  • leányvállalat: A Diákhitel elsősorban azoknak hasznos, akik semmilyen más forrásból nem tudnák finanszírozni tanu... (2013.12.03. 13:45) Pénzügy 1. kérdés
  • Herondale: Hitelfelvétel mellett csak végső esetben döntenék. Ebben az esetben a deviza alapú konstrukciót vá... (2013.11.29. 08:58) Pénzügy 2. kérdés
  • sallaiz: Egy fontos dologról ha jól láttam akkor nem írt senki. Ez az e-útdíj. Bár nem a városi logisztikáh... (2013.11.23. 15:05) ÉFM - 1. kérdés
  • Szántó Rúben: Szerintem ezt nem feltétlen igényelné a várásló közösség, csak a legtöbb szolgáltató vállalatoknak... (2013.11.22. 12:38) ÉFM - 2. kérdés
  • sallaiz: Hátránya még, hogy a hallgatók túl sok információhoz juthatnak hozzá, egyre nehezebb kiszűrni a re... (2013.11.16. 00:47) Információ - 2. kérdés

Linkblog

A piaci környezet 1. kérdés

2013.09.23. 12:17 palfiildi

Véleménye szerint mi a közös a sportversenyekben és a gazdasági versenyben? Miben térnek el egymástól? Inspirálásként: http://www2.szie.hu/ujsag/v_13/23.html ; http://www.gvh.hu/gvh/alpha?do=2&st=1&pg=54&m5_doc=2349&m17_act=1;;

Kedves Hallgatók!

 

Ezen a héten én reflektálok a határidőig beérkezett blogkommentekre, igyekezvén összegezni és kiemelni a legfontosabb pontokat.

Erre a kérdésre idén, a korábbi évektől eltérően hasonló nagyságrendű vélemény érkezett, mint a másik kérdésre, ami örvendetes.  Összességében újból nagyon jók voltak a válaszok, és jól azonosítható fókuszpontok jelentek meg. A hozzászólók alaposan kiveséztek sok hasonlóságot és különbséget, ezeket nem szeretném egyenként megismételni. Helyette néhány fontosabb ponthoz szólnék hozzá.

Szabályozás és fair play: komoly vitákat kiváltó pont szokott ez lenni. J Idén némileg háttérbe szorult más szempontokhoz képest. Jók voltak a meglátások, miszerint szükséges valamilyen szabályozás (akár bíró, akár valamilyen sportági szervezet révén) a versenymechanizmus fenntartására és a nomrűk betartatására.

Profitszerzés és fogyasztói igény kielégítése: több helyen is felmerült ez a kérdés, és a hozzászólók jól rámutattak a sportversenyek esetén is a kettős értékteremtés fontosságára. Néha kérdés, hogy ki az „elsődleges” fogyasztó. A fenntartható profitabilitás mindkét területen fontos, és d0821 felvet egy érdekes kérdést a sportolói fizetések nem teljesítményarányos voltával kapcsolatban (a példa alapján a magyar focistákra következtetek J). Nyugat-Európában most már megkezdődtek a lépések a klubok pénzügyi egyensúlyának megteremtéséért, legalábbis a tervek megvannak, kérdés, pontosan mi lesz belőlük. Emellett azonban jó pár olyan sportág van, melyek az alacsonyabb nézői/fogyasztói bázisuk miatt nehezen vagy csak komoly szponzorációs segítség mellett képesek működni. edori94 némileg sarkosan azt a megállapítást teszi, hogy gazdasági versenyek esetén csak egy győztes és vesztesek vannak, illetve nem biztos, hogy a gazdaságban van második esély. Megítélésem szrint egy vállalkozás alapvetően nem egy rossz üzlet miatt megy tönkre, hanem ez szintén folyamat, ahol egy-egy rossz üzlet megfeleltethető egy-egy elveszített mérkőzésnek, és a javítás lehetősége itt is megvan. Kérdés, hogy kit tekintünk győztesnek? Mert egy versengő piacon lehet/van sok profitábilis cég, ezek miért ne lennének győztesnek tekinthetők? Az egy- győztes-elképzelés nekem inkább egy monopolista piacot sejtet.

