Szerintem csak előnye van a külföldi tanulásnak. Mindazt a linkelt cikkek is leírják nem csak a nyelvet és mellette a szaknyelvet sajátíthatod el, hanem megismersz egy országot, egy kultúrát, illetve munkavállalásnál is előnnyel jár. Jó lenne, ha kötelező lenne mindenki számára, így mindenki másképp nézne a világra, mikor visszajön Magyarországra, bár ezt nehéz lenne kivitelezni és sok pénzbe is kerül.

Én természetesen szívesen kimennék, de előbb meg kell szerezni a megfelelő szakmai nyelvtudást és úgy tudom tanulásban is élenjárónak kell lenni hozzá.

Egyetértek az előttem szólóval abban, hogy rengeteg előnnyel jár az, ha tanulónak lehetősége van tanulmányait külföldön (is) folytatni: nyelvtudását fejlesztheti, megismerkedhet más kultúrákkal, kapcsolatokat építhet, szélesítheti a látókörét, és ami szerintem fontos, de kevésszer említik, hogy nagyon sok területen az anyaország javára válhat. Itt arra gondolok, hogy hazatérve a külföldön tapasztaltakra építve, ott szembesült hibákból tanulva, vagy látott addig ismeretlen példákat alapul véve olyan irányba mozdíthatja a magyar törekvéseket, amelyek mindezek hiányában sosem történnének meg.
Hátránya, hogy sokan nem engedhetik meg maguknak, hogy külföldön tanuljanak. Úgy gondolom, hogy a fent említett érvek is alátámasztják azt, hogy ez manapság milyen fontos és mennyire támogatandó. Egy másik negatívum, hogy a külföldön tanuló diákok az új, sokszor kedvezőbb lehetőségek miatt gyakran kint maradnak, és értékes tudásukat idegen országban kamatoztatják.
Én mindenképp szeretnék külföldön is tanulni, ezért igyekszem az ehhez szükséges nyelvtudás minél hamarabb elsajátítani.

Véleményem szerint a külföldön tanulás jó dolog, de a kérdés nem ilyen egyszerű. Először is különbséget kell tennünk a rövidtávú (pl. külföldi ösztöndíjak) és a tényleges külföldi tanulás között.

Teljesen pozitív dolognak tartom, hogy valaki kimegy fél évre, egy évre egy külföldi egyetemre tanulni, ahonnan tapasztalatokkal visszatérve folytatja itthoni tevékenységét.

Azonban fontos megjegyezni, hogy aki külföldön végzi felsőfokú tanulmányait (az elejétől a végéig) az jellemzően nem tér vissza Magyarországra - ez a brain drain. Bár az állam nem fektet a külföldön tanulók oktatásába, de mégis veszít, hiszen külföldre általában a jobb teljesítményt nyújtóak jutnak ki, akik ott kezdik karrierjüket, ott fizetnek adót, stb.

Alapvetően egyetértek az előttem szólókkal, sok mindenre kitértek. Személyiségi fejlődés, új kultúrák és gondolkodásmódok megismerése, gyakorlatszerzés, előnnyel indulni a későbbiekben a munka világában - ennek ellenére talán a legfontosabb a mai globalizálódó világunkban, hogy valóban használni tudja majd azt a nyelvet az illető, amit tanult, és nem csak nyelvvizsgája lesz.
Ellene még talán az szólhat, hogy nem minden személyiségű diáknak való a külföldön tanulás. Ha valaki nem elég önálló, nincsen önbizalma és nem barátkozós típus, valószínűleg negatív tapasztalatokkal térne haza, sok esetben idő előtt. Bár ez nem kizáró ok, hiszen sokan épp külföldi utakon tanulják meg az önállóságot és szereznek önbizalmat - nem utolsó sorban pedig olyan barátokat, akikhez később visszamehetnek, megszállhatnak náluk, vagy épp fordítva, talán épp a fogadó fél fog később hazánkba jönni.
Én is tervezek külföldön tanulni és tapasztalatokat gyűjteni, bár az egész életemet nem tudnám leélni egy olyan környezetben, ahol nem beszélik az anyanyelvem.

