Heló!

Véleményem szerint egy ilyen filmnek a legfőbb célja a turizmus fellendítése lehetne, így a turistáknak szólna, de talán ugyanolyan fontos lenne, hogy hozzánk, magyarokhoz is közel álljon, nekünk is adjon valamit, ami talán egy kicsit megváltoztatná, javítaná a hazánkról kialakított képünket, kedvet kapnánk jobban megismerni azt.
Alapvetően az izlandi videó a turistáknak szól, bemutatja az ország tájait, dinamikus és boldog embereit. Azt mutatja, jó idejönni. A Soproni reklám inkább már a magyaroknak szól, hiszen olyan dolgokat tartalmaz, amiket csak mi értünk. Arra helyezi a hangsúlyt, hogy miért is legyünk büszkék arra, hogy magyarok vagyunk, miért szeressünk mi itt élni. Talán ezt a két tartalmat nem is lehet, vagy csak nagyon nehezen megoldható egy alkotásban összegezni.
Az ország imázsát pedig minden egyes magyar ember alakítja, azáltal, hogy mit ír róla az interneten, mit mond külföldi ismerőseinek. Egy turistának lelkesen beszél-e róla, vagy flegmán. Valószínűleg az internet a legkiterjedtebb hely az ország imázsának javítására, turisztikai reklámokkal, videókkal, cikkekkel, blogokkal. A videók lehetnek kifejezetten az ország imázsához kapcsolódóak, mint a fentebb említettek, de lehetnek más témájúak, zenekarokkal, bicajosokkal vagy akármivel. Ha pozitív az üzenetük, javítják az ország megítélését.

Az egyik cikkhez, amiben a német turisták asszociációs listáját lehet olvasni, azt szeretném hozzáfűzni, hogy elég sajnálatos, hogy csak a lista végén szerepelnek a gyógyfürdők. Ezek lehetnének népszerű magyar különlegességek, hiszen (valahol olvastam erről...) ilyen gyógyfürdők ilyen mennyiségben csak igen messze találhatóak. Fel kéne hívnunk a külföldiek figyelmét az itteni lehetőségekre.

Egy ilyen videónak az a feladata, hogy kiemelje egy adott ország sajátosságait. Ennek legfőbb célja-mint ahogy Airbear is említi- a turizmus fellendítése, ami az ország legjellegzetesebb épületeinek, ételeinek,szokásainak stb. bemutatásán keresztül valósul meg.

Magyarország országimázs filmjének úgy gondolom, hogy mindenképp tartalmazni a kellene egyrészt a hagyományos magyar népi motívumokat ( kalocsai paprika, gulyás, puli, stb.), azonban szintén nagy hangsúlyt kell fektetni a legfontosabb épületek és híres helyek bemutatására( pl. Parlament , Duna, Esztergomi Bazilika stb.)
Másrészt egy ilyen filmnek nem csak a múltat kell bemutatnia, hanem azt is, ami miatt a jövőben is megéri majd ellátogatni Magyarországra. Erre példa a Balaton, a fürdők vagy a különböző kulturális események.

Szerintem minden attól függ, hogy ki a célközönség. Ha a külföldi fiatalokat szeretnénk hazánkba csábítani, akkor az ő érdeklődésüknek megfelelő bemutatót készítsünk, tehát népszerűsítsük a fesztiválokat, a kalandparkokat, esetleg nyáron a Balaton környéki programokat, sportrendezvényeket de ha az idősebbeket célozzuk meg, akkor mindenképp szerepeljenek a gyógyfürdők, kirándulóútvonalak, illetve olyan helyek, ahol az idejüket feltöltődéssel tölthetik. Azt én is fontosnak tartom, hogy a sajátosságokat emeljük ki, azt, hogy mi miben vagyunk a legjobbak (lásd Soproni reklám), illetve véleményem szerint a történelemre is nagyobb hangsúlyt lehetne fektetni. Tehát szerintem egy ilyen videó tartalmazzon fontos adatokat a történelmünkből (akár festők, építészek, feltalálók és találmányaik megismertetése is lehet), hungarikumok (nem csak ételek és italok) és aktuális programok. Ha a film a magyaroknak szólna, akkor inkább "csak" a hungarikumokra hegyezném ki, erre jó példa megint a Soproni reklám, amiben előkerülnek azok a dolgok, amikben mi vagyunk a legjobbak.büszkének kell lennünk. Itt inkább az lenne a cél, hogy meggyőzzük a lakosságot, hogy van mire büszkének lennünk és nem kell folyton a többi országot "majmolni", mert a mi értékeink, hagyományaink is érnek annyit, mint az övéké.

Teljesen egyet értek Gabi0810-el. Szerintem is a célközönség fontos:
A "belső érintettek" a magyar állampolgárok. Akiknek mindenképp reklámozni kell Magyarországot. Ez segíti a nemzeti öntudatot, az országban maradást. Felébreszti bennük, hogy fontos nekik ez az ország.

A "külső érintettek" közül több szereplő van. Egyrészt tényleg nagyon fontos a turisztika. A filmek többsége erről és ezért szól. Szép, érdekes helyeket mutat be. De szerintem rendkívül fontos azon befektetőknek is egy-egy ilyen videó, akik ebben az országban szeretnének vállalkozni. Természetesen nekik nem a tipikus országimázs filmekre van szükségük, éppen ezért el lehetne készíteni a gazdasági változatát az ilyen propaganda videóknak...

