Szervusztok!

A diákhitelt felvetőket két csoportba sorolnám:

A tandik kifizetésére veszik fel a hitelt:
A diákhitel intézményének itt van értelme ha az ember egy jobb egyetem állami szakára nem fér be de szeretne ott tanulni és az alacsonyabb ponthatárú fizetős szakra felveszik. Ekkor az ember egy befektetést eszközöl amivel meghitelezhet magának egy jobb diplomát,egy jobb állást és fizetést. Nem mindegy a gazdasági szakmában, hogy valaki a pesti közgázon végzett vagy pl szegedi gtk. A diplomák közötti különbségek meglátszanak a kezdő fizetéseken a szemléletmódokon és az elhelyezkedési lehetőségekben. Másik fontos dolog, hogy a master képzési lehetőségeknél is, hogy a BCEn master-képzésein az állami helyeken 98%ben volt bce alapszakosok ülni. A szép felvetéssel ellentétben igenis számít, hogy hol végzed el az alapszakot.

Ha valaki állami tanuló és a megélhetésre vesz fel hitelt.
A gondolataim miatt mindjárt sok támadást fogok kapni. A második félévtől az ember kaphat már tanulmányi ösztöndíjat és az első félévtől már kaphat szociális ösztöndíjat. Péntekenként nincs tanítás és az aki tényleg akar magána pénzt kereni az el tud menni péntekenként dolgozni. Ha valaki minden pénteken dolgozik 10-12órát tegyük fel az 20eFtal ki tudja egészíteni a költségvetését.
Najo inkább nem bonyolódok bele ebbe inkább rátok hagyom ezt a témát.

Kamatrol:
A lakossági hitelek átlag kamata 23% környékén mozog ehez képes a diákhitelé 10% alatt van bővel tehát kamat miatt sokkal kedvezőbb.

Összegezve: aki tandija kifizetésére veszi fel a diákhitelt az értelmesnek és hasznosnak tartom feltéve ha ezáltal egy jobb intézményben tud tanulni.

Azon tanulok akik a megélhetőségükre veszik fel a diákhitelt őket lustának tartom és nem eléggé ügyesnek.

A kamat politika és a lehetőség lehet igaz, lehetne, hogy az ügyintézés egyszerűbb legyen.
Kiderül, hogy mit hoz a jövő.

Üdv!

Én elsősorban a diákhitel hátrányairól szólnék. Először is ott a kamat kérdése. Mivel nagy alacsony, ezért természetesen vonzza a diákokat, és valljuk meg, pont a kedvező mivolta miatt sok olyan diák is felveszi, aki egyébként nem szorulna rá. A kedvező kamatok is kamatok, és én is egyet értek abban, hogy akinek megélhetési gondjai vannak, az igenis meg tud élni, ha dolgozik, nem kényszeríti rá senki, hogy adóssággal kezdjen bele a nagy betűs életbe. Nem utolsó sorban senki nem gondol arra, hogy azt a "csekély" pár millió forintnyi összeget előbbutóbb vissza is kell fizetni, és egy kezdő fizetés mellett a kedvező törlesztési alternatívák esetén sem mondható egyszerűnek a törlesztés, pláne egy nem igazán versenyképes diploma esetében.
Itt jön képbe a 4 hónapos türelmi idő, ami után a hallgatói jogviszony megszűnését követően mindenképpen el kell kezdeni a törlesztést. Jelenleg egy versenyképes diplomával ez nem tűnik kihívásnak, de a munkába állás nehézségének mértékét mindig az aktuális munkaerőpiaci viszonyok határozzák meg.

Sziasztok!

