Üdvözletem!
Szerintem ez a beépített avulás egyfajta inspiráció arra, hogy a fogyasztó az újabb termékeket is megvásárolja, és hozzászokjon ahhoz, hogy folyamatosan cseréli az adott terméktípust.
Igaz hogy az új termék magasabb szinten elégíti ki a fogyasztói igényeket, de ez nem a termékek hosszú élettartamában mutatkozni meg, ellentétben a régebbi trendekkel. Az innováció a termékek technikai fejlettségében vehető észre, egyre bonyolultabb, összetettebb technológiákat alkalmaznak a tartós fogyasztási cikkek esetében, és ebből egyenesen következik is a rövidebb élettartam, hiszen minél bonyolultabb valami, az annál könnyebben el is romlik.
Nah de ott a kérdés, hogy miért van az, hogy ezek a háztartási cikkek egyre kevésbé szervizelhetőek. Szerintem az egyik ok az, amit már az elején írtam, hogy így mindig az új termék megvásárlására buzdítják a fogyasztókat. Másrészről szerintem egyre kevésbé van erre igény, és igény híján nem éri meg szervízműhelyeket működtetni,az emberek már nem akarják javítgatni a dolgaikat, elkényelmesedtek. Ez nem csak a háztartási cikkek esetében figyelhető meg, hanem például az autóiparban is. Egyre kevesebb az autószerelő, hiszen a modern autók esetében kicserélnek egy műszert, ahelyett hogy megjavítanák azt, mivel egy új eszköz az mindig többet tud az elődjénél, és tovább is fog tartani, mint egy használt, ami már egyszer egyébként is elromlott. Szerintem a szervizelhetőség, mint szolgáltatás hanyatlása, a globalizációnak, az új technológiák elérhetőségének, illetve a fogyasztói társadalom mentalitásának köszönhető elsősorban.

Sziasztok!
Szerintem az, hogy bizonyos fogyasztási cikkek (tv, mosógép,...) élettartama jelentősen lecsökkent, az nem annak köszönhető, hogy bonyolultabbak. Manapság a tudomány ott tart, hogy a bonyolultat is meg tudja jól, tartósan valósítani.
Vajon miért van az, hogy ha egy autóra van 5 év garancia, akkor nagy valószínűséggel a 6. évben tönkremegy? És ez más műszaki cikkeknél is megfigyelhető. Én azt gondolom, hogy komoly kutatói munka áll a mögött, hogy hogyan fejlesszenek ki olyan gépeket, amik csak egy bizonyos ideig működnek jól, utána elenged a ragasztó, meglazul a csavar, elkopik, aminek el kell... Így a fogyasztó kénytelen újabb és újabb terméket vásárolni.
És lehet, hogy sokaknak nem hiányoznak a szervizek, mert úgyis újat vesznek az elromlott helyett, de vannak olyanok, akik megelégednének azzal, hogy megjavítják a mosógépüket, kiadnak rá valamennyit, de nem kell újat venniük, és az a gép ugyanolyan tisztára mossa a ruhákat, mint egy újabb fejlesztés, amire adott esetben igen sokat kell költeniük. Családi tapasztalat alapján azonban manapság nagyon nehéz jó szakembert találni, és így akár jobban megéri újat venni, mint újból és újból kihívni a szerelőt, aki nem javítja meg teljesen a gépet vagy azért, mert nem tudja, vagy azért mert nagyon is tudná, de elintézi, hogy 2 hónap múlva újabb összegeket gyűjthessen be szegény gyanútlan, öreg nénitől (vagy akárki mástól)...

Sziasztok!

