A BKV egy személyszállítási szolgáltatást nyújt, melyre nagy szükség van. Sajnos az elmúlt időszakban a cégnek folyamatos (főleg pénzügyi) gondjai akadtak. A vállalat nagy veszteségeket termel, de mivel nagyon fontos szerepet tölt be a főváros személyszállítási piacán, így rendszeresen állami támogatásra szorul.

Én legfőképpen a működési logikáját ellenőrizném, hogy valóban a jelenlegi állapot-e a legoptimálisabb. Naponta legalább kétszer (de legtöbbször négyszer -- délutáni előadások) utazom metróval és villamossal, és a csúcsidőkön kívül a járművek sokszor üresen közlekednek, ami színtiszta pocsékolás - mind pénz, mind erőforrások formájában.

Szerintem az ehhez hasonló problémákat kéne átgondolni és megreformálni, mielőtt komoly szerkezeti változtatásokat eszközölnek a cég vezetői.

@Viking 91: Szerintem nem kérdés, hogy az államnak kell-e támogatnia, ha bedobnánk a piacra ezzel a működési szerkezettel, nyílván megbukna, hiszen olyan szerepet lát el, amit profitorientált cégek nem képesek megvalósítani. Tehát a feladat marad az, hogy minél olcsóbban kihozzák a meglévő szolgáltatást. Szerintem sokat lehetne nyerni olyan beléptető rendszerek alkalmazásával, amelyek nem engedik át az embert a metróban, csak jeggyel, hiszen akkor nem kell ellenőr (példa London). Persze ez csak hosszabbtávon válik nyereségessé, gondolom a rendszer kiépítése sem 5 Ft. Ugyanígy lehetne kevesebb benzint és áramot fogyasztó korszerűbb járművekbe beruházni, ami sajnos szintén hosszútávon térül meg de jelentős változásokat jelentene, hiszen az utasok is szívesebben használják a jobb állapotban lévő járműveket, vagyis valószínűleg kedveltebb lenne a tömegközlekedés, több bérletet/jegyet tudnának értékesíteni. Sokat tárgyalt téma a vezetők fizetése és létszáma, ebbe nehéz belelátni, de valószínűnek tartom, hogy itt is sok pénz megy ki azon az ablakon. Nehezen kivitelezhető, de valóban sokat jelentene a videóban hallható ötlet is, vagyis h az autósokkal is fizettetnének, hiszen ők szennyezik a várost, nagy zajt keltenek, rongálják az utakat és sokuk mindezt teljesen feleslegesen, csupán a kényelme kedvéért, hiszen ugyanúgy bejuthatna munkahelyére pár megállónyi tömegközlekedéssel. A videóból kiderül, hogy az árak emelésével sajnos nincs több bevétel, mert az emberek nem fizetik meg a drágább jegyet, ugyanakkor szerintem a jelenlegi rendszer nem elég haszonmaximalizáló, meg kéne vizsgálni hogyha esetleg részekre bontanák a vonalakat és külön-külön lehetne különböző csomagokban bérletet vásárolni, akkor hogyan változna a jegyeladásból származó bevétel. Ha valaki tudja, mi a helyzet vidéken, érti mire gondolok ha azt mondom, hogy Budapesten szinte kifogásolhatatlanok a közlekedési lehetőségek, az árak pedig nem aránylanak ehhez a szolgáltatásbeli különbséghez. Még egy dolgot szeretnék megemlíteni. Az úr a videóban 3 útját fogalmazza meg a bevételszerzésnek. Az államot, az utasokat és a várost. Én a 4. lehetőséget hiányoltam, azaz a reklámfelületekből származó bevételeket. Igaz, hogy jelenleg is vannak reklámok a járműveken és a megállókban, ugyanakkor ezen a téren sincs maximális kihasználtság. Igenis tegyék tele reklámmal az összes járművet, legyenek akár digitális kijelzők is és legyen Vodafone vagy bármi más járat. Vidéken több ilyet is láttam már, szerintem hatásos és nem zavaró.
Összegezve a véleményem, jobb belső struktúrával, a döntéshozók nagyobb motivációjával, megfelelő hozzáállással és kevesebb korrupcióval megvalósítható lenne a veszteségcsökkentés.

Egyet értek az előttem szólóval, a BKV nem meríti ki a lehetőségeket profitszerzés szempontjából. Véleményem szerint a BKV értékláncában az innováció a hiányzó láncszem, az előttem leírt új beléptető rendszer, de akár egy új, reklámokkal teli felület is innovációnak számítana. A probléma az, hogy a BKV nem szorul rá az újításokra, mert tulajdonképpen nincsen versenytársa.