Mint egyetemista, úgy gondolom, a külföldön tanulás egy óriási lehetőség és amennyiben lehetőségem nyílt volna rá, szívesen folytattam volna teljes felsőoktatási tanulmányaimat külföldön. Ennek megfelelően a féléves-egyéves ösztöndíjas programokat is nagyon hasznosnak tartom, nyelvi, kultúrális és műveltségi szempontokból, amit már a többiek részleteztek.
Ha az ország szempontjából vizsgálom a helyzetet, a dolgok fekvése változik, osztom Viking91 véleményét. A rövidtávú ösztöndíjas külföldi félév hamar megtérül, hiszen a hallgató megnövekedett tudással, tapasztalattal tér haza, munkája értékesebb lesz, amiből mindenki profitál. Szintén pozitív, ha valaki a külföldön végzett hosszabb tanulmányai után hazatér, azonban erre kevés a példa, így úgy vélem, állami szinten nem is támogatandó a külföldi egyetemeken való teljes képzés.

Annyiban egyetértek az előttem szólókkal, hogy a külföldi tanulás leginkább csak pozitívan hat a kiutazó hallgatóra, hiszen -mint azt fentebb is említették- a használható nyelvtudás mellett értékes tapasztalatokkal gazdagodik az ember. Felmerült az előző kommentekben, hogy ezt a lehetőséget mindenki számára biztosítani/ kötelezni kellene, azonban az kérdéses számomra, hogy ezt ki támogatná. Hiszen az önköltséges utazást a magyar lakosság elenyésző százaléka tudná csak állni, ebben az esetben viszont ez az elképzelés kivitelezhetetlen. A külföldi tanulás/szakmai gyakorlat szerzése pedig nem jelenti azt, hogy az ott megszerzett tudást a hallgatók majd itthon kamatoztatják (sőt, pont ellenkező hatást vált ki), ezért az államtól/ hazai szervezetektől sem várhatjuk el, hogy azért támogassák a magyar diákokat, hogy más országban dolgozzanak/telepedjenek le, és ott adózzanak (ez a -már említett- brain drain).
Más a helyzet külföldi szponzorálás esetén (pl. Erasmus), hiszen az Európai Unió számára éppolyan hasznos a hatékony és szakképzett munkaerő, mint a hallgatók számára a versenyképes diploma és a jó álláslehetőségek. Azonban az Erasmusnak is megvan az a hátránya - éppen a fentebbi okból kifolyólag-, hogy zömében kizárólag EU-s országokban tanulhatnak a hallgatók. Ezért itt szeretném megjegyezni, hogy ennek a kecsegtető ajánlatnak is megvannak a maga korlátai (például az EU által nyújtott támogatással sem biztos, hogy mindenki finanszírozni tudna egy ilyen utat, illetve nem oda, ahová ténylegesen menni szeretne).
Ha viszont az embernek megvan a lehetősége a kiutazásra, azt gondolom semmiképpen se hagyja ki, hiszen rendkívül hasznosnak tartom az idegen országok egyetemein való tanulást/ külföldi cégeknél végzett szakmai gyakorlatot, mert egyszerre több kultúrát, oktatási rendszert/módszert ismer meg az ember, fejlődik a személyisége és versenyképesebbé válik a munkaerőpiacon (például külföldi cég itthoni leányvállalatánál helyezkedhet el). Emellett rengeteg emberrel kapcsolatba kerül, barátokat szerez, kapcsolati tőkét épít ki és megalapozza a jövőjét. A következő években ezért én is élni szeretnék ezzel a lehetőséggel, hogy szélesíthessem látókörömet és -természetesen- fejleszthessem nyelvtudásomat idegen anyanyelvi környezetben.

Kulcsfontosságú lenne, hogy az emberek, legfőképp a diákok úgy kerüljenek ki a "nagybetűs életbe", hogy ismerik a világot. Döntéseink során általában nem elég, ha a mikrokörnyezetünket vizsgáljuk. Véleményem szerint számos rossz döntés - az élet szinte bármely területén - magyarázható az ismeretek hiányával, a környezetről alkotott szűk képpel. A helyes döntésekhez perspektíva kell; mindig célszerű mérlegelni, hogy hogyan hatunk a világra, és hogy ránk hogyan hat a környezetünk.

A világ megismeréséhez pedig több út van. Néhányan képesek egy számukra vonzó, ám idegen terület, nyelv, kultúra szakértőivé válni anélkül, hogy személyesen megtapasztalnák azt: pusztán elhivatottságból vagy épp mély akaratból. Ők a kisebbség, hiszen az idegen kultúra, társadalom, értékrend hiányában, közvetítők (könyvek, mozgókép, internet) útján, az adott kultúrából adódó impressziók szűkében teszik, amit tesznek.