Szerintem sem véletlen az, hogy a tartós fogyasztási cikkek egyre rövidebb élettartammal rendelkeznek. a gyártók tudatosan úgy gyártják le az adott terméket, hogy minél hamarabb újat kelljen venni. ezzel jelentős bevételre tesznek szert.
ha pedig az adott cég saját szerelőjét hívjuk ki sokszor hallhatjuk azt, hogy sajnos nem tudnak már semmit tenni, ki kell cserélni a mosógépet, hűtőt, stb. és ezért az egy mondatért még jelentős pénzt is elkérnek. persze előfordul az is, nem is gyakran, hogy ha ezután kihívunk egy szerelőt, aki az adott cégtől függetlenül dolgozik, lehet hogy egy kisebb javítással helyrehozza az adott eszközt.
és ahogy az előttem szóló írta, nem véletlen hogy sokszor közvetlen a jótállás lejárta után máris elromlanak a dolgok.
erre egy saját példa, hogy a régi hajdu mosógép, ami még a nagymamámé volt, ma is működik ( ha ugye elromlik az új) miközben az elmúlt 10 évben már a 2. mosógépünk romlik el, és természetesen ezek elvileg jó minőségű márkás, drága mosógépek.
az egészen biztos, hogy egyre modernebb, bonyolultabb és elvileg jobb eszközöket használunk, de abból, hogy ezek a dolgok többet tudnak, még nem jelenti azt, hogy nem lehetnek tartósak.
egy biztos, a cégeknek érdekükben áll, hogy minél gyakrabban cseréljük a tartós fogyasztási cikkeinket. ezzel természetesen minden háztartásba egyre modernebb, jobb műszaki cikkek kerülnek, hiszen a cégek folyamatosan újítanak. de ha egy vásárló talál egy olyan céget, amelynek termékei még mindig időtállóak, akkor valószínűleg inkább annak a cégnek a termékeit fogja megvenni, mintsem hogy egy innovatív cég termékét, ami azonban (tapasztalatai alapján) hamar tönkremegy. véleményem szerint akár egy cég imaget is tönkreteheti, ha az általa gyártott termékek túl hamar tönkremennek, legyen akármilyen innovatív is az adott cég.

szerintem emögött a "beépített avulás" mögött nem kell összeesküvés-elméleteket látni, ahhoz ugyanis egy teljes iparági kartellre lenne szükség, amihez túl sok szereplő van a legtöbb tartós fogyasztási cikk szegmensében. egyértelműnek látszik ugyanis, hogyha a fogyasztó azt látja, hogy az általa vásárolt sony dvd lejátszó a garancia lejártát követő 2. hónapban tönkremegy, akkor legközelebb panasonicot fog venni, ha azzal is így jár, akkor meg philipset és így tovább - a cégeknek tehát csak akkor érné meg ez a dolog, ha számíthatnának arra, hogy minden versenytárs gagyit csinál, tehát nem vesztenek piacot a rossz termékkel, mert a másik márkában csalódott fogyasztó majd talán hozzájuk jön.

én tehát emögött a "beépített avulás" dolog mögött inkább egyszerűen a piaci versenyt és az innovációt látom: egyszerűen új termékek jelennek meg, amik többet tudnak mint a régiek, így szükségszerűen a régi termék elavultnak fog számítani. Példa erre gyakorlatilag bármilyen műszaki cikk.

Az, hogy elromlik valami - a magam részéről egyébként ezt a "garancia után 2 hónappal elromlott" dolgot leginkább urban legendnek tartom, nincs tapasztalatom konkrétan ilyennel és nem nagyon szoktak a környezetemben sem panaszkodni - egyszerűen azért van, mert elhasználódik. A gyártónál nyilván számolni kell, mondjuk azt mondják, hogy ez az autó motor 300.000km-t tudjon menni úgy, hogy megvannak a kötelező szervizek, "átlag módon" használják (nem felejtenek el sebességet váltani, nem folyamatosan padlógázzal tepernek a pályán, stb), és ennek megfelelően tervezik majd tesztelik. ezután legyártanak olyanokat, amik mennek 350.000ezret, majd optimalizálnak, legyártanak olyanokat, amik csak 340, aztán 320 ezret mennek, és végül eljutnak a célként kitűzött 300.000ig (ezért gyakori, hogy az első szériás darabok között nagy a szórás élettartam tekintetében: egyrészről még kiforratlan a gyártási technológia tehát több a hibás, másrészről ami megfelel a tervnek, azok nagyon sokáig bírják). természetesen, ez az optimalizálás részből is látszik, végig a pénz, a hatékonyság dominál, de felesleges mást várni.

a szervízelhetőség szerintem megint nem egy ilyen összeesküvés dolog. egyszerűen arról van szó, hogy 30-40 éve, amikor a szaki tanulta a szakmát, még volt 2-3 féle tv, most meg egy gyártó egyetlen típusából van 4-5 méret...egyszerűen tehát nincs olyan ember, aki képes lenne arra, hogy szinten tartsa mondjuk csak a tv-kre vonatkozó tudását, olyan bonyolulttá váltak a készülékek éppen a fogyasztói igények jobb kiszolgálása céljából. és akkor még nem beszéltünk arról, hogy szegény tvszerelőnek tudnia kellene videómagnót, dvd lejátszót, blue-ray lejátszót, hifiket, stb.-t szervizelnie, hogy egyáltalán értelme legyen vállalkoznia. nem véletlenül mondják azt a becsületesebb "sarki" autószerelők egy modern autóra, hogy téligumit feltesznek, izzót kicserélnek, de nem feltétlenül nyúlnának hozzá egy modern mondjuk turbódízel elektronikájához, arra ott a márkaszervíz.