A BKV terméke a lehetőség, hogy az emberek a főváros bármely pontjából bármely pontjába eljuthat viszonylag olcsón (főleg diákbérlettel). A legnagyobb probléma a BKV-val az, hogy állami intézmény, és így nem törekszik eléggé a profitnövelésre, nem újítanak, nem fejezik be a megkezdett munkálatokat. Pedig sok más országban legalább ilyen minőségű a fővárosi tömegközlekedés, mégsem jelent akkora problémát és terhet az országra nézve. Talán a jó példából kéne tanulnunk.
Véleményem szerint egy súlyos probléma az, hogy az emberek nincsenek rákényszerítve, hogy jegyet vegyenek. A metrón még elég jó a helyzet ebből a szempontból, de a buszokon és a villamosokon nagyon ritkán lehet ellenőrt látni. Jobb ellenőrzési rendszerrel is lehetne enyhíteni a pénzügyi hiányt, még ha eleinte ez kiadásokkal is járna, valamint, amit már előttem is írtak, üzemanyag-takarékosabb modellekre váltva is javulna a helyzet. Mindenesetre az biztos, hogy le kell cserélni az eddigi járműveket, amit a nemrégiben megjelent hír is alátámaszt a mozgás közben kinyíló buszajtókról.
Sok mindenen kéne változtatnia a BKV-nak, hogy veszteségek nélkül tudjon teljesíteni, ennek egyik alaplépése olyan szakemberek bevonása volna, akik a belső hibákra felfigyelve tudnának javítani a működésen. A további hozzáértő emberi erőforrás bevonása mindig is fontos lépése a fejlődésnek. Továbbá fontos volna, amit már előttem is írtak, hogy a reklámok szerepét növeljék, és az ebből befolyó pénzzel kiegészítsék a bevételeket. Valóban, inkább legyen teleplakátolva reklámmal a busz és a villamos, nem volna zavaró.

A BKV terméke egy szolgáltatás: a személyszállítás.

A cég nagyon is rászorul a változásra, hisz jelen állapotában egy pénznyelő. Bármennyire is önkormányzati cég, ettől még nem szükségszerű, hogy ennyire veszteségesen működjön.

A járművek, berendezések állapotával alapvető poroblémák vannak. A saját buszállomány olyannyira elavult, hogy egyre több buszt külsős cégtől bérelnek. A metrókocsikat eszi a rozsda, a helyükre érkező kocsik ügyét is már évek óta húzzák-halasztják.

A kulcsszó az innováció, az értékláncban talán ez a leggyengébb láncszem. Pedig a fejlesztésekhez a szándék megvan, az érdekeltek mégis mintha széthúznának, hiányzik a közös célért való hatékony munka, amivel hosszú távon javítható lenne a helyzet. A közbeszerzési tenderek sorra elbuknak, mindig van min fennakadni. (A fejlesztés még a cég társadalmi megítélésén is javítana.)

A villamosvonalak fejlesztését ráadásul kiemelten támogatja az EU, így pályázni kellene a rossz állapotú vonalak felújítására, ahogy az az 1-es és a 3-as villamos esetében már meg is történt.

Hosszú távon jó lépés lehet a személyautók kiszorítása Budapest belsőbb területeiről. Az M0-ás keleti-déli szakasza már megépült, a többi folyamatban, így az átmenő forgalom nem szenvedne kárt, míg a belsőbb kerületekben élők jól járnának (csökkenő zsúfoltság, tisztább levegő). Ehhez is komoly BKV-fejlesztések kellenek, hogy a tömegközlekedés minőségben, kapacitásban "elbírjon" a megváltozott, kvázi monopolhelyzetével. (Bár ebben az önkörmányzatok ellenérdekeltek lehetnek a parkolási bevételek kiesése miatt.)

A járművek reklámfelületként való használata érdekes ötlet, de véleményem szerint az ebből származó bevétel elenyésző a szükséges ráfordításokhoz mérve.

A fővárosban jelenleg a BKV az egyetlen, versenytárs nélküli szolgáltató, aki a tömegközlekedésért felel. Versenytárs hiányában sajnos az emberek hiába elégedetlenek, nem tudnak mást választani. (jelenleg nem veszem figyelembe azokat, akik megtehetik, hogy naponta fizetnek taxira, illetve azokat, akik saját autóval könnyítik, vagy épp nehezítik meg a mindennapjaikat) Aki szokott a városban közlekedni, az láthatja, hogy a járművek milyen rossz állapotban vannak, elhanyagoltak, de azzal is szembesülünk, hogy a BKV évek óta veszteségesen működik, több milliárd forintnyi kiesése van a bliccelők, rongálók miatt, és ezt egyedül nem tudja megoldani, állami támogatásra van szüksége. Szerintem igyekeznek optimálisan megszervezni a menetrendet, hiszen egy napon be van osztva például a metróknál, hogy melyik idősávban milyen gyakran közlekednek a szerelvények, illetve az ellenőrök is ott végzik a munkájukat, ahol a leginkább szükség van rájuk (metró, 4-6 villamos). Fejlesztésre szükség van, az azonban nem mindegy, hogy milyen tekintetben történik ez meg. A vállalat fő célja, hogy minél több embert győzzön meg arról, hogy a tömegközlekedés gyorsabb és gazdaságosabb az autózásnál, ehhez azonban jelentős tőkére van szükség, hiszen egyes járművek életveszélyesek, azonnali cserére szorulnak, és a megállókra is ráférne egy alapos átalakítás.