Fizikai vs mentális tapasztalatok: a kor szerepét többen kiemelték, miszerint annak sokkal kevésbé van szerepe a gazdasági életben az idő előrehaladtával, míg a sportban ez egy komoly hátráltató tényező lesz. Teljesen egyetértek, hogy a legtöbb sportágban a fizikai oldal általában hangsúlyosabban/nyíltabban jelen van, mint a gazdasági munkákban, de azt se felejtsük el, hogy a technikai felkészültség (itt most a feladat, mozdulat végrehajtásának szakszerűségére gondolok) és a koncentrálás, mentális erőnlét egyaránt fontos. Ha nem vagy ott fejben egy sportversenyen, akkor az nagy baj. Ugyanígy, gazdasági szituációkban is sokszor fontos a jó erőnlét (pl. az állóképesség napi 10-12 órás vagy még hosszabb igénybevétel esetén, ami azért sok vállalatnál előfordulhat), azaz bőven van lehetőség fizikai tapasztalatokat szerezni itt is, és meg kell tanulni ezen helyzetek kezelésének a módját.

Történelmi párhuzamok: d0821 gondolkodott el azon, hogy vajon a sport vagy a gazdasági verseny volt-e előbb. Ezzel kapcsolatban néhány gondolat. Az igaz, hogy a kapitalista rendszerben a verseny újabb keletű, de nem szabad elfelejteni, hogy a gazdasági tevékenységek és kereskedelmi tevékenységek az őskorig visszakövethetők. Az ezekben résztvevő szereplők ugyanúgy versenyeztek egymással, mégha a keretek nem is voltak olyan szofisztikáltak, mint napjainkban. Ugyanakkor pl. már a babilóni törvénykezés (Hammurapi alatt) is foglalkozott ilyen jellegű dolgokkal. A sportversenyek szintén nagyon régre nyúlnak vissza (pl. az Iliászban is találunk versenyekről szóló leírást a görök harcosok között), nem véletlen, az emberek szeretnek versengeni egymással. J Nem hinném, hogy jelenleg meg tudnánk állapítani, melyik alakult ki ténylegesen előbb. Érdemes megemlíteni, hogy az ókori olimpiáknak és versenyeknek nagyon komoly anyagi vonzata is volt, hivatásos sportolókkal, akik a nyereményekből tartották el magukat! A modern olimpiai eszme szép, csak nem tükrözi az eredeti ókori állapotokat.

 

Matyusz Zsolt

 

11 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://vallgazd.blog.hu/api/trackback/id/tr755529613

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

d0821 2013.09.23. 18:09:46

Azt már az elején le kell szögeznünk, hogy verseny nélkül sem a sport, sem a gazdaság nem ér egy fabatkát sem. Az ember, természeténél fogva mindig jobb akar lenni, időről időre meg szeretné mutatni, hogy márpedig ő is érhet el valamit, márpedig ő is lehet valamiben kiemelkedő. Erre való a verseny. A sportban győzd le az ellenfeled, a gazdaságban szerezz minél több vásárlót. De nagyon fontos a verseny közbeni és a győztes magatartás is. Alapvető etikai norma, hogy a győztes nem tiporja sárba versenytársait, ugyanígy nem etikus viselkedés ha egy nagyvállalat teljes csődbe juttat más vállalkozás(oka)t, persze a fejlődéshez néha ez elengedhetetlen.
Ha történelmi példákat veszek elő, nem is tudom eldönteni, mi volt előbb - a sport vagy a gazdálkodás? Szerintem ez olyan tyúk meg a tojás kérdés, habár annyiban azért különbözhetnek, hogy a sport nem függ annyira a gazdaságtól, mint a tyúk a tojástól - no persze, ha nincs piac, nincs pénz és nincs miből fizetni a sportolókat.
Ha már így szóba hoztam a sportolói fizetéseket, számomra abszurd, hogy egyes sportklubok havi több millió forintot fizetnek játékosaiknak, néha hiába (vegyük alapul a közelmúltbeli meccsek eredményét). A gazdaságban ilyen nincs: aki nem dolgozik, az ne is egyék. Ha nem tudod a vállalatodat életképessé tenni, ha nem tudsz folyamatosan megújulni és a vásárlók igényeihez igazodni, vagyis ha nem tudsz újra és újra gólt rúgni, ha nem tudod megugrani a lécet, akkor kész, vége, mehetsz a süllyesztőbe. Személy szerint a focistáknak egyfajta teljesítménybért adnék: természetesen legyen egy alapfizetés, hiszen azért napjaikat edzéssel és kemény munkával töltik, de nagyobb fizetés, esetleg prémiumok pl a rúgott gólok után járnának - hasonlóan egy jól működő vállalathoz: a több éves megfeszített munka révén van egy havi minimum nyereség, de ha szeretnénk több haszonra szert tenni, bizony dolgoznunk kell az ügyön és folyamatosan megújulni - a "nézők" igényeihez igazodni.
Tény, hogy sok kérdést vet fel ez a probléma, de egyben azonban biztos vagyok: aki sportol, megtanul küzdeni és harcolni, így nem lesz idegen neki a gazdaságban fellelhető verseny - s talán még jobban is teljesít.