Én a diákhitelt nem kárhoztatnám ilyen mértékben, mint ahogy az előttem szólók tették. Nekik természetesen igazuk van abban, hogy a diákhitel komoly vállalás: egyszer majd friss diplomásként és a munka világába lépve el kell kezdeni a törlesztést, ami valószínűleg még a kedvezményes kamatok mellett is nagy teher, főleg azért, mert ilyenkor az ember már nem múltbeli terheket akar törleszteni, hanem inkább családot, lakást stb. szeretne. Azonban gondoljuk csak meg: a rászorulók közül nagyon sokan el sem jutnának a "friss diplomás" állapotba, ha nem lenne diákhitel!
Egyáltalán nem tudok egyetérteni azzal a felvetéssel, hogy aki nem tudja tanulás melletti munkával biztosítani a megélhetését, az "lusta" vagy "nem eléggé ügyes". Az egyetemre ugyanis tanulni jön az ember! Azt hiszem, mindannyian tapasztaljuk, hogy ha valaki nemcsak egy "papírt" (diplomát) szeretne, hanem mögöttes tudást is, az nem igazán tud a tanulás mellett tartósabban munkával foglalkozni. Jó, persze, a(z egyébként nem sok) szabadideje terhére biztos tudna valamennyire, de szerintem az ilyesmi csak ahhoz vezet, hogy a dolgok hektikussá válnak, se a tanulásban, se a munkában, se sehol nem tud az illető úgy helyt állni, ahogy kéne. Tehát ha van egy család, ahol esetleg a szülők keveset keresnek, és mondjuk taníttatnak 2-3 gyereket, akkor az ebből a családból jövő hallgató kerüljön még azzal is hátrányba, hogy dolgoznia kell, ahelyett hogy az idejét a tanulásra tudná fordítani? Más meg, aki jobb módból jön, aki nem szorul rá, az bulizhat egész félévben? Természetesen nem akarok általánosítani és senkit megsérteni, tisztelet a kivételnek. Csak azt akarom mondani, hogy nem kellene elítélni azt, aki nem akar az egyetem mellett dolgozni, mert alapvetően egy hallgatónak nem ez a feladata. (És akkor még nem is beszéltünk a munkalehetőségek hiányáról, mert lehet hogy akar valaki dolgozni, de nem biztos, hogy talál munkát, főleg úgy, hogy semmilyen képesítése sincs még. Ösztöndíjak pedig valóban vannak, de ne áltassuk magunkat azzal, hogy ezek az esetek többségében olyan összegek lennének, amik minden problémát megoldanak.)

A diákhitel felvételét természetesen komolyan meg kell fontolni, mint minden hitelfelvételt. Meg kell vizsgálni, hogy a megszerezni kívánt diploma elég versenyképes lesz-e, tud-e majd az illető vele megfelelő munkát találni. Valóban igaz ugyanis, hogy annak nincs értelme, hogy olyasvalamit tanuljon az ember, amivel egyáltalán nem tud elhelyezkedni vagy csak éhbérért. (Megjegyzem, hogy ezen a kérdésen diákhitel felvétele nélkül is el kell/kellene gondolkodni.) Ha viszont valaki úgy érzi, hogy szeretne tanulni, komoly célja van, de nem olyanok az anyagi lehetőségei, akkor annak tényleg kell egy olyan lehetőség, ami ezt lehetővé teszi. Én konkrétan ismerek olyasvalakit, akinek esélye sem lett volna egyetemre menni, ha nem jutott volna kedvezményes hitelhez. Az ilyen esetekben jó, hogy van diákhitel, mert bár tényleg nagy teher, de mégiscsak kedvezményes! Szerintem maga az intézmény jó, persze biztos lenne rajta mit változtatni, de alapvetően jó. Az, hogy esetleg sokan felelőtlenül felveszik, már nem a diákhitel hibája, hanem a meggondolatlan illetőé. Ilyen alapon minden hitelt el lehetne ítélni, mert biztos mindig van olyan, akit egy hitel tönkretesz. Mindenki eldöntheti a várható előnyök és kockázatok függvényében, hogy ő felvesz-e diákhitelt vagy sem, és szerintem nem elítélendő egyik döntés sem. Ez mindenkinek a magánügye.

Sziasztok!

