HTML

Vállgazd Blog

A Budapesti Corvinus Egyetem Vállalatgazdaságtan Intézetének vitablogja.

Játékszabályok

Hogyan értékeljük a hallgatók hozzászólásait? Mire adunk pontot? Itt mindenki megtudhatja.

Friss topikok

  • leányvállalat: A Diákhitel elsősorban azoknak hasznos, akik semmilyen más forrásból nem tudnák finanszírozni tanu... (2013.12.03. 13:45) Pénzügy 1. kérdés
  • Herondale: Hitelfelvétel mellett csak végső esetben döntenék. Ebben az esetben a deviza alapú konstrukciót vá... (2013.11.29. 08:58) Pénzügy 2. kérdés
  • sallaiz: Egy fontos dologról ha jól láttam akkor nem írt senki. Ez az e-útdíj. Bár nem a városi logisztikáh... (2013.11.23. 15:05) ÉFM - 1. kérdés
  • Szántó Rúben: Szerintem ezt nem feltétlen igényelné a várásló közösség, csak a legtöbb szolgáltató vállalatoknak... (2013.11.22. 12:38) ÉFM - 2. kérdés
  • sallaiz: Hátránya még, hogy a hallgatók túl sok információhoz juthatnak hozzá, egyre nehezebb kiszűrni a re... (2013.11.16. 00:47) Információ - 2. kérdés

Linkblog

A vállalat helye a társadalmi rendszerben 2. kérdés

2012.09.24. 11:58 palfiildi

Milyen kiváló magyar termékeket ismer? Mit lehetne azért tenni, hogy a hazai fogyasztók magyar termékeket vásároljanak? Hogyan segítené elő, hogy e termékek külpiacokra jussanak?

A hallgatói hozzászólásokat: 2012. szeptember 28. (péntek) reggel 9 óráig várjuk!
 

Kedves Hallgatók!

Ebben az évben is nagyon jó hozzászólások érkeztek a témához a korábbiakhoz hasonlóan. Azt hiszem nem véletlen, hogy már rögtön a kérdés értelmezésénél komoly problémák adódtak ismét – azaz mit is értünk magyar termék alatt. Ha a tulajdonos magyar, vagy ha nálunk állítják elő? Ha utóbbi, akkor 100%-ban vagy milyen arány elégséges ahhoz, hogy magyarnak tekinthessük a terméket? Örvendetes volt olvasni a sok konkrét terméket is, amiket felsoroltak a hozzászólók. Ugyanakkor alapvetően mezőgazdasági, élelmiszeripari vagy ahhoz kapcsolható példák példák jöttek a legnagyobb számban, P.Dina hívta fel a figyelmet erre, valamint a szellemi termékek fontosságára. És itt rögtön meg is állnék egy pillanatra. Szerintem Magyarország nem mezőgazdasági ország (bár bizonyos helyekről ezt próbálják sulykolni belénk). Tény, hogy fontos szektorról van szó, kedvező földrajzi adottságokkal, de már mi is jó ideje meghaladtuk ezt a fázist a fejlett országokkal egyetemben. A 21. században erre alapozni egy ország gazdaságát nem túl jó ómen. Mégis, talán a mezőgazdaság által biztosított alapvető termékek fontossága és mindennapi látványa, tapasztalása irányítja rögtön erre a gondolatokat. Ugyanakkor sok példa van az iparban vagy a szolgáltatásokban is sikeres magyar megoldásokra, csak ezekkel az emberek kevéssé találkoznak – ha találkoznak egyáltalán –, így nem annyira triviálisak (gazdasági lapokban lehet találkozni rendszeresen velük, pl. Figyelő, HVG vagy a gazdasági napilapok).

Sok szó volt az ár és a minőség kérdéséről is, ez mindig a középpontban van. J Volt, aki a tudatos vásárlókat hiányolta Magyarországról, akik nem foglalkoznak a termék hovavalóságával, hanem a termékek ára szerint döntenek. Volt megengedőbb vélemény is, aki ezt a fogyasztók szűk pénztárcájával magyarázta, és összekapcsolta a magasabb minőséget a magasabb árral. Megítélésem szerint az árat alapul vevő fogyasztó teljesen tudatosan dönt az olcsóbb termék mellett – figyelembe véve a magyar kereseti viszonyokat és a jelenlegi gazdasági helyzetet, ez nem meglepő. Miért fizetne +x%-ot ugyanazért a termékért hasonló minőségben? Mielőtt valaki ebben a magyar néplélek valami sajátosságát látná, megjegyezném, hogy más fejlett országban is hasonlóak a trendek. Rengeteg kutatást, cikket lehet pl. találni arról, hogy az amerikai hipermarketekben hogyan szorítják ki a nemzeti márkákat a hipermarketek saját márkás termékei, amik gyakorlatilag ugyanazt tudják, csak olcsóbban. Ez nem véletlen – rengeteg piacon a minőség nem ún. rendeléselnyerő kritérium (ez az ár lesz), hanem ún. képesítő kritérium. Ez azt jelenti, hogy minden terméknek, ami versenyezni szeretne egy adott piacon, el kell érnie egy bizonyos minőségi szintet (ezek lehetnek akár az EU előírások a mi példánkban). De onnantól kezdve a fogyasztónak alapvetően az ár számít. Ha a külföldivel azonos minőségű magyar termékek nem tudnak árban közel lenni a riválisokhoz, akkor hosszú távon sajnos nem lesznek versenyképesek. További érdekes adalék, hogy a magasabb ár sokszor egyáltalán nem jelent magasabb minőséget. Ezt a képzetet – miszerint a magasabb ár magasabb minőséget is jelent – nevezzük Veblen-hatásnak, és sok vállalat előszeretettel kihasználja a termékei magasabbra pozicionálásához. Tavaly a Figyelőben jelent meg egy nagyon jó összehasonlítás bizonyos kozmetikai cikkekről. Az eredmény: a legmagasabban pozicionált és így legdrágább termékcsalád volt a leggyengébb minőségű jó pár dimenzió mentén. Tudom ajánlani elolvasásra. J Másik példa (név nélkül): jó pár termék esetében a márkás és a „gazdaságos” (szupermarket saját márkája) termék esetén semmi különbség nincsen a termékek között minőségben (csak árban), mindkét fajtát ugyanaz a konkrét üzem gyártja, csak más címkét rak a csomagolásra. J És még lehetne sorolni.