nikiszabo 2013.09.26. 15:06:13

A sport- és gazdasági versenyben a közös:
-meg kell küzdeni a sikerért(az a sikeres, akimind szellemileg, mind fizikailag jól felkészült
-fontos az etikai szabályok betartása
-másik fél tisztelete
-alkalmazkodóképesség
-nyereségre lehet szert tenni
A külünbség véleményem szerint:
-sportverseny esetén általában a feltételek, körülmények azonosak
-a versenyzőknek folyamatosan meg kell küzdeniük azért, hogy sikereket érjenek el, hogy élvonalbeli sportólókká váljanak-ez viszont nekik feltöltődést jelent
-a sportolásból kiöregedhetnek, emiatt sokkal több energiát kell ebbe belefektetni
-gazdasági verseny esetén gyakoribb a változás, a változó igényekhez, feltételekhez jobban kell alkalmazkodni, ez nagyobb stresszhatással jár
-könnyebben lehet a célokat elérni amiatt, hogy ezt több résztvevős verseny, a kor nem számít.

edori94 2013.09.26. 17:44:03

Először is a szabályokról szeretnék pár szót szólni, melyek mind a gazdasági, mind asportversenyekben fontos szerepet játszanak. Szabályok megléte és azok betartása lételeme minden versenynek, főleg ha a tisztességre is törekednénk. Azonban egy szabály, törvény sem létezhet egy felügyeleti szerv nélkül: ez a sportban lehet a bíró, esetleg egy bizottság, mely kivizsgálja a szabályszegést, továbbá amely a doppingvizsgálatokat végzi. A Gazdasági Versenyhivatalt tekinthetjük a gazdasági élet irányítójának: ő szabja meg a kereteket, és bünteti a vétkeseket. Sajnos mind a sport, mind a gazdasági verseny területén találkozhatunk szabályszegésekkel: doppingolással, csalással stb. A lényeg, hogy a vétkeseket meg is büntessék. Ez a legtöbb esetben a gazdasági és a sportéletben egyaránt létezik. Továbbá, fontos mind a két téren az állandó felkészültség és a kockázatvállalás. Mindkét helyen a versenyzőknek rendelkezniük kell egy alaptudással, alapképességgel, amelyet később tovább tudnak fejleszteni. Ki kell emelnem továbbá, hogy a csapatmunka elengedhetetlen a sportéletben (akár egyéni versenyző, akkor az edzőével, edzőtársaival, de még fontosabb csapatsport esetén) és gazdasági versenyben egyaránt. Ami különbséget el tudok mondani a két terület között, azok az eredmények, a verseny kimenetele. Sportversenyekben az első helyezetten kívül a második és harmadik helyezettet egyaránt díjazzák, elismerésben részesülnek. A gazdasági versenyek esetén viszont csak győztes és vesztesek vannak. Továbbá a sportversenyeken egy veszteség után egy következő alkalommal ismét meg lehet próbálni nyerni, míg gazdasági versenyeknél nem biztos, hogy mindig van egy második esély.