A diákhitel egy hasznos intézmény - a maga nemében, a hitelek között egészen jó kondíciókkal bír. Azonban ez is ugyanúgy pénzbe kerül, a hitelnek ára van. Véleményem szerint nagyon meg kell gondolni a diákhitel felvételét, csak a legindokoltabb esetben tartom okos döntésnek az igénylését. Előnye, hogy a nehéz anyagi helyzetből jövő, hátrányos hátterű hallgatóknak is esélyt ad a színvonalas tanulmányok folytatására. A jó tanulmányi eredményekkel át lehet jutni támogatott státuszba, ha már a felvételinél nem sikerült csak költségtérítésesre bekerülni. Szerintem az erőfeszítéseket a jó eredményekre kell koncentrálni, nem az egyetem melletti munkára. S ebben nyújt nagy segítséget a diákhitel.
Csak azért felvenni, mert jók a kondíciói, vagy azért, mert kényelmesebb, mint megdolgozni a támogatott státuszért, szerintem hibás hozzáállás. A diákhitel, mint minden fix, állandó, biztos javadalmazás - elkényelmesít. Mindenkit más mértékben, de szerintem senkinél sem elhanyagolható a hatás. De még egyszer mondom, hogy ez arra nem vonatkozik, akinek nincs más alternatívája: számára találták ki a diákhitelt, s elég kedvező feltételekkel élhet vele.

Szép estét!

Az előttem szólók egy remek ötletet vetettek fel és ezt gondolnám tovább.

Az a probléma volt, hogy sokan olyan szakon veszik fel a diákhitelt ami után nehezen tudnak elhelyezkedni vagy értelmetlen egyetemen tanulnak.

Tudom, hogy mi közgáz hallgatók könnyen beszélünk hiszen kicsi hazánk legjobb egyetemére járunk minden tekintetében most hvg felméréstől tekintsünk el.

Én úgy gondolom, hogy a diákhitelt felvételének a lehetőségét megszigorítanám. Csakis olyan szak hallgatói vehetnék fel akik piacképes szakmát tanulnak és egyetem elvégzése után könnyen el tudnának helyezkedni. Második szűrőként bevezetnék egy motivációs beszélgetést, hogy tényleg olyan emberek kapják ezt a hitelt meg akiknek tehetségük van az adott szakterülethez és nem azért járnak oda, hogy legyen egy papírjuk.

Tovább felvetődött, hogy egyetem után el kell kezdeni a törlesztést és ekkor már család lakás stb. Kérlek tegyétek a kezeteket a szivetekre és közülletek hányan fognak szülni 30éves koruk előtt. Lehet, hogy megházasodtok de ez sem követel meg akkora anyagi biztonságot mint egy gyerek bevállalása.
Felvetődött, hogy nem jó az életet pármilliós minusszal kezdeni. De ez amit bevállalsz ezzel az egy üzleti kockázat. Tegyük fel hogy a PSZ szakot elvégzed szegeden ahol nehezen találsz gyakornoki helyet majd elkezdesz dolgozni havi netto 100-120ért. Vagy a pesti közgázt bevállalod és kifizetek a 3x450e tandíjat majd pesten a sok cég között könnyebben elhelyezkedsz. A pesti kezdőfizetések sokkal magasabbak. Egy jó diplomával könnyen elérhetsz netto 200feletti kezdőfizetést majd könnyebben tudsz előlépni szakmailag. Ha a számok tükrében nézzük ezt 4év alatt havi 50e törlesztőrészlettel bőven vissza tudod fizetni a hiteledet.

Sok ember felvett hitelt olyan dolgokra amin csak buknak. Ilyen pl a személyi hitel vagy autohitel vagy termékhitel. Ehez képest a diákhitelnek és a lakáshitelnek van értelme. Ezekkel gyarapodást tudsz elérni nem ugy mint az előzőekkel.

Kellemes vizsgafelvételt reggelre :)

Sziasztok!

