Hogy van-e jövője a napilapoknak? Bayer úr, így tehát az Axel Springer szerint nem nagyon. Pesszimista a cég, mindenki szomcsi. Csak a feketére vasalt emótincsek hiányoztak hétfőn az I. előadóban.

Szerintem egyszerűen későn vette észre az Axel, hogy internet is létezik, az online tortából így alig kaptak. A vállalat piacai zsugorodnak, amit célszerű és hatásos módszer az egész média hullámvölgyeként kommunikálni. Hisz tudjuk, a válság...

Annál érdekesebb, hogy az internet régi, illetve sikeres szereplői az Előadónak bevehetetlen óriások, sikerük megfejthetetlen, létezésüket és uralmukat adottságként kezeli a cég, sem mint példaként vagy kihívásként.

Érdekes ez a nézőpont az ügyvezető igazgatótól.
Amúgy meg hatalmas csalódás volt.

Üdv
Sanoma

(na jó, nem is, csak egy hallgató :D)

U.i. A magyar nyelv uráli eredetű, totál más nyelvtani rendszerrel, logikával, mint a széles körben oktatott indoeurópai nyelvek (angol, német, francia, orosz stb.). Én inkább ezt a tényt "okolnám" a hazai idegennyelv-ismeret relatíve alacsony szintjéért, mintsem azt, hogy szinkronizálnak a tévék...
De inkább szinkronizáljanak is, nem akarok úgy beszélni, hogy "ajró".

Egyetértek az előttem szólóval, Bayer úr ugyan nagyon felkészült volt statisztikai adatokból, azonban a nem úgy tűnt számomra, hogy saját problémájukkal képesek lennének érdemben szembenézni, emellett az előadás végén, már nagyon látszott szegényen, hogy be szeretné fejezni. A nyomtatott napilapok piaca ugyan zsugorodik, ám mit ahogy megjósolták a TV térvesztését, a nyomtatott termékek sem fognak egyhamar eltűnni a süllyesztőben. Azonban a fennmaradásért küzdeni kell majd. Az online sajtó, bulvárlapok más tészta, azonban ott is figyelembe kell venni, hogy az interneten az emberek többsége nem fog + pénzt fizetni azért, hogy olvasson, legfeljebb beszerzi más forrásokból az információt.

Szerintem a közeljövőben még mindenképp számolni kell a napilapokkal, például Észak-Dunántúlon manapság is mindennapi, ha egy családnak Kisalföld c. napilapra van előfizetése. A nyugdíjasok magas aránya is megköveteli még a hírforrásnak ezt a forrását, ők valószínűleg szívesebben tájékozódnak ezekből az újságokból, mint az internetről.
Egyébként pedig társadalmi érték miatt is érdemes lenne fenntartani, szerintem minden valamirevaló tinédzserre jó hatással van ha néha kap egy kis kultúrát is, illetve tud a környezetében minden nap történő eseményekről.
Személyesen pedig, elég jó feelingje van a vasárnapi későn kelés utáni reggeli közbeni újságolvasásnak. Aki nem akar, nem fizet elő, ennyi.
Bayer úr előadásától én is többet jóval többet vártam!

Tény, hogy egyre kevesebben olvassák a híreket nyomtatott formában, illetve hogy aki egyszer már átállt az interneten való olvasásra, az valószínűleg nem is fog visszatérni az újságokhoz - feltéve, hogy nem teszik fizetőssé a hírportálokon való olvasást. Szerintem ennek ellenére mégsem valószínű, hogy megszűnnének a napilapok a közeljövőben, hiszen a nyomtatott sajtó és az netes hírportálok nem feleltethetőek meg teljes mértékben egymásnak. Nyomtatott lapot olyan helyzetekben is tudunk olvasni, amikor az online tartalmak csak nehezebben elérhetők(például a buszon). Emellett a nyomtatott újságok olvasásához egy olyan érzés is társul amit az internet nem tud pótolni. És végül én is megemlíteném még az idősebb korosztályt, akik többnyire nem értenek a számítógéphez, így számukra nem is opció a hírportálok olvasása. Tehát szerintem a minőségi újságírás mindig is vonzani fogja a maga olvasókörét.

