Számtalan érv szól amellett, hogy külföldön tanuljon valaki. A legfontosabb a nyelvtudás fejlesztése, mint hétköznapi mind szakmai értelemben fejlődni fog. A cserediákok különböző készségeket, mint az önállóság, problémamegoldó készség erősíteni, fejleszteni ezzel az úttal
Sok olyan tapasztalatot lehet szerezni egy ilyen tanulmányi út során, mely a munkakezdéskor segítségükre lehet, akár már kiválasztáskor is pluszt jelenthet egy adott cégnek.
Külföldön másra helyezik a hangsúlyt ott sokkal inkább preferálják a csapatmunkát. Az oktatás gyakorlatorientált amíg nálunk inkább erős elméleti oktatást biztosít az állam. Emellett nem elhanyagolható az a tény, hogy a nyugati államok korszerűbb, felszereltebb oktatási intézményekkel rendelkeznek. A diákok rövid idő alatt megismerik a fogadó ország kultúráját, sőt társaik kultúrájából is megtapasztalhatnak pár dolgot.
Csak kevés hátrányát tudom megemlíteni ilyen például az anyagi vonzata, de erre is vannak különböző ösztöndíjak, lehet előre is spórolni rá. Viszont aki megtapasztalta milyen jó külföldön élni, az nem szándékozik visszatérni, maximum csak annyi időre még elvégzi az egyetemet. Ott kecsegtető állások várnak rájuk és emiatt gyakran kint maradnak. És az a tudás amit az állam még itthon támogatott az külföldön kamatozik.
Pár hónapot tanulnék külföldön főleg nyelvi tudásom fejlesztése érdekében.

Számtalan érv szól amellett, hogy külföldön tanuljon valaki. A legfontosabb a nyelvtudás fejlesztése, mint hétköznapi mind szakmai értelemben fejlődni fog. A cserediákok különböző készségeket, mint az önállóság, problémamegoldó készség erősíteni, fejleszteni ezzel az úttal

Sok olyan tapasztalatot lehet szerezni egy ilyen tanulmányi út során, mely a munkakezdéskor segítségükre lehet, akár már kiválasztáskor is pluszt jelenthet egy adott cégnek.

Külföldön másra helyezik a hangsúlyt ott sokkal inkább preferálják a csapatmunkát. Az oktatás gyakorlatorientált amíg nálunk inkább erős elméleti oktatást biztosít az állam. Emellett nem elhanyagolható az a tény, hogy a nyugati államok korszerűbb, felszereltebb oktatási intézményekkel rendelkeznek. A diákok rövid idő alatt megismerik a fogadó ország kultúráját, sőt társaik kultúrájából is megtapasztalhatnak pár dolgot.

Csak kevés hátrányát tudom megemlíteni ilyen például az anyagi vonzata, de erre is vannak különböző ösztöndíjak, lehet előre is spórolni rá. Viszont aki megtapasztalta milyen jó külföldön élni, az nem szándékozik visszatérni, maximum csak annyi időre még elvégzi az egyetemet. Ott kecsegtető állások várnak rájuk és emiatt gyakran kint maradnak. És az a tudás amit az állam még itthon támogatott az külföldön kamatozik.

Pár hónapot tanulnék külföldön főleg nyelvi tudásom fejlesztése érdekében.

én is úgy gondolom, hogy mindenképp hasznos a külföldi tanulmányok folytatása,hiszen segíti a szakmai előremenetelt, kapcsolatépítés szempontjából sem utolsó és a stabil nyelvtudást/nyelvhasználatot is vonzza magával. Ehhez egy hazai, újszerű gyakorlatorientált oktatási módszer jutott eszembe. A neve Team Academy, nem tudom hallott e már róla valaki, de a hazai és a külföldi tanulmányokat egyszerre kívánja biztosítani, s a tanulóknak kötelező a finn testvéregyetemen is tárgyakat teljesíteni. Jó példa a globalizációra:)
Én azonban látok benne sok negatívumot is, a pozitív tulajdonságai mellett. Maga az oktatás annyira gyakorlatorientált, hogy a tanulók szinte autodidakta módon tanulják meg az üzleti élethez szükséges készségeket, mely szerintem nem pótolhatja a Bsc képzésben tanultakat.
teamacademy.hu/index.php/en/
Szerintetek mennyire lehet hasznos egy ilyen jellegű képzés? (jelenleg tudtommal a debreceni egyetemen és a bgfen is folyik ez az oktatás)

Hatalmas előny szerintem, hogy ennyi lehetőség áll rendelkezésünkre külföldi tanulmányokhoz. A különböző tapasztalatok, a nyelvtudás fejlődése, a világnézet bővülése és a megismerkedés más kultúrákkal csak előnyére válhat az embernek, ráadásul életre szóló barátságokra is szert tehet.
Ha az ember nem csak 1-2 félévet, hanem akár egy teljes mesterképzést külföldön végez, az rendkívül nagy előnyhöz juttatja a munkakeresésnél, ugyanis akár állást is kaphat külföldön, de a Magyarországon is működő külföldi (nagy)vállalatoknál biztos jobb esélyekkel lehet egy-egy pozícióra pályázni.
Talán még ennél is több lehetőség rejlik a külföldi PhD programokban, mert egy oktató még többet profitálhat abból, hogy más szemlélet módra szert tesz.
Számomra vonzó volt az, hogy már az alapképzést is külföldön kezdjem, de tartottam annak a nagyobb nehézségeitől, mert jóval könnyebb biztos alapokra itthon szert tenni, és a tanultakat kiegészíteni, mint azt a kezdetektől idegen nyelven megszerezni. Később azonban mindenképp szeretnék külföldön tanulni, sőt mellette akár külföldön dolgozni is, így áthidalva a nagyobb költségekkel járó nehézségeket.

Hatalmas előny szerintem, hogy ennyi lehetőség áll rendelkezésünkre külföldi tanulmányokhoz. A különböző tapasztalatok, a nyelvtudás fejlődése, a világnézet bővülése és a megismerkedés más kultúrákkal csak előnyére válhat az embernek, ráadásul életre szóló barátságokra is szert tehet.
Ha az ember nem csak 1-2 félévet, hanem akár egy teljes mesterképzést külföldön végez, az rendkívül nagy előnyhöz juttatja a munkakeresésnél, ugyanis akár állást is kaphat külföldön, de a Magyarországon is működő külföldi (nagy)vállalatoknál biztos jobb esélyekkel lehet egy-egy pozícióra pályázni.
Talán még ennél is több lehetőség rejlik a külföldi PhD programokban, mert egy oktató még többet profitálhat abból, hogy más szemlélet módra szert tesz.
Számomra vonzó volt az, hogy már az alapképzést is külföldön kezdjem, de tartottam annak a nagyobb nehézségeitől, mert jóval könnyebb biztos alapokra itthon szert tenni, és a tanultakat kiegészíteni, mint azt a kezdetektől idegen nyelven megszerezni. Később azonban mindenképp szeretnék külföldön tanulni, sőt mellette akár külföldön dolgozni is, így áthidalva a nagyobb költségekkel járó nehézségeket.