Egyet értek Borrrzalommal a BKV terméke a személyszállítás. Az hogy pénzért cserébe A-ból B pontba juttat minket. A BKV értékláncát szinte minden egyes szinten lehetne javítani. A pénzügyi részen súlyosan alul finanszírozott, köztudott hogy az állam és a főváros nem tud, nem ad elég pénzt a működésre. Tisztán piaci alapon való működtetésnek meg láthatjuk mi lenne az ára (gondoljunk a tengerentúlon lévő tömegközlekedésre (persze ott is vannak kivételek)). Emberi erőforrás, tudás és információ területén már úgy ahogy rendben van a cég, logisztikáról meg már sok szó esett feljebb. Borzalmas állapotok, kb. 800 milliárdos belső adósság etc. Innováció szintjén is lenne mit fejlődni, habár most talán mintha ott megindult volna valami, még ha iszonyat lassan is. A marketing az utolsó láncszem, és pillanatnyilag szerintem a legkevésbé fontos, egy ilyen cég esetében ha az előző részek rendben vannak, szinte már magától megoldódik az is. Reagálva egy kicsit még a fentiebbekre: nem értek egyet ,hogy a BKV-nak nem kell semmivel versenyeznie. Igen erős versenyben van az egyéni személyszállítással és ebben a versenyben igen csak vesztésre áll. Aki teheti busz helyett autót használ teljesen érthető okokból. Ahhoz hogy a budapesti közöségi közlekedésben versenyt teremtsünk egy fajta lehetőséget tudnék még elképzelni. Az megvalósítható lenne, hogy a BKV maga ki írjon tendert a buszvonal működtetésére (lsd. bukott Várbusz tender vagy londoni közösségi közlekedés) de a BKV (vagy BKK, az új koncepció szerint) ott is megmaradna mint megbízó! Tudtommal a döntéshozók is jelenleg ezen koncepció vonalán indultak el.

A BKV egyik legnagyobb problémája,hogy mára már szitokszó lett az emberek körében,amiből nagyon nehéz,sőt szinte lehetetlen már kitörni,főleg úgy ahogy eddig vagy ahogy most próbálják. Állandó a visszafele mutogatás, ami a kampányhoz kiváló, a fejlődés beindításához már kevésbé.
Először is valamiféle állandóságot kéne megteremteni a BKV vezetőségében, hogy ne az aktuális pártpolitikai érdekek döntsenek.
Ezután lehet csak beszélni vállalati stratégiáról,ami esetleg hosszabb távra is tervez.
Mivel állandóan a pénzhiány a téma,meg kell nézni mi az,amin pénz nélkül is lehet változni. Szerintem ilyen az,hogy az állandó menetrend összehangolás problémáját orvosolják végre,de legalább az aktuálisat tartsák. Ha ehhez több buszsáv kell, akkor szerintem legyen több buszsáv.
A másik pedig amit már említettetek: a járműpark. Ha jól tudom, a kormány azt tervezte,hogy a magánnyugdíjpénztári vagyon államosításából szerzett pénzből konszolidálja a BKV-t. Tessék parancsolni, ezt a pénzt lehetne fejlesztésre fordítani, mert az egy vicc,hogy a Belvárosban olyan buszok járjanak, amik 70% Euro 0, 20% pedig vagy Euro 1 vagy Euro 2-es (lásd 7-es buszcsalád) normákat teljesíti. Ha Budapest világszínvonalú főváros szeretne lenni,ideje lenne ezeken változtatni.