Az állami szabályozás/támogatás szerintem fontos, de ugyanakkor elég necces kérdés.  Egyrészt vannak EU-s tilalmak az állami támogatással kapcsolatban (a MALÉV is elvérzett ezeken), amit alaposan végig kell gondolni. Lehet létjogosultsága, de a gazdaságpolitikai gyakorlat jellemzően azt mutatja, hogy sokszor alapvetően korszerűtlen, versenyképtelen ágazatok védelmére használták/használják, az adott viszonyok konzerválására. Ez hosszú távon pedig senkinek nem jó. Ha tartósan valamilyen módon állami segítséggel marad egy ágazat versenyképes, akkor az jellemzően az ágazat torzulásával jár, és a támogatott vállalatok versenyképessége látszólagos lesz. Egy közelmúltbeli példa, a dinnyekartell. Itt egy kormányzati szereplő „kérte meg” a gazdasági szereplőket arra, hogy ne vigyék 99 forint alá a dinnye kilóját, mert különben a magyar dinnyetermelőknek ez veszteséget okozna, és őket védeni kell. Gazdasági szempontból felmerül a kérdés: miért is? Első blikkre tök jól hangzik az ötlet, csak 1) durván megszegi a versenyszabályozást, mert egyértelmű kartellezés, ráadásul állami biztatásra, azaz az állam a saját szabályai megszegésére szólít fel…; 2) azért veszteséges a dinnyetermelő az alacsonyabb árszinten, mert nem termel ehhez elég hatékonyan. Ennek sok oka van, pl. idetartozik a birtokszerkezet és a technológia is, de ebbe nem érdemes most belemenni. Namost, ha nem elég hatékony, akkor ezt miért a dinnyére vágyó fogyasztónak kéne megfinanszíroznia? Ez pont ahhoz vezet, hogy nem lesz semmi motivációja a termelőnek a hatékonyságnövelésre, mert állam bácsi úgyis kisegít minket. A fogyasztó meg állja a cehhet…ehhez jól kapcsolódik Zavulon kommentje is. Arról ne is beszéljünk, hogy a magyat KKV-k támogatását 20 éve nem sikerült a hangzatos ígéretek szintje fölé vinnie egyik kormányzatnak sem.

A külföldi terjeszkedéssel kapcsolatban sok jó ötlet felmerült marketing-és volumenszempontból is. Összegezve ezeket, ahol reálisabb esély van arra, hogy nagy mennyiségű termékkel megjelenjen a magyar gazdaság külföldön, azok inkább alapvető mezőgazdasági cikkek, ehhez minden adottsága megvan egyébként az országnak. Késztermékek esetében viszont inkább a specializáltabb, magasabbra pozicíonált termékek lehetnek nyerőbbek, mert itt a rendelkezésre álló kapacitásunk lényegesen alacsonyabb nemzetközi viszonylatban.

Matyusz Zsolt

24 komment

Címkék: Címkék

A bejegyzés trackback címe:

https://vallgazd.blog.hu/api/trackback/id/tr514799309

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Mihalovits Ervin 2012.09.24. 13:17:54

Alapvetően szerintem hibás és részlehajló a kérdés. A fogyasztó leginkább materiális hasznosság alapján dönt, amelyet tipikusan az ár, a minőség és a brand (gizdább vagyok Nike csukában) határoz meg. A vállalatoknak ezen a téren kell versenyezniük egymással, tehát minél alacsonyabb áron minél jobb minőségű terméket előállítani, marketinggel erősen megtámogatva (természetesen ez pl. a luxustermékek esetében nem így működik).

Persze vannak olyan fogyasztók, akiknek magában érték a termék hazai származása. Ha viszont ezért veszik egy cég termékeit, akkor az elkényelmesedhet, nem költ innovációra (hiszen ezt a szubjektív értéket, hogy hazai, nem lehet fejleszteni), így végül minőség és ár tekintetében is olyan hátrányt halmozhat fel, amit a fogyasztó már nem fog tolerálni csupán azért, mert a termék magyar, és elfordul tőle. Tehát közép- és hosszútávon a tudatosnak nevezett fogyasztás rossz magatartásformára sarkalhatja a cégeket, akiknek a termékei elvesztik versenyképességüket a materiális hasznosság szempontjából. Arról pedig ne is beszéljünk, hogy egy olyan fogyasztói igényre épített termék, hogy "magyar", nem lesz versenyképes külföldön.