Hosszú távon mindenképp ki kell futnia a napilapoknak. Felesleges ennyi papírt, s azon keresztül fát elpazarolni, ha rendelkezésre áll a megfelelő technológiai háttér ennek elkerülésére. Aki rendelkezik táblagéppel/laptoppal, nem kéne már előfizessen nyomtatott sajtóra.
Továbbá a digitális sajtó átláthatóbb, elérhetőbb (bárhol ahol van internet), alacsonyabb költésigényű és extra tartalmakkal szolgál (több kép, videók).

Rövid távon viszont a piactól függ.
A jobb sorsú országokban már egyértelműen teret nyer a digitális sajtó, vagyis ez függ ez adott ország fejlettségi és ezen keresztül az ottani jövedelmek szintjétől. Ahol nem telik a potenciális fogyasztók döntő hányadának a megfelelő technikára, ott tovább élhet a nyomtatott forma, de idővel az eszközök árának csökkenésével ott is elveszíti a piacát.
Azt hangsúlyoznom kell, hogy sok esetben a nyomtatott formának az idősebb, a számítógépekhez nem értő generáció a fő felvevőpiaca. Viszont ők előbb-utóbb eltávoznak, és az alattuk levő generáció már jellemzően otthonosan kezeli a modern technológiát.

Tehát a nyomtatott napilap forma egyértelműen halálra van ítélve; hol előbb, hol később szorul vissza. Persze mindig létezik majd valamilyen formában nyomtatott sajtó, de a piaca jelentéktelenül kicsi lesz.

Úgy gondolom a napilapok már az alkony zónában vannak, és idejük lejár.
A mai világban a legtöbb ember már rendelkezik internetkapcsolattal, amely segítségével nap mint nap értesülhetünk az eltelt 24 óra eseményeiről.
Mindannyiunk zsebében ott lapul a mobiltelefon, melynek alkalmazásával ugyanúgy elérhetjük a világhálót, mint otthon, a számítógép előtt, így utazás közben is bármikor megnézhetjük a nap eseményeit.
Persze vannak táblagépek és más alternatív eszközök a hírek elolvasására, de a mobiltelefon és a számítógép a legtöbb ember tulajdonát képezik.
A napilapokat még vesszük munkába menet, és olvassuk őket utazás, vagy várakozás közben, de ebben a fejlődő és modern világban nem kérdés, hogy ezek igénye egyre csökkenni látszik.
Modernizálódunk és a folyóiratok egyre csak távolabb állnak a megszokásainktól, egyre csak leválik gondolataink, szokásaink és igényeink nagy faláról.
Olyan dolgok váltják fel őket, mely évek elteltével ugyanolyan megszokott lesz, akárcsak a mai hírlapok, melyekért pénzt adunk ki.
Az újság digitalizálódik és ott lesz jövője a virtuális világban melyben jócskán benne vagyunk.
Tehát a napilapok pár éven belül korlátozódni, megszűnni fognak és kevesebb újságossal fogunk találkozni.
Először a napilapok tűnnek el, és aztán hetilapok, magazinok úgyszint eltűnnek a fizikális valóságból, felváltja egy kényelmesebb és környezetbarátabb lehetőség.

Szerintem a közeljövőben nagyon visszaszorul a nyomtatott forma (az elmúlt évek tendenciái is ezt mutatják), de van egy olyan szűk réteg, amely még megmaradt, erre a rétegre kell berendezkednie a kiadóknak. Ezzel szemben az online hírforrások folyamatosan bővülnek - számukra az a fontos, hogy akkor lehetnek sikeresek és keresettek, ha maximálisan kihasználják a digitális technika által nyújtott lehetőségeket (mozgóképek, fórum, interaktivitás, keresési lehetőség). Ennek tulajdonképpen már minden komolyabb napilap site-ja is megfelel, esetleg még az esztétikumban és a folyamatos frissülésben (változó arculat) lehet javulni. Az is lényeges, hogy a hosszú, elemző cikkek helyett az olvasók többnyire rövid, hírszerű anyagokat találnak az interneten, ugyanakkor ez lehetővé teszi a gyors és széleskörűbb tájékozódási lehetőséget.