Az igazi "elsöprő érv" a tapasztalat. Sokkal megragadóbb, impressziódúsabb személyesen megtapasztalni egy más kultúrát, mint hallani róla innen-onnan. Az egyén világmegismerésén hatalmasat képes lendíteni egy-egy ilyen merítés egy más kultúrából, ahol a mindennapi lét szinte minden eleme merőben más, mint az otthoni környezetben. Az új információk tömege képes lelkesedést generálni, ami további új ismeretek megszerzésére sarkall (pl. idegennyelv-ismeret).

A más kultúra másféle világnézetet is ad: lehetőséget arra, hogy hazánkat külső megfigyelőként szemléljük. Ráadásul a szélesebb látókörből fakadóan képességeink is fejlődhetnek - pl. a megtapasztalt számos szituáció, interakció által.

Ráadásul ha világlátásunk közben aktívan tanulunk is, az külön jó, hisz nincs elvesztegetett idő az idegenben töltött hónapok alatt, és köszönhetően a bolognai rendszernek, az ott megtanultak szerves részét képezhetik itthon elkezdett tanulmányainknak.

Az egyre szélesebb perspektíva megszerzése után viszont célszerű (ha nem kötelesség) az ismereteinket itthon hasznosítani (de ez már egy más, igen messzire vezető téma).

Véleményem szerint csak előny származik a külföldön folytatott tanulmányokból. A külföldön tanuló diáknak lehetősége nyílik szakmai környezetben a szakmai nyelvet elsajátítania. Emellett értékes kapcsolatokra tesz szert, megismeri más népek kultúráját, nyitottabbá válik a világ felé. Fejlődik a problémamegoldó készsége, önállóbb lesz. A legjobb gyakorlatokat (best practices) ellesheti, és hazatérte után itthon alkalmazhatja. Ilyen tapasztalatokkal felvértezve előnyökkel indul a munkaerőpiacon.

Előnyként említeném még, hogy hazáját képviselheti, és terjesztheti a magyar kultúrát.

A hátránya, ha egy diák külföldön marad, akkor ott fizet adót, és a tudását nem itthon kamatoztatja.

Én szeretnék a jövőben a külföldi tanulmányok lehetőségével élni, egyrészt a nyelvtudásom fejlesztése érdekében, másrészt egy szélesebb látókör kialakítása miatt.

Én is csatlakozok az előttem szólókhoz. Szeretném kiemelni a külföldi tanulmányok hasznosságát. Ezzel kapcsolatban már-már nehéz olyan információt mondani, ami nem hangzott el.
Én még azt a pozitívumot emelném ki a magyar oktatási rendszerben (bár ez annak függvényében, hogy ki hol tanult, változhat), hogy relatíve jó lehetőségek vannak a nyelvtanulásra. Ezek nagyban megalapozhatják a későbbi külföldi tanulmányokat.
Gondolok itt most például az egyetemünk bő nyelvkínálatára, de én úgy látom, hogy az általános iskolákban és a gimnáziumokban is egyre jobb feltételek mellett lehet idegen nyelvet tanulni (például, aki tehetséges, és szeretne vele foglalkozni, az a Debreceni Kossuth Gimnáziumban 7.-ben, és 9.-ben is vehet fel 1-1 idegennyelvet az általános iskolában tanult nyelv mellé).
Mégis, mint az már elhangzott, sok magyar diák még az Erasmus program keretein belül sem biztos, hogy tudná finanszírozni külföldi szakmai gyakorlatát/tanulmányait. Számukra vannak még lehetőségek hazai keretek között? Volt itt már szó a világban nyitott szemmel járásra. Szerintem számukra is megadatik a lehetőség, hogy (természetesen keretek között, de) fejlesszék magukat. A rengeteg nyelvi klub, a különböző diákszervezetek, a sok külföldi diák az egyetemről...rajtuk keresztül még mindig van lehetőség kapcsolatépítésre/barátszerzésre/pusztán nyelvgyakorlásra.
Félreértés ne essék, természetesen ez nem veheti fel a versenyt a külföldi szakmai gyakorlattal, csak felvetettem, milyen mozgásterük van a kijutni nem képes diákoknak.
Egyébként természetesen én is szeretnék élni a lehetőséggel, ezért igyekszem a szükséges nyelvi hátteret elsajátítani amint lehet. Mindenesetre úgy gondolom, hogy aki foglalkozik a nyelvtudás fejlesztésével, tanulmányaival, és anyagi lehetőségei is megengedik, ha akar, kijuthat külföldre.

