Milyen előnyei vannak a saját márkás terméknek a fogyasztó számára? Várható-e, hogy a saját márkás termékek kiszorítják a gyártók márkáit? Ön melyiket és miért részesíti előnyben?
http://www.nol.hu/gazdasag/egyre_nepszerubbek_a_sajat_markas_termekek
http://hirszerzo.hu/profit/152137_osszesen_12_magyar_ceg_a_sajat_markas_terme
http://hu.nielsen.com/site/20100906.shtml
Kedves Bloggolók!Értelmes, hasznos hozzászólások érkeztek, legtöbbel egyet tudok érteni, mindössze egy-két dologgal nem értek teljesen egyet, ezeket jelzem majd. Egy gyors definícióval kezdenék: Saját márkás vagy más néven kereskedelmi márkás (Private Label, PL) az a termék, amit csak egy lánc, esetleg kereskedő értékesít vagy egy gyártó cég kizárólag adott lánc részére gyártja. A saját márkanév lehet egyben a lánc neve is, de speciális fantázianév is, ahogy ezt nagyon helyesen írtátok is, és mindkettő mellett elhangzottak érvek, hogy miért jó vagy nem jó.A saját márkás termékek térnyerése elsősorban a diszkontoknak köszönhető. Ezekben a láncokban (Aldi, Lidl, Penny, Profi) részarányuk az összforgalomból több termékkategóriában is 50% feletti. Az egyéb bolttípusoknál már jóval kisebb a jelentőségük: a hipermarketeknél élelmiszerek esetében az összforgalom 14%-át adják, a szupermarketeknél 24%-át (Nielsen, 2009).Ahogy többen írtátok, azért jó a fogyasztónak a saját márkás termék, mert kevesebbe kerül, (áruk átlagosan 30-40%-kal alacsonyabb a klasszikus márkáknál, bár az is igaz, hogy léteznek prémium PL-termékek is, kevésbé alacsony áron). A PL-termékekkel tulajdonképpen egyfajta „helyettesítő terméket” kapunk jóval kedvezőbb áron. Nagyon helyesen írta andorspam, Eszter0520, cantera, hogy bizonyos marketingköltségeket - márkázás, csomagolás, dizájn, reklám - nem kell megfizetnünk. Azzal viszont nem tudok egyetérteni, hogy a saját márkás termékek marketingjével egyáltalán nem kell foglalkozni. Azoknak a marketing-mixével is foglalkozni kell és foglalkoznak is, persze nem költenek rá annyit, mint a márkás termékek esetében. A sokat emlegetett Tesco nem csak a „gagyi”-nak titulált „Gazdaságos” saját márkás termékekkel rendelkezik, ahogy többen írtátok, hanem létezik „Tesco Színes”, amit még páran emlegettetek és „Tesco Prémium” is, amiről senki nem tett említést. A Tesco egyértelműen kommunikálja az egyes saját márkás termékcsoportok szerepét, pozícióját, árát, minőségét.A minőség egy megosztó pont volt köztetek, tán Eszter0520 írta, hogy a minőségpercepciónk rosszabb PL-termékek esetében. Nem feltétlenül, és erre megint csak Nielsen kutatási eredményt tudok hozni: 2006-ban az emberek 42%-a mondta azt, hogy a PL-termékek minősége éppen olyan jó, mint a márkás termékek minősége, 2009-ben pedig már 59%. Kvalitatív kutatások eredményei (HRI) alapján azt mondhatom, hogy a PL-re váltást sokan nem élték meg minőségi visszalépésként, az emberek úgy érzékelték, ugyanazt a minőséget kapják. Persze ebben ott a racionalizálás is, hisz azt is tudjuk, sokaknak kellett a válság miatt lefelé váltani, Ti is emlegettétek a válságot, mint a PL-termékek térnyerésének egyik okát, nagyon helyesen. Sokszor azok a fogyasztók vannak nagyon jó véleménnyel a PL-termékekről, akik bizony nem engedhetik meg maguknak a márkás termékeket. Több esetben azonban, ahogy Ti is írtátok, tényleg a gyártó is ugyanaz, ugyanabban az üzemben gyártják a PL-termékeket, mint a márkás termékeket, (ugyanabból a forrásból származik a víz, stb.), csak nem teszik csili-vili csomagolásba, és nincs mögötte a márkamenedzsment és a hatalmas büdzsé.Ami még feltűnt nekem, hogy bizonyos termékkategóriákból el tudjátok fogadni a PL-termékeket, bizonyos termékkategóriákból nem. Ti sem tudjátok elfogadni alkoholoknál, kozmetikai cikkeknél (főleg hajápolási, testápolási termékeknél), kvantitatív reprezentatív kutatási adatokkal egybevágóan, épp ezeknél a termékeknél alacsonyabb a PL-termékek aránya az összforgalomból (Nielsen, 2009). Míg például papírzsebkendőnél elfogadottak a PL-termékek Nálatok is, ahogy a Nielsen kutatásaiban is például papíráruknál (és még állateledeleknél, gyorsfagyasztott élelmiszereknél) magas a PL-eladások aránya.Még egy érdekesség megütötte a szememet, az Aldi és a Lidl parkolójában parkoló Audik képe, azaz szerintetek nem csak a legszegényebb rétegek veszik a PL-t (ez így igaz), és az Aldi, Lidl PL-termékeinek imázsa jobb a Ti szemetekben, mint egyéb (a Tesco gazdaságos vagy Penny) PL-termékeké. Ez így van a „valóságban” is, ezt kutatások alapján szintén alá tudom támasztani.Summa summarum, az árelőny sokat számít, bizonyos termékkategóriákban megbízunk a PL-termékekben, de abban egyetérthetünk, hogy a márkás termékek nem tűnnek el a PL-termékek hatására, csak bizonyos termékkategóriákban a piaci részesedésük eshet vissza. Az ár-érték arányt mérlegelve eldönthetjük, hogy kell-e nekünk például a Red Bull, vagy jó lesz a Tesco Gazdaságos energiaital is…ugyanaz a „taurinos tutti-frutti-íz”, csak hát ugye a márkát meg az életérzést meg kell fizetni…További szép napokat és jó véleménycserét kívánok, üdvözlettel:
Szabó Ágnes