Csak csatlakozni tudok az előző kommentekhez, hogy mennyire fontos szerepük van a Hungaricumoknak hazánkban. Szerintem azonban a kvantitásuk újabb gondot is idéz elő, ugyanis ilyen sok különféle információt képtelenek az emberek megjegyezni. Túl nagy információtömeget képeznek összességben, és sok fontos, vagy akár nagyon jó magyar innováció és Hungaricum elveszik így az emlékezetben. Ezért lenne például egy országimázs film fő feladata szerintem, pont egy átfogó, legfontosabb elemet kiragadni – vagy azt, amelyet különféle téren értékesíteni lehet – és ezt, mint a magyar turizmus új fő keretét bemutatni. A filmen túlmenően természetesen ugyanúgy szerepet kapna az összes Hungaricum, viszont csak miután már a turisták hazánkba utaztak s helyben láthatják a különféle dolgokat. (Berlinben például a közúti lámpákban található kisemberből „Ampelmann“ csináltak különálló márkát. Magyarországon például lehetne ilyen a Rubik kocka, amiből mindenféle cikket lehetne gyártani – a bútoroktól kezdve, a Rubik kocka alakú süteményen keresztül a kiegészítőkig. Ezzel együtt - ami Magyarországnál, mint az előttem írok írták nagyon fontos - össze lehetne kötni a történelmet néhány hóbortosabb gondolattal.)

Ezen kívül szerintem a magyar országimázs filmekkel és reklámokkal még mindig a legfőbb gond, hogy túl sok információt mutatnak be egyenként. Túl hosszú szövegek, túl sok különféle színes kép, amik túlterhelik a felfogást. Minden magyar büszke valószínűleg a jó magyar konyhára, borokra, gasztronómiára, paprikára (mint ez az egyik ajánlott cikkben is olvasható) – ezeket lehetne akár az egyik legbutább szóviccet felhasználva is „hungry Hungary“ néven reklámozni. Minél primitívebb es szimplább, annál egyszerűbben marad meg a nagy tömeg emlékezetében – mint azt a legtöbb mai popslágernél is érzékelhetjük.
Ami pedig még egy ilyen újszerű film kialakításában fontos lehet, hogy az eddigi filmek csak úgy mutatták be a magyarságot, hogy az milyen, ha Magyarországon vagyunk. Viszont el kell kezdenünk határon túl is gondolkodni. Hisz a reklámot ott kezdjük, ahonnan jönnek a turisták. Tehát az igazi reklám még az utazási cél kiválasztása előtt kezdődik meg. Ezért ha megmutatnánk nekik egy ilyen film keretében, hogy milyen sok dologban felfedezhetik már határon kívül is Magyarországot – Rubik kocka, Liszt, golyóstoll, paprika stb. – akkor annál inkább lehetséges, hogy kedvet kapnak hazánkba látogatni.

Véleményem szerint egy országimázs építő film fő célközönsége a külföldiek kellenek hogy legyenek., célja pedig a turizmus fellendítése.
Ez azonban felvet néhány kérdést. Szerintem egy külföldi számára hiába tömünk tele egy marketing filmet a történelemre vonatkozó tényekkel, épületekkel, múzeumokkal...ma már nem ezt keresik az emberek, legalábbis nem elsősorban. Aki ezért utazik az országba, az úgyis utána néz, tudja, mire kíváncsi, mit szeretne megnézni. Szerintem ennél egyszerűbb, hétköznapibb dolgokat kéne felhasználni egy ilyen filmben (mint az izlandi kampányfilmben is). Ezért innovatívan kell ehhez a témához hozzáállni, valami ütőset, rövidet alkotva, valóban rövid jelmondatokkal, amik jól megmaradnak az emberekben. Az újítás szükségességét a gulyáskommunizmus óta bekövetkezett kulturális változás is szükségessé teszi. A pörgős balaton nyári nightlife mellett a fővárosban rejlő szabadidős tevékenységeket, gyógyfürdőket, kirándulótájakat, adrenalin parkokat, wellness lehetőségeket, és a kellemes környezetet kéne kiemelni. A hungarikumokra is ki kell térni, de nem szabad, hogy csak ebből álljon a film. Ha már ideutaztak az emberek, az első dolguk úgyis az lesz, hogy bemennek egy Tourinformba, ahol további infót kapnak a múzeumokról, épületekről...stb. És a magyar nők promótálásával is egyet értek, ez egy olyan dolog, amire büszkék lehetünk!
A célközönség fontosságát én is elismerem. Ez szükségessé teszi, hogy próbáljunk egy ilyen filmet a lehető legszélesebb korosztálynak címezni, de a fiatalokat mindenképp bele kell venni!
Marketing fogásnak pedig nem lenne rossz, ha valamilyen vidám, a külföldiek számára is érthető, poénos anyagból építenék fel a filmet. Biztos vagyok benne, hogy vannak emberek, akik ezt meg tudnák csinálni.

Szerintem nem elég egy országimázs film, többre lenne szükség, attól függően, hogy milyen célközönségnek szól. Például egy hagyományos magyar országimázs film, amely bemutatja a Hortobágy jellegzetességeit, a borainkat, a tradicionális táncokat vagy éppen szokásokat (Busó járás például) kellőképpen megszólíthatja a kultúra kedvelőit.
Azonban a fiatalok idecsábításához ettől teljesen eltérő országimázsra van szükség. A fiatal korosztály sokkal inkább a kikapcsolódásért megy külföldre, így én inkább erre helyezném a hangsúlyt. Kiemelném a nagy nemzetközi jellegű rendezvényeket, például a nyári fesztiválok, mint a Sziget, a Balaton Sound vagy éppen a Volt. Ezeknek már jelenleg is nagy külföldi közönséget vonzanak hazánkban, de egy megfelelő kampánnyal további turisták érkezhetnének.
Minden korosztály számára csábító lehet például a Széchenyi fürdő kikapcsolódás szempontból. Megemlíteném még az Országház vagy a Lánchíd esti lenyűgöző látványát, amely az ínyencek számára is egyedi élményt nyújthat.

