Mire használja ill. tartja használhatónak Facebookot ill. a Wikipediát az egyetemi tanulmányaiban, a tudása megosztásában és a kapcsolatai építésében és ápolásában? Miért lehetnek előremutatóak, és milyen hátrányai lehetnek e megoldásoknak?
Kedves Hallgatók!
A Wikipédia és a Facebook használata láthatóan megmozgatta a vállgazd blog olvasóit, és igen sok értékes hozzászólás született a témában. Jómagam egyetértek a hallgatókkal abban, hogy a Wikipédia ötleteket adhat, és az ismeretek bővítésére ideális lehet, tudományos munkákban azonban nem rajongok azért, ha valaki az internetes enciklopédiára hivatkozik. A szócikkek minősége meglehetősen vegyes, így a rájuk való hagyatkozás veszélyes is lehet. Érdekes kezdeményezés volt a Wikipédián ugyanakkor a kiemelt szócikk státusz megalkotása az elmúlt években. A Wikipédia saját maga alkotott kritériumrendszere szerint a kiemelt szócikk „szépen van megírva”, átfogó, pontos és megbízható, állandó, valamint semleges hangvételű. Az ilyen típusú szócikkek száma meglehetősen alacsony: magyar nyelven jelenleg a 229 151 szócikk közül 723 esik ebbe a kategóriába a Wikipédia szerkesztői szerint, azaz több mint 300 szócikket kell átnyálaznunk ahhoz, hogy egy magas minőségű bejegyzést találjunk (ilyenek például a kínai Szung-dinasztiáról, az AFC Ajax labdarúgó csapatról és a Big Bang dél-koreai együttesről írt szócikkek). A fenti kritériumlistából jól látható, hogy az „minőségi” információnak nem csak pontosnak és megbízhatónak kell lennie, hanem egyszersmind letisztultnak, és – amennyire lehet – értéksemlegesnek is.
Ha valaki a Google Scholar-ba (a Google tudományos keresőjébe) beüti a ’Facebook’ kifejezést kb. 2 500 000 találatot kap, míg a közgazdaságtudomány területén az elmúlt 200 év során meglehetősen sokat kutatott ’hasznosság’ (utility) bepötyögésével, nagyságrendileg hasonló 2 320 000 találatra lelünk. A Facebook-jelenséget manapság divatos kutatni, gomba módra szaporodnak azoknak az esszéknek, disszertációknak, folyóiratcikkeknek stb. száma, amelyek a témával foglalkoznak, és ezen belül számos tudományos írás taglalja a felsőoktatás és a Facebook kapcsolatát. Egyes kutatások pl. feltárták, hogy a diákok sokkal inkább érdeklődnek a Facebook oktatáson belüli használata iránt, mint a tanárok (Roblyer et al., 2010), mások viszont arra jutottak, hogy az oktatók igen magas számban használják a social media valamilyen formáját az oktatásban (60%), igaz a Facebook-ot ezen belül már kevesen részesítik előnyben (Moran et al., 2010). A diákok ugyanezen felmérések szerint kevésbé érzik úgy, hogy a Facebookra (is) építő egyetemi oktatás túlságosan is belegyalogolna a magánéletükbe (Roblyer et al., 2010). Noha a kutatások eredményei sokszor ellentmondásosak, az azért kijelenthető, hogy a diákok nyitottabbak a Facebook oktatáson belüli használatára, az oktatók viszont még azért tartózkodóbbak ennek a médiának a használatától.
Üdvözlettel:
Szántó Richárd