Sziasztok!

Manapság sajnos nem tudjuk kijelenteni, hogy ha veszek egy Mercedest, akkor az 10-15 évig autó. Prémium kategóriás autóról van szó és nem egy tesztet olvastam, ismerettségi körökben hallottam, hogy a legjobb, legdrágább Mercedesek sem tartanak tovább 5-6 évnél..pedig az ember elvárná, hogy ha megvesz egy CLS Mercedest, akkor szolgálja 10-15 évet.
Ugyan igaz, hogy innovatív, rendkívül fejlett és ma már kiforrott technológiákat alkalmaznak a prémium kategóriás autókban, bár hozzá teszem gyakorlatilag mindegyik kategóriában, ezek nem tartanak tovább 4-6 évnél és meghibásodik az elektronika.. stb, annak ellenére, hogy kiforrott a technológia.
Szerintem ez szándékos, a fogyasztónak ki kell cserélnie az autóját, újítania kell, ahogy az előzőek említették, arra ösztönöznek bennünket, hogy cseréljük ki a termékeinket, még akkor is, ha semmi szükségünk nincs rá és a jelenlegi termékünk tökéletesen kiszolgál bennünket, ezáltal pazaroljuk a pénzt és nem tudunk költeni arra, ami ténylegesen hozzájárulna a fogyasztói igényeink kielégítéséhez.
De legyen szó, HI-Fi-ről vagy akármilyen háztartási elektronikáról.
Tehát az alapkérdésre a válasz úgy gondolom, igen összeegyeztethető a magasfokú innováció a termékek elavulásával.
Ha valaki nagyon szervizelni akarja a termékét, megteheti, bár nekem van egy tökéletes Sony HI-Fi-m, a CD lejátszóját kéne megjavítani, amihez jó ideje keresek szakembert, de elég nehéz találni... Ezt csak arra mondom, hogy egy adott, kevésbé innovatív termékre ugyanolyan nehéz találni szerelőt, mint egy mai termékre.. sőt.. a mai termékekre könnyebb..

HOzzáteszem, hogy a szervizelés költsége, pl.: egy mosógépnek( 4-5 év, általában ekkor romlanak el, függetlenül attól, hogy anno 100-150E Ft-ért vettük meg, Bosch vagy Gorenje, nem számít), körül belül 50-60%-a az új mosógépének. Ekkor mi fogyasztók elgondolkodunk, hogy érdemesebb lenne egy új, fejlettebb mosógépre költenünk. Ebben az esetben, úgy gondolom érdemes, ugyanis, ha megjavítják a régi gépünket az valószínű, hogy 1-2 éven belül megint problémás lesz..
Persze ez nem a gyártókat dícséri..de a fogyasztók többsége meg sem várja ezt a 4-5 évet, már hamarabb kicseréli a mosógépet, hogy a példánál maradjak.
Konklúzióban, ezt sajnos el kell fogadni, meg kell próbálni kihasználni a termékeket ameddig lehet és nem kell feleslegesen a reklámok hatására vásárlásokba és hitelekbe belemenni, úgyis rövid időn belül meg kell venni az új terméket, mert tönkremennek.
Véleményem szerint tehát az innovációt megkapjuk de csak 4-5 évre... attól függ miről van szó

@tkazmer:
Csak annyit fűznék hozzá, hogy ha az utóbbi 1-2 évben vásároltál digitális fényképezőgépet, akkor az manapság nem számít elavultnak, sőt az 1-2 éves digitális kamerák sem.
És ha azt nézzük jó pár évig nem lesznek elavultak, ugyanis egy 6 megapixeles fényképezőgép, tökéletesen ki kell, hogy elégítse az igényünket.
Hozzáteszem a szemünk 3 és 8 között már nem is igazán látja a különbséget , ez már csak parasztvakítás. Persze, ez csak akkor igaz, hogyha nem vagy profi fényképész, nem szeretnél nagy felbontásban nyomtatni, hanem csak az élményt megörökítetted és a célod az, hogy vissza tudd nézni x év múlva.
A digitális kameránál ugyanez, a mostani minőség már hosszabb távra megfelel szerintem..
Sajnos folyamatosan adgolják nekünk az egyre nagyobb megapixeles gépeiket, ki tudja, talán a 18 megapixeles gépeket kifejlesztették 5 éve, de csak 2-3 év múlva kerülnek piacra, mert beetetnek minket, fogyasztókat és megvetetik a 8, 10 12 14 Megapixeles gépeket mielőtt piacra dobják a nagy fogást.. Persze ez helyén való.. mindneki a minél magasabb profitra törekszik