Összességében tehát a hazai cégek versenyképességének javításához hatékony termelés és a rajtuk kívülálló tényezők (pl. makrogazdasági környezet, jogbiztonság, stb.) javítása szükséges.

famazo (törölt) 2012.09.24. 18:04:31

Nem gondolom, hogy szignifikáns tömeget képviselnének azok a vásárlók, akik számára a származás akkora értéket jelent, hogy esetlegesen egy jobb termékkel szemben a magyar terméket preferálják. Inkább az tűnik jellemzőnek, hogy ezek a vásárlók a számukra közömbös termékek közül választják a magyar származásút. Így azt sem mondhatjuk, hogy fennállna a cégek elkényelmesedésének veszélye, hiszen folyamatosan tartaniuk kell a külföldi versenytársak által diktált színvonalat ahhoz, hogy előnyt jelentsen a származás.

A versenyképesség javításának tekintetében egyetértek, mindemellett szerintem külföldön nincs meg a szükséges bizalom a magyar termékek iránt ahhoz, hogy igazi sikert érjenek el. (Például a volt szovjet tagországban a magyar termékekről a szovjet érában Magyarországról importált termékek képe él, amelyek nem a magas minőséget képviselték) Így nagy szerepe van a magyar termékek megismertetésének külföldön, így a nemzetközi marketing kiemelkedő szerephez jut.

P.Dina 2012.09.24. 18:27:48

Én csak részben értek egyet az előző kommentelőkkel. Szerintem vannak olyan tipikus termékek Magyarországon, ahol igenis előtérbe kerül a származás. Ilyenek például a borok és a sörök. A sörpiacon különösen megfigyelhető jelenség, hogy a vásárlók területi differenciálódás szerint hűebbek egy-egy márkához (pl. Sopronban: Soproni, Kőbányán Kőbányai fogy erőteljesebben). Vegyük alapul például a Dreher sörgyárat. Maga a gyár a SAB-Miller csoport kezében van már, de történelmi, magyar múltra tekint vissza. (Dreher Antal) A vállalat különösen figyel arra, hogy felelős szerepet képviseljen a társadalomban mind gazdaságilag, mind társadalmilag. A sörök reklámozásánál egyre inkább előtérbe kerül a nemzeti hovatartozás kérdése, hangsúlyt fektetnek a magyarságtudat erősítésére, gondolok itt a tipikusan magyar márkákra, mint az arany ászok.
A sörpiac esetében talán még meghatározóbbak a kézműves sörök . A fogyasztók egyre nagyobb érdeklődést mutatnak a hazai, minőségi kézműves sörök iránt. Megfigyelhető, hogy az első hazai, budapesti Főzdefeszt után, mely megmutatta mekkora érdeklődés van Magyarországon a különleges, magas minőségű nedük iránt, az igény megteremtődött, s az egész országban elkezdtek elterjedni a sörfesztiválok, ahol ezek az eddig háttérben élt termelők megmutathatták tudásukat, termékeiket a fogyasztóknak.
Azt gondolom, hogy sikeres marketinggel a magyar sörök is képesek olyan sikereket elérni külföldön, mint a magyar borok vagy akár egyes magyar pezsgők esetében is tapasztalhattuk. A magyar fogyasztók körében a siker titka mindenképpen a nemzeti öntudat megléte, a történelmi hagyományok, s az, hogy az alkoholpiacon a versenytársak egy olyanfajta új reklámpolitikába léptek bele az elmúlt években, amely pont erre épül. (például Soproni reklámok, Zwack Unicum, stb.)

famazo (törölt) 2012.09.24. 21:28:50

Ebben valóban igazad van. Azonban arra kellene törekedni, hogy ez ne csak egy-egy "tradicionálisan magyar" terméknél teljesülhessen, hiszen a magyar áruk részesedését azzal tudnák a legjobban növelni, ha minél több áruból volna jó minőségű, hazai alternatíva. E tekintetben a multik jelentős fejlődésen mentek át az utóbbi időben. Az alapvető élelmiszerek egyre nagyobb százaléka kerül hazai termelőtől a polcokra (például zöldségek, tejtermékek, hús), és ezt az áruház kellőképpen ki is hangsúlyozza. Az inspirációt szolgáló cikk szerint a fogyasztók kb. 10%-a keresi tudatosan a hazai árukat a polcokon, ami elkeserítően kicsi arány, ha belegondolunk, hogy 10-ből 1 ember fordít figyelmet arra, hogy honnan is származik az a termék, amit megvásárol.