A BKV a fővárosi tömegközlekedéshez adja meg a lehetőséget az embereknek. Már évek óta veszteséges a rendszer, (főleg) emiatt nem hinném, hogy bármilyen vetélytársa is lenne egy vállalat, melynek alapvető célja ugyebár a nyereség elérése. Aki eddig is taxival járt, vagy az autójával, az továbbra sem fog a BKV járatain utazni, még ha az árak, a sebesség vagy a minőség változna is.
Az innovációra, illetve a szerelvények felújítására/kicserélésére azért nincs lehetőség, mert a műhelyben dolgozók rá vannak kényszerítve arra, hogy a minél olcsóbb megoldást keressék. Ha egy autóbusz meghibásodik valahol, általában nem új alkatrészt vesznek bele, hanem keresnék még egy olyat, ami „kevésbé ment még tönkre”. Sajnos már a szakemberek sem olyanok, mint régebben, sok olyan dolgozó is van, aki nem ért eléggé ezekhez a gépekhez. Továbbá szerintem néhány új jármű nem hozná meg az emberek kedvét a tömegközlekedésre; és persze egyből megrongálnák azokat.
Az is probléma, hogy az utasokat valójában nem ellenőrzik – legalábbis elég ritkán. Erre valóban jobb megoldás lenne egy beléptető rendszer, de még ettől sajnos elég messze vagyunk. Sokat tárgyalt kérdés a menetjegyek, bérletek ára, illetve a kedvezmények mértéke. Szerintem ezen is lehetne még annyit változtatni, hogy az embereknek még megérje megvenni, miközben a BKV-nak is több pénz folyna be belőle.
Én is vidékről jöttem, továbbá személyes kapcsolataim által jobban belelátok az ottani tömegközlekedésbe. Ehhez képest a budapesti menetrendre egy szavunk sem lehet. Bármikor, bárhonnan, bárhova el lehet jutni a BKV járatain, ami az országban máshol nem igazán valósítható meg. A menetrendet nagyon nehéz változtatni, ugyanis egy kis részlet felborítja az egészet, ami miatt már bele se kezdenek. Ráadásul amint mégis megszüntetnek egy járatot, egyből érkeznek a panaszlevelek a vállalathoz. Mindenkinek célszerű, átlátható menetrend nem létezik, s lehetetlen megvalósítani.
Összegezve nem sok olyan javítási lehetőséget látok a BKV működésében, ami megvalósítható. Utasszámlálási statisztikával a nagyon veszteséges járatokat meg lehetne szüntetni. A nagyobb reklámfelület is jó meglátás. A rendszer fejlesztésére pedig – mint minden másra, – uniós támogatás megpályázása sem lenne rossz ötlet.

Százmilliós végkielégítések, visszaélések, elköltött tízmilliók fénymásoló állapotfelmérésekre. Ezek azok a tényezők amelyek napvilágot láttak a BKV működésével kapcsolatban. Elképzelni is nehéz, hogy mennyi minden folyik még a kulisszák mögött. Miért történhet ez? Nincs felügyelet. Legalább is olyan nincs, amely érdemben ellenőrizné a vállalat működését anélkül, hogy saját anyagi vagy politikai érdekeit tartaná szem előtt.

Szerintem már ez is bőven elég ahhoz, hogy a BKV ne lehessen nyereséges, de a fő gond az, hogy nem tudnék pozitívumot említeni a működésével kapcsolatban. Korszerűtlen metrókocsik, kigyulladó villamosok,menet közben kinyíló buszajtók, be nem tartott és logikátlan menetrendek. Márpedig anélkül hogy tudnám hogy biztonságban és időben odaérek a célomhoz,nem fogok tömeg-közlekedni és inkább biciklizem (ami egyébként sok más szempontból is előnyös, csak ajánlani tudom :) ). Kellene egy versenytárs, s talán akkor előkerülnének a "hiányzó" milliárdok, de ennek kicsi a realitása.

Egy szervezeten belüli átszervezéssel, reklámkampányokkal, az eszközök fejlesztésével talán vonzóbbá válhatna a BKV által nyújtott szolgáltatás, s talán többen döntenének a bérlet vásárlás mellett a bliccelés helyett. (Még akkor is el tudom ezt képzelni, ha figyelembe veszem a magyar társadalom mentalitását és fizetési hajlandóságát.) De ezekhez a fejlesztésekhez pénz kell, amiből viszont nincs...sem a vállalatnak, sem az államnak. Privatizáció is nehéz kérdés, hiszen ebben az iparágban nehéz profitot termelni hatalmas kockázatok nélkül. Én jelenleg kilátástalannak látom a helyzetet és nem igazán látok menekvést a csőd elől.

De reméljük nálam jobb szakemberek ülnek a BKVnál, akik előrukkolnak valami forradalmi ötlettel és megoldási tervezettel...:)

Sziasztok!

Pár gondolatom én is megosztanám a témával kapcsolatban.

Ahogy, sokan már írták a BKV önkormányzati cég, a budapesti személyszállítás piacán, és versenytársai sincsenek, így - finoman fogalmazva - sem a leghatékonyabb a működés. Ennek a következménye, hogy súlyosan veszteséges, és az államnak mindig kell pár tíz milliárdos mentőövet dobnia a fővárosnak, hogy működése viszonylag zavartalan legyen.

