Február 21-én este, a következő előadásonSas István reklámpszichológus, médiaszakértő lesz a vendégünk.Előzetesen a tartalomból:A digitális korszak térhódítása és a web2 elképesztő gyorsaságú fejlődése a marketing szakma képviselőit is kemény próbára teszi.Marketingkommunikációval és reklámmal kapcsolatos előadásaimat korábban elég volt kétévente kicsit felfrissíteni. Később már félévente nyugodtan szemétkosárba lehetett dobni a vadonatúj megoldásokat.Most meg ott tartunk, hogy az internet bugyraiból fénysebességgel és tömegével érkeznek hozzánk a világ ámulatba ejtő megoldásai, amelyek szinte hetente felülírják a korábban jónak hitt elképzeléseinket.Már az üzleti gazdaságtanban sem lehet cél a jól bevált törvényszerűségek megtanulása. Most zajlik ugyanis a “fogyasztói hatalomátvétel”; a fogyasztók egyre jobban beleszólnak minden marketinges kezdeményezésbe. Már náluk van a “bölcsek köve”. Csak azt érdemes “megtanítani”, hogy a partner elvárásainak fokozott figyelése, az állandó reakciókészség és a kapcsolatok építésének minden részletére kiterjedő kreativitás hozhat eredményt.Megpróbálok mindenkit szembesíteni azzal, hogy mit hozott a közösségi média az üzleti világ kommunikációjába. Hogy miként kell közelíteni a fogyasztó új típusához, a “prosumer”-hez? Hogy tudunk –e kapcsolatot tartani egy “always online üzemmódban működő” fogyasztóval? Biztos, hogy olcsó és veszélytelen csodaszer a gerillamarketing? Igaz -e, hogy már rég nem meggyőzni kell a partnert, hanem engedni, hogy meggyőzze saját magát? Vajon lehet -e egy megrögzött reklámkerülőt márkarajongóvá varázsolni? Hogy kell –e posztolni, hogy tegeljenek? És kell –e tegelni, hogy lájkoljanak? És lájkold –e, ha lájkolnak?Az előadó várja az előzetes kérdéseket, megjegyzéseket - fog rájuk reagálni!
FEBRUÁR 21-I ELŐZETES
2011.02.14. 15:49 palfiildi
2 komment
A bejegyzés trackback címe:
https://vallgazd.blog.hu/api/trackback/id/tr1002660746
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Eszter0520 2011.02.19. 15:51:59
Tisztelt Sas Úr!
A hétfői előadásához lenne egy előzetes kérdésem.
Az utóbbi időben mindenhonnan halljuk, hogy a közösségi web, elsősorban a Facebook milyen nagy lehetőséget rejt magában a vállalatok, a vállalati marketingtevékenység számára. Ugyanakkor nemrégiben hallottam hitelt érdemlő forrásból, hogy nagyvállalatoknál az álláspályázatok elbírálásakor ellenőrzik, hogy a jelentkezőnek van-e Facebookja, és ha igen, milyen információkat, képeket oszt meg magáról. Van olyan vállalat, ahol a Facebook-profillal rendelkező jelentkezőket azonnal elutasítják, valami olyasféle meggondolásból, hogy "aki mindenfélét megoszt magáról, abban hogyan bízhat majd meg a cég".
Engem személy szerint nagyon meglepett ez a dolog. Valóban elképzelhető Ön szerint, hogy a vállalatok minél nagyobb megjelenésre törekednek a közösségi weben, miközben saját alkalmazottaik számára tabuvá teszik ugyanezt? Mi ennek a magyarázata? (Tényleg mutathat valamit a Facebookon való megjelenés vagy meg nem jelenés a vállalat számára az illető személy megbízhatóságáról?)
Érdeklődéssel várom és előre is köszönöm a válaszát!
A hétfői előadásához lenne egy előzetes kérdésem.