Egy olyan típusú országimázs film és érdekes elképzelés lehet, amely a magyaroknak szól. De nem az önfényező értelemben, kissé gőgös felhanggal történő magyarkodásra gondolok, sokkal inkább egy attitűdformáló dologra, amely azt célozza, hogy MI magunk tegyük vonzóvá az országot. Ennek első lépése természetesen a hazánk önmagunkkal való megszerettetése. Kérdéseket kellene ébreszteni a nézőben-olvasóban: Te mit szeretsz? Ha te magad sem tudod, miért várod el, hogy egy külföldi tudja? Elég a sok szép épület, ha nem társul hozzájuk barátságos-vendégváró/marasztaló [magyar ember]?
Tudatosítani kellene, hogy minden egyes ember hozzátesz az országimázshoz: önmaga, a többi magyar, a valós és potenciális turisták szemében is.

A szegmentált gondolkodásmódra jó kezdeményezésnek tartom a Funzine magazinokat, melyek tematikusan foglalnak össze mindent, mi szem-szájnak-szívnek ingere.
A "fogyasztóorientált országimázsépítés" amúgy az utóbbi években jelentős fejlődésen ment át; az általános szlogenek hangoztatása helyett egyre több plakát (hazai turizmus éve, magyar bor éve, fesztiválok éve stb.), imidzsfilm, cikk stb. jelenik meg.

Én is hozzátenném a saját gondolataimat a témához:
A marketing definíciója szerint egy vállalat fogyasztóorientáltságát fejezi ki. Az országimász szempontjából tehát az állam maga egy vállalat, amely befektet a marketingbe azért, mert ennek megtérülését várja valamilyen módon. Ennek elemzéséhez nagyon fontos -mint többen említették már- a célközönség. Országunk véleményem szerint olyan értékekkel rendelkezik, ami főleg az idősebb korosztályok számára lehet vonzó (legalábbis saját példámból kiindulva), így alapvetően az ország marketingjének is ezt a csoportot kell céloznia. Fontos az árukapcsolás, azaz ha külföldieket wellnesshétvégére csábítunk, össze kell kötni ezt például kulturális programokkal, hiszen tulajdonképpen a marketingnek két célja van: az ország hírének növelése és a piaci forgalom növelése - utóbbi talán fontosabb is vállalatgazdaságtani szempontból, mint az előbbi. Nem teljesen értek egyet a Hungaricumok erőltetésével, vélem, hogy országunkban nagyon sok olyan érték van, amit mi magunk sem ismertünk még fel, ezeket sem szabad elzárni a külföldiek elől, akiknek figyelmét túlzottan is a Halászbástya-gulyás-szürkemarha vonalra tereli a turizmus. Egy olyan brandet kell kiépíteni, amely világszínvonalú szolgáltatásokat nyújt és a világ minden részéről érkező turisták igényét kielégíti. Arról, hogy a belső érintetteknek, azaz nekünk hogyan kell viszonyulnunk ehhez a kérdéshez, azt gondolom, hogy szinte állampolgári kötelességnek tekinthető, hogy országunk hírét öregbítsük, így a szokványos marketingmódszereknek nem látom e téren valós értelmét.

Bizonyára sok forma-1 rajongó van itt is, úgyhogy számukra nem lesz új amit most írok. A Mclaren istálló a futamok helyszínén az adott ország által készített mintás overallba öltözteti versenyzőit. A Hungaroringen Hamilton és Button kalocsai hímzéses ruhát öltöttek magukra. Alapvetően szerintem már ez is jót tesz az országimázsnak, de ezen felül kihirdettek egy versenyt is a különböző országok mintázatai között, amelyben jelenleg is a magyar változat vezet. Amennyiben ezt meg tudjuk nyerni, akkor az utolsó futamon újra kalocsai hímzésben díszelegnének a Mclaren pilóták, amely igencsak nagy presztízst jelentene az országnak. (úgyhogy mindenki szavazzon aki csak teheti:) )