Véleményem szerint a külföldön való tanulási lehetőség nagyon jó dolog és a későbbiekben is nagyon jól mutat az ember önéletrajzában. Gimnáziumból és egyetemről is jelentkezhetünk külföldi intézménybe. Nálunk is számos kiváló és neves egyetem és gimnázium is található, de aki a nyelvtudásán szeretne javítani vagy új embereket és kultúrát szeretne megismerni annak mindenképp élni kell ezzel a lehetőséggel. Külföldi oktatás ellen nem is tudnék negatív érvet felhozni, mert szerintem ez minden kép egy nagyon jó lehetőség.

Én személy szerint szívesen tanulnék külföldön, ezen belül pedig USA-t választanám a lehetőségek és az új élmények miatt.

Sok érv szól a külföldön folytatott tanulmányok mellett. Ilyen a nyelvtanulás, más oktatási módszerek megismerése, idegen kultúrában való megfelelés. Fontos ilyen korban az is, hogy az embernek magának kell boldogulnia, kezdve a vasalástól a bankszámlanyitásig.

Ugyanakkor nehéz itthagyni a barátokat, egy szerelmet, a családot. Illetve ez azért költségekkel is jár, sajnos ez is szempont.

Ezek tudatában én tervezem, hogy külföldön töltsek el egy fél évet.

Mint ahogyan azt már előttem többen is elmondták számos előnye van a külföldön folytatott tanulmányoknak. Az ember sokkal könnyebben sajátítja el a nyelvet, ha anyanyelvi környezetben töltheti mindennapjait. Tágul a látókörünk, idegen kultúrákat ismerhetünk meg, olyan helyekre juthatunk el, amelyekre nem biztos, hogy máskor lehetőségünk nyílik, barátokra tehetünk szert és még rengeteg előnye van. Azonban ehhez kell egy bizonyos anyagi keret is, ráadásul nem mindenki tud egy teljesen új helyre azonnal beilleszkedni. Én úgy gondolom akinek lehetősége nyílik rá, semmiképpen se hagyja ki ezt a remek lehetőséget, én is tervezem, hogy a közeljövőben eltöltök egy félévet külföldön.

A globalizációnak köszönhetően a külföldön folytatott tanulmányok lassan nem a lehetőség kategóriájába tartoznak, hanem az elváráséba.

Egy félévnyi ERASMUS is remekül mutat az önéletrajzban, ennél több külföldön töltött szemeszterrel a zsebünkben pedig a lehetőségeink is tovább bővülnek - értem ez alatt, hogy például külföldi cégek is tárt(abb) karokkal várják a jelentkezőt.
A nyelvtanulást ugye említenem sem kell, sem a kapcsolatépítést. Az új környezet új látásmóddal jár, rengetek tapasztalati forrással. Fejleszti a problémamegoldó képességet, a találékonyságot, s a többi.

Hátrány: az is előfordulhat, hogy a delikvens hiányt szenved a szükséges képességekben, s nem lesz képes alkalmazkodni az új környezetéhez, megfelelni a kihívásoknak.
Ekkor időveszteségről, pénzveszteségről és presztízsveszteségről (önbizalom, önbecsülés, s a többi) beszélhetünk.
Ha hosszabb időre megyünk külföldre, úgy az otthoni kapcsolati rendszerünk elavulhat, s ha mégsem jönnek be a számításaink, akár két szék közzé is kerülhetünk.

Tervezek-e a külföldre menni?

Hát hogyne! Egy ERASMUS szemesztert mindenképpen igénybe szeretnék venni, az pedig, hogy azután a mesterdiplomát hol kezdem el, ha elkezdem egyáltalán, még nyitott kérdés.

Ha az ember úgy fogja fel a külföldön tanulást, mint egy következő szintet, akkor valóban az egyik leghasznosabb dologról beszélhetünk, amely egy egyetemi hallgató életpályáját fellendítheti. Ez alatt azt értem, hogy hiányosabb tudással nem is érdemes megcélozni egy más országban lévő egyetemet. Tehát a nyelvtudás fejlesztésének nem abból kellene kimerülni, hogy majd a "nagy csodában" reménykedünk: ha az ember ekkora felelősséget vállal, akkor viselje következményeit, és itthon is dolgozzon meg keményen a tudásáért.

Ezen észrevételen kívül egyébként csak támogatni tudom a kinti továbbtanulást. Egy gondolattal egészíteném ki/erősíteném meg a fentieket: ha az embernek adottak a lehetőségek (tudás, pénz, esetleg külföldi kapcsolatok), és van olyan erős, hogy kvázi ismeretlenekkel veszi körül magát egy huzamosabb ideig, akkor ezzel az eséllyel élni kell! Ez nem feltétlen a gazdasági vonatkoztatása miatt, de ha továbbtanulásról van szó, akkor nem célszerű eldobni magunk elöl ezeket a lehetőségeket, mert úgyis csak mardosni fog minket a lelkiismeret 10 év múlva emiatt, még akkor is, ha egyébként valamilyen más úton sikeres leszünk az üzleti életben.

Ami engem illet, én mindenféleképpen szeretnék egyetemi előadásokat hallgatni valamilyen angol anyanyelvű országban.

A külföldön folytatott tanulmányaik során az emberek életreszóló élményeket szereznek. Számos érv szól mellette, bár van olyan is, ami ellene szól. Először ezt említeném meg, hiszen ez a rövidebb.
A külföldi tanulmányok során le kell küzdeni a honvágyat, amely egyeseknek igen nagy problémát okoz.
Ezt leszámítva azonban csak olyan érveket tudok felsorolni, melyek a külföldön folytatott tanulmányok mellett szólnak. Ilyen például, hogy a diákok életreszóló barátságokat kötnek, megismerik a másik ország kultúráját és az ott élő emberek mindennapjait. Ezáltal az adott országban élő emberek gondolkodásmódját, problémamegoldó képességét is megfigyelheti és így kitágul számára a világ. Megtapasztalja, hogy más-más országokban egy adott problémát milyen módon oldanak meg, melyet a továbbiakban kamatoztatni tud az élet számos területén.
A nyelvtudás terén is sokat fejlődhetnek akik külföldön töltenek egy szemesztert.
Rengeteg tapasztalatot szereznek a kint tanuló diákok és később a munkaerőpiacon is sikeresebb eredményeket érhetnek el.
Szerintem senkinek sem szabad kihagynia egy ilyen lehetőséget. Mindenképpen szeretnék én is néhány hónapot egy külföldi országban tanulni.