Véleményem szerint - ha a napilapok olvasóinak száma még nem is érte el a minimum szintet -, a jövőben még kicsit csökkenni fog, aztán pedig beáll egy alacsonyabb szintre. Így ezen a kisebb, szűk piacon lehet jövője a napilapoknak is, hiszen aki a hagyományos, kidolgozottabb tanulmányokra vágyik, inkább marad hűséges a nyomtatott formájú kiadványokhoz.

Az újságírás nagy múltra tekint vissza. Elég, ha csak belegondolunk, milyen nagy jelentősége volt a nyomtatott sajtónak a 19.-20. században, amikor az újság volt az emberek leghitelesebb információforrása. Akkoriban olyan nevek publikáltak, mint Ady vagy Babits, hogy csak két nevet említsek. A ma ismert nagynevű regények is sorozatos formában jelentek meg a nyomtatott sajtóban – így például Balzac Goriot apó című műve is. Így méltán tekinthettek a régmúlt olvasói az újságra, mint színes, hiteles, információ dús, érdekes olvasmányra. Az internet megjelenése azonban új teret nyitott az információ áramlásának, versenyre hívta a nyomtatott sajtót. Ma már sokan a kényelmesebb, és olcsóbb megoldást választják – napilapok helyett az internetet.
Így méltán tehetjük fel a kérdést, hogy van-e jövője a napilapoknak? Először is a megyei, helyi lapoknak mindenképpen van jövőjük, hiszen az olvasók az őket közvetlenül érintő hírekre kíváncsiak, így igényüket véleményem szerint továbbra is kielégíti a nyomtatott sajtó. Az idősebb korosztály körében is népszerű marad továbbra is a napilap. Viszont a napilapok nagy veszélye, hogy a fiatalok szinte nem is ismerik a nyomtatott sajtót, mindent online olvasnak.
Szerintem már csak évek kérdése, hogy a napilapok fénykora homályba vesszen. Az online felületeké a jövő - nem csak azért, mert kényelmesebb, olcsóbb, gyorsabb, és színesebb, hanem mert előállítása költséghatékonyabb is. A mai rohanó világban elengedhetetlen, hogy az információt percre pontosan megkapjuk, ráadásul ma már nem elég, hogy elolvashatjuk az információkat, szinte az eseményekkel egy időben videót is láthatunk róluk (ld. Index Videó)
Mint ahogy az előadáson is elhangzott, az írott sajtó területén 18%-os árbevétel csökkenés volt tapasztalható. Egyre kevesebb a hirdetés – már szinte nem a tartalomhoz idomulnak a hirdetések, hanem a hirdetésekhez az értékes tartalom. A televízióknál elkezdett terjedni a videozsurnalizmus (a riporter egy személyben operatőr), a kiadóknál folyamatosak a leépítések. Így továbbra sem túl fényesek az írott sajtó kilátásai.
A napilapokban viszont az internetes tartalmakkal szemben a terjesztésből is származik bevétel, és nyitott kérdés, hogy az internetes hírportálok talpon tudnak-e maradni csupán hirdetésekből. (Itt megemlíteném a The New York Times kudarcba fulladt online tartalmainak fizetőssé tételét). Emellett a napilapok előfizetésében lehet még potenciál – ahogyan az előadáson is elhangzott, az előfizetések stabil bevételt jelentenek a kiadók számára.
Összegezve úgy gondolom, hogy az online hírmédiumok részben más fogyasztói szükségleteket elégítenek ki - például a napilapok vonzereje már nem frissességükben rejlik, hanem formájukban, és alaposabb, kidolgozottabb, jobban körüljárt témáikban. Így szerintem a jövőben sem lesznek divatjamúltak, hanem inkább prémiumtermékként szűk fogyasztói rétegnek a privilégiumává válnak.