Azonban attól, hogy önkormányzati tulajdon nem feltétlenül kell veszteségesnek lennie. Az előző főpolgármesteri választáson vetette fel az egyik jelölt, hogy a budapestiek számára a budapesti közösségi közlekedést ingyenessé tegyék. Az ötlet persze röhejes, de az már nem, hogy az említett kampányígéretben az így kieső bevételeket a dugódíjjal tervezték pótolni.

Mert, hogy lehetne a tömegközlekedést vonzóbbá tenni a budapestiek számára? Természetesen a válasz egyszerű: fejlesztésekkel. Elsősorban itt nem új metróalagutak építésére gondolok (jó lesz, ha ezt a 4-est befejezzük), hanem a jelenlegi szolgáltatások igényesebbé tételével. Több embert lehetne rávenni arra, hogy az autó helyett metróval menjen, ha nem koszos, 50 éves metrókocsikkal kéne utazgatni. Modern tiszta buszok/metrókocsik stb. üzembehelyezésével, még olyan embereket is rá lehetne venni a tömegközlekedésre, akiknek még 400 forintos áron sem jelent anyagi problémát az üzemanyag kifizetése.

Egy dugódíjjal, így nemcsak a belvárost levegőjét lehetne tisztábbá tenni, hanem a BKV szolgáltatásainak a fejlesztését is finanszírozni lehetne.

Ja, és ha már friss levegő: naponta több százezer Budapesten kívül élő utazik be a városba, jelentős részük kocsival, így terhelve tovább a város már így is kellőképpen túlzsúfolt utait. Sok környezetvédő hajtogatja, hogy ő számukat lehetne valamelyest lecsökkenteni a p+r parkolóhelyek megépítésével. Csakhogy az emberek többsége - véleményem szerint - csak akkor rakná le szívesen az autóját a város szélén, ha biztosított lenne, hogy gyorsabban, igényes tömegközlekedéssel tudnának munkahelyre és máshova eljutni. Ergo, az elővárosi közösségi közlekedés javítása is éppoly fontos helyett kell, hogy elfoglaljon a BKV vállalatstratégiájában.

Hiszen, a BKV-nek nem okvetlenül kell nyereséget termelnie, fő feladata egy élhetőbb Budapest létrehozása. (Ez lehetne reklámszöveg.:))

Hiszen, legyünk őszinték, az elmúlt pár év korrupciós botrányainak eredményeként sok embernek vannak igencsak negatív érzései a közlekedési vállalattal szemben.

Jó fejlesztésekkel, emberbarátibb közlekedéspolitikával ez a tendencia talán megfordítható, is ki tudja, lehet ez kell ahhoz, hogy az emberek ne blicceljenek oly előszerettel.:)

A BKV terméke az a szolgáltatás, melynek során a vállalat fővárosiak számára tömegközlekedést biztosít.
A vállalat értékláncában a fogyasztó felé kellene - értékalkotó módon - összekapcsolni a vállalati működés elemeit. Véleményem szerint ez az értékalkotás nem jön létre tökéletesen. Egyes elemeiben jóindulattal megtalálhatók az értékek (pl. a város teljes lefedése járatokkal, szakképzett munkaerő), vagy legalább az erre való törekvés, de összességében a BKV nem tudja sikeresen megoldani a feladatot. Észre lehet venni újítási szándékokat (külföldi járművek a járműállomány megújítására, menetjegy-ellenőrzések fokozása, nagy volumenű beruházás a 4-es metró kapcsán, sokféle menetjegy alkalmazása stb.), de ezekbe gyakran csúszik technikai hiba, időzavar, finanszírozási probléma. Végül is nem jelenik meg egységes stratégia.

Véleményem szerint az értéklánc javításában elkerülhetetlen elem a technikai, ill. technológiai fejlesztés. Elengedhetetlen, hogy egy európai nagyvárosban sok évtizedes környezetszennyező és korszerűtlen járművek/szerelvények működjenek, ha ezen lehetne változtatni, talán az emberek is jobban elfogadnák a magasabb árakat - a magasabb szolgáltatás ellenében.