Nem ismételném az előttem szólók véleményét, ugyanakkor sarkalatos pontnak érzem az út veszélyeit is megvilágítani.
Például sok mende-monda kering arról, hogy az Erasmusos diákok kétes értékű szakmai hozzáadott értéket kapnak a fogadó egyetemtől és az egész csupán a buliról szól, meg arról, hogy minél többel növeljék a facebook ismeretségi körüket. Ez nyilvánvalóan káros egy aggregált értelemben, hiszen így nem a szakmailag motivált emberek, hanem a "jófej" emberek mennek ki/kapják meg az ösztöndíjat és - valljuk be - vesztegetik el. Nyilván van a kapcsolati tőkének is figyelembe veendő értéke, de ha egy diák azért megy ki, hogy bulizzon és bulizik is, akkor azokkal fog találkozni, akik szintén buliznak, tehát hasonló attitűddel rendelkeznek. Így feltételezhető, hogy a megszerzett kapcsolati tőke már nem is annyira értékes, mint amilyennek látszik. Tehát úgy vélem, hogy nagyon könnyen és nagyon sok diáknak osztanak olyan ösztöndíjat, amikkel megfelelő kezelés során sokkal tehetségesebb diákokat, sokkal komolyabb projektekben lehetne támogatni. Úgy vélem a gyöngyöt a disznók elé elv nem igazán megfelelő hozzáállás e téren.

Továbbá a külföldre utazásnak lehetséges olyan hátránya olyan személy esetében, aki nem annyira társasági vagy nem képes megfelelő társasági kapcsolatokat kialakítani, hogy az otthoni baráti körétől és családjától távol érezve magát, még jobban izolálódik, így a személyisége akár permanensen sérülhet, hiszen a teljes kirekesztettséget érzi. Ez persze nyilván spekuláció és nagyon kevés az esélye ilyennek, de akár ilyen irányba is elmehet a dolog.

Természetesen a külföldön való tanulásnak akár rövid, akár hosszútávon elég sok előnye van és én is ilyen irányú terveket szövögetek, illetve erre buzdítanék másokat is.

Én a külföldön való tanulással kapcsolatban egy adott nyelv tökéletesítését tartom kiemelkedően fontosnak.
Úgy vélem, bizonyos esetekben egy felsőfokú nyelvvizsga sem takar mély nyelvi ismereteket, és
a külföldi tanulmányok biztosítanak lehetőséget arra, hogy megtanuljuk azt, amit sehol máshol nem lehet.

Viszont a külföldi tanulás az én véleményem szerint is csak akkor indokolt, ha valaki tényleg szakmai ismeretek elsajátítása céljából megy külföldre.

Emellett úgy gondolom, hogy a külföldön tanulás megvalósításának helyes módja a következő: elkezdeni az egyetemi tanulmányokat Magyarországon, majd bizonyos szakmai ismeretek elsajátítása után külföldre menni,és ott fejleszteni az addig tanultakat.

Szintén egyet értek az előttem blogolókkal, szerintem a mi korosztályunk nagy része, ha tehetné szívesen folytatná tanulmányait külföldön.Ennek több oka is van, egyrészt a mai világban, ha meg akarjuk állni a helyünket nyelveket beszélni kell, lassan az angol meg a német nyelvtudás nem lesz elég, hogy "biztonságban" érezzük magunkat, hogy egy újabb nyelv birtokába kerüljünk a legegyszerűbb és leghatékonyabb módja, ha az adott országban töltünk el egy bizonyos időt. Ezenkívül a mi generációnkban szerintem bennünk van a "menhetnék", hogy szabadulni kívánunk ebből az országból és valahol máshol kezdenénk egy új életet. Ezt a gondolatot valószínűleg a válság is okozta, hisz sokan úgy érzik, hogy lehet máshol jobb, biztos ott is vannak problémák,de azért mégis ott jobb. További érvek szólnak a külföldre utazás mellett, hogy észrevétlenül tanuljuk meg az adott nyelvet, szinte ránk ragad a tudás, az pedig, hogy életre szóló barátságok alakulhatnak ki különböző kultúrák között, illetve saját látószögünket tágíthatjuk az hab a tortán. Természetesen arra is nagy figyelmet kell szentelni,hogy milyen helyre utaznánk, illetve milyen egyetemre mennénk. Nagyon jó dolognak tartom, hogy az egyetemi életünk során ilyen tapasztalatokra tehetünk szert én mindenképpen élni fogok a lehetőséggel, sőt ha lehetséges akkor külföldön is folytatnám a tanulmányaimat. A mesterképzést mindenképpen. Elfogult vagyok a külföldi országokkal szemben, úgyhogy én a kiutazásnak és ott tanulásnak csak a jó oldalát látom.