A vállalat szempontjából a beépített avulás az elmúlt évek legfontosabb innovációja. Legalábbis szerintem. Nem tartom - ahogy tkazmer írta - urban legend-nek a dolgot. Nyilvánvalóan cél a vállalatoknál az, hogy megvásárold a termékeit, mégpedig minél többször, minél több pénzért. Hajlandó lennél-e csak azért másik vasalót venni, mert 7%-kal jobban gőzől és 3%-kal simábbra vasalja az inged, miközben a régi tökéletesen és megbízhatóan működik? Valószínűleg nem, de ha elromlik a vasaló, melyiket választod? A régi fajtát, vagy a valamivel (nem sokkal, csak egy kicsit) drágább újat. Ami annyival jobb mint amennyivel drágább - legalábbis a reklámja szerint. Itt már azért nagyobb arányban szavaznánk a 2. verzióra.

Egyszerűen az elképesztő sebességű technológiai innovációnak piacot kell teremteni. El kell érni, hogy folyamatosan legyen, aki megvásárolja az immár 12.000.000.000 színt megjeleníteni képes televíziót és aztán olyan is legyen, aki megvásásorlja a következő típusút ami megint többet tud.

És ehhez nem elég a szintén magas szinten lévő marketing. Ehhez bizony más módszerekkel is keresletet kell teremteni

megvásásorlja ez szép szó, de megvásárolja akart lenni :)))

@Hofi12: "ha elromlik a vasaló, melyiket választod? A régi fajtát, vagy a valamivel (nem sokkal, csak egy kicsit) drágább újat."
persze, hogy a drágább újat, hiszen az olcsó régi már nem kapható:) és ugye közben volt infláció, miegymás, valamekkora áremelkedés várható (bár a műszaki cikkek piacán sokkal inkább árcsökkenés következett be, ma sokkal olcsóbb egy számítógép mint 10 éve, tehát azokra pont nem él a sztereotípiád, miszerint az újat majd drágábban adják...).
amit viszont biztosan tudhat a tefal, ha "garancia után 10 nappal elromló" vasalókat gyárt: a vásárló legközelebb a boschtól fog vasalót venni, mert nem bízik már benne.

@apetri: éppen februárban vettem, és de, már elavult:) egy fényképezőgépnél nem csak a megapixel számít (ha jól sejtem ki vagy, egyik instruktorod erről nagyon szívesen és nagyon sokat tudna neked mesélni), ha csak az számítana, akkor egy telefon kamerája pont ugyan olyan minőségű képeket tudna csinálni, mint amit egy digitális fényképező tud - és látjuk, hogy nem így van.

Sziasztok!
én is azok közé tartozom, akik úgy gondolják, hogy a különböző háztartási gépek és egyéb elektronikai készülékek nem véletlenül romlanak el.
amit VAlexa írt a hajdú mosogépről és a másik 2 modernről, az velünk pontosan ugyanigy megtörtént!már rutin, hogy 2-3 évente hívjuk a szerelőt, (megjegyzem min 4-5-6 nap mire kijön) és kis matatás után kijelenti, hogy meg lehetne ugyan csinálni, de drágább hozzá az alkatrész, mintha vennénk egy új mosogépet!!ilyenkor azt mondja az ember, hogy najó, inkább veszek egy újat, hátha az jobb lesz. de nem...
ez a módszer biztosan megéri nekik pénzügyileg , de a márkahűség szempontjából szerintem nem kedvező. mivel ha a túl rövid idő alatt romlik el a gépem, az új tuti hogy nem olyan márkájú lesz mint az előző. szóval az ágazatnak összességében érdekében áll a rövidtávon használható gépek gyártása, csak lehet hogy elvesztik az addig márkahű vásárlóikat.