bry! 2013.09.26. 17:47:15

Ha már a kérdésben többször is szerepel a "verseny" kifejezés, az előadáson elhangzottakból indulnék ki, miszerint mind sport, mind gazdasági szempontból valamilyen előnyszerzésre irányul ez a fajta tevékenység. Sport szempontjából a résztvevők versenyeznek az első hely megszerzéséért, a vállalatok a vásárlók kegyeiért folytatnak hosszas versenyt. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy mindkét területen a csapatmunkának nagyon fontos szerepe van, több ember veszi ki részét abban, hogy mind a saját klubja, mind pedig saját vállalata sikert érjen el. A sportversenyben és a gazdasági versenyben fontos a profittermelés, hiszen profit nélkül nem lenne üzleti vállalkozás. A sportklubok is üzleti vállalkozásnak tekinthetőek, mivel a tulajdonos azért fektet be, hogy majd a sportsikereknek köszönhetően több pénzhez jusson, amit maga dönt el, hogy milyen célra fordít. Közös pontnak tekinteném még, hogy mind a sportklubok, mind a gazdasági vállalatok előre meghatározott szabályok szerint működnek.
Különbségként megemlíteném, hogy a sportban fizikai, míg a gazdaságban úgymond "szellemi" verseny bonyolódik le. A gazdasági versenyt semmilyen egészségügyi probléma nem hátráltatja (sérülések). A gazdasági versenyt a szereplők életkora nem korlátozza. Részben a sportversenyek is a fogyasztókért vannak jelen (szurkolók a stadionokban), de nem ez az elsődleges cél, hanem hogy érmeket, kupákat vagy egyéb címeket érjen el a csapat, míg ezzel ellentétben a gazdasági vállalatok elsődleges célja pont ez, hogy több ember figyelmét keltse fel az eladásra szánt termékével vagy szolgáltatásával.

pditke 2013.09.26. 21:09:49

A kérdés kapcsán már elhangzott, hogy mind a sportban, mind a gazdasági versenyben közös cél a versenytársak legyőzése, ám én azt gondolom, hogy ez mindkét esetben túlmutat az első hely megszerzésén. A gazdaságban a konkurencia legyőzésére irányul a verseny, ám ez nem csak azért fontos, mert így magunk mögé utasíthatunk másokat, hanem a vállalat fennmaradása szempontjából is elengedhetetlen. A verseny ugyanis állandó motivációt jelent, hogy a vállalat fejlődjön, és minden versenytársánál hatékonyabban elégítse ki a fogyasztók igényeket.
Ez a jelenség szerintem teljes mértékben párhuzamba hozható a sporttal. Vegyünk például egy világklasszis focistát, aki már csak a neve miatt is mindig ott van a csapatával a kezdőben. Amint a csapat leigazol valakit az ő posztjára, versenyhelyzet alakul ki, hiszen ettől fogva mindig lesz az említett focista mellett valaki, akinél jobbnak kell lennie, hogy játszhasson. Ez pedig a csapat érdeke is, hiszen ha egy játékosnak senkivel nem kell versengenie egy posztért, az gyakran "elkényelmesedik" stabil helyzetében. Ugyanez a helyzet a gazdaságban is: ha egy vállalat monopolhelyzetbe kerül, a motivációja alábbhagy, és a fejlődés és a fogyasztói igények minél hatékonyabb kielégítése helyett monopol helyzetének kihasználása kerül előtérbe - ahogy ez az előadáson az energiaszolgáltatók kapcsán is felmerült.
A verseny jelenléte tehát mikro szinten is befolyásoló tényező; a vállalat, illetve a sportoló teljesítményére ugyanúgy hatással van, mint az egyes gazdasági versenyszférákra/sportcsapatokra.