Mivel jómagam is nagyon sokat gondolkodtam a külföldi továbbtanulás kérdésén, úgy érzem, elég testhez állóan le tudom írni, hogy miben más kint, ugyanis nagyon beleástam magam a külföldi továbbtanulásba.
Én maximálisan egy országra koncentráltam a továbbtanulás céljából, így hát arról írnám le a véleményemet. Az én célpontom Dánia volt, mivel több ismerősöm is ebben az országban tanul, ezen belül is a UCN nevű Aalborgi egyetem Marketing and Management szakja, amire felvételt is nyertem, de végül a Corvinus mellett döntöttem.
Ami nekem nagyon szimpatikus volt a külföldön való továbbtanulásban, az a tény volt, hogy amellett, hogy térítésmentesen elvégezhettem volna a fent említett szakot, a diákok olyan „kiváltságokban” részesülnek Dániában, amelyeket más országokban elképzelni sem tudunk. Ilyen például a diákok adómentessége (1% adó a munkájuk után). Az én egyik kint élő barátom napi 4x4órában dolgozott egy 4 csillagos hotelben, az egész napi feladata az volt, hogy törölközőket és ágyneműket cseréljen a szobákban, és ezért havonta 350000 forintnak megfelelő dán koronát tehetett zsebre. Soknak tűnik, és tényleg az. Ő úgy fogalmazott, hogy „ha jól élt, és nem vett húst meg sajtot, mert ezek nagyon drágák ott, akkor albérlettel együtt 200000forintból megélt, úgy, hogy még kondibérlete is volt” és az egyetem mellett még pénzt is keresett.
De hagyjuk a pénzügyi oldalt, nézzük meg szakmai oldalról is. Az én ismerősöm hotel-vezetés szakra járt, és bár órái hasonlóak voltak, mint nálunk a turizmusosoknak, ők nem is hallottak ott vizsgáról meg írásos számonkérésről. Náluk a vizsga az volt minden félévben, hogy egy létező hotelnek kellett megcsinálniuk a teljes stratégiai tervezetét egy 8fős társasággal, amiben fel kellett használniuk az addig tanultakat. A jegyet végül az alapján kapták, hogy vitát kellett folytatniuk egy másik, ugyanazon projekten dolgozó csoporttal, és kidolgozni egy egységes tervet a hotel számára. Ezen felül Dániában minden évben kötelező 3 hónap gyakorlatot teljesíteni a nyári időszakban, azonban második évtől a tanítás így csak novembertől kezdődik. Szerintem ez a rendszeres gyakorlati oktatás hiányzik igazán a magyarországi felsőoktatási rendszerből.
Ezen felül egyetértek az előttem szólókkal, hogy a nyelvtanulás, az új kultúra megismerése, és a nemzetközi ismeretség sem elhanyagolható faktor a külföldön tanulásban, de ezt már szerintem teljes mértékben kifejtették az előttem kommentelők.

Egyetértek az előttem szólókkal abban, hogy rendkívül előnyös és hasznosak a külföldön szerzett tapasztalatok. Főként a gyakorlatias oktatás az, ami kombinálva a magyar egyetemek egyébként jónak mondható elméleti képzésével, igazán magas színvonalú tudást biztosít a hallgatónak. Ráadásul amit ott megismer, azt itthon tudja alkalmazni, ha motivált a hazatérésben.
Általánosítani viszont nem szabad szerintem, mert vannak olyan emberek, akik itthon sokkal nagyobb dolgokra képesek, mint egy idegen környezetben, továbbá vannak olyanok is, akik a külföldi, gyakorlatias képzés nélkül is remekül tudják átültetni az elméletben tanultakat a gyakorlatba.
Összességében persze főként pozitív oldala van a külföldi tanulásnak, én is erőteljesen gondolkodom egy Erasmus félévben, és főként Spanyolország a célom, ha megyek.

Számtalan érvet lehet felsorakoztatni a külföldön tanulás mellett. Szakmai nyelvtudást ad, melyre a mai világban mindenképp szükségünk van. Tapasztalatokat szerzünk, megismerünk egy másik kultúrát. Fontos a külföldi diákmunka lehetőségek kihasználása is, melyekből össze lehet állítani egy alaptőkét, ha az ember okosan gazdálkodik a pénzével. Az önéletrajzban is jól mutat a külföldi tartózkodás.

Természetesen a külföldi lét nehézségekkel is jár. Ezeket egyesek könnyen tudják kezelni, mások nehezebben. Elszakadunk szeretteinktől, barátainktól és a megszokott környezetünktől. Nem lesz egy biztos hely, ahova mindig hazamehetünk. Erre még jönnek az anyagi kiadások is, melyek hatalmasra is fel tudnak szökni, ha nem vigyázunk.

Én egy külföldön eltöltött félévet tervezek, utána jövök vissza Magyarországra, hogy itt kamatoztassam megszerzett tudásomat.

Mint már előttem sokan írták, a külföldi tanulmány óriási lehetőséget rejt nem csak munka, de nyelvtudás, önismeret, illetve önellátás szempontjából is.
Szerintem ez a mai fiatalok körében természetes téma, például az én baráti körömben szinte mindenki kint tanul-tanult, vagy tervezi, hogy külföldre megy.
A mai világban ez már teljesen elfogadott, és mindenki törekszik kapcsolatokat teremteni. Erre az egyik legjobb lehetőség egy másik országban nyílik meg, hiszen nem szeretnél egyedül lenni egy teljesen más világban, ezért kapcsolatokat alakítasz ki, barátokra teszel szert. Használod a nyelvet, ezzel tanulsz.
Persze az itthoni barátokat, meg a családot nehéz itt hagyni, de már az internet világában nem jelent semmit. Nap mint nap beszélhetsz velük, és ha pénz-problémáid akadnának, a bankszámládon pár perc alatt ott lehet a szükséges összeg.
Szerintem aki teheti mindenképp próbálja ki magát külföldön, csak jó sülhet ki belőle, ezt tapasztalatból mondom, hiszem 2 nyarat töltöttem Amerikában, ahol nagyon sokat tanultam magamról, és az emberektől. Amint lehet visszamegyek.