Egyértelműen a BKV terméke a személyszállítás.
Budapesten megkönnyíti a közlekedést, főleg azok számára, akik nem tudnak autóval utazni, és gondoljunk bele, hogy így is a fővárosban milyen nehéz a közlekedés a reggel 8 körüli és délutáni órákban.
Az nyilvánvaló dolog, hogy a BKV-ra szükség van. Nem termel profitot, ezért is van állami tulajdonban. De úgy gondolom, hogy a vezetésben is problémák vannak. Én nem vagyok budapesti lakos, de amikor meghallom a tévében, hogy milyen botrányok voltak, és hogy milyen végkielégítés kaptak, vagy akartak kapni a vezetők, elborzaszt.Szerintem ilyenkor mindenki fejében az van, hogy arra a pár villamos megállóra minek vegyen jegyet. Mert úgyse azokhoz jut el a pénz, akik tényleg megérdemelnék. Szerintem nagyon fontos lenne a BKV szempontjából, hogy az emberek kezdjenek el bízni benne. Higgyék el, hogy a pénzükért tényleg megkapják azt a szolgáltatást, amire annyit kifizettek.
A menetrendet tartani kéne, mert néha bosszantó, ha az embernek 10-15 percet kell ácsorognia a megállóban, persze ezt azért nehéz kivitelezni a forgalom miatt.
A buszok,trolik, villamosok, metrók tisztaságára is figyelni kéne.
Az embereknek nagyon fontos, egy alapvető szükségletük a biztonság. Ezt is figyelembe kéne venni.(Az embereket megrémiszti, amikor a híradóban azt hallják, hogy egy idős néni esett ki egy mozgó buszból.)
Marketing szempontjából szerintem is jó ötlet a minél több reklám, plakát, poszter a járműveken.
Összefoglalva: biztonság, reklám, bizalom, környezetbarát járművek, pontosság.

Szép estét kívánok,

Meggyőződésem, hogy a BKV a jelenlegi állapotában hosszú távon nem tartható fenn. A termékként a személyszállítást, a Budapesti közösségi tömegközlekedést megvalósító cég versenytársak nélküli a piacon, egynéhány alvállalkozója van csak (pl. VT-Transmann), amelyek azonban nem jelentősek a vállalaton belül.

A botrányok pedig véleményem szerint túlzottan átölelik a közlekedési vállalat profilját. Nehéz anyagi körülmények között van a vállalat, ugyanakkor az értékláncot számtalan ponton kellene javítani. Rögtön a felvetésemből adódik a pénzügyi helyzet. Ahogy látom, a BKV a büntetésekből tud többek között pénzt előteremteni. A koncepcióról azt gondolom, hogy helyes, ha nem is egyedülállónak kellene lennie. A sikerességet mutatja, hogy a módszerünket (pl. metróban az ellenőrzés módszere) a Wiener Linien, bécsi közlekedési vállalat is átvette kb. 2 hónapja.

A termelésről, logisztikáról és szolgáltatásról siralmas a véleményem:

- A Jászai Mari téren páros lábbal tessenek leugorni a troliról, mert úgy nem ráz a csúnya, decemberi időben, hangzott néhány éve el (azon a vonalon jártak ilyen trolik /ma már csak mutatóban/, ahol idős nénik hadai ingáznak a Lehel Csarnok és otthonaik között a többkilós csomagjaikkal, bevásárlóapparátusaikkal)

- a metrókocsi időnként kigyullad vagy füstöl, de nemsokára érkeznek az új kocsik (ez egy nagyon sürgős kérdés, mert én személy szerint félelemmel szállok fel a metróra legújabban: nem tudom épségben elérek-e a célállomásomra)

- A ZIU-9 típusú, kb. 40 éves szovjet trolik ma is közlekednek és tisztelettel jelentem, hogy télen-nyáron!! maximum erővel képesek a fűtésre

- és ide kapcsolódik az a szituáció is, amikor reggel fél 8-kor a 2-es villamos nem jár egy szakaszon, mert az Országház előtt rendezvény van, tájékoztató viszont nem kerül az előző nap folyamán a megállóra kihelyezve, holott gondolom, nem aznap hajnali 6-kor dől el, hogy rendezvényt szerveznek egy területre, viszont a tájékoztatás a kialakult helyzetről rövid és információkban hiányos.
Én ezek alapján a BKV logisztikáját nem a legjobb jelzővel minősíteném, bár egyáltalán nem gondolom rossznak. Amikor az előbbi fennakadások nem állnak fenn, akkor viszonylag kényelmesen, nagy pozitívumként csekély követési idővel juthatunk el egyik pontból a másikba tömegközlekedéssel.
Ehhez kapcsolódóan a BKV-nak innovációban is maradéktalanul fejlődnie kellene.
Fogyasztóként én a pénzügyi kérdést részben megoldó, legalábbis pozitívan segítő - legalább részleges - privatizációt nem tartom előnytelennek.
Emellett a logisztikát, a kommunikációt mindenképp hatékonyabbá kellene tenni.

Remélem, hogy a BKV hamarosan csak pozitívumairól lesz ismert és nem az állandó vezetőváltogatásokról vagy a kigyulladó metrószerelvényekről.

Ezzel kívánok most mindenkiek jó éjszakát!