Egy másik, eddig nem tárgyalt ok lehet a feldolgozási, előállítási költségekből eredő árkülönbség. Tekintsük a hal esetét: ha egy itthonról származó halfajta és például a pangasius egységárát figyeljük, jelentős eltérések vannak. Azonban ennek okaiba nem lát bele az átlag vásárló. Ő azt észleli, hogy két, hasonló izű, ránézésre is hasonló darab filé közül a pangasius jóval olcsóbb, nyilvánvalóan azt fogja megvásárolni, hiszen nincs tisztában az alacsonyabb ár mögött rejlő tényekkel (hosszan lehetne ecsetelni a pangasius tenyésztésének körülményeit, most csak annyit, hogy az EU a haját tépné. Szemléltetésképpen: www.youtube.com/watch?v=By7VN3jK-aU )

P.Dina 2012.09.24. 21:50:29

természetesen ebben igazad van,de azt gondolom, ahogy már az előttem szólok is elmondták, a magyar fogyasztók jelenleg rendkívül árérzékenyek. Ahhoz, hogy nemzetközileg is elismert legyen egy hazai márka, először stabil hazai piaci helyzetet kell elérni (nagy általánosságban, persze kivétel erősíti a szabályt) Amíg a háztartásokban nincs olyan stabil jóléti szint, amely lehetővé teszi a vásárlónak a döntést a hazai és a külföldi, de olcsóbb termék között, addig sajnos szinte csak a "kuriózumoknak" van lehetőségük a kiemelkedésre, lásd "tradícionális termékek". Persze ehhez hozzá kell tenni azt a tényt, hogy a magyar gazdasági helyzet stabilizálásához,javításához hozzájárulna, ha a hazai termékeket vennék a vásárlók, akik viszont rendkívül árérzékenyek, így ez egy ördögi kör.

matt. 2012.09.24. 22:56:44

Az egyik legnagyobb probléma a hazai piacon a kiváló magyar termékeket árusító vállalatoknál, hogy sajnálatos módon az a termék elvesztette az emberek bizalmát amelyen a "Magyar Termék" matrica szerepel. Különböző csatornákon hallani lehet, hogy itt és itt csaltak a boltok, a beszerzők vagy bárki akinek a kezébe került az adott áru, mivel úgy gondolták, hogy egy magyar termék kelendőbb lesz a piacon és ezért az adott kínai, mongol árura rányomták ezt a matricát. És ezen kívül még időnként jogi keretek között is megtehetik ezt, hiszen az EU (ha jól tudom) engedélyezi, hogy ha már egy részfolyamat az országon belül történik, akkor az már hazai terméknek számít. És általában nincs feltüntetve, hogy mennyire hazai egy hazai. Ha ez a kérdés tisztázódna lehetséges, hogy visszanyerné egy szinten a magyar termék is a bizalmat (mármint az abba vetett bizalmat, hogy tényleg magyar).

Azt nem tartom igazán helyesnek mellesleg, hogy a magyar termék nem számít minőséginek. Szerintem vannak minőségi termékeink amelyeket magyar cégek állítanak elő. És amelyik termék már "megüti" azt a szintet, hogy az egész ország megismerje (Tisza cipők, Pick, stb.), az általában minőségileg már kiváló vagy legalábbis elfogadható. Ezeknél a márkáknál általában a marketing a hibás. Vannak áruk amelyeknél túl reklámozzák a származást és nem foglalkoznak az ismertetésével vagy minőségével. Illetve a televízió csatornák túlságosan is tömve vannak a nyugati műsorokkal és ezzel teremtik a divatot, amely nem kedvez a magyar származási kereskedelmi cikkeknek.

Természetesen probléma még a magyarság pillanatnyi tudatállapota is, miszerint nem akar vagy nem képes kiadni több pénzt esetleg ugyanazért a minőségű áruért, amely magyar és nem kenyai. Sok emberben érett a hazaszeretet, csak nem tudják, hogy egy-egy ilyen termék megvásárolásával segítik az ország gazdaságát, vagy azt mondják magukban, hogy "Á, én csak egy ember vagyok. Kevés vagyok ahhoz, hogy jelentőset tegyek a gazdaságért". Ezt csak a média egyfajta irányításával, vagy a céltudatos oktatás segítségével lennénk képesek megváltoztatni, és még akkor is évek kellenének addig, amíg új gondolkozásmóddal kerülnének ki az emberek és ők is fizetőképesek lennének. Ezek után még évek mire ez a gazdaságban is kimutatná a hatását. Amíg pedig egy magyar termék nem az adott piacág egyik legvásároltabb és legkedveltebb áruja lesz itthon, addig nem sok esélye van berobbanni a külföldi kereskedelmbe.

