A kérdésre reflektálva mindenképp megjegyzendő, hogy sokszor a munkavállalás és a vállalkozás átfedi egymást, illetve az egyik típus igényli/igényelheti a másiknak a nézőpontrendszerét. Ez nem csupán abban nyilvánul meg, hogy középvezetőként vagy akár titkár(nő)ként illik átlátni a vállalkozás működését, hanem például az alkalmazottak és a főnökeik közti mindennapos viszonyrendszert meghatározhatja, ha a dolgozó képes felmérni, milyen feladatokkal, terhekkel találkozhat, az adott esetben ingerült, főnöke. Továbbá, ha a dolgozó érti a vállalkozások működését, akkor feltételezhetően több (minőségben) hozzájárulása lesz a vállalatműködéséhez, mint egy olyan dolgozó, aki nem érti azt. Ennek nyomán "ártani, nem árthat". Viszont felmerülhet annak a kérdése is, mi van akkor, ha az adott munkavállaló megkapja a Múzsa csókját, és x évnyi alkalmazotti munkakör után, hirtelen vállalkozásba kezdene. Jól jött volna az a plusz ismeret...

Tehát úgy vélem, akár fog valaki vállalkozni későbbi élete során, akár biztosan nem (bár ez nem egy védhető kijelentés), mindenképp megéri általános ismereteket gyűjtenie a vállalkozásokról.

Ám ezzel talán ellentétes az a gondolatom, hogy a gimnáziumi tanulmányoknak vagy az adott felsőoktatási intézmény bemeneteként kellene szolgálniuk, vagy olyan általános ismereteket lenne szükséges nyújtaniuk, amelyek nem befolyásolják semmilyen irányban a diákokat, úgymond megengedik a szabad választást. Ebből következően a felsőoktatásba kellene integrálni a vállalkozásokkal való megismerkedést, ám felmerül a kérdés, hogy például egy történelem szakos pedagógus hallgató, vagy esetlegesen egy teológus hallgató mennyire látja be ezen ismeretek szükségességét, hisz lássuk be, látszólag teljesen szükségtelen ezen ismeretek.

Az a benyomásom, hogy a vállalkozásokról való tanulás önmagában nem palléroz olyan képességeket, amelyeket más területek tanulásával ne lennének fejleszthetőek. Amit viszont mindenképp megjegyezhetünk, hogy az ilyen területen tanuló diákok olyan intézményi struktúrával, és oktatói kommunikációval találkoznak, amelyek a vállalkozókra alapvetően jellemzőek (kreativitás, versenyzésre való hajlam, kitartás stb.). Ráadásul felvetődik a kérdés, vajon nem olyan diákok jelentkeznek-e gazdasági képzésekre, akikre már inkább ezen tulajdonságok (amelyek később képességekké érhetnek) jellemzőek. Tehát a kauzalitás iránya kétséges.

Nehéz összefoglaló konklúziót azzal kapcsolatban megfogalmaznom, hogy mely életkortól lenne célszerű vállalkozásokkal kapcsolatos ismereteket gyűjteni, illetve vannak-e olyan képességek, amelyeket a vállalkozásokról való ismeretek fejlesztenek, más (szak)ismeretek viszont nem. De az biztos, hogy az embereket segítené a vállalati szféra és az államgazdaság működési elvének mélyebb megértésében, ez felelősebb és jobban átgondolt választási (nem csupán politikai) döntésekhez vezethetne.

Sziasztok!

A középiskolai tantervekben a gazdasági ismeretek a 10. évfolyamon oktatott földrajz tantárgy gazdaságföldrajzi fejezeteiben szerepelnek. Tanulmányaim során szomorúan tapasztaltam, hogy a gyakorlati életben rendkívüli fontosságú gazdasági ismeretek (melyekre már érettségi diplomával, de felsőfokú végzettség nélkül is szükség lehet az életben) meglepően kis hangsúlyt kapnak a középfokú oktatásban. Véleményem szerint számos más 1 éves modul tantárgyhoz hasonlóan lehetne, sőt kellene is gazdasági alapozó tárgyat tanítani a gimnáziumokban – vagy a gazdaságföldrajzzal egyesítve egy kétéves gazdasági tárgy keretein belül.

Ezt a tárgyat – lévén hogy gimnáziumi alapozó jellegű tárgyról van szó – mindenkinek tanulnia kellene, s ezzel teljes mértékben egyet is értek. A szakmák és tudományterületek közötti konkrét különbségeket, különösen a sztereotípiákat elkerülve azonban szeretném kiemelni, hogy a gazdasági életben való részvételt semmilyen körülmények között sem kerülhetik el életük során. A gazdaság keretet és teret ad annak a tevékenységnek a profitorientált végzéséhez, amelyre szakosodott. Én kimondottan szerencsés párosításnak vélem például a mérnök-közgazdász vagy közgazdász-jogász párosítást, hiszen kölcsönösen többletet tudnak vinni az elsajátított területekbe.

Hello!

Én egyetértek azzal, hogy fontos már az iskolai tanulmányok során megismerkedni a vállalkozások működésével, mivel sokszor a diákok még a középiskolás éveik végén sem tudják pontosan, hogy mivel is szeretnének majd a későbbiekben foglalkozni, esetleg milyen felsőoktatási intézményben tanuljanak tovább.

Így mindenképpen megismertetném a tanulókat a vállalkozói léttel, mert mint már feljebb is elmondták az előttem szólók, ezeket az ismereteket nem csak a saját vállalkozásukban tudnák kamatoztatni ill. ha a későbbiekben vállalkozni szeretnének, akkor a megfelelő tudással a hátuk mögött könnyebb lehet, mint nélküle.