Az ország imázs alakítása átfogó és hosszú távú érdek. Mindenképpen állami (központi) összehangolást, pontosan átgondolt stratégiát igényel, ha komolyan akarjuk venni. Egy országról akkor is kialakul egy imázs, ha tudatosan nem tesznek érte. És egyáltalán nincs kizárva, hogy akkor is lehet pozitív. Például az ország közismert természeti szépségei, kellemes klímája, barátságos népe, ésszerű árai kedvező imázst hoznak létre. De az ország gazdasági érdekei azt kívánják, hogy a lehetőségből minél többet hozzanak ki (Ausztria esetében merném mondani, hogy a maximumot sikerül elérniük), ezért kell ALAKÍTANI azt az országimázst. Így a mi esetünkben túl kell lépni a múlt sztereotípiáin (gulyás, ménes, délibáb stb.). Szerintem ez nagyjából meg is történt az elmúlt évtizedben. Azokra az értékekre kell fókuszálni, amelyek a mai világban keresettek. Így tudjuk mi kínálni a gyógyvizeinket, fürdőket, wellness szállodákat, a minőségi borokat, esetleg a falusi turizmust. A városokban pedig a műemlék épületeket (bauhaus, szecesszió), a múzeumainkat, galériákat, továbbá a (még talán) világhírű operaházunkat és koncerttermeinket, rendezvényeinket (pl. Sziget). Ezekből kell építkezni. Ennek a módja lehet a film. Szerintem az kevéssé meggyőző, ha egy magyar népviseletbe öltözött néni ajánlja a faluját. Sikeresebbnek gondolnám, ha elégedett vendégektől kérnénk 1-2 mondatos nyilatkozatot. Elégedettségük, az, hogy pl. többedszer tértek vissza Magyarországra, vagy pl. javult a derékfájásuk a jó egerszalóki gyógyvíztől…, sokkal eredményesebb lehet, mint a hivatalos mosolygás. Ha plakáton reklámozzák az országot az legyen fiatalos, dinamikus, s nyugodtan felvillanhat, hogy külföldiek hitelesítik az ajánlást. Én az online reklámot is el tudnám képzelni, villanásszerű, humoros szpotokkal. Az országimázs „követei” lehetnének a külföldre utazó magyarok. Ha nem csak a saját cégüket, termékeiket akarják népszerűsíteni, hanem az országimázs javításában is segítene minél több ember. Pl. ingyenesen vihetnének magukkal dvd-t (kisfilmmel, képekkel, hasznos infókkal) vagy ötletesen meghajtogatott szórólapot, vagy Magyarország formájú egér-pad-et, ilyesmit. Az országimázs népszerűsítésekor szerintem a külföldieket kell elérni, hogy jöjjenek, itt költsenek és térjenek vissza. Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy nekünk is jogunk van látni, tudni, milyen képet mutatunk magunkról a külföldieknek. Ezért egyáltalán nem felesleges a film vagy egyéb termék hazai jelenléte sem.

Páran írták, hogy fontos a célközönség. Egyetlen országimázs videó nem biztos, hogy célszerű. A videó nem véletlen, abban lehet a leghatékonyabban és -hatásosabban összefoglalni egy ország előnyeit. De az, hogy fiatalok, idősebbek, amerikaiak, európaiak, ázsiaiak nézik-e a kampányt az nem mindegy. Az idősebbeknek a wellness és pihenési lehetőségeket lehetne kiemelni - ebben Magyarország nagyon jó és olcsóbb, mint Nyugat-Európa, a fiataloknak a fesztiválokat lehetne ajánlani. Persze az előbbi kettőbe be lehet emelni a népi elemeket is, csak mondjuk más zenei aláfestéssel, ritmussal, stb. Az amerikaiak szeretik a drámai momentumokat, így egy hatásvadász reklám ott talán megállná a helyét, Európában nem biztos. Nem általánosítani szeretnék ezzel - ezt tegyük hozzá.

Szerintem is mindenképp a turizmus nagyon fontos. Bemutatni, hogy milyen helyekre érdemes elmenni. A kultúránk bemutatása különböző tájegységeken, milyen néphagyományok vannak.
Szerintem fontos a sportolási lehetőségek bemutatása is. Pl síelés. De mondjuk idevennék különböző sporteseményeket is. Pl egy EB vagy VB megrendezése sok érdeklődőt vonzana az országba, és amíg itt vannak, lehet, hogy újra visszatérnek, mert most csak egy konkrét eseményre jöttek, és nem tudtak szétnézni, de megtetszett nekik egy város.
A nemzetközi rendezvények, fesztiválok is sokat segíthetnek gondolok itt a pl: a debreceni virágkarneválra.

Országimázskampányok tekintetében valóban a célcsoport meghatározása az első lépés.
A Magyarországról az emberek tudatában kialakuló képet minden olyan információ formálja, ami érinti az országot - elsősorban híradások, napi események. Ezen az alapképen lehet alakítani a marketing eszközeivel, mégpedig elsősorban a turizmusra, szabadidő-eltöltésre buzdítva az embereket, hiszen ez a terület az, ahol a fogyasztók érzelmeire, benyomásaira lehet apellálni, azokat változtatni (értem ezalatt, hogy kevésbé szubjektív döntéseknél, azaz pl. gazdasági befektetéseknél sokkal inkább a tények döntenek, a számok, a mutatók - és bár az előnyös gazdasági lehetőségek promótálása is fontos, egy klasszikus értelemben vett kampányt ilyen téren nem tartok túl hatékonynak.)

Azaz a célcsoportot leszűkíthetjük a turizmusban ténylegesen vagy potenciálisan megforduló emberekre. Ezen a csoporton belül különbséget kell tennünk hazai és külföldi fogyasztó között.

Egy magyar ember számára jóval nehezebb hatásos országimázs-filmet készíteni, hiszen többé-kesvésbé ismeri az országot, benne él, ő is része, ezért az egész ország imázsát javító kampány elkészítése a hazai piacra nagyon nehéz feladat - hiszen berögzült, évtizedes gondolatokat kellene megváltoztatni, ami nem is biztos, hogy lehetséges. Más a helyzet, ha nem az egész országot, hanem egy-egy turisztikai célpontot, régiót kívánunk a hazai utazók körében népszerűbbé tenni. Ezen a téren sokkal hatásosabbak lehetünk, hiszen a hazai úti cél (kiváltképp a válság óta) egyre preferáltabb a magyarok körében, mint egy külföldi. Magyarország bővelkedik turisztikai célpontokban, számos lehetőség áll a fogyasztó rendelkezésére. Arról nem is beszélve, hogy a hazai közönséget kisebb marketingköltségekkel is hatékonyan el lehet érni.