A mai nap személyes tapasztalatai után én az értéklánc módosítását kicsit máshol kezdeném el, mint azt a legtöbben írták, mégpedig a HR területén. Gondolom a kommentem minden olvasója tisztában van azzal, hogy BKV-ellenőrnek lenni nem a társadalmi szamárlétra legteteje (sőt...), mégis fontosnak tartanám, hogy a munkaerő felvételénél a minimális kritériumok emelkedjenek. Emberi ésszel nem tudom felfogni, hogy várhatja azt bárki az egyszeri utastól, hogy örömmel, udvariassággal fűszerezett tisztelettel mutassa fel a bérletét az ellenőrnek, amikor ennek a tizedét sem kapja vissza. Fontosnak tartom az egyenlő elbánást is, gyakorlatilag sérti a szememet, amikor valaki egyszerűen elsétál jegy nélkül az ellenőrök mellett, azok pedig a bliccelővel mit sem törődve ellenőrzik tovább azokat, akik rendelkeznek jeggyel. Lehet, hogy a téma a saját fixa ideám, de én erre nagyon allergiás vagyok és főleg ezen a téren várok változást.

@andras91: én ennek ellenére úgy gondolom mind politikai, mind praktikus okokból fel kellene készíteni a BKV-t jövőbeni privatizálásra, és egy jogszabályilag jól korlátozott versenyhelyzet megteremtésére a tömegközlekedésben.

Ez egyrészt az értéklánc elejére, a pénzügyi forrásbevonásra tenne egy egyszeri nagyobb összeget, ami lehetőséget adna a vállalatnak/vállalatoknak, hogy ezt a löketet felhasználják, mind az HR (a rossz munkavállalási kilátások a munkáltatóknak kedveznek), mind az innováció területén végrehajtsák a fentebb már leírt fejlesztéseket és piacképesek legyenek.

A BKV egyedülálló személyszállítási tevékenysége elengedhetetlen a fővárosunkban. Bármennyi kritikát is kap a vállalat azt elismerhetjük, hogy nélküle a Budapesti élet sokkal bonyolultabb lenne és mind sokat köszönhetünk neki. A BKV helyzetén nagyon nehéz javítani hiszen a vállalat maga veszteséges, csak az állam pénzéből marad fent, így a nemlétező bevételekből lehetetlen fejlesztéseket végrehajtani vagy azokat is csak újabb állami finanszírozásból. A privatizáció a cég esetében véleményem szerint lehetetlen, hiszen ahhoz hogy nyereségessé váljon rengeteg áremelésre lenne szükség amit a célzott fogyasztóközösség nem tudna megfizetni vagy még tovább nőne a bliccelők száma. Ugyanakkor más téren ami nem kerül pénzbe sürgős változtatásokra lenne szükség. Például érdemes lenne létrehozni bizonyos korlátokat az ellenőrök felvételénél. A kalauzok képe igen csak tarka: vannak olyanok akik rettentő otrombán viselkednek az utasokkal mások pedig szemet hunynak a bliccelések fölött, megint mások pedig könnyen megvesztegethetőek. A helyzet így nem maradhat valami változtatásnak kell lennie.

Én is azon a véleményen vagyok, hogy a BKV nem használja ki megfelelően az amúgy rendelkezésre álló reklámfelületet. Ha jobban belegondolunk, egyedül a metró mozgólépcsőin lefelé haladva és a megállónál a falon láthatunk plakátokat, amik valamit reklámoznak. Úgy gondolom, az adott lehetőségek nagyon kihasználatlanok ezen a téren.

Az blicceléssel kapcsolatban szintén sok probléma merül fel. Valójában szerintem szinte csak a metrón ellenőrzik a jegyeket és bérleteket ( megjegyezném, hogy ott se érdekel senkit, hogy rá van e írva az illető diákigazolványszáma a bérletre vagy sem, és így akár több ember is használhat egy bérletet), a buszokon pedig az ellenőr olyan ritka, hogy nincs is...