Egy személyes, számomra elég megható példával szeretném illusztrálni a fenti kérdést, még ha nem is a műszaki cikkek világából. Nagyapám kiskoromban mindig leszidott minket, ha látta, hogy letapossuk a cipőnk sarkát. Az ő családjának annakidején hónapokig kellett félretenni, míg cipőt tudtak venni neki, amit aztán évekig hordott. Ugyanakkor a mi korunkban már szinte nevetségesnek tűnne, hogy valaki így óvjon egy konfekció-terméket. Miért? Egyrészt a jövedelmünk viszonylag csekély részéből hozzájuthatunk a termékhez. Másrészt pedig, vigyázhatunk rá bármennyire, egy éven belül tönkremegy. Ráadásul ki is megy a divatból - és ez lényegesen fontosabb szempont manapság, mint korábban.

A fentebb megfigyeltek alkalmazhatóak a műszaki cikkek esetére. Az, hogy a beépített elavulás nem okoz a fogyasztó számára akkora gondot, hogy a rossz tapasztalat miatt márkát valtson (bár én néha szívesen tenném - de egyik kutya, másik eb), elsősorban azért lehet, mert mire a termék elromlik, a fogyasztó amúgy is hajlik rá, hogy megvegye az új, divatosabb és korszerűbb terméket. Ezt megteheti, a viszonylag alacsony árak miatt (ami a szervízelést is feleslegessé teszi) - és a rendszer hozzájárul az árak további csökkenéséhez a forgalom növelésével.

@tkazmer:

Természetesen nem csak a megapixel számít.
Én a 2 éves digitális fényképezőmet tökéletesnek tartom és ne csak a megapixeleket nézzük, hanem magát a gépet.
Nem tudom, ez szubjektív, hogy a 9 hónapos fényképezőgépedet elavultnak tekinted. Bizonyos szempontból az, de ha csak azt nézed, hogy tökéletesen kielégíti az igényeidet az megint más, és talán beleesel abba a csapdába amit állítanak nekünk és 1-2 hónapon belül kicseréled:P
Úgy gondolom a 2 éve vásárolt fényképezőgépem még használható lesz, amíg el nem romlik és addig jelen pillanatban, nem tudom elképzelni, hogy rávegyenek egy újabb gép vásárlására.
A kulcs az el nem romlik.. és megint visszatértünk oda, hogy 5 év és csere.. ha már itt tartunk, igazuk van azoknak, akik azt állítják, hogy nincs szakember aki megjavítaná.. túl összetettek már ezek az elektronikai cikkek.

@tkazmer: Nézzük először is a számítógépes állításod, teljesen igaz, hogy olcsóbbak mint 10 éve, persze. A vattacukor is olcsóbb lett, miután elvesztette az újdonság értékét, meg miután 3 helyett 8 helyen lehetett vattacukrot kapni ráadásul legalább 13 féle ízben az addigi 2 helyett. Ráadásul hasonlítsd össze az akkori és mostani csúcsmodellek árát, (persze ahogy írtad inflációt és minden egyebet figyelembe véve) nem biztos, hogy ennyire egyértelmű a változás.

A másik részre, hogy a Boschtól vesz, igaz, aztán legközelebb meg a Siemenstől. És nem kell ehhez az általad emlegetett iparági kartell. Mert akinek meg a Siemense romlott el, az majd megveszi a Boscht. Jó, persze ezt csak egy bizonyos szintig lehet csinálni, dehát tudják ezt a gyártók is. Szerintem az egész mint leírtam az első hsz-omban, a folyamatos piacteremtésre megy ki, amire pedig a technológiai fejlődés hihetetlen sebességére van szükség. Ezt pedig te is alátámasztottad: "persze, hogy a drágább újat, hiszen az olcsó régi már nem kapható"
Vegyük, hogy az árak alakulásában igazad van, de árréscsökkenésről biztosan nem beszélhetünk, hiszen nyilván a termék előállítási költségei is változnak, az ott lezajló innováció miatt.

@apetri: eszemben sincs kicserélni, ha bírja a strapát, 10 évig ez marad:) elavultnak azért tekintem, mert követem a technikai fejlődés folyamatát és tudom, hogy jelent meg nála többet tudó, újabb, olcsóbb készülék.
"nincs szakember aki megjavítaná.. túl összetettek már ezek az elektronikai cikkek. "
viszont azért összetettebbek, mert nekünk fogyasztóknak egyre összetettebbre van igényünk - és ezt valóban kihasználják a gyártók arra, hogy márkaszervízeket létesítenek, ahol csak relative magas ár mellett lehet szervízelni.