Én is ahhoz az oldalhoz csatlakoznék, akik szerint a diákhitel intézménye igen hasznos. Bár én magam nem éltem eddig vele, de nem tartom kizártnak hogy a későbbiekben fogok. Ennek az az oka, hogy szükségesnek tartok egy bizonyos pénzösszeget ahhoz, hogy az egyetemet el tudjam végezni, és ha lehet, ezt minél jobb eredménnyel és úgy, hogy közben jól is érezzem magam. Ehhez szükséges a tanulással eltöltött megfelelő idő és szerintem fontos a kapcsolatok kialakítása is. Emellett ott vannak még az olyan mindennapi költségek mint például az étel,ital vásárlás. Mindezek egyenként nem járnak nagy költségekkel, de összeadva már tekintélyes összegű ráfordítást igényelnek, amit finanszírozni kell valamiből.

Erre valóban van lehetőség ösztöndíjból, ezt viszont nem kaphat mindenki.
Másik lehetőség az egyetem melletti munka. Andorspamnek szeretném mondani, hogy olyan munka, hogy az ember csak péntekenként dolgozik 10-12 órát vagy nem létezik, vagy rettentő nagy szerencse kell, hogy ilyet találjon az ember. Ennél mindenképpen többet kell dolgozni, ha valaki dolgozik, és csak azt tudom mondani mindenkinek, hogy próbálja ki, hogy ez mivel jár, és aztán döntse el, hogy ez valóban járható út-e. Az én tapasztalataim szerint nem.

Ezért egy jó finanszírozási alternatívaként marad tehát a diákhitel. Ez valóban egy kölcsön, tehát meglepő módon vissza kell fizetni, kamattal együtt. A kamat, a feltételek feketén-fehéren le vannak írva egy papíron, mindenki el tudja dönteni, hogy ez számára megéri-e, teljesíthető-e. Innentől kezdve mindenki el tudja dönteni, hogy felveszi-e vagy sem.

A diákhitel lehetőség, nem kényszer. Ha valaki úgy veszi föl a hitelt, hogy nincs rá szüksége, és/vagy nem tudja később törleszteni, az nem hitelező hibája, hanem azé, aki a hitelt fölvette.

szerintem a diákhitel alapvetően remek dolog, sőt, én azt gondolom, hogy helyesebb lenne az államilag finanszírozott képzés helyett mondjuk egy "államilag támogatott diákhitel" konstrukciót létrehozni azoknak, akik jogosultak lennének a jelenlegi rendszerbne az államilag támogatott képzésre. (a költségtérítéses képzésre jogosultak esetében a diákhitel pedig egy kedvezőtlenebb konstrukció lehetne)
ezzel egyrészről ösztönözni lehetne a diákokat a tanulásra, senki nem melegedni járna a felsőoktatási intézményekbe.
másrészről pedig megoldást jelentene bizonyos diplomák (pl. jogász) elértéktelendésére is, ugyanis ha a diák azt látja, hogy a majdani diplomájával legfeljebb pizzafutárkodni tud, akkor nem fog rá még hitelt is felvenni. a képzés tehát jobban igazodna a munkaerőpiac igényeihez.

Sziasztok!

Véleményem szerint a diákhitel egy hasznos dolog. Ahogy a többiek is említették, ha valakinek nincs meg a megfelelő családi háttere, akkor a tandíj befizetésére alkalmas, bár az angol nyelvű képzésekre már nem elegendő. Ugyanakkor ha valaki állami támogatásban részesül, de szeretne venni valamilyen eszközt magának, megteheti. Nagy előnye, hogy nincsen megszabva mire költsük, bármit szeretnénk belőle megvenni, megtehetjük.
Azt hallottam, hogy cselesek a diákhiteles kollegák, ugyanis aki fölveszi a hitelt és nem bölcsész hallgató, annak a későbbiekben az ő általuk felvett hitelt is törleszteni kell ( bölcsészeknek nem kell visszafizetni, ha olyan munkájuk lesz)
Ezt az információt nem tudom igazolni. Mindenesetre szerintem egy nagyon kedvező konstrukció, alacsony kamattal, kedvező visszafizetési kötelezettségekkel.
Úgy gondolom mi mindannyian egy jó karrierpályára készülünk, így nem igazán fog gondot okozni a hitel törlesztése és ennek tudatában föl lehet venni a hitelt. Ha valakinek van egy kis kurázsija az meg is forgatja a pénzt, berakja tőzsdére, különböző papírokba fekteti, mozgatja a fantáziáját, ha másra nem, erre tökéletes. Megtanulni a tőzsde technikai részét, hogyan működik egy számla, adás-vétel stb.
Ha ne adj Isten elveszíti a pénz nagy részét, akkor elkönyvelheti tanulópénznek, de legalább pár év előnyt szerzett másokkal szemben.