mz etz 2012.09.25. 00:54:21

Én egy másik oldalról közelíteném meg a problémát. Ha megfigyeljük, a 2012-es Magyar Termék Nagydíjat egy mezőgazdasági gépeket (konkrétan trágyaszórókat) gyártó cég is átvehette. A cikk szerint kedvező árú, többfunkciós, a külföldi gépekkel vetekedő eszközről van szó és nem utolsó sorban „100 százalékban Magyarországon gyártott és forgalmazott alapanyagokból készül.” Mivel történelmi hagyományainkból adódóan is jelentős az agráripar hazánkban, egy ilyen termék nem elhanyagolandó. A hazai fogyasztók megnyerésének jelentős állomása a díj megnyerése, tekintve hogy ennek a terméknek az esetében a marketinges lehetőségek szűkösebbek (bár lehet, hogy csak az itthoni közönség számára lenne szokatlan egy szervestrágya-szóró feltűnése a TV-ben). A hazai termék koncepciója ennek ellenére hamar kialakulhatna a kedvező ár és a jó minőség mellett. Az ár alacsonyan tartását segítené a közvetítő kereskedelem kimaradása/minimálisra redukálása, lévén szó hazai termékről. Igazából az, hogy a gépre megkülönböztetett figyelemmel tekintsenek a vásárlók és kialakuljon a magyar termék iránti valós kereslet, a két fenti tényező (minőség és alacsony ár) tartós egyensúlya szükséges.
Ahhoz hogy a márka nemzetközi piacon is helytálló legyen, elsősorban a cég terméklistájának bővítésére van szükség, valamint arra, hogy megfelelő helyen tűnjenek fel vele a piacon. Az amerikai kontinensre és Nyugat-Európába való export talán nem is opció az olyan nagy múltú és élen járó márkák mellett, mint a John Deere, a Vogle & Noot vagy a CLAAS. Emiatt elsősorban a közép- és kelet-európai országok jöhetnek szóba, különös tekintettel Romániára, valamint Lengyelországra. Itt is a közepes nagyságú földterülettel rendelkezőket kell megcélozni, akik nem engedhetik meg maguknak a költségesebb nyugati eszközök vásárlását, viszont igénylik a "jól dolgozó" eszközöket. Ebben a körben is jelentős a pénz és a minőség szerepe, vagyis, hogy lehetséges-e a prémium minőséghez közeli, sőt azzal vetekedő terméket annál jelentősen olcsóbb áron piacra dobni.

Hajron 2012.09.25. 13:40:33

Ha kiváló magyar termékek: akkor sör, bor és egyéb élelmiszerek.

Ezeknek van Magyarországon piaca, s közkedveltebbek a külföldi termékekkel szemben - kevésbé játszik szerepet az, hogy melyik a "menőbb", de annál többet a minőség. Senki nem fogja megkérdezni, hogy melyik országban termett a paradicsom, amit a kenyeredhez eszel.

A gazdasági válságnak köszönhetően azonban jellemző az árérzékenység, s így a minőség helyett az ár a domináns - ami igen ritkán kedvez a magyar termékeknek.

A magyar termékek versenyképessége javítható célzott kampányokkal, ami tudatosítja, hogy ez az ország (és ezáltal az ő) java is. Továbbá az egyre globalizálódó világban megpróbálja megőrizni a nemzeti érzéseket. Azt, hogy a "magyar" érték legyen. Ha úgy tetszik, "brand".

A külpiac felé lépés előfeltétele a stabil hazai felvevőpiac. A környező országok, vagy Magyarországgal szimpatizáló / gazdasági kapcsolatban lévő országok lehetnének potenciális célpontok.

Természetesen minden ország külön eset: Olaszország borigénye jelentős, s Franciaország is szóba jöhetne, de ott nagyobb a "brandje" a saját borok fogyasztásának. A határon túli magyarság is lehet potenciális felvevőpiac (egyéb termékre), azonban Szlovákia bojkottálhatja az árut, s esetleges problémaforrásként szolgálhat.

Jozing 2012.09.25. 16:25:35

@P.Dina:
Sajnos a magyar sörök azért nem népszerűek külföldön, főleg a sörök őshazájában (pontosabban a lager típusúsörök őshazájában, az angol ale-ek teljesen más tészták, ti. Németo., Ausztria, Cseho. amiről beszélünk), mert a magyar sörök minősége teljesen elfogadhatatlan ott.

A magyar sörízlés a béka feneke alatt van. A magyar sörök szinte kivétel nélkül kukorica malátával/darával vannak dúsítva komló helyett. Kukoricának európai sörben pedig elvileg nincs semmi keresnivalója (A német sörtisztasági törvény ezt már több évszázada letisztázta mi lehet az igazi kontinentális sörben: víz, komló, árpa. Pont). Miért használják akkor? Mert olcsó - a komlót kiváltja. Ettől lesznek a magyar sörök világosak, és keserű helyett édeskésebbek. Egyetlen egy magyar sörről tudok, ami nincs kukoricával butítva, az a Soproni 1895, de annak is csak az üveges változata, a dobozosba már valamiért jut.

Teljesen képtelenség addig betörni a nagy sörfogyasztókhoz, amíg számukra nem megfelelő sört gyártunk. De ha már itt tartunk, ők sem restek. A legtöbb külföldi sört (Carlsberg például, Löwebrau) liszensz alapján valamelyik itteni főzdében pancsolják, mert minek hozatnák ide a drágább eredetit, ha az itteniek úgyse veszik észre a különbséget. Tessék csak megnézni a címkéket.

Tehát addig a sörben nem fogunk befutni sehol, amíg a hazai sörízlést nem rakjuk helyre, illetve nem jövünk rá, hogy amit mi sör néven iszunk, az csak félig az. Mellesleg szerintem ha le lehetett korlátozni mit lehet pálinkának nevezni, a sört is le lehetne szabályozni a visszaélések elkerülése végett.

Érdekes adat: a magyar sörtermelés mindössze 2%-a kerül exportra, míg Csehországban a sörtermelés nagy része és a sörfőzés bővülése az export miatt törtnéik.