@Hofi12:
"az egész mint leírtam az első hsz-omban, a folyamatos piacteremtésre megy ki,"
így igaz, egy elromlott vasaló piacot teremt egy új vasalónak, és így már majdnem bizonyítást is nyert az állításod. azonban tegyük fel, hogy a bosch tud olyan vasalót is gyártani, ami csak jóval később romlik el, mint a siemensé. Ebben az esetben nem az számára a kifizetődő, ha ilyen vasalókat gyárt és ezáltal egyrészről megtartja a saját vásárlóit, másrészről pedig elszívja a siemensét? úgy gondolom, hogy a válasz egyértelmű "dehogynem" egészen addig, ameddig van verseny a piacon, van kitől vásárlókat szerezni. verseny pedig mint látjuk, a szóban forgó műszaki cikkek piacán bőven van.

@tkazmer:
Nem teljesen "dehogynem", hiszen a Bosch strapabíró vasalója feltehetőleg nem lesz közvetlen versenytársa a Siemens vasalójának. Egyáltalán nem biztos, hogy ugyanaz az árkategória, és még a megcélzott fogyasztói réteg sem feltétlenül. Előfordulhat, sőt gyanítom elő is fordul, hogy a Bosch gyárt a Siemensével versengő olcsóbb-gyengébb vasalót is. Ha pedig mégis közvetlen versenytárs, akkor ez pompás példája a versenyelőnynek

@tkazmer: "viszont azért összetettebbek, mert nekünk fogyasztóknak egyre összetettebbre van igényünk"
Szerintem nem feltétlenül lenne igényünk olyan összetett eletronikai kütyükre, mint amiket ránk sóznak. A mai telefonok ma már egyszerre nagyon sok funkciót látnak el, amit szerintem egy átlag fogyasztó nem használ ki. Mégis sokan , mielőtt megveszik a telefont, nézik, hogy mennyit mindent tud, de véleményem szerint a mobil nyújtotta lehetőségek nagyobb része kiaknázatlan marad majd a használat során. Másik példa a TV-képernyők esete. Ahogy aperti is írta, a szemünk egy bizonyos felbontás fölött már nem érzékel túl nagy különbséget. A fogyasztó mégis úgy gondolja, hogy neki mindenképpen a legújabbra van szüksége, ez pedig a marketingnek köszönhető. Én sokszor úgy érzem, pofátlanul próbálnak manipulálni a reklámok. (Ez már nagyon nem a témához tartozik, de emlékezzünk csak a Media Markt szlogenjére: "Hülye, aki nem ünnepel", "Hülye, aki nem ilyen táskát hord" stb. Elég felháborító...)

Szervusztok!

Nem olvastam el a fenti kommentek, bocsi ha részben ugyanazt mondom.

A gyártók a fejlett országok esten nem számolhatnak a piac bővülésével. A gyártó csődbe menne ha a terméke örök életű lenne. A gyártónak az a célja, hogy az általa vállal garancia időt a termék túl élje utána teljesen mindegy neki, hogy utána milyen lesz a terméke. Ha az ember tartós terméket akar venni akkor igenis meg kell venni a drága félipari vagy ipari gépet. Higgyétek el, hogy nem annyival több.

A régi hajdú mosógép még mindig megy a nagyiéknál igaz nem annyira környezetbarát mint vmi új, de végtelenül egyszerű szerkezet, könnyen olcsón javítható. Elmúlt 10évben nekünk 3db mosógépünk volt mert tönkre mennek. 2-3garanciát szoktak ezekre a termékekre adni. Végül vettünk egy ipari miele mosógépet amire a gyár 20év garanciát vállal.

Egy gyárnak nem mindegy, hogy a termékét 2-3évre tervezi meg vagy 10re.

Egy felhasználói igények magasabb kielégítése nem jelenti, hogy hosszabb távon ki akarjuk mi az elégíteni.

üdv

Innováció a fejlettségben nyilvánul meg, nem az élettartamban. Ha valamit hosszú időre terveznek vagy éppen építenek meg, akkor azt elég nehéz fejleszteni. Dinamikus fejlesztéshez dinamikus fogyasztás is kell, ami rendkívül meggyorsítja a folyamatokat. Amerikai piac azért tud nagyon gyorsan fejlődni, mert ott az emberek nagyon könnyen vezethetőek, ha azt mondják vegyen mindenki porszívót, akkor mindenki venni fog porszívót, evvel generálva akkora mértékű keresletet, ami fedezi az innovációs költségeket. A gyártók maguk döntik el a keresletet milyen módon hívják életre. Előttem szóló fogalmazott a gyártóknak nem áll érdekében az, hogy gyengébb minőséget állítson elő, mint a konkurencia, mert akkor könnyebben lehet jobb nála. Tökéletes marketinget értek el a gyártók az elmúlt években a fogyasztóknál. Az eddigi hozzászólok szavaiból is kijött az hogy könnyebb lecserélni az eszközt, mint vigyázni rá. Persze, hogy ezt mondja hisz a gyártók ezt szeretnék hogy mondanák, karácsonykor meg a gyerekkel mondatják azt hogy "apu-apu, nekem kell az... meg ez... karácsonyra". Azután olyan termékeket reklámoznak és mutatnak meg a gyermekeknek, amiből direkt nem adnak akkora készletet, hogy a generált keresletet fedezni tudja, így a szülő kénytelen kétszer költeni, egyszer karácsonykor, mivel nem kapható az áhított termék, másszor meg karácsony után mikor megérkezik a megfelelő mennyiség.