Elsősorban a közgazdaságtani képzésekre kívánok kitérni, mivel az egyes tudományterületeken folytatott tanulmányok jellege több szempontból is merőben eltérő lehet a különböző országok egyetemeinek kínálatában.

A közgazdaságtan, mint diszciplína külföldön való elsajátítása kérdésében mindenképpen érdemes figyelembe vennünk az oktatás minőségének, a diploma presztízsének, valamint az ebbe befektetett energiának és az ezzel együtt járó költségeknek hányadosát.

Rögtön az érettségi előtt lehetőségünk nyílik arra, hogy eldöntsük, alapszakos képzésünket külföldön kívánjuk-e folytatni. Az Egyesült Királyság kiváló egyetemi képzést kínál közgazdaságtani szakirányban:

Cambridge (Economics – Undergraduate Course), Oxford (Economics and Management – Undergraduate Course),London School of Economics and Political Science, valamint Skóciában a University of St. Andrews (Applied Economics – Undergraduate Course).

Mind a négy egyetem magas (a világon kimagasló) presztízsű diplomát jelent, már az alapszak elvégzése után, s ugyanez igaz az Ivy League egyetemekre is:

A Columbia University, a Cornell University, a Darthmouth College, a Harvard University, a Princeton University, a Yale University és a Massachusetts Institute of Technology (MIT) is kiemelkedő szakmai elismertségnek örvend a közgazdaságtani képzések terén.

Noha a diploma értéke (ezen egyetemeknél megkérdőjelezhetetlen) mindenképpen szem előtt tartandó, ugyanakkor az itt folyó képzések költsége egyáltalán sem elhanyagolható kérdés.

Hogy csak pár statisztikai adatot említsünk: csak a “tuition fee”, azaz a tandíj mind az Egyesült Királyságban, mind az Egyesült Államokban hatalmas terhet ró a tanulókra, s ez a Magyarországi családi háttérrel rendelkező diákokkal sincs másképp. Az Egyesült Királyságban a tandíj kb. évi 3 millió forintnak megfelelő összeg, s ehhez társul hozzá a lakhatás, a felszerelés, esetleg a college (a szállás) díja, mely hatalmas mértékben megemelheti ezt a számot. (Ehhez hozzátartozik, hogy Angliában kevésbé hajlamosak ösztöndíjakat kiadni, s a rendelkezésre álló lehetőségekből is jóval kevesebb van.) Ugyanígy Amerikában a tandíj egyetemtől függően akár évi 60000 dollár, azaz hozzávetőlegesen 13 millió forint, azonban itt az ösztöndíjak is könnyebben szerezhetők.

Mindkét esetben látszik, hogy a költségek fizetésére nagy valószínűséggel diákhitelt kell felvennünk, amely bár rendkívül kedvező, mégis meggondolandó, hiszen a nagybetűs Életbe nem csupán egy remek közgazdaságtani diplomával lépünk ki, hanem több millió forintnyi adóssággal is.

Ezen egyetemeknél elsődleges szempont a tanulók világszínvonal élén járó oktatása, éppen ezért találkozhatunk akár Nobel-díjas oktatókkal is, mely csak emeli diplománk értékét.

A diploma és a költségek után érdemes szemügyre vennünk a külföldi élet egyéb velejáróit: a college-okban töltött hétköznapok sokkal jobban felkészítenek arra, hogy megálljunk a saját lábunkon (noha valójában nagyon hasonló az itthoni kollégiumokhoz), továbbá értelemszerűen a külföldön folytatott tanulás eredményeként nyelvtudásunk is nagy mértékben gyarapodhat.

A külföldi kapcsolatok építése sokkal eredményesebben zajlik egy külföldi színtéren, mint itthon (ez triviálisan így van), s ebből a későbbiekben elég jól kihasználva lehetőségeinket, profitálhatunk is.

Ne felejtsük el, hogy különböző programok keretében lehetőségünk van fél-egy évre kiutazni, s tanulmányainkat egy-egy partneregyetemen folytatni, amely a költségeket nem kis mennyiségben lecsökkenti.

Összegészében – véleményem szerint – mindenképpen érdemes megfontolni legalább egy külföldön töltött évet, azonban a döntés meghozatala előtt szánjunk időt a különböző egyetemek közötti választásra, s a megfelelő mérlegelésre, hiszen ez a kérdés sokkal komplexebb, semmint egy röpke pillanat alatt megválaszolható: számtalan összetevője van, s nekünk minddel számolnunk kell.

Már előttem is számosan leírták, hogy rengeteg haszonnal jár a más országokban folytatott egyetemi tanulmányok. Külföldön megismerheted az ottani kultúrát, oktatási rendszerét, a nyelvi tudásodat tökéletesítheted, kapcsolatokat építhetsz. Rendkívül hasznos és élvezetes is lehet együttesen világot látni és tanulni. Külföldön nagyon sok tapasztalatot szerezhetünk mindenféle téren és témában, számos lehetőség nyílhat ránk. Az ott élő emberek életszemléletébe és életmódjába is betekinthetünk hosszabb távú külföldi tartózkodás során. Nem utolsó sorban az önéletrajzunkban is jól mutathat egy huzamosabb más országban való tartózkodás, ebből adódik, hogy könnyebben juthatunk munkához akár itthoni környezetben, akár külföldön.
Sajnos ezek az utazások, illetve programok költsége magas, drága, sok pénzt, időt, energiát kell belefektetni, amit elsősorban a mi korosztályunknak a szülei finanszírozzák. Ha külföldre utazunk ki hosszabb időre, az otthoni kapcsolataink nagy része meglazul, megszakad, illetve vannak emberek, akik nehezen viselik érzelmileg a családjuktól, közeli kapcsolataiktól a távollétet.
Szívesen folytatnék külföldön tanulmányokat, hatalmas lehetőség lenne. Sajnos a mostani anyagi helyzetemmel nem engedhetem meg magamnak egy másik országba való tanulásnak a költségeit.

"Az utazás lényege, hogy váratlan dolgok történjenek. Ez a kívánatos, ettől érdekes az egész. Alkalmazkodj a helyzethez, és próbáld meg kihozni belőle a maximumot."