De szerintem Magyarországnak a sört nem kell erőltetnie, mert nálunk a bor inkább a hagyományos ital (a bor övben fekszünk), így abból könnyebben lehetne brandet kialakítani.

P.Dina 2012.09.25. 17:33:37

lehet hogy félreértettük egymást, mert én a kézműves sörök nemzetközi piacra jutását szorgalmaznám inkább,hiszen valóban nem veheti fel a versenyt egy olcsó,alacsony minőségű sör a külföldiekkel szemben.
"A sörpiac esetében talán még meghatározóbbak a kézműves sörök . A fogyasztók egyre nagyobb érdeklődést mutatnak a hazai, minőségi kézműves sörök iránt. Megfigyelhető, hogy az első hazai, budapesti Főzdefeszt után, mely megmutatta mekkora érdeklődés van Magyarországon a különleges, magas minőségű nedük iránt, az igény megteremtődött, s az egész országban elkezdtek elterjedni a sörfesztiválok, ahol ezek az eddig háttérben élt termelők megmutathatták tudásukat, termékeiket a fogyasztóknak."
itt pont arról gondolkodtam, hogy országunkban igenis van igény a jó minőségű magyar sörre is, s ha létezik, akkor ugyan miért innánk a külföldit? márpedig ezek szerint létezik:) Ezek pedig, ha tényleg minőségi termékek, akkor ugyanúgy felvehetnék a versenyt a külföldi termékekkel. Ehhez persze nemzetközi szinten egy egészen más reklámpolitika szükséges, mint belföldi viszonylatban. mint ahogy te is mondtad, magyarország "bornagyhatalom", igy nem feltétlenül a magyar származást kell hangsúlyozni a nemzetközi reklámozás során.
A másik, hogy nem lehetünk kizárólagosak. Ha van minőségi termékünk,akkor attól még hogy borosok vagyunk, nem szabad csak a borra koncentrálni. A minőségi termékek(szinte minden területen) széles skálán mozognak nálunk is, és csak az üzletmenet kérdése, hogy melyikből lesz világszinten is elismert termék. Én igy gondolom.:)

Berényi Miklós 2012.09.25. 23:41:22

A magyar termékeket elkülönítve is lehetne árulni, magyar diszkontokban / egy "magyar áruk" részlegen.
Összeköttetéseket kéne létrehozni egyes piacokon, és az államilag támogatott dolgokkal összehozni a magyar termékeket.
A panelprogramban amit az állam támogatott például a szigetelő lapok import cikkek voltak ahelyett, hogy magyar vállalatok állították volna elő ezeket.
( Míg a németeknél 1 időben pl. támogatta az állam a napkollektorok telepítését, és egy gyár ráállt, hogy nagy mennyiségben gyártott napkollektort, így azt meg tudták venni a németek, amellett, hogy értéket teremtettek, a pénz mégis országon belül maradt. )
Specializálódni, amiben jók a magyarok, arra ráállni és minőségi export cikkeket gyártani.
Támogatnám a magyar termelést a kis- és középvállalkozók körében, hogy több és jobb áru szülessen

mesi04 2012.09.26. 08:16:29

@matt.: Szerintem nem feltétlenül szükséges, hogy egy termék a legvásároltabb és legkedveltebb áru legyen itthon ahhoz, hogy be tudjon robbanni a külföldi piacra. A legfontosabb, hogy felhívja az emberek figyelmét. A borok közül is a "luxusborok", a premium borok azok, amiket a külföldiek vásárolnak. Vajon miért? Mert ezek a borok díjakat nyertek nemcsak magyar díjakat, hanem nemzetközi díjakat is. A külföldiek ilyen rendezvények alkalmával ismerik meg a magyar termékeket. Az olcsó termékekkel a magyarok nem tudnak betörni a nemzetközi piacra, mivel mi nem tudunk versenyezni a kínai vagy csak más környező országokkal sem, nem tudunk annyira olcsó termékeket gyártani egyrészt a munkaerő sem annyira olcsó, másrészt a szállítás még plusz költségeket jelent és nem is goldozunk olyan nagy üzemmérettel ami mellett már alacsony lenne az átlagköltség és sokszor a technológia semk adott ( a minap tejet akartam vásárolni a polcokat nézegetve rá kellett jönnöm, hogy legalább 100 Ft-tal olcsóbban vagy fele áron tudok szlovák tejet vásárolni, mint magyart. ) Ezért a premium termékeket kellene megismertetni a külföldiekkel, amelyekért hajlandóak lennének kifizetni magasabb árat is.

Azakinem 2012.09.26. 10:45:49

A kérdés első felére egyszerű a válasz, ilyet nem nagyon ismerek. Arról már hallottam, hogy be akarják vezetni, hogy az alapján, mi hol készül, a termékeket osztályozni szeretnék, de úgy gondolom az ilyen termékek reklámozására nem fektetnek akkora hangsúlyt mint kellene. Én személy szerint vásárlás közben nem azt nézem, hogy mit hol gyártottak, mi honnan érkezett. Én ahogy látom sokszor a magyar termék sokkal drágább, mint például a külföldről érkezett. Ilyenkor természetes, hogy az olcsóbbat fogom megvásárolni.