A külföldiek esetében hatásosabb lehet egy olyan kampány, ami az országot egészében mutatja be, vagy ha mégis egy-egy helyi vagy regionális sajátosságra fókuszál, azt is elsősorban "Magyarország" címszó alatt teszi. A legerősebb brand ugyanis maga az ország (vagy esetleg Budapest), ezek alá kell rendelni a "termékskálát", azaz a különböző turisztikai szolgáltatásokat. (Kivétel lehet pl. egy borszakértőket célzó, borturizmust serkenteni vágyó kampány - itt pl. a Tokaji név lehet, hogy erősebb brand; ahogy a Balaton név egy idősebb németeket megcélzó, pihenési lehetőségeket kiemelő kampányban.)

A külföldre irányuló hirdetéseknél különösen fontos a megfelelő piaci szegmens kiválasztása. Hiszen átfogó, mindenkit elérő kampányt készíteni egyrészt igen költséges, másrészt a kínált szolgáltatások skálája olyan széles, hogy egy ilyen imázsfilm túl generális, így semmitmondó lenne. Meg kell találni tehát az imázskampány célcsoportjait. Erre nyilván számos felmérés létezik, amely az eddig itt járt turisták alapján figyelembe veszi a célcsoport által átlagosan Magyarországon elköltött pénzt, a vendégéjszakák számát, a visszatérési affinitást stb.

Ezeken a méréseken nyilván jól szerepelnek a már befutott karrierrel, esetleg családdal rendelkező emberek, ezért is reklámoztunk a CNN-en. Sőt, még jobb adatokat produkálhattak a nyugdíjas korúak, akik munkában eltöltött éveik után világot látni indulnak. Ezért Magyaroszág az imázsfilmekben nyugodt hely, gyógyfürdőkkel és andalító zenével, esetleg a vidék értékeivel - hiszen ezek fontos tényezők a pihenésre vágyó célközönségnek.

Nagy hiányosság azonban, hogy nincs hivatalos, széleskörű országimázskampányunk a fiatalabb korosztálynak. Gazdaságilag nyilván belátható döntés áll a háttérben, nem az egyetemista vagy a pályakezdő fogja végigjárni a legdrágább belépőköteles helyeket, nem ő fog luxusszállodákban aludni, ráadásul nem családostul-gyerekestül jön. Mégis fontos lenne, hogy a külföldi turista még fiatalon megismerje Magyarországot, hogy később, idősebb korában már nagyobb eséllyel válasszon magyar úti célt. Ez a csoport másféle kampánnyal foghtó meg: reklámozni kell a Facebookon, jelen kell lenni a fontosabb egyetemeken. A fiatalokat célzó kampányokban a hangsúlynak is máshol kell lennie: ki kell emelni az aktív pihenés eszközeit, a sportot, a szórakozási lehetőségeket, a városi nyüzsgést.

Természetes, hogy minden országnak szükség van bizonyos marketingfogásokra, hogy a nagyvilágban jól formálódjon róluk a kép. Erre a célra tökéletesen megfelelő egy imázsfilm ami bemutatja hazánk sajátosságait és vonzó pontjait.Egy országimázs film előtt mindenképpen meg kell találnunk azt a célcsoportot akinek be akarjuk mutatni azt. Fontos, hogy jól körülhatároljuk azt a csoportot hiszen minden csoport számára mást és mást jelenthet a film mondanivalója. Elsősorban természetesen a szép turisztikai célpontokat kellene kiemelni. Az aktív pihenési lehetőségeket pl: túrázás, városnézés, valamint a nyugodtabb pihenésre vágyóknak a Balatont illetve a gyógyfürdőket. Mindenképpen benne kell legyenek a kulturális és történelmi látnivalók amelyek eddig is oly sok turistát csalt hazánkba. Ilyen például az egri vár vagy a tihanyi apátság. Lényeges, hogy kiemeljük a nagyszerű sportteljesítményt amelyet sportolóink évről évre nyújtanak. Gondolok itt a vízilabdásokra, vívókra, kézilabdásokra stb.. A magyar kultúra és saját világ képének bemutatása is fontos, hogy a külföldiek képet alkothassanak hazánkról és megkedvelhessék azt. Természetesen számos egyéb marketingfogás is létezik az országimázs növelésére, de valóban az imázsfilm a legjobb. Bármi legyen is az eszköz a cél ugyanaz : szimpátiát nyerni, hirdetni önmagunkat és turistákat csalogatni.

Sziasztok!

Szerintem minden országnak meg kellene találnia azt amiben igazán erős és ezeket egy országimázs filmben sikeresen lehetne reklámozni a külföldiek felé. Magyarországon szerintem a termálvizek adta lehetőségek nincsenek teljes mértékben ki aknázva. Ezeken a helyeken lehetne magas színvonalú termálfürdőket építeni, amelyek szolgáltatásait a Nyugat-Európai turisták számukra jó áron tudnának kihasználni. Fontosnak tartom még a megfelelő infrastruktúra kiépítését, hogy egy szerű legyen a megközelítés akár légi úton akár a szárazföldön.