k.dori 2013.09.26. 23:43:28

Mind a két esetben a verseny az első hely eléréséért zajlik. Ehhez komoly küzdelem társul általában a sportolók, illetve a gazdasági szereplők között is. Egy hosszú ranglétrán kell lépkedniük addig, amíg nem jutnak fel a csúcsra. A sportolóknál ezt az egyre nevesebb versenyeken való indulás jelenti, a gazdaságban pedig, hogy mekkora befolyással van a vállalat a többi szereplőre. Azonban a gazdasági versenyben nehezebb kiszorítani az ellenfeleket, nem történik olyan egyszerűen, mint amikor a sport versenyeknél az ellenfelek egy meccs alkalmával kiszoríthatják egymást a bajnokságból győzelmükkel. A gazdasági verseny ennél sokkal összetettebb. Ugyan akkor míg a sport versenyek közönség előtt játszódnak, nyomon követhetőek a televízióban stb., addig a gazdasági verseny sokkal zártabb körben zajlik, a civil emberek nem tudják minden pillanatukat követni. További különbségként említeném, hogy a gazdasági verseny jobban érinti a civil embereket, mint a sport. A sportot csupán, mint szurkolók követik, azonban a gazdaság esetében az egyes vállalatok közötti versengés befolyásolja a piacot. Így például ha egy bizonyos termék ára a versengés hatására megnő vagy esetleg csökken, akkor az befolyással van az emberek életére. Összességében a két "verseny" hasonló alapokra épül, de más kihatásuk van.

cs.mark 2013.09.27. 00:57:42

A gazdasági verseny és a sportversenyek meglepően sok közös tulajdonsággal rendelkeznek: elsőként a verseny alapvető tulajdonságát emelném ki, név szerint azt, hogy ideális esetben mind a vállalatot, mind a sportolót innovatívvá teszi. A hosszú távú versenyképességhez szükség van a folyamatos fejlődésre, az egyre jobb és jobb eredmények elérésére. Ahogy a vállalat megalapításához tőkebefektetés, úgy a sporthoz nagy mennyiségű energiabefektetés szükséges, ami által ki tudnak bontakozni az egyénben rejlő képességek. Hasonló módon, mindkét versenytípusban fontos szerepe van a kockázatvállalásnak.
Fontos megemlíteni azt a tulajdonságot is, amit a vállalatoknál stratégiai partnerségnek neveztünk és amit a sportban talán leginkább a csapatjátékkal tudnánk leírni. A társulás célja azonos: versenyelőnyt szerezni. Ahogy a fociban sem előnyös, ha minden játékos maga akarja berúgni a gólt, a gazdaságban is a fogyasztó igénykielégítésére kell törekedni, még akkor is, ha a gyártás többlépcsős, több vállalat kooperációját igényli (pl. autógyártás). Azonban az, hogy valaki "gólt rúg", nem feltétlenül jelenti azt is, hogy partnereinél, csapattársainál jobb is - neki ez a feladata, ezt kell a lehető legjobban teljesítenie. Mind a gazdasági életben, mind a sportban igaz, hogy fogyasztóként és nézőként csak az utolsó láncszemre figyelünk, a többiekről megfeledkezünk.
A sportverseny és a gazdasági verseny is szabályokhoz kötött, a résztvevőktől elvárják a tiszta versenyt, a szabályok megszegése pedig szankciókkal jár. A szabályok mindkét esetben keretet és egyenlő feltételeket biztosítanak.

A legnagyobb különbséget abban fedeztem fel, hogy a vállalatok között a versenyhelyzet folyamatos, nap mint nap zajló küzdelmet jelent, míg a sportversenyek időhöz kötöttek, a versenyző tudja, hogy mikor, hol kell jól szerepelnie - noha a többiek teljesítménye itt is bizonytalansági tényező. Plusz a gazdasági verseny nem különböztet meg amatőr sportolót vagy profi ligát, tehát a verseny közel sem választható, még ha motiváló is. Ha valaki kisvállalkozást indít, nem dönthet arról, hogy csak a vele azonos méretű vállalatokkal szeretne versenyezni, a fogyasztóért ugyanúgy meg kell küzdenie a nemzetközi nagyvállalattal is.