Nekem például nagyon furcsa az, hogy amíg évekkel ezelőtt virágzott a cukoripar Magyarországon, addig mára sorban bezáratták a gyárakat, és annyira felverődtek az árak, hogy a cukor többségét Brazíliából importáljuk, mert a szállítással együtt, ami az óceánon keresztül igen költséges, mégis olcsóbb, mint az itthon termesztett és gyártott. Az ilyen anomáliák megszüntetésével lehetne elérni azt, hogy magyar termékeket vásároljon a magyar ember, mert ha a külföldi termék olcsóbb, a vevők többsége arra szorul rá.

A magyar termékek külföldre juttatása igen nehéz. A magyar gazdaság igencsak elhanyagolhatónak mondható például a német gazdasághoz képest. Ennek következtében csak olyan magyar termékekkel lehetne érvényesülni a külföldi piacokon, melyek nem rendelkeznek széles piaccal, vagy vevőkörrel. Egy ilyen lehetőség az extra jó minőségű termékek reklámoztatása, az olyan termékek külföldiekkel való megismertetése, melyért hajlandóak többet fizetni, mert arra azt mondhatják, "ez jó, ez magyar".

b.ilo 2012.09.26. 12:04:05

Mint mindannyian tudjuk számos kiváló magyar terméket gyártanak, azonban sajnos ezek gyakran nem vehetik fel árban a versenyt a külföldön gyártott hasonló termékekkel. Tudjuk, hogy a magyar fogyasztók jó részének az elsődleges szempont az ár, utána a minőség és csak aztán a gyártási hely. Azok a magyar termékek meg amiket tudnak jó áron kínálni gyakran minőségben maradnak alul (pl. egyes sajtok, felvágottak). Bár az utóbbi években megfigyelhető az a tendencia, hogy egyre tudatosobban nézik a vásárlók a származási helyet az egyes árucikkeken, ez egyenlőre nem jelent jelentős mértékű bevételt a magyar cégeknek. A BCE kutatása szerint „a magyar társadalom egyre inkább elvárja a magyar termékek kínálatát”.
A megoldás a termékek minőségének fejlesztése úgy, hogy eközben az ár csökkenjen, vagy ne változzon. Természetes, hogy a vállalkozóknak nincs elég tőkéje a gazdasági válságban az innovációra, ezért szerintem állami szerepvállalás révén kellene őket segíteni. Fontos itt hozzátenni, hogy nem EU-s beruházásokra gondolok, hiszen tudjuk, hogy az EU-nak nem igazán célja a magyar öntudat és a magyar „önálló” piacnak a segítése. Viszont az is nyilvánvaló, hogy az állam nincs olyan anyagi helyzetben, h ilyen beruházásokra tegyen szert, ezért erre kéne valami megoldást találni.
Sok előttem szóló beszélt már a hazai szesziparról. Nos, én hozzátenném azt, hogy tényleg nagyon sok ember figyelembe veszi azt, hogy az adott sör hol készült (én pl. miskolci vagyok és a kedvencem a borsodi sör  ). A söriparban épp az a jó, hogy fel tudja venni árban a versenyt a külföldi termékekkel, de természetes, hogy pl. a belga vagy egyes cseh sörök minőségét meg sem közelítik (viszont ezeknek a söröknek az ára jóval több, mint amit egy átlagos magyar fogyasztó megengedhet magának). Ami a borokat illeti, szerintem gyakran túlbecsüljük a magyar borokat. Nemrég több bécsi (elég nívós) boltban jártam, ahol csak elvétve lehetett magyar borokat kapni. Sokkal inkább az olaszt preferálják, hiszen olcsóbb és a kvalitása is épp olyan jó! Büszkének kell lenni a magyar borra, viszont nem szabad megállnunk a fejlesztésében, hiszen az is könnyen elvesztheti a piacát. A magyar szeszkultúra egyik alapvető eleme még az Unicum is. Nagyon drága és jó minőségű ital, azonban külföldön ezt sem fogyasztják. Véleményem szerint ennek egyik fő oka a nem megfelelő marketing, így annak fejlesztésére is nagyon oda kéne figyelni.
A sok negatívum mellett sikertörténekről is mesélhetek. Vegyük pl. a Fornettit! Ez Magyarország legnagyobb franchise üzlete, és ma már akkora vállalat lett, hogy 4 üzemben is gyártják az alaptermékeket és több mint 1200 látványpékséget üzemeltet. A Fornetti jelen van Romániában, Szlovákiában, Csehországban, Lengyelországban, Svédországban, Luxemburgban, Kanadában és további 19 államban (forrás: wikipédia). Ez a hatalmas siker annak köszönhető, hogy mikor megnyílt a cég (1997) még nem volt hasonló jellegű vállalat a magyar piacon. Jó minőségű, finom termékeit a fogyasztók hamar megkedvelték, ezért tudott a Fornetti hatalmas mennyiségű profitra szert tenni; leányvállalatokat nyitni és innoválni. Az innováció nagyon hangsúlyos szerepet kap, és véleményem szerint, olyan „brand”-ekkel kéne betörni a magyar piacra először amire nincs példa, és utána jöhet a külföldre való terjeszkedés. Természetes, hogy a marketing is nagy szerepet játszik. (Bár a Pöttyös Rudi is ilyen egyedülálló volt, ez külföldön is megjelent, viszont már nem a magyar cég gyártása által.)
Mindezek mellett, talán az egyik legfontosabb a magyar öntudat fejlesztése. Nagy hangsúlyt kéne fektetni az oktatásra, főleg a történelem és a társadalomismeret terén, valamint a nemzeti értékek fontosságának elmélyítésére, gondolkodásmódba való beépülésére.