Sziasztok!
Nagyon jó hozzászólások jöttek,nagyon sok véleménnyel egyetértek. Nekem személy szerint mindig az volt a problémám az ilyen országimázs kampányokkal,hogy úgy éreztem a magyar emberek nem kapnak elég lehetőséget ennek befolyásolására. Nagyon tetszett az ajánlott linkekből az ausztráliai képsorozat alapötlete. Úgy gondolom ezek a hozzászólások is azt mutatják,hogy kellene és lenne is min változtatni. A változtatáshoz pedig ötletekben nincs hiány,én ezért adnék nagyobb lehetőséget a magyaroknak a véleményezésre. Az itt élők tudják a legjobban,hogy mi az a szolgáltatás ami magas színvonalú és külföldön is megállná a helyét. Egyetértek a gyógyfürdőkkel kapcsolatos lehetőségekben,és abban is hogy ugyan annyira fontosak a tradíciók mint az újdonságok. Bizonyára nagyon nehéz ezt összehangolni,de úgy látom a legújabb Budapest - Get Engaged! videó már jó úton halad. Nekem nagyon megnyerő volt. Igaz, egy ilyen hosszúságú és kaliberű videótól senki nem várhatja el,hogy minden korosztály és minden kultúra igényét kielégítse. Ezért véleményem szerint egy homogén a lehető legszélesebb korosztályra kiterjedő központi videón kívül is szükség van több különböző témájú reklámfilmre. Ezek ki tudnák egészíteni az alapvideót,lehetne külön ami tényleg csak a fiataloknak szólna például a fesztiválokról. Lehetne olyan ami a komolyabb befolyásosabb középkorosztálynak szólna ami kultúrális szinezetű pl.: az új Nemzeti Színház,MÜPA,Opera és hozzájuk kapcsolódó bálok,rendezvények bemutatásával foglalkozna. Végül az idősebb korosztály számára a már sokszor emlegetett gyógyvíz illetve hagyományos hungarikumokat célozná meg. Persze ezek a videók lehetőséget adnának arra,hogy teljesen egészében ismerje meg egy-egy ide látogató az országot és megtalálja azokat a lehetőségeket amit ő személy szerint preferál. Jó lenne ha Magyarországból nem csak a fővárost Budapestet ismernék meg az idelátogatók,gyönyörű vidéki nagyvárosaink vannak és lehetne egy kicsit természetközpontúbb is egy-egy ilyen videó. Hazánkban kiváló lehetőség van túrázásra,kirándulásra és bőven akad lehetőség azok számára is akik nem preferálják a nagyváros nyüzsgését.

Szisztok!:)

Habár már az előttem szólók sokmindent összeszedtek, pár sorban én is leírom a véleményem.
Szomorú, de ha csak magamból indulok ki, egyértelműen állítom, hogy elsősorban nekünk, magyaroknak kellene, hogy szóljon ez a film. Hogy miért?
Sajnos több alkalommal fordul elő, hogy húzom a számat, mikor Magyarországról van szó, mint, hogy büszke legyek.
Ha a magyarok úgy általánosságban elégedettek lennének hazájukkal, az biztosan "feltűnne" a külföldieknek is. Persze azért nem kell átesni a ló túloldalára, mint az elsőként eszembe jutó franciák. (Szerintem szánalmas volt, hogy ők voltak az egyetlenek az idei Eurovíziós Dalfesztiválon, akik a saját nyelvükön, és nem angolul mondták be az eredményeket.)
Könnyű lenne olyan országban elégedett lenni, ahol virágzik a gazdaság és nem 309 Ft az euro árfolyam... De éppen ebben a helyzetben kéne cselekedni, hogy a fiatalok fejében ne az járjon, pontosan mikor is kívánják elhagyni az országot.
Márpedig Magyarországnak rengeteg értéke van, melyre büszkék lehetünk, kezdve Nagy Lajos hadjárataitól Tokajon át a vízilabda válogatottunkig.
Nekem most így hirtelen ezek a marketing megoldások jutottak eszembe, melyekkel pozitív irányba változtathatnánk országunk imázsát:
- ne csak az m1, m2, Dunán, hanem a kereskedelmi csatornákon is jelenjenek meg magyar motívumok
- magyar termékek feltűnőbb jelölése
- Magyar Dal Napjához hasonló zenés rendezvények több nagyvárosunkban, melynek ingyenes a látogatása, de mindenki adományként felajánl egy pénzösszeget (akár 50 Ft-ot)
- kisebb, kevésbé felkapott városainkban, akár falvainkban rendezvények szervezése, hogy az emberek azokat is megismerjék, oda is eljussanak
És még egy fontos dolog: a magyarokkal el kéne feledtetni ezt a "pesszimista nemzet vagyunk" tudatot. Szerintem a legtöbb magyar ember már azért pesszimista, mert hallja ezer helyről, hogy a magyarok márpedig pesszimisták.
Második lépésként pedig jöhetnek a külföldiek!:)