De semmiképp sem tenném kötelezővé, mert ennyi erővel akkor alapszintű műszaki- esetleg orvosi ismereteket is lehetne oktatni, ami nem feltétlenül érdekel mindenkit, csakúgy mint a vállalkozói alapismeretek.

Valahogy úgy gondolnám, hogy a középiskolákban is be lehetne vezetni a kötelező órák mellett a szabadon választható tantárgyakat, így mindenki kiválaszthatná a számára érdekes(nek) tűnő órákat, amiken szívesen részt venne.

Kedves Cantera!

Én például gimnáziumba jártam, de se gazdaságföldrajz, se semmilyen egyéb gazdaságtannal kapcsolatos tanulmányaim nem voltak. A bátyám egy másik gimnáziumba járt és a hagyományis gimnáziumi osztályokban ott sem volt gazdaságtani oktatás. Elképzelhető, hogy ezek csak a kéttanítási nyelvű gimnáziumokra jellemző, de ezt erősen kétlem. Tehát nem értek egyet azzal, hogy gimnáziumi alapozó tárgy lenne a gazdaságtan.
Ben89-cel egyetértek a választható tárgyakkal kapcsolatban, viszont itt felmerülnek mindenféle kételyek. Amelyek viszont nem e kérdéskörbe tartoznak, ám belőlük fakadóan, ezt a rendszert erőteljesen kivitelezhetetlennek érzem.

@Ben89:
"ennyi erővel akkor alapszintű műszaki- esetleg orvosi ismereteket is lehetne oktatni"
az a gond, hogy ez nem így van:)
ha megnézed, egy orvos mit cisnál, ha már elismert a szakmájában, vagy háziorvossá válik stb? alapít egy céget, amelyben végzi a tevékenységét. hiába nem érdekli, szüksége van vállalkozói ismeretekre.
ugyanez igaz sok mérnökre, akik építész, tanácsadó vagy bármilyen szolgáltató (pl. gépjavító) és kereskedő (alkatrész-kereskedelem) céget csinálnak, hogy a mérnöki munkájukat végezni tudják. nekik is szükségük van tehát a vállalkozói ismeretekre.
és ugyanígy sorolhatnánk, a jogász ha ügyvéd lesz szintén vállalkozik, a pszichológus magánrendelőjében úgyszintén, oké, talán a szabadbölcsész nem annyira mert viszonylag kevesen vesznek "szabad gondolkodás" nevű tételt, de talán rájuk amúgy sem szabad nagyon számítani...

a lényeg: vállalkozói ismeretekre gyakorlatilag tényleg mindenkinek szüksége van. az előadáson elhangzott, hogy nemzetközi összehasonlításban alacsony a magyar vállalkozások száma: nyilván ez azért van, mert a legtöbb embernek gőze nincs róla, hogy hogyan működik egy vállalkozás + azt gondolja, hogy rendkívül drága dolog (pedig nem, már KFT-t is lehet félmillió Ft tőkével, kb. 40-50ezer ft alapítási ktsg mellett létrehozni hozzávetőlegesen 1 nap alatt...)

@tkazmer:

Gratulálok tkazmer.... Sikerült megint kikapnod egy fél mondatot, mint a múltkor, ahelyett, hogy a bejegyzésem egész kontextusát megnéznéd, és nem olyat cáfolnál, amiről nem is állítottam az ellenkezőjét...

+ továbbra is tartom, hogy alapfokú orvosi/műszaki ismeretekre nagyobb lehet az igény (pl.: elsősegély-nyújtás, "villanykörte-kicsavarás" stb.)

DE! (tkazmer kedvéért külön kihangsúlyozva) a vállalkozói ismereteket is fontosnak tartom!!!!

@Ben89: meglepő módon ha az egész hozzászólásodat idézőjelben bemásoltam volna az enyémbe, akkor az áttekinthetetlenné tette volna, így valóban csak egy fél mondatot idéztem.
szerintem a mondandód lényege az volt, hogy nem tennéd kötelezővé a vállalkozói ismeretek oktatását, helyette szabadon választható kurzusként indítanád, illetve indítanál orvosi, műszaki stb. szabadon választható kurzusokat is. ha nem így van, akkor tényleg félreértettem.
én ellenben "kiemelném" a tömegből a vállalkozói ismereteket, és pénzügyi ismeretekkel együtt nem hogy kötelező, de kifejezetten hangsúlyos tárgyként oktatnám.

az elsősegély nyújtásról annyit - nem tudom jártál-e elsősegély tanfolyamra - de az, amit meg lehet tanulni komolyabb anatómiai stb ismeretek nélkül, az hozzávetőlegesen 1 délután alatt megtanulható. a "villanykörte-kicsavarás" is úgyszintén, alapvető villanyszerelési, vízvezeték-szerelési műveleteket meg lehet tanulni 1-2 délután alatt. komolyabb munkákat meg úgyis mindenki szakemberre bíz. ezek olyan gyakorlati ismeretek, amelyek fontosak, de nem hogy egy tanév vagy egy félév, de még egy hét tananyagát sem teszik ki.
ellenben a vállalkozói, pénzügyi ismeretek esetében már annak a megértetésére is több óra kellhet, hogy a diákok felfogják, ha van pénz a cégük bankszámláján, azt nem lehet csak úgy elinni hétvégén, vagy hogy miért lehet a 160Ft-os CHFből 210Ft-os, és ez milyen kockázatokat jelent rájuk nézve. és azért lássuk be, hogy ez még csak a kezdete annak a rengeteg, vállalkozáshoz és pénzügyekhez kapcsolódó problémahalmaznak, amellyel gyakorlatilag a legtöbb ember szembesülni fog élete során.