Szerintem ez az idézet sok mindent kifejez! Nagyon fontos, hogy minden adódó lehetőséget ragadjunk meg életünk során. Én így vagyok a külföldön való tanulással is, hiszen sok új tapasztalattal gazdagodhatunk.

Nővérem tökéletes példaként áll előttem, hiszen 1-1 évet töltött külföldön ösztöndíjjal és felejthetetlen élményekkel tért haza, nem beszélve arról, hogy a világ minden tájáról barátokat szerzett. Rengeteg olyan tapasztalat, amely formál s egyben erősít is. Különösen igaz ez, ha olyan helyet választunk, amely nehézségek elé állítja az embert. Testvérem egyik célpontja Indonézia volt, ami ugyebár nem a közelben van és ráadásul a kultúra is teljesen más. Egy európai számára nagy kihívást jelenthet az ehhez való alkalmazkodás, de ha az ember igazán elszánt, akkor semmi se lehetetlen.

Bár ha továbbtanulásról, a szakmánk fejlesztéséről van szó, akkor lehet, hogy mégiscsak ideálisabb egy európai országot választanunk.

Sok előnye van annak, ha valaki kipróbálja azt, hogy milyen is külföldön az oktatás. Összehasonlítási alapot kap, hogy mi az ami jobb s mi ami rosszabb az itthonihoz képest. A gyakorlatorientáltság melyet sokan említenek pozitívumként a magyarországi elméleti oktatással szemben. Mindenki döntse el, hogy számára melyik a fontosabb, de szerintem a legideálisabb lenne a 2 egyensúlyba tétele. Ezért is érdemes kipróbálni, hogy milyen újdonságokat, fejlesztéseket lehetne bevezetni itthon.

Nagyon fontos dolognak tartom azt, hogy az embernek ha lehetősége adódik, akkor szerezzen barátokat a világ minden tájáról. Én személy szerint imádok utazni és biztos vagyok abban, hogy nagy előnyt jelent, ha van kitől tanácsokat kérni, ha az adott országba el szeretnénk látogatni.

A nyelv fejlesztése is nagyon fontos szempont, hiszen hiába tanuljuk az idegen nyelvet itthon tizen évekig, az mégsem ugyanaz mintha napi szinten alkalmazzuk. Erre pedig szintén tökéletes lehetőség a külföldön tartózkodás. A későbbiekben ez hatalmas előnyt jelenthet állásinterjúk során, s az önéletrajzunk is sokkal vonzóbbá és színesebbé válik.

Ezek a lehetőségek a karakterjegyeinket sokkal pozitívabbá formálják, hiszen jó esetben nyitottabbá és magabiztosabbá válunk.

Negatívumként megemlíteném azt a sajnálatos helyzetet, amely most az önköltséges hallgatókra nehezedik, hiszen nekik anyagiak szempontjából ez a lehetőség sokkal nagyobb költséget jelent. Lehet, hogy sokan emiatt nem fogják tudni kipróbálni a külföldön tanulást, amely igazán sajnálatos lenne.

Természetesen sokan vannak azok, akik nagyon nehezen válnak el szeretteiktől, de szerintem a mai világ internet adta lehetőségei mellett érdemes megragadni az alkalmat, hiszen fél év az nem sok. Aki pedig nagyobb bátorságot és lelkesedést érez magában annak érdemes akár hosszabb időt is kinn tartózkodnia.

Nagyon remélem, hogy adódik számomra is olyan alkalom, hogy megtapasztaljam milyen más országokban az oktatási rendszer.

Én is szinte mindenben egyet kell hogy értsek az előttem szólókkal.

Rengeteg érv szól amellett, hogy külföldön tanuljunk. Egyrészt a Corvinus egyetemen kedvező feltételekkel lehet kimenni külföldre az erasmus keretein belül. Rengeteg ország rengeteg felsőoktatási intézményében tanulhatunk fél-1 évet akár, és ez nagyon hasznos tud lenni. Nem is csupán a tanulás részét tartom fontosnak a dolognak, hanem mint egy tapasztalatszerzés is rendkívül hasznos, ha kint töltünk valamennyi időt. Új kultúrát, új embereket ismerünk meg, és könnyen lehet, hogy csak kint döbbenünk rá, hogy mennyivel is jobban érezzük magunkat egy másik országban; olyannyira, hogy akár kint is maradjunk a továbbiakban. Itt kell hogy megemlítsem, jó eséllyel találhatunk magunknak egy remek állást akár már egyetemistaként. Ezt a jelenséget szokás brain drain-nek (agyelszívás) nevezni, és azért írtam a pozitívumok közé, mert saját szempontunkból ez egyértelműen előnyös, de az állam szempontjából már kevésbé (habár az önköltséges hallgatók kifizetik a taníttatást, és így nem éri akkora veszteség az államot - ezzel egyidejűleg lásd az államilag támogatottak "röghöz kötését")

Ugyanakkor sok hátránya is van: mint ahogyan már említette az előttem szóló is, idén igen jelentős számú önköltséges hallgató lett felvéve, és ez merőben más helyzetet teremt annak fényében, hogy kint tudunk-e tölteni akár csak pár hónapot is egy idegen országban. De még ha meg is engedhetjük ezt magunknak, felmerül a kérdés, hogy nem fog-e kulturális sokk érni bennünket, be tudunk-e illeszkedni megfelelően a kinti társadalomba, illetve kibírjuk-e szeretteink nélkül majd.

Összegzésképpen én mindenképpen támogatom a külföldi tanulást. Én magam is tervezem, hogy kimegyek egy fél évre akár. Szerintem sokkal szembetűnőbb a pozitív oldala egy ilyen időszaknak, mintsem hogy megijedjünk egy ilyen lehetőségtől. Lehet, hogy rövidtávon anyagi megterhelést jelent a szülők számára is, de hosszú távon mindenképp csak profitálni tud belőle a diák - és ezáltal a szülők is.

@P.Dina: Szerintem mindenképp hasznos lehet, de nem elég. Említi is a tájékoztató, hogy a valóvilágban, az igazi üzleti életben kell bizonyítani a rátermettségét az embernek. Hát én lehet hogy eléggé belesülnék a dolgokba, mivel nincs meg az az alap, amivel bármit is bizonyítani tudnék az üzleti világban. Bár lehet, hogy anélkül is menne, de akkor meg minek az oktatás? Szerintem egy ilyen képzés előtt mindenképp kéne egy elméleti alapozó. Ha elméletet is tanítanának rajta rendesen, meg először azzal kezdenék az egészet, akkor lehetséges, hogy még én is gondolkoznék rajta. Mindenképp jól hangzik, de ahogy te is mondtad, sok hátulütője lehet a dolognak. Igazából a fő kérdéshez is szívesen hozzászólnák, csak sajnos arra már mindent ellőttek előttem. Személy szerint én a mesterszakomat mindenképp külföldön szeretném elvégezni, és az alapszak közben is kiszeretnék menni fél évre külföldre tanulni.