Egy ország imázsa rengeteg tényezőtől függ. Nem csak hagyományos marketing fogásokkal lehet változtatni rajta, hanem például nagy sportesemények megrendezésével is, gondoljunk például ennek iskolapéldájára, a pekingi olimpiára. Természetesen ilyenre nekünk most nincs esélyünk és a közel jövőben sem lesz, mindenesetre szerintem egy európai vagy világsportesemény ide hozatala és persze profi megrendezése rengeteget javítana Magyarország megítélésén.
Az imázs filmek inkább csak kis plakátoknak tekinthetőek a világ forgatagában, habár szerintem rendkívül fontos szereppel bírhatnak, egy-egy ütős videó percek alatt elterjedhet az interneten. Épp ezért szerintem egy ilyen imázs filmnek, a fiatalabb és középkorú (20-40) generációt kell megcéloznia. Célja több féle is lehet. Egyik ilyen a turista csalogatás, magyar és külföldi vendégek egyaránt fontosak. A másik az üzleti befektetések ide csábítása, ilyen reklámokkal van tele a CNN például. Az lenne a legjobb ha ezt a kettőt sikerül egybegyúrni.
Ami szerintem még országimázs szempontjából remek húzás volt anno, amikor a New York-ban óriás plakát volt kirakva az ’56-os forradalom 50. évfordulója alkalmából („Our revolution was not a movie”). Nem kell mindig erőszakos marketinget folytatni, az én figyelmemet általában az ilyenek szokták a legjobban felkelteni.
Természetesen fontosak ezek az ilyen ország marketingek, de alapvetően szerintem nem ezek befolyásolják egy országról, népről alkotott képünket. Egy ország megítélése a külföld szemében nagyon lassan változik, főleg rosszról jóra, éppen ezért pozitív képet felépíteni és fenntartani egy hosszú, végeláthatatlan feladat.

Az országimázs megteremtésével és formálásával gyakorlatilag az országunkat kínáljuk fel a külföldi utazni vágyó turistáknak. Természetesen ezt képletesen és nem szó szerint kell érteni. Ezért itt is a piac szegmentálása és a megcélzott szegmens kiválasztása a legfontosabb kezdő lépés. Amint az mfor.hu cikke is írja, nem a legmagasabb jövedelmű és iskolázottságú külföldi turisták érdeklődnek nagyobb mennyiségben hazánk iránt, hanem középosztály, illetve a fiatalok szerényebb jövedelmű rétege. Ők viszont tetszik, nem tetszik elég keveset tudnak országunk múltjáról, de sokszor még a jelenéről is. Ezért első megközelítésben véleményem szerint általános, közös pozitív emberi kapcsolati pontokat kell megtalálni. Ilyen szerintem a zene, a dal, a tánc, a szép tájak, vidám emberek, sok fiatal, "huncut" öregek stb. Egy országimázs célját szolgáló kisfilm alaphangulatát szerintem ezeknek kell meghatározni. A tartalommal való megtöltésnél már megjelenhetnek azok a dolgok, amiket a mi magyarok fontosnak, szépnek, vidámnak tartunk. De nem szájbarágósan. Valahogy úgy, ahogy az izlandi kisfilmben láttuk. És ha a turisták már itt vannak, akkor jöhetnek (persze óvatosan adagolva) a "részletek".(gasztronómia, művészetek, építészet,pici történelem stb.)

Az országimázs megteremtésével és formálásával gyakorlatilag az országunkat kínáljuk fel a külföldi utazni vágyó turistáknak. Természetesen ezt képletesen és nem szó szerint kell érteni. Ezért itt is a piac szegmentálása és a megcélzott szegmens kiválasztása a legfontosabb kezdő lépés. Amint az mfor.hu cikke is írja, nem a legmagasabb jövedelmű és iskolázottságú külföldi turisták érdeklődnek nagyobb mennyiségben hazánk iránt, hanem középosztály, illetve a fiatalok szerényebb jövedelmű rétege. Ők viszont tetszik, nem tetszik elég keveset tudnak országunk múltjáról, de sokszor még a jelenéről is. Ezért első megközelítésben véleményem szerint általános, közös pozitív emberi kapcsolati pontokat kell megtalálni. Ilyen szerintem a zene, a dal, a tánc, a szép tájak, vidám emberek, sok fiatal, "huncut" öregek stb. Egy országimázs célját szolgáló kisfilm alaphangulatát szerintem ezeknek kell meghatározni. A tartalommal való megtöltésnél már megjelenhetnek azok a dolgok, amiket a mi magyarok fontosnak, szépnek, vidámnak tartunk. De nem szájbarágósan. Valahogy úgy, ahogy az izlandi kisfilmben láttuk. És ha a turisták már itt vannak, akkor jöhetnek (persze óvatosan adagolva) a "részletek".(gasztronómia, művészetek, építészet,pici történelem stb.)

Sziasztok!

Érdekes volt olvasni az eddigi kommenteket. Sokat beszéltetek arról, hogy a külföldiek mellett a magyar lakosságot is igen is a külön célcsoportként kell kezelni, hogy nemzeti öntudatunkat segítsük és amikor bármi történik az országban, akkor nem az legyen az első reakció, hogy "hát ja, ez Magyaroszág...". Ezzel teljesen egyet értek és most nem is tennék hozzá, az előttem szólók már elég rendesen kivesézték.

Amit szerintem kihagytatok a külföldiek felé irányuló kommunikációból az a nyelvhelyesség. Oké, hogy megpróbálhatnánk őket a "gulyáson és a Balatonon" túlrepíteni, amire már eddig is szépen voltak törekvések.

Amire mindenképp oda kéne figyelnünk az az, hogy ne legyen gagyi, és itt most a nyelvhelyességet emelném ki.
Hányszor találkozunk teljesen félreérthető és nevetséges feliratokkal, tájékoztató táblákkal - legtöbbször angol nyelvűekkel - az országban? Milliószor!
És, ha valami számunkra is nevetséges úgy, hogy teljesen tisztában vagyunk a jelentésével, akkor az egy külföldi számára már botrányos lehet.
A skála meglehetősen széles. Az autópályák hirdetőtábláitól elkezdve a hőn szeretett BKV fantasztikus igényességgel fordított intő és figyelmeztető szövegein át a turistalátványosságok tájékoztató kiadványaiig mindenhol találunk ilyet.