Szórakoztató elektronikával, tipikusan az a helyzet, hogy annyira felesleges dolgot szinte ránk kényszerítenek a gyártók, hogy az elképzelhetetlen néha. Két éve a vásárló listámon volt egy mp3 lejátszó diktafon, rádió és beépített aksival, persze kapható volt ilyen, de színeskijelzővel, videó lejátszóval, játékkal stb.stb...Végig gondolva, hogy mi is kell nekem, egy márkás egyszerű darab mellett döntöttem, mintsem egy noname ezer dologra képes ketyere mellett. Evvel a vásárlói magatartással nem igen lehetne támogatni az innovációt, szóval senki se gondolja végig hogy mire is van szüksége, vajon kihasználja-e minden képességét.
Éljen a fogyasztói társadalom:)

Üdv Mindenkinek :)

Na, még épp hogy időben írok! Nagy többségükben egyet értek a fenti hozzászólásokkal, érdekes véleményeket/megfigyeléseket írtatok szerintem :) Én magam ezen a héten erősen szubjektív felfogásomat részletezném kicsit a kérdésről.

Személy szerint a "beépített avulást" egy kétirányú, tulajdonképpen szimbiotikus hatás leírásával tudom összeegyeztetni a fogyasztói igények magasabb szintű kielégítésével.

Bizonyos szinten egy fogyasztók és termelők között kialakult, íratlan kompromisszumként fogom fel a termékek élettartamának rövidülését. Ennek okai a következők: a tudományos fejlődés gyorsulásával a vállalatok kénytelenek adaptálni a technika újabb és újabb vívmányait (gondoljunk itt a számítógépek gyártására, ezen felül például a memória és a merevlemezek kapacitásának rohamos növekedésére az elmúlt években), e nélkül profitot vesztenének, illetve hosszútávon ignorálva ezt kiesnének a versenyből. Míg a technológiai innováció a termelés költségeit csökkentheti, az általunk vizsgált szektorban, a tartós fogyasztási cikkek esetén kénytelenek a termékinnovációban is lépést tartani a folyamatos fejlesztésekkel, és a konkurens vállalatokkal. Egyszóval az erőteljes innováció követelmény számukra.

Elég csak egy pillantást vetni arra, hogy az elmúlt pár évtizedben milyen drasztikus átalakuláson mentek keresztül a videokép lejátszására alkalmas cikkek, az audiolejátszók, illetve egyéb szórakozási célú tartós termékek. E termékeknél a fejlődés/fejlesztés mértéke és gyorsasága exponenciálisan nő - elképzelhető, hogy tartunk egy korlát felé, de ez ma még nem szignifikáns -, mely egyre nagyobb innovációs költségeket hárít a termelőkre. Az újabb és újabb termékek megjelenése erősen lenyomja a meglévő, még mindig relatíve modern termékek árát (videokazetta-lejátszó => DVD => BluRay; katódsugaras => LCD monitorok), így ezek a társadalom egyre szélesebb köreiben válnak elérhetővé. Azonban a vállalatok (videós példámban a lejátszók gyártói) ennek hatására - fenti kijelentéseimet megerősítendő - nem nyugodhatnak: új, frissen megjelentetett termékeik eleinte magas ára nem lesz képes a konkurencia hasonló és még újabb gyártmányainak sarát állni. Kénytelenek lesznek egyre több pénzt beleölni a K+F-be, hogy egyáltalán lépést tarthassanak a technikával, és így versenytársaikkal.