Kedves Kommentelők!
Mindenki arról írt, mennyire hasznos és jó dolog külföldön tanulni, én azonban nem értek azzal egyet, hogy ez a kérdés ennyire egyértelmű lenne.
Ha felteszem magamnak a kérdést, hogy azért, hogy jobb nyelvtudásom legyen, mennyi pénzt, energiát és időt szeretnék befektetni, akkor könnyedén rávágom, hogy a lehető legkevesebbet. :)
A nyelvtanulás természetesen gyorsabban és hatékonyabban működik olyan környezetben, ahol anyanyelvükön beszélő emberek vesznek körül, de nem ez az egyetlen módja. Gondoljatok bele, hogy a tanulmányaitok meghosszabbodnak egy fél, de inkább egy egész évvel, ami nem csak az aktuálisan befektetett pénzbe kerül, hanem azt is "elveszti" az ember, amit egy év alatt a diplomájával megkereshetne. Nem beszélve arról, hogy a családi, baráti és adott esetben párkapcsolati viszonyra is nagyon nagy teher nehezedik ez alatt az idő alatt.
A nyelvtanulás nagyon fontos, ez egyértelmű, és jól is működik külföldön. De vajon megér ez egy egész évnyi munkát, időt és pénzt?
Azok az ismerőseim, akik külföldön tanultak szinte soha nem arról számoltak be, hogy "hú, milyen jó volt kint tanulni" vagy hogy "milyen hasznos tantárgyakat oktattak", hanem arról, hogy milyen jó bulik és iszogatások voltak. Ez mind jó és szép, és persze örülnék én is, ha megengedhetném magamnak, hogy külföldön "hesszeljek" egy évet, de szerintem elég kevés diák szülei örülnének ennek. A külföldi tanulás szerintem gyakorlatilag egy nyaralás, ami alatt persze világot lát az ember, és jól érzi magát, és igen, természetesen nyelvet is tanul.
Ezzel nem azt akarom mondani, hogy nem jó dolog külföldre menni, persze ha lenne rá lehetőségem, lehet, hogy én is kimennék lazítani egy évre, csak arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy ez azért egy elég nagy luxus, amit sokan nem engedhetnek meg maguknak.

A külföldön folytatott tanulmányoknak számtalan előnye van. Az ember fejlesztheti a nyelvtudását, ezen belül a szakmai szókincsét is növelheti, ami szintén fontos. Sőt, egyszerre több nyelvet is fejleszthet, ha például Németországban él, de angol nyelvű képzésen vesz részt. A tanuló egyúttal bekerül egy nemzetközi csapatba, így többféle látásmódot, munkakultúrát és életvitelt ismerhet meg, profitálva mindből. Ahogyan a saját értékeit is továbbadhatja. Az, hogy már ilyen korán megszokja a nemzetközi közeget, jól jöhet majd később egy multinacionális vállalatnál.
Többen említették a külföldi tanulmányok anyagi vonzatát. Valóban sokba kerül, de például Ausztriában az európai uniós állampolgároknak ugyanazokat a feltételeket biztosítják, mint az osztrák diákoknak, tehát nem kell tandíjat fizetni. Ezen felül külföldön jobb kereseti lehetőségek is vannak, tehát ha az ösztöndíj mellett még dolgozni is elmegy valaki, nem lesznek megélhetési gondjai.
Nagy hátránynak gondolom viszont, hogy aki elsős kora óta magyar iskolákba jár, annak nagyon nehéz hirtelen egy teljesen más nyelven hallgatni és tanulni az anyagot. Sokkal nehezebben érthető és követhető. Erre általában még a két tannyelvű vagy nemzetiségi gimnáziumok sem készítenek fel kellőképpen. Továbbá az is hátrány, hogy a honvágy és a magány a teljesítmény rovására mehet.
Több ismerősöm is külföldre ment tanulni, a teljes 3 évre. A legtöbbjük nagyon izgalmasnak találja és élvezi, de olyanokról is beszámoltak, hogy az egyetemi tanárok egyáltalán nem segítenek a külföldieknek.
Én is szívesen kipróbálnám magam egy fél évre külföldön, szeretek más kultúrákat megismerni és nyelveket tanulni.

Én is egyetértek azzal amit előttem sokan leírtak, nyelvtanulás, barátok, önállóság, stb. Viszont érdekesnek találom, hogy 'varangyosbeka' kivételével senki nem emelte ki azt, hogy külföldi tanulmányok után nem csak az önéletrajzban néz ki jól a külföldi szemeszter, hanem a gyakorlatban is hasznos lehet a munka során, akár a kapcsolataid, akár a szélesebb látásköröd miatt, nem csak számodra, hanem a cégnek is ahol dolgozol. Arról nem is beszélve ha valaki saját vállalkozást indít.Persze ez is csak akkor valósulhat meg, ha nem csak bulizni, és nyaralni megyünk külföldre tanulás címszóval. Nekem is sok olyan ismerősöm van, akik kint töltöttek egy évet, és már előre elhatározták, hogy ők nem tanulásra használják majd ezt a lehetőséget.
Ha nekem lenne lehetőségem, én minél kevesebb időt töltenék, de minél több országban. Egy félév alatt szerintem bőven lehet fejleszteni a meglévő középfokú nyelvtudást. Azzal is egyetértek ha valaki a mesterképzést végzi külföldön, ezzel akár két diplomát is szerezhet egyszerre.

Szerintem a legkiemelkedőbb pozitívum a külföldi tanulás mellett a nyelvtanulás, főképp, ha az adott ország saját nyelvét tanulod és anyanyelvű emberekkel tudsz kommunikálni nap, mint nap. A másik amit még nagyon fontosnak tartok, hogy egy ilyen lehetőség nagyban meg tudja növelni kitartásunkat minden téren, ugyanis külföldön boldogulni eleinte iszonyatosan nehéz, nagy erőfeszítést igényel ugyan úgy teljesíteni, mint itthoni, megszokott körülmények között.

Amit viszont hátrányként hoznék fel, az a tudásmennyiség, amennyit ezidő alatt szerez az ember. Ugyanis magyar nyelven valószínűleg jóval több ismeretet tudsz elsajátítani, mintha folyamatosan szótárazni kéne a szavakat. Illetve a magyar oktatás viszonylag erős, így esélyes, hogy külföldön alapból kevesebb tananyag vár.