Sziasztok!

A magyar felsőoktatás nemzetközi viszonylatban az egyik legtámogatottabb. Míg számos országban, például az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában vagy mondjuk Spanyolországban az államilag támogatott képzés nem is létezik, addig kis országunkban az állam jelentős összeget öl bele az oktatásba. Hogy ezek mellett még az egyik legkedvezőbb feltételű diákhitel-konstrukciót is kapjuk, az csak hab a tortán. Ám itt felmerül a kérdés: valóban szükséges-e nekünk ennyi felsőfokú tanulmányait végző hallgató támogatása? Hiszen a diplomás munkanélküliség aránya egyre inkább növekedik, megfelelően képzett szakmunkásból pedig hiány van ... Véleményem szerint a diákhitel felvételi követelményeinek szigorításával (mint pl.:államilag finanszírozott képzés esetén maradna a kedvezményes kamat, szociális szempontok előtérbe helyezése, csak bizonyos szakok esetén lehetne igényelni) egyrészt csökkenthetnénk a nem megfelelő célra igénybe vevők számát, másrészt részben megoldaná a túlképzési problémát, hiszem ha csak egyes szakokra és meghatározott rétegnek lehetne kedvezményesen igénybe venni, akkor a kimaradt szakok esetén várható lenne a jelentkezés csökkenése, és biztosak lehetnénk abban, hogy a hiteleket megerőltetés nélkül vissza tudnák fizetni.
Emellett célszerűnek tartanám az igénylés menetének leegyszerűsítését, hogy ne a hitelfelvételhez szükséges bürokrácia nehezítse meg az igénybevétel folyamatát. És ne felejtsük el megjegyezni, hogy még így is vezető helyet foglalna el a magyar felsőoktatás támogatottsága!

Szervusztok!

Kicsit elkanyarodtunk a diákhitel témától és eléggé elkanyarodtunk, hogy mi hogyan alakítanánk át a felsőoktatást.

Érdekes téma lenne erről vitáznunk majd egyszer itt a blogon.

üdv

@lollapauza:
"ha csak egyes szakokra és meghatározott rétegnek lehetne kedvezményesen igénybe venni,"

a mondandód első részével egyetértek, valóban jó lenne a diákhitel feltételein keresztül végrehajtani egy jól megtervezett hosszú távú oktatáspolitikának az előtérbe helyezett egyetemi szakokra vonatkozó részét, amennyiben persze hosszú távú oktatáspolitika egyáltalán felmerülhet úgy általában véve.

a második részét viszont teljes mértékben ellenzem. én úgy gondolom, hogy a felsőoktatás szintjén nem (sem) szabad különbséget tenni a hallgatók között azon szempont alapján, hogy az adott hallgató szülei, nagyszülei milyen anyagi háttérrel rendelkeznek.(a jelenleginél nagyobb mértékben, én a mostani rendszer szociális oldalát bőven kielégítőnek tartom)
egyrészt azért, mert így bizonyos szempontból "cikivé" válna állami képzésbe kerülni, hiszen ezzel "megbélyegeznék" a hátrányos helyzetűeket, olyan embereket, akiket vélhetően már amúgy is elég sok megaláztatás ért.
másrészt mert nagyot tévedhet egy ilyen rendszer. hogy állapítjuk meg, hogy az általában véve magasnak számító mondjuk 1millió ft havi nettó jövedelmű család gazdag-e vagy sem? mi van akkor, ha van 6 gyerek és mindegyikük olyan ügyes és okos, hogy képes orvosnak menni? ki fizesse utánuk az éves szinten tizenmilliós tandíjat? vagy ha meg szociális támogatást igényelnek, akkor meg nem lesz-e kicsit visszás, hogy az illetékes bizottság először olyannak ad támogatást akinek havi 10.000, utána meg olyannak akinek meg havi 100.000Ft a gázszámlája? Egyszerűen ahhoz, hogy a rendszer hiba nélkül tudjon működni, olyan eszelős nagy bürokrácia kellene, aminek a fenntartása megkockáztatom többe kerülne mint amennyit meg lehetne vele spórolni...
harmadrészt pedig mert a hallgatókat a tudományos teljesítmény alapján kell "rangsorolni" és nem az alapján, hogy a szülők okosak voltak-e vagy sem. ha a szülők alapján ítéljük meg őket, akkor eleve ki kellene zárni azokat, akiknek pl. büntetett előéletű szülei vannak. ezt meg nyilván nem akarjuk.