Detti_21 2013.09.27. 07:54:26

Meglepődtem, milyen sok közös pontot találtam:

• Vannak résztvevők (versenyzők, vállalatok) és szabályozók (bírók, versenyhivatal,) valamint lefektetett szabályok.

• Kettősség ez értékteremtésben:
A sport az eredmények mellett szellemi igényeket (valahová tartozás, együtt örülni a csapat sikereinek, stb.) , a vállalat profit szerzés mellett fogyasztói igényeket elégít ki.

• Tartós vereség (nem csapat sportokra gondolok) , veszteségesség esetén jobb ha kiszállnak az adott versenyből.

• Csapatsportok esetén a csapattagok akár a vállalatok szervezetének tagjai, a közös cél érdekében tevékenykednek, mindenkinek megvan a maga feladata.

• Megvannak a sajátos belépési korlátok pl.kvalifikációs versenyek , mennyire befektetés igényes az iparág.

Különbségek:

• Sportversenyek időszakonként jobban behatárolhatóak, vállalatok esetén folyamatos a verseny.

• Ha sportban nyertesként akarsz kikerülni, lehet hogy csak néhány másodperc a meghatározó, vállalatok esetén ez talán kevésbé jellemző és nincs is abszolút "nyertes".

• Gazdasági folyamatok befolyásolásával a vállalatok jobban érintik a társadalom egészét, mint az hogy mi történik a kedvenc csapatommal (olimpia talán kivétel ez alól).

e.nóri 2013.09.27. 10:00:09

Hasonlóságok és különbségek az üzleti és gazdasági versenyek között
1. Hasonlóságok
Mind a gazdasági, mind a sportversenyeknél létezik egy alapvető cél, amiért küzdenek a versenyzők: évről évre több profit termelése, olimpiai arany megszerzése… A cél elérése érdekében a versenyen résztvevő csapatokon, cégeken belül elengedhetetlen az együttműködés: a gazdasági életben a különböző szervezeti egységek (pénzügyi, logisztikai…), a sportban pedig a játékosok, edzők, illetve a többi felkészítő szakember dolgozik együtt. A verseny során azok lesznek eredményesebbek, akik kreatívabbak. Egy cég esetén: új termékkel rukkolnak elő, valamilyen új szolgáltatást találnak ki, sportverseny esetén az edzéseken végrehajtott gyakorlatokat kell ügyesen összeállítani, nem elég az, hogy a már jól bevált, 50 éve kitalált mozdulatsorokat hajtsa végre a sportember, hanem frissíteni kell az edzéstervet. Ezzel összekapcsolható az infomrációhoz való hozzásjutás gyorsasága, mert a gazdasági életben ennek döntő szerepe van, például a tőzsdei akciók, sportban pedig az új technikák, edzéstervek alkalmazása esetén. Ezek mellett közös az is e versenyekben, hogy alkalmazkodniuk kell a résztvevőknek a környezethez, a versenyfeltételekhez: gazdasági szabályzók, adórendszer, a termékre vagy szolgáltatásokra előírt szabványok; sportban: időjárás, a sportág jellemző szabályai, meghatározott szereket nem szabad szedni. Azonban mindkét típusú versenyben meg szokták szegni ezeket a szabályokat, csalnak a versenyző felek. Míg ez a sport esetén doppingolás keretében valósul meg, addig a cégek a törvényadta kiskapukat kerülik ki, nem jelentik be a dolgozójukat így nem fizetnek utána járulékot, vagy a piaci árusok számla nélkül adják el termékeiket.
2. Különbségek
A sport ciklikus. Előre meg vannak határozva a versenyidőpontok, van egy felkészülési időszak, majd sor kerül a versenyre és a verseny után a sportolónak van egy kevés ideje lazítani. Azonban a gazdasági versenyek esetén nem engedhetik meg maguknak azt a cégek, hogy szüneteltessék a termelést akár pár napra is, mert akkor a versenytársak előnyhöz jutnának, így szükség van arra, hogy mindennap dolgozzanak. Továbbá a versenyfeltételek gyakorta módosulnak a gazdasági versenyek esetén. Változik az adórendszer, minimál bér…, míg a sport kiszámíthatóbb, a feltételek adottak, kevébé változékonyak, a 100 m-es távot nem változtatják meg 110 m-re.
Az üzleti életben nem kérnek tanácsot egymástól a cégek, nincs információcsere a versenytársak között, ezzel ellentétben a sportolók sokszor edzenek együtt, felkészülési meccseket játszanak.
A legfontosabb különbség szerintem az, hogy a gazdasági verseny alapvetően két bázisú. A versenynek része az, aki előállítja a terméket és az is, aki fogyasztja azt. A sportversenyben az egymással küzdő felek szerves részei a versenynek, a nézők nem, vagy csak kis mértékben tudják befolyásolni őket. Szurkolással tudják lelkiekben támogatni a versenyzőt, de kedvenc sportolójuk sikeréért egyebet nem tudnak tenni. A nézőnek a verseny lefolyása a termék, ez az, amiért fizet; míg a gazdasági életben a versenynek része a fogyasztó is, hiszen a cégek arra törekszenek, hogy az általuk előállított termék megfeleljen a vevők igényeinek. A sportoló nem azért verseng, hogy elnyerje a néző tetszését, megfelelő szolgáltatást nyújtson neki, hanem hogy versenytársait megelőzze.