Miért is gondolom én ezt kompromisszumnak? Személy szerint azért, mert a termékek avulásával extra bevételhez jutnak a vállalatok: a fogyasztók kénytelenek lesznek időről időre újabb eszközöket venni, illetve a régieket újravásárolni. Bár fent említették a többiek, hogy a fogyasztó elégedetlenségből/dühből/egyéb indokból átpártolhat egy másik vállalathoz termékfogyasztási tekintetben - azonban hozzá is jöhetnek új fogyasztók, akik pótolják a mások elfordulásával kiesett bevételt (főleg akkor, ha a fő márkák közül egyik sem gyárt avulás terén kifogástalan eszközöket). Én speciel ezt egy pörgő mókuskeréknek fogom fel, amit a technikai fejlődés hajtott meg sok évvel ezelőtt - ha ebből egy vállalat kiszáll, és tartósan jó termékeket kezd előállítani, hosszú távú profitja aránylag kisebb lesz, mintha beállna a sorba a beépített avulást "alkalmazó" nagy márkák mellé.

A plusz bevételből hatalmas összegeket költenek e vállalatok az innovációra, mely a rohanó technikai fejlődéssel együtt egyre nagyobb és nagyobb fogyasztói bázist lát el a modern, tartós fogyasztási cikkekkel. Ezen felül pedig a vállalatok mindig újabb és újabb termékeket és megoldásokat lesznek készségesek nyújtani a csúcstechnika szerelmeseinek - így a fogyasztói igények, ahogy azt az innováció definíciója is kimondja, egyre színvonalasabban lesznek kielégítve.

---

„Túl hosszú, nem olvasom el” verzió: a fogyasztók egyre jobb és hasznosabb termékeket kapnak pénzükért a fejlődés rohamos gyorsulásával - ezért ők „cserébe” hozzájárulnak a vállalatok növekvő innovációs költségeihez, méghozzá a gyorsabban avuló termékek újravásárlásával.

Dióhéjban ennyi lenne a véleményem, köszönöm, hogyha esetleg végigolvastátok! :) Még egyszer megjegyezném, nagyon szubjektív és talán kicsit idealista is ez a felfogás, de a téma részletes és objektív elemzése túl hosszú lett volna. Amúgy is egy blogon inkább érdekesebbek a személyes perspektívák :)

Az állandó új termékék bevezetése nem feltétlenül kedvez mindig magának a vállalatnak sem. Ismerjük jól a termékek termékélet-ciklusát, s ha ez nem volt megfelelően kihasználva, akkor a saját termékünkkel szembeni ,,kannibalizmusról" beszélhetünk. Hiszen ha bevezetünk egy új terméket úgy, hogy még az elődje nem érte el termékélet-ciklus görbéjének telítődési pontját, akkor a bevezetés pillanatától kezdve csökkeni fog az eredeti termék iránti kereslet, hiszen keresletének egy része áthárul az új termékre.
De mégsem maradhat le egy vállalat sem a fejlődésben....újabb és újabb terméket kell piacra dobnia, hogy nem maradjon le versenytársaitól.
Nem csak újabb, egyre bonyolultabb informatikai kütyükkel szerelik fel őket, amiknek javítása valószínüleg meglehetősen költséges lenne, esetleg még nincs is megfelelő tudás a háttérben. Így marad a csere:alkatrészek cseréje, vagy a teljes gép cseréje. Alig vannak szakemeberek, akik erre specializálódnak. Nem kell messzire menni:ma már esernyőket sem javíttatunk, pedig nemrégiben ez még egy jelenlevő, tanulható szakma volt.
A termékek élettartamának rövidülésének hátterében tehát egyértelműen a valami új, jobb, megbízhatóbb termék ígérete áll....MEGOLDÁSt akarunk vásárolni!!! és ha az egyik nem vállt be, ki kell próbálni a következőt.

@vgdv: Abszolúte egyetértek, és tényleg, az új termékek bevezetésének sebessége sok esetben csökkenti a piacra dobott árúk hosszú távú profit-potenciálját... Túl gyorsan "elavulnak", persze relatív értelemben.

A szervizeléssel viszont szerintem nem a szakemberhiány, illetve a költségesség a probléma, szimplán az, hogy javíthatatlanok, totálisan tropára mennek. Az utcánkban lakik egy szaki, aki az ilyen tartós cikkek javítására specializálódott; ő azt mondta, hogy eléggé kifizetődő biznisz a szakma, azonban az egyre modernebb termékek javítására egyszerűen képtelen. XY vesz egy DVD lejátszót, és 4 éven belül putty, meghalt. Ergó szerintem a javítás lehetetlensége a gyártásból fakadó probléma, nem pedig a bonyolultságból/szakihiányból.