A hungarikumok olyan márkákat jelölnek, amelyek tradicionális magyar termékekhez kötődnek. Kiknek és milyen marketing tevékenységet kellene kifejteni ahhoz, hogy a hungarikumok fogyasztói keresletre találjanak, a piacon maradjanak?

 

Kedves Blogolók!

 

Érdekességképpen jegyzem meg, hogy a magyar jogszabályok - az uniós joggal összhangban - nem ismerik a hungarikum fogalmát, a hungarikum szó nem szerepel egyetlen jogszabályban sem, csak a köznyelvben él. Az Európai Unióban a földrajzi eredetvédelmet használják, és akkor részesülhet ebben az oltalomban a termék, ha annak különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője a földrajzi származásnak tulajdonítható. A brüsszeli védelem egyrészt azt jelenti, hogy a szóban forgó termékek földrajzi megjelölését más nem használhatja, más felõl pedig az Európai Unió segít reklámozni, még szélesebb körben megismertetni ezeket a termékeket. Ez úgy érzem, nem köztudott, a hozzászólók közül sem említette senki, (nem tudom, hallottunk-e például arról, hogy a Tokaj Vinum Hungarikum Egyesület hároméves bornépszerűsítő programjához Brüsszel összesen több mint félmillió euróval járult hozzá, érdemes tehát pályázni EU-s forrásokra). Hazánk termékei közül eredetvédelemben részesül: a tokaji aszú, a makói hagyma, a pálinka (konkrétan a Szatmári Szilva, a Békési Szilva, a Szabolcsi Alma és a Kecskeméti Barack), a szegedi és a budapesti téliszalámi, (talán ezek a legismertebb eredetvédelemmel bíró termékek, a hozzászólók is leginkább ezeket emlegették. Itt muszáj azt megemlítenem, hogy eredetvédelem ide vagy oda, 2009 májusában egy 120 éves múltú, emblematikus hazai vállalat, a Herz felszámolásától volt hangos a média), továbbá oltalmat élvez a gyulai kolbász, a csabai kolbász, a szegedi és a kalocsai fűszerpaprika-őrlemény. Az EU most, 2009 októberében felvette a védett elnevezésű termékek szűk körű európai uniós listájára a hajdúsági tormát is.

A termékpolitikát tekintve a kiváló minőség fontosságát több hozzászóló (ChrisNorberto, Szezammag, Liana5, Nagy eszaki ember, Happiness, Emy90) is hangsúlyozta, valóban kiemelten fontos, alapvető tulajdonság a hungarikumoknál, a minőség teszi a termékeket elismertté. A termékpolitikánál még a megfelelő csomagolásnak lehet nagy szerepe. Azzal is egyet kell értenem, hogy az árpolitikát nézve ezen termékek ára magas, hiszen egyedi termékek, megkülönböztető stratégiával, viszonylag kevés forgalmazott mennyiséggel.

Nagy eszaki ember és Happiness is a külföldi értékesítés, a külföldi piacok fontosságát hangsúlyozta, jogosan. Az értékesítési utak politikájánál fontos, hogy legyenek jelen, legyenek elérhetőek ezen termékek külföldön! Liana5 és Lacika a Hungarikum Clubot, mint sikeres „tömörülést” említették jó példaként, osztom a véleményüket. A klubot, amely egy nonprofit szervezet, a Herendi Porcelánmanufaktúra Rt., a Pick Szeged Rt., a Tokaji Kereskedőház Rt. és a Zwack Unicum Rt. alapította 1999-ben.Teljesen egyetértek a klub szóvivőjével, valamint a hozzászólásokból is ezt vettem ki, hogy: „Nyugaton nem azért lehet eladni a legtöbb terméket, mert azok hungarikumok, hanem pont fordítva, a jó minőségű és erős márkaértékű produktumok erősítik az országról kialakult kedvező képet.”  A klub „Taste of Hungary” elnevezéssel egy díszdobozos csomagot adott ki, benne az alapítók egy-egy termékével. Szuper kezdeményezés, a közös fellépéssel többet tudnak elérni a külföldi piacok, mint egyedül, és marketingre is többet tudnak költeni.

A hozzászólók véleménye szerint – amit én is osztok – mind a vállalatoknak, mind az államnak van feladata a hungarikumok népszerűsítésében. A vállaltokról feltételezzük, látjuk, hogy tesznek az ügy érdekében, költenek márkázott hungarikum termékeik marketingjére, de az államról nem feltétlenül tudjuk, mit is tesz. Hadd említsek egy jó kezdeményezést: a magyar termékek népszerűsítését és az ország-kép javítását tűzte ki célul a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, amikor létrehozta az Agrármarketing Centrumot. A centrum a magyar agrártermékek bel- és külföldi versenyképességének javítását, elsősorban kiállítások, vásárok, bemutatók, és egyéb eladásösztönző, illetve PR- és reklámakciók szervezését valósítja meg, amely ötletek (vásárok, rendezvények, fesztiválok, kiállítások) a hozzászólásokban is meg-megjelentek, a kommunikációs politikát tekintve, mint üdvözítő megoldások. Valóban sok múlhat ezen rendezvények sikerén, mind belföldön, de még inkább külföldön.

Nagy eszaki embernek igaza van abban is, hogy az országot és Budapestet is vonzóvá kellene tenni, de véleményem szerint az országimázs javítása (pl. az imázsfilmmel), Budapest vonzóvá tétele és a hungarikumok népszerűsítése párhuzamosan folyhat, hisz ezek egymást erősítő hatású folyamatok, tevékenységek. A Magyar Turizmus Zrt. szerintem az előbb felsorolt mindhárom célért sokat tesz. Néha érdemes rápillantani az itthon.hu oldalukra.

Mindenkinek további jó blogozást kívánok,

Szabó Ágnes