nn094 2013.09.27. 18:51:07

Mind a gazdasági verseny, mind a sportverseny esetében hamis a sztereotípia, hogy csak egyetlen győztes lehet. A gazdasági versenyben, születhet olyan üzlet, mely mindkét fél szükségleteit kielégítik, s hasznosságuk is maximális. A sportban pedig lehetséges a döntetlen, továbbá vannak olyan emberek, akik hisznek abban, hogy nemcsak a győzelem, hanem a részvétel is fontos.
Természetesen azonban mindkét esetben a verseny a fő mozgatórugó- az élteti a gazdaságot, s a sportot is.
Manapság (sajnos) minden a pénzről szól. Tulajdonképpen a sport is egy gazdasági verseny. Vegyük például a labdarúgást. A játékosok igyekeznek minél jobban játszani, ugyanis a játékos piacon ők testesítik meg a kínálatot. Ha jól játszanak, több pénzt hajlandóak fizetni értük az egyes klubok, az egyik keresletként fellépő szereplők. A nézők is keresletként jelennek meg. Ha tetszik nekik a csapat teljesítmények, hajlandóak többet fizetni a belépő jegyekért, illetve a jegyeladások száma is nőni fog. A klubok igyekeznek marketing tevékenységgel pl: a klubcsapat emblémájával ellátott pólók, sapkák, bögrék, stb.. árusításával növelni a bevételeiket.
Maga a mérkőzés sem csupán játék. Mindkét csapat célja a győzelem. Ahhoz, hogy hatékonyak legyenek az egyes csapatok, együtt kell működniük (ugyanúgy , ahogy a gazdasági szereplőknek is). Ahhoz, hogy a játék tiszta, egyenlő legyen, be kell tartaniuk bizonyos szabályokat. Ugyanúgy , ahogy a gazdasági életben a versenytörvényt, számviteli törvényt, s más törvényeket, jogi kötelezettségeket. Ám az ember hajlamos kibújni ezek alól, csak a saját érdekeiket nézik, hiszen mindenki saját hasznosságát akarja maximalizálni. A piac esetében az állam lép fel, mint szabályozó, a labdarugó mérkőzésen a bíró tölti be ezt a szerepet. Ha a játékosok szabálytalankodnak, kizárják őket a versenyből-leküldik őket a pályáról.
A gazdasági életben általában pénzben mérjük a nyereség mértékét. A fociban a gólok számában.
Ugyanakkor legvégül, a játékosok is pénzben kapják meg fizetésüket, s értéküket és pénzben kifejezve mérik.
A sport a gazdasági élet egyik területe.
süti beállítások módosítása