Véleményem szerint alig van ennél aktuálisabb kérdés most, a mi köreinkben. Nagyon sokan - valószínűleg a diákok abszolút többsége - külföldi tanulmányokban gondolkodik, ami önmagában nagyon jó, de a baj az, hogy kint is szeretnének maradni. Ez persze az ország számára jelent gondot, hiszen nagyon súlyos KATASZTRÓFA jöhet létre, ha az értelmiség elhagyja a hazáját. (Az állami vezetésnek kell, hogy legyen egy sürgős megoldása erre.) A külföldi tanulmányok mellett szól az, hogy a diákoknak kinyílik a látóköre, új kultúrát, s nem utolsó sorban új embereket, barátokat ismerhetnek meg. A tanulás/szakmai gyakorlat mellett tovább mélyíthetik nyelvi ismeretüket és egy teljesen idegen közegben önálló életvitelt kell kialakítaniuk. Összességében biztos vagyok benne, hogy egy életre szóló élmény és tapasztalat lehet egy külföldi ösztöndíj. Az igazán sikeres ösztöndíj a tudományos munkát is elősegíti, folytatható új kapcsolatok jöhetnek létre. Hátrányokat sokkal nehezebb megnevezni egy külföldi tanulás-, illetve álláslehetőséggel kapcsolatban, talán a hazai környezetből való kiszakadás vagy hosszabb távollét, a rokonok és barátok hiánya megnehezítheti az ottani életet, de szerintem ez csak a kezdeti időszakban nehézség. Valamint a magyar tanulmányok megszakítása esetleg évvesztéssel járhat, aminek később anyagi konzekvenciái lehetnek. Az ösztöndíj csak részben fedezi a külföldi tanulmányok és mindennapi élet költségeit, így anyagi kérdésekkel is számolni kell egy ilyen döntés előtt. Összefoglalva, sokkal több előnyét látom a külföldön folytatott egyetemi tanulmányoknak, mint hátrányát, én is érdeklődöm egy hasonló lehetőség iránt (Erasmus). Egy külföldön töltött félév olyan nagy hatással lehet a diákra, hogy sokan döntenek úgy, hogy amint lehet, külföldön próbálnak szerencsét.

Véleményem szerint a külföldön való tanulással nagyon nagy előnyre tehetünk szert.Először is ha huzamosabb ideig tartózkodik valaki külföldön,akkor az biztos,hogy az adott ország nyelvét tökéletes szinten elsajátítja,amelyre itthon akármilyen jó oktatásban is részesül nem számíthat.Másrészt ha valaki talpraesett akkor a külföldi tanulmányai során olyan (nemzetközi) kapcsolatokra tehet szert,amelyek segíthetik majd őt a későbbiekben is akár.Továbbá egy remek tapasztalatszerzési lehetőség,valamint az illető kipróbálhatja magát,hogy vajon mennyire képes alkalmazkodni,mennyire találja fel magát,valamint önállóságra nevel.Tulajdonképpen mondhatjuk,hogy ez egy jó lehetőség önmagunk megismerésére is.
Ugyanakkor ha valaki nem képes egyedül boldogulni,akkor számára nem biztos,hogy a külföldön való tanulás jó döntés lenne.Hiszen annyira megkeseríteni életének azon szakaszát,hogy nem lenne képes élni az akkor és ott adódott lehetőségekkel,és lehet ha itthon maradt volna többre is vihetné akár.Sőt az is megtörténhet,hogy a külföldi ország kedvezőbb ajánlatokkal elcsábítja és a tehetségéből nem a saját országa részesül.Én úgy látom,hogy ahhoz,hogy valaki sikerre vigye azt,hogy ő külföldön tanult,ahhoz nagyon fontos az illető személyisége.