Viszont kapcsolatok kialakítására roppant jó, így ez megint csak egy plusz!

Már nagyon sokan írtak előttem véleményt erről a dologról, azért én is hozzátenném a magamét.
Szerintem az ösztöndíjjal való külföldön tanulásnak nagyon sok előnye van, ugyanakkor hátránya is. Ennek egyik feltétele, hogy az illető, aki külföldön szeretne tanulni, beszélje az adott nyelvterület hivatalos nyelvét, ugyanakkor azt tovább is fejlesztheti kint tartózkodása alatt. Emellett akár más nyelveket is tanulhat, bővítheti nyelvismeretét. Az ember megismerkedik annak a bizonyos országnak az embereivel, szokásaival, hagyományaival, kultúrájával. Hátránya viszont, hogy vannak olyan szakok, ahol a kinti tanulmányokat csak nagyon nehezen vagy sehogy nem lehet összeegyeztetni az itthoniakkal. Ezenkívül a kinti élet sokkal költségesebb mint az itthon, aki hátrányos helyzetben van, az nem biztos hogy igénybe tudja venni ezt a lehetőséget.
Nagyon sokan csak az ösztöndíjas lehetőségről írtak, de szerintem nem szabad elfelejteni hogy a mai világban, aki teheti az középiskolából rögtön külföldi felősoktatási intézménybe is felvételizhet. Egyik ismerősöm, négy évig tanult a bécsi egyetemen, fogorvosnak készült és nagyon jó véleménnyel volt az egyetem és az ország iránt.
Én is tervezem, hogy egy vagy két félévet, valamelyik európai országban eltöltsek Erasmus ösztöndíjjal. Nagyon fontos nekem a nyelvtudásom szinten tartása, illetve tovább fejlesztése, hiszen ez a mai világban már elengedhetetlen, még ha itthon szeretnék is később elhelyezkedni. Szeretnék minél több embert, kultúrát megismerni, és nem utolsó sorban tanulni. Megismerkedni más oktatási rendszerrel, stílussal, oktatókkal.

Egy külföldi tanulmányi útnak sok előnye van, ezek közül a legtöbbet a korábbi hozzászólók már említették. Valóban nagyon sok élménnyel gazdagodhatunk, fejleszthetjük a nyelvtudásunkat, ha a szakmai gyakorlatunkat töltjük külföldön, akkor pedig hatalmas szakszókincsre tehetünk szert, illetve ha jól teljesítünk, akkor az önéletrajzunk nagyon előnyös referenciákkal bővül.

Szerencsére manapság az egyetemek, különösen a Corvinus rengeteg lehetőséget biztosít a tanulmányi utakat illetően. Amit szerintem mindenképpen mérlegelni kell az az anyagi helyzetünk. Ugyan valóban részesülhetünk támogatásokban, de a megélhetés eltérő mértékű anyagi költségekkel jár a különböző országokban...

Személy szerint úgy gondlom, hogy azok, akik részesülnek szülői vagy egyetemi támogatásban mindenképpen próbáljanak ki több szemesztert. A legtöbb lehetőséget a külföldi mesterképzésben látom, ugyanis egy szemeszter alatt az első hetek a kultúrsokkból való feleszmélésről, majd a következő idők az adott város/ország feltérképezéséről, a kultúra megismeréséről és a baráti kapcsolatok kiépítéséről szólnak. Egy fél év is életre szóló élményt nyújt ez kétségtelen, de nem biztos, hogy pár év múlva rettentően sokat számít egy állás megpályázásánál. Ellenben egy külföldi mesterképzés elvégzése, amely kettős diploma megszerzéséhez vezethet, növeli a versenyképességet a munkaerőpiacon. Ez pedig elengedhetetlen az olyan szakmáknál, amelyekre jellemző a túlkínálat a munkaerő tekintetében.

Tehát összességében úgy gondolom egy külföldi tanulmányi útban rengeteg lehetőség rejlik, szóval mindenképpen megéri, de mérlegelni kell, hogy a tanulmányi út elsősorban a szakmai előremenetelünk vagy az önállóság megtapasztalása vagy egy nagy kaland reménye miatt érdekel bennünket. Ugyanis szerintem a kezdeti terveinktől és motivációinktól függ az, hogy mennyi előnyét tudjuk kihasználni egy ilyen útnak.

Egyetértek az előttem szólókkal, miszerint számtalan előnye van a külföldön való tanulásnak.
Nemcsak magas szintű nyelvtudásra, hanem számos kapcsolatra is szert tehetünk. Ha komolyan foglalkoztat bennünket a továbbtanulás gondolata, akkor célszerű hosszabb távra tervezni, esetleg diplomát is külföldön szerezni. Véleményem szerint jelentős azon külföldi multinacionális nagyvállalatok száma, melyek ezen egyetemek végzős hallgatóinak ajánl állást.
Ha csupán pár féléves ösztöndíjban gondolkodunk, még az is hasznunkra válhat, hiszen az önéletrajzban jól mutat egy jó nevű egyetemnél folytatott tanulmány.
Bepillantást nyerhetünk az ott élő emberek életébe, kultúrájába, megismerhetünk egy teljesen más életformát.
Ugyanakkor mindennek meg van a hátránya, ugyanis elszakadsz szeretteidtől, barátaidtól, a megszokott környezetedtől. Magyar viszonylathoz képest a külföldi tanulmány nagyon drága, és ezt sokan nem engedhetik meg maguknak. Mindenképpen érdemes ösztöndíjra pályázni, mivel ezzel a költségeink lefaraghatóak.
Én úgy gondolom, hogy a külföldön való tanulás (egy jó nevű egyetemen) mindenképpen egy jó befektetés, és amint alkalmam nyílik ilyen lehetőségre, én mindenképpen élni fogok vele.