a diákhitelt (illetve az államilag finanszírozott hallgatói helyeket) tehát azt gondolom, hogy egyáltalán nem szabad szociális háttérhez kötni, elméletileg jól hangzik és tényleg jól eladható, de az ilyesmit hagyjuk meg a parlament szerepkörének:)

Sziasztok!

Számos gondolatot megfogalmaztatok már, de én most kicsit védeném a diákhitelt, és eközben reflektálnék pár bejegyzésre is.

Vitathatatlan, hogy a hazai diákhitel, mely már 9 éve működik itthon, az az európai mércével mérve is kimagasló helyen van a hitelkonstrukció, az összeg, az elérhetőség alapján, mely kapcsán talán az egyik legnagyobb elismerés az volt, hogy az egységes európai diákhitel kiépítésére is a magyar szakembereket kérték fel.

Ami fontos, és úgy gondolom, ezt kell mindenkinek mérlegelnie magában, mikor a hitelfelvételről gondolkozik, hogy e pénzösszeget felelősségteljesen fel tudja-e használni.
Nem tartom jó ötletnek azt, hogy a szerint mérlegeljenek a bankok, hogy ki tanul "versenyképes"szakon, hisz jogosan merülne fel a kérdés, hogy például az alkalmazott közgazdaságtan, vagy a jog, ahol hatalmas túlképzés van versenyképes-e.
Úgy vélem mindenki megkaphatná, a fontos az, hogy mi, egyetemisták tudjunk ezzel a lehetőséggel élni. Fel kell nőni ehhez a feladathoz.

Számomra, bár nem vagyok diákhiteles, 2 hatalmas előnyhöz juttatna a hitel felvétele. Egyrészt tankönyveimet, egyetem melletti plusz kiadásoaimat fedezném (nyelvvizsga, albérlet...). Itt leszögezném, hogy igen akár a mindennapi életre, de nem a bulizásra is ivásra is fordítható eme összeg, hisz sok diák azért nem a fővárosi felsőoktatási intézményekben tanul, mert számukra túl drága e pesti lét. Másrészt, mivel akár félévente felvehetjük egy összegbe a hitelt nemzetközi tanulmányaimra fordítanám. Mindkettő egy-egy befektetés, mely feltehetően a munkakeresés és kezdő fizetésem esetén is megtérülne. Megtérülés, a kulcsszó, melynek ott kéne lebegni a szemek előtt, abba fektessek ami megtérül, ez lehet egy hazai költségtérítéses képzés, egy erasmus-félév részbeli finanszírozása stb.

A kérdést egy kicsit más aspektusból is megvizsgálnám;
Azt már az előttem is szólók megemlítették, hogy a visszafizetés nehéz, és rossz érzés, hogy adóssággal indulunk neki az életnek.
Adóssággal, vagy egy hatalmas lehetőséggel? Ne felejtsük, nekünk, magyar diákoknak "arany életünk" van európai vagy amerikai diáktársainkhoz képest. A hazai diákok többsége államilag finanszírozott képzésben vesz részt, emellett kaphat szociális, tanulmányi és egyéb ösztöndíjakat. És még egy kimagaslóan kedvező diákhitelt is felvehet. A kérdés az, - és legyünk kicsit objektívek - nem túlzás ez egy kicsit. Sajnos látható, hogy ez a rendszer sokáig már nem tartható fent, de amíg így van használjuk ki, és értékeljük, becsüljük meg e lehetőségeget. Használjunk ki mindent, amit tudunk ezekben az években. És mi lehet a jövő?