@Binki: Én ,személy szerint,tervezem,hogy külföldön fogom majd a tanulmányaimat folytatni,hiszen nagyon nagy lehetőségeket látok benne.

Az előttem szólók alaposan kiveséztek a témát, csupán annyit fűznék még hozzá, hogy a külföldön tanulás nem feltétlenül hasznos az országspecifikus szakmákban.

Példának a jogászt hoznám fel, ha a tanuló később Magyarországon szeretne elhelyezkedni, a magyar jogot kell megtanulnia, melyet csak itt tehet meg.
Ebben az esetben talán szerencsésebb, ha a világ megismerése és nyelvtanulás céljából külföldön nyári munkát vállal.

Sziasztok,
Véleményem szerint az előnyöket és hátrányokat mérlegelve mindenképp előnyös a külföldi egyetemi tanulmányok folytatása:
- jól mutat az önéletrajzban, bármilyen triviálisan is hangzik,
- egy másik ország látásmódját is megismerhetjük azokról a kérdésekről, amelyeket itthon már elemeztünk tanulmányaink keretében
- jó nyelvtanulási, nyelvgyakorlási lehetőséget teremt,
-kapcsolatok építése szempontjából rendkívül előnyös,
- felkészíti a kollégiumban, önálló háztartásban addig még nem élő hallgatókat az önálló egzisztencia és mindennapok megteremtésére szülői segítség nélkül,
-egy új kultúra (és annak tipikus szokásainak) megismerése a későbbi életünk során hasznos lehet ("ahány nyelv annyi ember", "ahány kultúra annyi szokás")
Negatívumként a járulékos költségeket (külföldi élet magasabb költségei a magyarnál) említem meg, bár ezeket ösztöndíjak segítségével át lehet hidalni.
Én mindenképpen tervezek külföldi tanulmányok folytatását a későbbiekben, annak időpontját egyelőre még nem tudom.

Halihó!

Külföldi tanulmányok mellett szólhat az ismeretek bővítése, a nyelv gyakorlása, persze lehet kevésbé költségesebb

folyóiratokat venni, internetezni(!) vagy külföldi adót nézni. (Helyettesítő termékek). Nem ilyen az új ismerősök szerzése,

illetve a valóban önálló, ismeretlen környezetben való helytállás is fejlesztheti az embert.
Külföldi tanulmányok ellen szólhat, ha tartósan megy ki a diák, a család, a barátok, az ismerősök hiánya, de a honvágy is.

Ha nem tartósan megy ki akkor az ingázás és költségei. Akiknél ez előfordulhat azoknál az elveszettség. Az ösztöndíj

megszerzésének nehézségei, a külföldi élet költségei.
Feltekintve pedig, azt hiszem, hogy kimennék tanulni.

@utálom a brokkolit: és nem értem miért van így tagolva.

Ma, amikor egy állam azon töpreng, miként lehetséges az ország versenyképességén
javítani, érdemes meggondolnia hogy milyen erővonalak mentén tud ringbe szállni.
Egyrészt meg kell találnia a kitörési pontokat (mely alatt az adott országra jellemző potenciális előnyök kiaknázását
értem),másrészt tisztában kell lennie azokkal a nemzetközi folyamatokkal, melyek a lehetőségeinek keretet szabnak.
Napjaink legfőbb ilyen kerete talán a globalizáció.
Míg az országok gazdasági és infrastrukturális integrációja, a transznacionális társaságok befektetései,
a szabad piac működése,a gyors információáramlás stb, révén biztosítottnak látszik, addig sarkalatos pont,a kultúrális integráció.
Tapasztalatom szerint, a nemzeti öntudat mint olyan, gyakorlatilag minden ország jellemzője,
azonban,főleg Nyugaton, az európaiság, az európai identitás sokkal inkább tetten érhető, szemben Magyarországgal,
ahol ez egyenlőre a nagyobb egyetemvárosok vonása.