Az emberek túlnyomó többsége szeretne külföldön tanulni főleg Magyarországon. Sok orvostan hallgató ismerősöm mondta, hogy azért jobb tanulni például Amerikába mert inkább gyakorlatra építik a tudásukat és a tananyagot, míg hazánkba sokkal inkább elvi "magolósabban" tanítanak egyes helyeken. Persze a külföldön való tanulást Magyarországon kevés ember tudná megfizetni ezért nagyon fontosnak tartom a jó külföldi ösztöndíjakat továbbá a külföldi tanulások mellett szól a fent már említett más szemszögből lévő tanítás és az új kapcsolatok kiépítése továbbá a nyelvtanulás se utolsó ok arra, hogy kiutazzon az ember külföldre. Az ellenérvek a külföldi tanulás mellet az, hogy nem tudod milyen lesz az egyetem milyen lesz az élet és igazából meg van annak az esélye, hogy rossz helyre kerülsz, ahol se a társaság se az egyetem nem olyan jó mint az otthoni és egy bizonyos idő után főleg az ünnepek táján az embert elfoghatja a honvágy is. Összegezve a külföldön való tanulás egy pozitív dolog csak jól kell megválasztani azt a helyett ahova az ember kimegy.

Szerintem a külföldi egyetemi tanulmányok mellett rengeteg érv van. Megismerni egy másik országot, a kultúrát, a nyelvet. Megtanulhatunk gondoskodni magunkról is, ezen kívül új barátságokat kötni és ismeretet szerezni nem lehet ennél egyszerűbben. Sok országban például nem is kell tandíjat fizetni az egyetemért, csak a saját költségeiket kell fedezniük a diákoknak. Ugyanakkor ellene van az, hogy nehéz mindent ami eddig fontos volt nekünk itthon hagyni. Sokunkat csak ez akadályozza meg, vagy az hogy annyira félnek teljesen egyedül belevágni ebbe, hogy végül inkább lemondanak róla, pedig ismerik az előnyeit, és lehetőségük is lenne rá. Én szeretnék egy félévet legalább külföldön tanulni, hiszen rengeteget segíthet a jövőben.

Véleményem szerint, ha valaki a külföldön való továbbtanulást fontolgatja, legfőképp azt kell mérlegelnie, hogy egy ilyen lépés megtérülő befektetés lenne-e számára vagy sem.
Abban az esetben, ha valaki magasan kiemelkedően teljesít középiskolai tanulmányai során olyan területeken, amelyek bármely országban "hasznosíthatók", pl. matematika, fizika, informatika, s úgy érzi, hogy Magyarországon bármely egyetemet is választaná, visszafognák őt az előrehaladásában, nem tudná a maximumot kihozni magából (részben az anyagi lehetőségek miatt(ami pl. egy kutató számára lehet fontos), részben pedig azért, mert Magyarországon elitképzés lényegében nem létezik (ami nem azt jelenti, hogy a képzés színvonala nem megfelelő, hanem, hogy nincs elég kiemelkedő képességű jelentkező ennek megteremtéséhez)), nos egy ilyen személy számára érdemes lehet elhagyni az országot a tanulmányok miatt.
A külföldi tanulmányoknak véleményem szerint az alábbi kettő a legnagyobb hátránya:
1. A képzés költsége sokszorosa az itthoninak (ez az igen kiemelkedők számára elkerülhető probléma, hiszen a hazainál átfogóbb, „támogatóbb” ösztöndíjrendszer működik pl. Angliában), az élet pedig összességében szinte minden nyugati országban drágább.
2. Az első hátrányból következően: Amennyiben valaki kint végzi az egyetemet, -legtöbb esetben hatalmas pénzeket kifizetve - sok esetben már nem is fog/akar hazajönni, mivel itthon nem tudná kitermelni még a képzési költségét sem reális időn belül, s pl. egy oxfordi diplomával nem keresne szignifikánsan többet az itthon végzettekhez képest, főleg a képzési költsége arányában. Egy pl. jogi végzettséggel pedig még az elhelyezkedése is kérdéses lehet, hiába volt drága és magas színvonalú az általa végzett képzés. Tehát a külföldi továbbtanulásra vonatkozó döntés meghozatala a hallgató egész életére hatással lehet.
Összegezve azt mondom, az egyetemet annak lehet érdemes kint végezni (Bsc-re gondolok), aki vagy nagyon jó képességekkel rendelkezik, s biztos magában, vagy akinek nem számítanak az anyagiak, vagy aki külföldön tervezi a jövőjét. A többiek számára pedig az Erasmus-os lehetőségek, vagy egy külföldi mesterképzés elvégzése lehet jó alternatíva, hiszen ezek is rengeteg előnnyel járnak.

Véleményem szerint a külföldi továbbtanulás mellett nagyon sok pro és kevés kontra érv szól.
Miért?
Az Európai Unió nagy részén (Skócia, Svédország,Dánia, Németország, Ausztria, Finnország) szinte alig vagy nincs is tandíj. Igaz a bekerülés feltétele majdnem minden esetben a magas szintű (általában) angol vagy német nyelvtudás.
Fontosnak tartom, hogy egyes ágazatokban tanulók például nemzetközi közgazdászok, leendő diplomaták, teljes egészében vagy részben külföldön tanuljanak. Mióta az Európai Unió által szinte minden hallgatónak lehetősége van az EU-n belül másik országban tanulnia, akár az Erasmus akár más programok által, határozottan gyakorlatiasabbá vált az ő nyelvtudásuk (nem tankönyvből tanult nyelv).

Természetesen hátulütői is vannak a külföldi tanulmányoknak. A megélhetés általában a magyar diákoknak rendkívüli nehéz egy nyugat-európai országban a magas megélhetési költségek miatt.A jóképességű fiatalok elhagyják az országot és más ország szakembereinek számát növelik.

Én is gondolkodtam rajta és Dánia volt a főcél, de a magas költségek miatt végülis nem mentem oda.

A fenti véleményekkel egyet értek, fontos a tapasztalat és a megszerzett szak tudás és nyelv, de ne csak magunkra gondoljunk, hanem egyetemesen, hogy MI HOGYAN TUDNÁNK JOBBÁ TENNI ITTENI HELYZETET? HOGYAN TUDNÁNK A KÜLVILÁGGAL KAPCSOLÓDNI EGYSZERŰBBEN? Nap mint nap a világ minden táján változik dolgok és fejlődik, amit itt is alkalmazásával előrébb jutnánk. A mások tapasztalatát tanulmányozva fejlődés útjára törhetünk. Ebben a témában az állam nagyon sok szerepet tudná játszani, például ingyen csere diák lehetőségek, ingyen nyelv oktatás, más kultúrák megismerése. Úgy gondolom sokan a nyelv tanulás idő hiányában vagy anyagilag nem jut lehetőséghez, ami az alap lenne a külvilággal valókapcsolatban, a globalizációban. A külföldön már kiskorukban tanítják a külföldi tanárok, meg diákok csere programban részt vesznek, amit itt is alkalmazható.

Erdenebold Dulguun