Az utóbbi időben mindenhonnan halljuk, hogy a közösségi web, elsősorban a Facebook milyen nagy lehetőséget rejt magában a vállalatok, a vállalati marketingtevékenység számára. Ugyanakkor nemrégiben hallottam hitelt érdemlő forrásból, hogy nagyvállalatoknál az álláspályázatok elbírálásakor ellenőrzik, hogy a jelentkezőnek van-e Facebookja, és ha igen, milyen információkat, képeket oszt meg magáról. Van olyan vállalat, ahol a Facebook-profillal rendelkező jelentkezőket azonnal elutasítják, valami olyasféle meggondolásból, hogy "aki mindenfélét megoszt magáról, abban hogyan bízhat majd meg a cég".
Engem személy szerint nagyon meglepett ez a dolog. Valóban elképzelhető Ön szerint, hogy a vállalatok minél nagyobb megjelenésre törekednek a közösségi weben, miközben saját alkalmazottaik számára tabuvá teszik ugyanezt? Mi ennek a magyarázata? (Tényleg mutathat valamit a Facebookon való megjelenés vagy meg nem jelenés a vállalat számára az illető személy megbízhatóságáról?)
Érdeklődéssel várom és előre is köszönöm a válaszát!
kalap_ur 2011.02.19. 20:02:16
Tisztelt Sas Úr!
Felmerült bennem az interneten, illetve mobilhálózaton terjesztett marketing kapcsán néhány kérdés. Saját környezetemben azt tapasztalom, hogy a fiatalok között egyre inkább terjed az internetezés, illetve mobiltelefon-használat szórakoztatás céljából, ami a televíziózásra fordított idő csökkenését eredményezi vagy akár meg is szünteti.
Elképzelhetőnek tartja, hogy a súlypont hamarosan áthelyeződik a televízióban közölt reklámokról az internetes marketing felé, ilyen jellegű trend megjelent már egyáltalán Magyarországon?
Mi lehet az oka annak, hogy itthon nem terjedt el az a gyakorlat, ami Távol-Keleten egyes országokban (pl.: Thaiföld) dívik, hogy reklám-smsekkel bombázzák a felhasználókat?
Lehetséges olyan jelenség, hogy averzió épül ki a fogyasztóban a reklámok iránt, egy adott cég iránt, esetleg kollektíve a fogyasztói társadalom iránt?
Túlzásba lehet-e vinni a reklámozást - vagy "negatív reklám is reklám" alapon csupán az adott cég költségvetése a határ? Ezzel kapcsolatban, ha elméletileg lehetségesnek tartjuk azt a szituációt, hogy csak és kizárólag egy termékkel találkozunk a reklámokban, X-szel, akkor lehetséges olyan fordított hatás megjelenése, hogy 'dac'-ból Y-t vesszük (amit adott esetben az üzlet polcain látunk először)?
Válaszait előre is köszönöm.
Felmerült bennem az interneten, illetve mobilhálózaton terjesztett marketing kapcsán néhány kérdés. Saját környezetemben azt tapasztalom, hogy a fiatalok között egyre inkább terjed az internetezés, illetve mobiltelefon-használat szórakoztatás céljából, ami a televíziózásra fordított idő csökkenését eredményezi vagy akár meg is szünteti.
Elképzelhetőnek tartja, hogy a súlypont hamarosan áthelyeződik a televízióban közölt reklámokról az internetes marketing felé, ilyen jellegű trend megjelent már egyáltalán Magyarországon?
Mi lehet az oka annak, hogy itthon nem terjedt el az a gyakorlat, ami Távol-Keleten egyes országokban (pl.: Thaiföld) dívik, hogy reklám-smsekkel bombázzák a felhasználókat?
Lehetséges olyan jelenség, hogy averzió épül ki a fogyasztóban a reklámok iránt, egy adott cég iránt, esetleg kollektíve a fogyasztói társadalom iránt?
Túlzásba lehet-e vinni a reklámozást - vagy "negatív reklám is reklám" alapon csupán az adott cég költségvetése a határ? Ezzel kapcsolatban, ha elméletileg lehetségesnek tartjuk azt a szituációt, hogy csak és kizárólag egy termékkel találkozunk a reklámokban, X-szel, akkor lehetséges olyan fordított hatás megjelenése, hogy 'dac'-ból Y-t vesszük (amit adott esetben az üzlet polcain látunk először)?
Válaszait előre is köszönöm.