Részben reflektálva az Állam szerepe 1. felvetésére is, éppen a fentiek miatt a három legfontosabb állami területnek:
Az egészségügy, az infrastruktúrafejlesztés, és a munkaerő biztosítását tartom.
Azon túl hogy a magas szintű oktatási rendszer magában hordozza az innováció lehetőségét is, az európai identitás kialakításának,
a munkaerő (államilag finanszírozott) képzése, egyik bástyája lehet.
Ennek nagyon fontos elemeként pedig a külföldi részképzés feltételeinek biztosítása.
A diák számára vonzó lehetőség, a multikulturális, szemléletmódbeli, nyelvi, módszertani különbségek/hasonlóságok
megtapasztalása, amelyet később a munkaerőpiacon (immár talán európaibb gondolkodással) sikerrel kamatoztathat.

Az oktatás szempontjából az állam fenntartása nyilvánvalóbbnak tűnik, mégpedig hogy az állami költségviselés,
mint befektetés, nem térül meg (pl. a diplomás külföldön dolgozik, oda adózik, stb.).
Azonban, ez egy színvonalas oktatási rendszerben oda-vissza igaz lehet, (ha adottak a szükséges gazdasági, infrastrukturális feltételek)
nem beszélve arról, hogy a nálunk tanuló külföldi diákok, mennyit "tesznek" az államkasszába csupán ittlétük, ill. tandíjaik által.
Oktatásunk beillesztését az európai vérkeringésbe tehát létfontosságúnak tartom, melynek finanszírozása az állam érdeke és feladata.

Gondolkodik-e abban, hogy külföldön folytat tanulmányokat? Igen

Véleményem szerint a külföldön folytatott tanulmányoknak csak pozitív oldala van. Új embereket megismerni, nyelveket gyakorolni, és teljesen idegen környezetben megtalálni a saját helyünket igazán hasznos dolog. Úgy gondolom, a kapcsolatok kiépítése az egyik legfontosabb mozzanat a karrierépítésben. A külföldön töltött idő erre remek lehetőséget nyújt, különösen abban az esetben, ha az illető ott kíván elhelyezkedni. Ráadásul a globalizált világunkban, bármely pillanatban szükség lehet az idegennyelv-tudásunkra, amit kinn fejleszthetünk, tökéletesíthetünk. Szóval ez sem egy elhanyagolható dolog.
Én is szeretnék külföldön, egy teljesen más oktatási rendszerben tanulni, az magamnak is jó összehasonlítási lehetőség lenne, mi az ami itthon már jó szintnek számít, külföldön viszont csak alig megfelelő, vagy rossz.

Véleményem és ismerőseim elmondása alapján, akik már részt vettek hasonló külföldi ösztöndíj programon, a külföldön folytatott egyetemi tanulmánynak vannak előnyei és hátrányai is. Ezek arányát nagyban befolyásolja az is, hogy melyik országról van szó. A különbségek leginkább az oktatás színvonalában, valamint abban mutatkoznak meg, hogy mennyire drága az élet a különböző országokban. Az általam ismert ösztöndíj programok pénzbeli támogatása a havi albérlet/kollégium díj értékében kimerülnek. Ahhoz tehát, hogy valaki külföldön tudjon tanulni, jelentős önerőre is szükség van a finanszírozás terén. Mindenképpen előnyös a későbbi itthoni vagy külföldi elhelyezkedést illetően, hiszen a cégek értékelik a külföldön szerzett tapasztalatot, nem utolsó sorban a nyelvtudás terén is, amely mára egyik legfontosabb elvárás a munkaadók részéről. Egy külföldön eltöltött félév valóban sokkal többet tud nyújtani nyelvtanulás szempontjából, mint például egy itthon elvégzett nyelvtanfolyam. A nemzetközi kapcsolati tőke is bővíthető, amelyeknek később még hasznát vehetjük. Negatívumként említhetjük az ösztöndíjprogramok által elvárt tömérdek kötelezettséget. Sok helyen, ha nem teljesítünk egy bizonyos átlag felett vagy nem csináljuk meg egy időben itthon és kint is az előírt kreditmennyiséget és még számos hasonló előírást nem teljesítünk akár önhibánkon kívül, akkor akár az ösztöndíj visszafizetésére kötelezhetnek minket, vagy egyéb szankciókra számíthatunk. Ilyen szempontból véleményem szerint nagy nyomás nehezedik a hallgatókra, azonban összegezve a tapasztalatokat, a lehetőséget - hogy külföldi egyetemen tölthetünk egy vagy több félévet – mindenkinek ki kellene használnia, hiszen a későbbiekben kifizetődik.