Úgy vélem a diákhitel szerepe felértékelődik, ahogy csökkenni fognak az államilag fin. helyek, és így egy jó konstrukcióval mégis sok diák lehetőséghez jut a továbbtanulás terén. Sőt még azt is megkockáztatnám, hogy az egyetemisták tudása, teljesítménye is nőne. Az tény, hogy ami nem ingyen van, azt jobban megbecsüljük, így talán a saját pénzükön nem biztos, hogy 2 év kéne a matek megtanulásához. De, hogy a rendszer hogyan alakul, az majd elválik.

Összegezve csak azt mondanám, hogy a diákhitel hatalmas lehetőség, de fel kell nőni ahhoz, hogy élni is tudjunk mindezzel.

Sziasztok!

Diákhitel szép és jó dolog, de megfelelő alapismeret nélkül fiatalkori eladósodást jelenti. Ha a diák él vele akkor vagy elkényelmesedik és azt hiszi bármit meg lehet oldani hitellel, vagy felelősségteljes tudattal a maximumot kihozza a helyzetből. Előbb kezdenék el dolgozni, mint diákhitelt vegyek fel. Ha meg van a tehetségem, hogy hasznosan és jól használjam fel azt az összeget amit kapnék, akkor eltudom érni azt is, hogy megfelelő koncentrációval egyetem mellett dolgozzam. Így elérhető az, hogy már az egyetemről kikerülve tapasztalt munkavállaló legyek, a hitel nélkül. És nem egy ilyet láttam, hogy hitel nélkül, szegénycsaládból jött, de kemény munkával sikeresen megoldott mindenféle anyagi problémát. Egy a titok, Oda kell tennie magát az embernek. Ha fizetni kéne a tanulásért (államin lévőknek) , akkor jobban és többen ösztönözve lennének arra, hogy ne pocsékolják el az állam pénzét. Motivációval, fókusszal, akaraterővel bármi elérhető. A kérdés az, hogy a diák melyiket választja, a hitelt vagy tudatosságot.

Szervusztok, jó estét!

Csatlakoznék az előttem szólóhoz, sokan, sok jó dolgot megfogalmaztatok már, most én is kifejtem a véleményem.

A diák hitel szerintem annak mindenképpen hasznos és előnyös aki e nélkül nem tudna továbbtanulni, nem tudna megvalósítani céljait anyagi lehetőségek hiánya miatt.
A problémát abban látom, hogyha valaki nem azért veszi fel a diákhitelt, hogy színvonalas
oktatásban részesüljön, felsőfokú nyelvismeret(ek) megszerzésére, külföldi tanulmányutakra fordítsa a felvett összeget, hanem megélhetésre, utazásokra, fesztiválokra, szórakozásra.,divatcikkek vásárlására.
A hitel könnyen elérhető, megfelelő nyomtatvány kitöltésével igényelhető és vagy havonta, kapok bizonyos összeget vagy fél évre előre felvehető az igényelt hitel. Nincs hitelbírálat, jelzálogbejegyzés arra fordítom az összeget amire akarom, de van egy olyan mondás, hogy a könnyen jött pénz könnyen megy, A hitelt azonban vissza kell fizetni, hiába előnyös a diákhitel kamata az öt év alatt felvett összeg – ha nem tudok előtörleszteni- hosszú évekig terhelheti a jövedelmemet még akkor is, ha pozitív a gondolkodásom és optimálisnak tekintem az inflációt, a diploma után az elhelyezkedésemet, jövedelmemet, a reálbérem alakulását..

Összességében a diákhitelt jó megoldásnak találom akkor, ha annak felvételét felelősségteljes döntés előzi meg