A BKV természetesen igen fontos szerepet tölt be a budapesti polgárok, sőt a Budapestre látogató turisták életében is, nélküle megbénulna a főváros. A veszteséges mivolta azonban igen érdekes kérdés, hiszen minden nyugat-európai országban működnek közlekedési vállalatok, melyek nyereséget termelnek és a jegyek, bérletek árai sem magasabbak mint nálunk, sőt néhány országban olcsóbbak.
Felül kellene vizsgálni azonban a működését. Ha ellenőröknek nem olyan embereket vennének fel, akiket már máshova fel sem vesznek és csak azért mennek oda dolgozni, hogy legyen egy bármilyen fizetésük, hanem elhivatott személyeket a kép már változna. Elnézést kérek itt azoktól az ellenőröktől melyek a kivétel kategóriába tartoznak, de sajnos a közvetelen környezetemből merített tapasztalatomból tudom, hogy igazat beszélek.
Felül kellene vizsgálni a járatokat, melyekre van igazán szükség, melyekre nem és milyen sűrűséggel. Nem egyszer utaztam olyan buszon, villamoson melyen csak 5-10 ember utazott, ezeket mag kellene szüntetni. Költséghatékonyságra kellene törekedni.
Ám sajnos az utóbbi évtizedekben csak botrányos végkielégítésekről, példát statuálni nem tudó vezetőkről lehet hallani. Amíg ez nem változik, addig a BKV-nak mindig gondjai lesznek.
A céget lehetne privatizálni is, hiszen mint a hozzászólásom elején mondtam ismertek nyereséges közlekedési vállalatok, ám egy biztos, hogy teljesen át kellene szervezni és megújítani a mi jó öreg BKV-nkat.

A BKV terméke a tömegközlekedés működtetése, és a személyszállítás. Ennek tudatában kell kiszolgálnia utasait, akik elvárják az egyszerűséget, a megfizethetőséget és a hatékony közlekedést.

Személy szerint, az egész átszervezés, és minden procedúra előtt fognék 3 darab, jól szakképzett embert, adnék nekik 300 ezer forintot és egy repjegyet Londonba, hogy menjenek ki, és nézzék meg hogy működik a helyi tömegközlekedési vállalatnál az egész rendszer, honnan vannak bevételek, mi mennyi. Véleményem szerint a 900 ezer forint fizetés+ a 140 ezer forinyi repjegy, illetve a három jegyzetfüzet költsége nem jelent túl nagy problémát a BKV-nek hosszútávon.

Mielőtt barátaink visszajönnek, azért hozzálátnék a munkához, amit azzal kezdenék, hogy a jelenleg magánkézben lévő cégek tulajdonában álló parkolódíj beszedést, illetve a parkolóautomaták üzemeltetését valahogy visszairányítanám a BKK hatáskörébe, mivel talán ez az egyetlen dolog ami profitot tud termelni, mint "ágazat".

Ahogy előttem is említették, én is növelném a hirdetésekből származó bevételt, azáltal hogy a buszokon, villamoson stb. hirdetéseket helyezek el. Véleményem szerint attól, hogy egy buszon rajta van egy Sony felirat, senki nem fogja azt hinni, hogy nem a BKV busza, és el lehet viselni.

Alapvető probléma a nagyon alacsony hatékonyságú autóbuszok alkalmazása is, illetve a tetemes karbantartási költség. Ahelyett hogy milliókból éppen működőképes állapotba hoznának egy járművet, egy-vagy több beruházás során lecserélhetnék a járműpark legöregebb és legbajosabb darabjait hibrid, illetve gázzal hajtott járművekre, ami HOSSZÚ TÁVON megtérülnek a kevesebb javítási költség és a kisebb/olcsóbb fogyasztás miatt.

Ha az állam átvállalja a BKV adóságát, az alabvetően megszabadítja a BKV-t a kamatköltségektől, így a felszabadult forrásokat további hosszú távú beruházások finanszírozására használnám.

Mivel az utasok kb. 20-40% bliccel, kivéve a metrón, bevezetném a jegyellenőrzést a villamosokon, és a trolikon is, illetve duplájára emelném a pótdíjat.

A BKV jegyek áfakulcsa 20% jelenleg, ami tovább drágítja a jegyeket, és csökkenti a forgalmat, így a bevételt. Ez levinném 10-15%-ra, viszont a kiesett jövedelmet konszolidálnám azzal, hogy kisebb támogatást adok a BKV-nak. (akinek így növekednek a jegybevételei, anélkül hogy nőne a kiadása)

Mivel ekkorra visszatértek a Londoni munkatársak, előállnak 72, sőt akár 73 darab további hatékonyságnövelő intézkedéssel, ezzel megspórolva további pármilliárd forint kiadást. Köztük a metrónál az automata jegyellenőrzőkkel és kapukkal.

Ezenfelül bizonyára javasolnák, hogy legyenek tisztábbak a járművek, ami ugyan kissé növeli a kiadást, de hosszútávon Londonhoz hasonlóan egyre több embert von be a tömegközlekedésbe.

Egyértelmű privatizálás oldaná meg gazdaságilag a helyzetet, igaz ez azzal járna, valószínűleg, hogy drágább lenne a közlekedés, valamint csökkenének a kedvezmények, ez meg még több liccelőt von maga után, ami egy véget nem érő körforgásba torkollik. Mégis úgy gondolom, hogy a privatizáció (igaz nem minden esetben támogatom) megoldást jelenthetne valamelyest a dologra.