Persze az ide látogatni vágyókat nem az fogja elijeszteni, hogy már a prospektus olvasásakor mosolyra görbül a szája, de mindenképp hagy bennük nyomot.
Itt az ideje, hogy elkezdjünk igényesek lenni ezen a téren mikró szinten is.

Azt gondolom ez is nagy mértékben hozzájárulna az országimázs növeléséhez. Meg kéne értenünk és tanulnunk, hogy a turizmus nyelve az angol és, ha tudnunk angolul és a legtöbb helyen angol feliratokkal (helyesen!) is közzé tesszük az információt attól nem leszünk kevésbé magyarok, de elérjük azt, hogy az ide látogató úgy érzi valóban törődve van vele. "Tényleg azt akarják, hogy én itt megismerjem a történelmet, a szokásokat és kiismerjem magam bárhova is megyek."

Ha pedig valaki úgy megy haza, hogy azt tudja mesélni milyen könnyen eltalált mindenhova és bárkihez/bármihez fordult segítségért azt könnyen és érthetően megkapta, akkor ezt szívesen meséli majd el otthon.

És igen is, a szájhagyomány útján való országimázs építés is nagyon fontos és eredményes tud lenni!

Sziasztok!

Véleményem szerint egy ország imázsán változtatni nagyon nehéz, és összetett feladat. Egyrészt befolyásolják a napi hírek az országról, az ország kifelé való kommunikációja, az eredmények, sikerek amelyeket fel tud mutatni, másrészt a marketingeszközök, amelyek segítségével az ország pozitív képet kíván magáról kialakítani, vonzóvá téve ezzel magát a turistáknak.

Ilyen marketing megoldások többek között a nagyszabású rendezvények sikeres lebonyolítása, és az ezzel járó médiafelület kihasználása, amely akár világméretű marketingkampányra ad lehetőséget. Ilyen rendezvényként említeném a Sziget Fesztivált, az Úszó-Európa-bajnokság lebonyolítását, a Hungaroringet, vagy az esetleges 2020-as Olimpia megrendezését.

A kampányfilmeket fontos marketing megoldásnak tartom, hiszen a televízión kívül a videó-megosztó portálokon, közösségi oldalakon is terjedhetnek. Emellett az ország hivatalos internetes honlapja (Ausztrália példája), és a plakátok, az újságokban megjelenő hirdetések is befolyással bírhatnak a külföldiekre.

A külföld felé a multikon keresztül történő kommunikációt is fontosnak tartom. A multinacionális cégek kapcsolatban állnak az országgal a hazai leányvállalataikon keresztül, ezáltal meghatározó képet kapnak hazánkról.

A legfontosabbnak viszont azt gondolom, hogy a magyarok - minden egyes magyar ember - mit gondol az országról, ezáltal milyen képet kommunikál arról. Ha azt látják a külföldiek, hogy mi sem jönnénk turistaként hazánkba, nem ajánljuk nekik, sőt mi is minél messzebbre vágyunk az országból, bizonyára nem szívesen jönnek ide. Úgy gondolom, hogy a gondolkodásmódunkon kellene változtatni, és túllépni a Tanúból ismertté vált „magyar narancs” sztereotípián.

Igenis vannak Magyarországon olyan értékek, amelyek egyedivé teszik országunkat, és vonzóak lehetnek a turistáknak. Ezeket kellene büszkén kihangsúlyozni.

Viszont úgy gondolom, hogy ezeket az értékeket, eredményeket nem kellene a 2-3 perces országimázs filmekbe belesűríteni. Ezt teszi például a Hungary – World of potentials című videó Magyarország hivatalos honlapján.Ezek a találmányok nekünk, magyaroknak mondanak valamit, a külföldieket aligha fogják hazánkba csábítani.

A Soproni reklámfilmet jónak tartom, hiszen velünk akarja elhitetni, hogy jó ebben az országban élni, pozitív irányba befolyásolva mentalitásunkat.

Úgy gondolom, hogy az országimázs filmnek egyrészt nem kellene túl széles célközönséghez szólnia, hiszen akkor igazán hatékonyan nem fogja meg egyiket se. Másrészt nem lehet túl sokat markoló sem, hanem röviden, tömören kell felhívnia magára a figyelmet.

Egy-egy szlogen is nagyon fontos lehet. Egy-egy megnyerő szlogennel, ami megragad a külföldiek fülében, felkelthetjük a figyelmet országunk iránt. Erre jó példák:
-There’s nothing like Australia
-What happens in Vegas, stays in Vegas -Somewhere else-Czech Republic
-I love New York
-Size doesn’t matter- Israel

A Hungary – A Love for Live című országimázs filmet jó kezdeményezésnek tartom, mert bár elég eklektikus, felkelti magára a figyelmet, és véleményem szerint vonzó lehet a külföldieknek.

Manapság, véleményem szerint az emberek nem azért utaznak el egy helyre mert kíváncsiak például egy nevezetes épületre, hanem mert jól akarják magukat érezni. Az épületek vagy a táj alapvetően díszletként funkcionál, így a Magyarországra látogató potenciális fogyasztói réteget Magyarország kitűnő hangulatáról kell meggyőzni. kitűnő példa erre Izland 2010-es népszerűsítő videója. www.youtube.com/watch?v=HG92NUXKzZ0

@4bro: emlékszem erre a videora, baromira hatott, azóta is ki akarok menni izlandra :-)