Véleményem szerint érdemes kihasználni a külföldi ösztöndíjprogramok nyújtotta lehetőségeket. Mint az előttem szólok is említik, ez egy kiváló alkalom nyelvtanulásra, ismeretségszerzésre, élettapasztalatok begyűjtésére, látáskörünk szélesítésére. Kifejezetten imponáló életrajzban, hogy valaki fél vagy akár egy évet egy németországi, vagy éppen amerikai egyetemen töltött el, hiszen ez bizonyíték arra, hogy az illető talpraesett, ambíciózus és rendelkezik külföldi tapasztalatokkal, egyfajta szélesebb látókörrel. Egyik előttem szóló említette a hátrányok között, hogy szigorú előírások vannak támasztva a jelentkezőkkel szemben. Szerintem ezek az előírások kifejezetten fontosak, mert ösztönzik az embert valamilyen eredmény elérésére és olyanokat támogatnak akik azt valóban meg is érdemlik. Én inkább olyan hátrányokat említenék mint az idegen, főként a szerencsétől függő új közeg, embertől függően a honvágy, a barátoktól/családtól való távollét, a költséges külföldi megélhetés (vannak országok, ahová sajnos egyáltalán nem elég az ösztöndíjnak szánt összeg).
Mint azt már sokan leírták, az államnak érdeke, hogy a felnövekvő generáció minél többet tapasztaljon különböző külföldi utak során, és a megszerzett tudást itthon kamatoztassa. Aktuális téma, hogy mi legyen azokkal akiket állami pénzből kitaníttatnak, majd soha többé nem látnak, mert kimennek külföldre. Sajnálatos tény, hogy a magyar munkaerőpiac nincs és nem is lehet versenyben a nyugati országokkal, ugyanakkor úgy érzem, meg kell adni a lehetőséget mindenkinek, hogy maga döntsön és ne korlátozzák utólag meghozott, gyors és átgondolatlan intézkedésekkel. Az ilyen kiszámíthatatlan jövőkép miatt érzem úgy, hogy fontos a mai fiataloknak több lábon állni, világot látni és nyelveket tanulni. Ha a későbbiekben módom lesz rá, feltétlenül szeretnék külföldön tanulni, szakmai gyakorlatot folytatni, vagy éppen elhelyezkedni.

Ezt alapvetően két részre kell osztani szerintem.
1.Aki ténylegesen tanulni megy.
2.Csak szórakozás céljából.

Véleményem szerint, ha nincs (anyagi)akadálya, mindkét esetben(céllal) érdemes küldföldön tanulni 1-2 félévet, mivel az adott nyelv elsajátítása indirekt módon is hatkényoabb, mint ha azt nyelv-órán tenné az ember. Értem ez alatt az életszerű szituációkat, valamint a "rákényszerültséget".

Ez inkább szerintem kulturális integrációt foglal magában és nem új ismeretek elsajátítását. Én legalábbis nem tudom elképzelni,hogy például egy Analízis vagy Statisztika tárgyból túlzottan más lenne a tananyag. A tanulás módszertana viszont biztosan más ami kiszélesítheti a külföldön tanuló szemléletét.

Folytatva az előző gondolatmenetet, egy ilyen külföldön töltött félév a sok új tapasztalat mellett nagy önbizalommal is szolgálhat, mert sok embernek ez lehet az első olyan rész az életében, amikor egy új élethelyzetben teljesen egyedül állja meg a helyét, így visszatérve sokkal könnyebben mer majd belevágni új dolgokba.

Szerintem mindenkinek akinek a legkisebb lehetősége is nyílik arra hogy külföldi ösztöndíjat kapjon azonnal élni kell vele! Véleményem szerint (bár tudom erre nincsen lehetőség) minden egyetemistának ki kellene magát próbálnia külföldi környezetben. Rengeteg pozitívuma van ezeknek az utaknak. A közgazdász szakmában elengedhetetlen kapcsolatkezdeményező és kapcsolattartó funkciók fejlesztése, a nyelvtudás növelése, az egyéni kapcsolati rendszer bővítése és nem utolsósorban a kaland. Fontos a látókör bővítése, megismerni, hogy más országokban hogyan működnek az itt megszokott dolgok például a tanítási rendszer vagy az álláskeresés netán egy interjú.