matt. 2012.09.26. 13:23:25

@Azakinem: Igazából a második bekezdésére szeretnék reagálni. Ez a helyzet nekem is feltűnt és véleményem szerint rendkívül bosszantó. Hiszen Magyarországon nagyon nagy múltja van a mezőgazdasággal kapcsolatos ágazatoknak az iparban is (például cukorfeldolgozás). Ennek az a sajnálatos lépés vetett véget, amikor is az EU gondoskodott róla, hogy a fejlődésben lévő ágazatok ne forrjanak ki. És szerintem ez egy nagyon kényes és hosszan vitatható kérdés, valamint minden kommentben megtalálható az igazság, vagy legalábbis egy része mindenképp helyes. A kiváló magyar termékeket gyártó vállalatok számára mindenképp a magyar oktatás és média segítségével lehetne javítani a hazai értékesítésen. Az itthoni plussz bevétellel már egyszerűbb lenne megteremteni a lehetőségeket (fejlesztés a jobb minőség miatt, kapcsolat építés, olcsó szállítás, jó média, stb.), hogy az adott terméket a külföldi piacra is kivihessék és az nyereséggel is kecsegtessen. Én legalábbis ezt az utat látom a kiváló magyar termékek előtt ha exportálni is akarnak (azt pedig ki nem akarna). Ehhez viszont rendkívül nagy szerepe lenne az államnak és egy átlátható oktatás politikának, illetve a népszerű csatornák (internetes, televíziós, rádiós, stb) segítségének. Bár az utóbbit feltehetőleg csak jelentős kiadással lehetne megnyerni a cégnek, hiszen eléggé pénz orientált a média.
Ezek után véleményem szerint el kéne érni, hogy minél több gyár minél több magyar érdekeltségű alapanyagból dolgozzon ezáltal is növelve az országon belül megforduló pénzösszeget és az ország gazdaságát is.

Dorka.1993 2012.09.26. 14:38:55

Hát véleményem szerint azért van pár magyar termák, ami igenis kiemelkedik a többi közül. Gondolok itt a magyar borokra, illetve a magyar kenyérre. Mivel én szlovákiai vagyok így, tudom hogy ebből az országból sokan jönnek át vásárolni magyar termékeket, persze ennek nem azaz egyetlen oka, hogy az adott termék kiváló, hanem, hogy megéri vagy, hogy épp milyen a forint állása. A termékeket jobbá lehetne tenni ám ez több befektetést igényel, mert szerintem az alapanyagok nagyon fontosak és emellett egy reális árat is kell párosítani a termékhez mivel mindenki azt keresi ami megéri és ami jó. Persze ezen belül én a szükségletekre gondolok például az élelmiszerre, és nem pedig valamilyen luxuscikkekre. A termékeknél szerintem 3 fontos dolgot kell nézni :
1. a termék összetételét, illetve minőségét
2. a termék árát
3. a jó marketinget
Ezzel a három dologgal fel lehetne virágoztatni a magyar piacot, a cégeket, a vállalatokat, bár ezeknél nem lenne akkora a profit, mint most de a társadalom sokkal elégedettebb lenne a piaccal. De, mivel a mai világban mindenki csak a profitot nézni, ezért az ilyen dolgokért nem tesznek semmit. De véleményem szerint ez a három dolog hosszútávon kifizetődő lenne és segítene nemzetközivé tenni a termékeket.

Azakinem 2012.09.26. 17:42:19

@matt.:

Úgy gondolom; hogy egy Japán-féle utat lehetne bejárni Magyarországon is. Szerintem példaértékű, hogy hogyan lehet szinte a semmiből, a II. világháború veszteseként, kb. 60 év alatt a világ egyik legmeghatározóbb gazdaságává nőtte ki magát.

Állami szabályozással el lehetne érni, hogy az áruk többsége magyar termék legyen. Én ezt úgy képzelném el, hogy kezdjünk mindent az alapoknál. Mondjuk egy adott évben csak búzát termesztünk, ide invesztálunk sok pénzt, így kifejlődik ott az infrastruktúra stb... Az azt követő évben már kenyeret is süthetünk, hiszen az alap meg van hozzá. Ilyen gondolkodás mentén haladva, szerintem lehetséges, hogy egy ilyen kis ország is érvényesülni tudjon a nemzetközi piacon.

Tényleg nagyon sajnálatos, szinte a nemzeti büszkeséget sértő, hogy azok az iparágak, amikre a történelem során joggal voltunk büszkék, lásd élelmiszeripar, mára már szinte teljesen elsorvadtak, pedig ez adná az erős alapot egy stabil alapokon álló, fejlődő, a régiójában meghatározó gazdaságnak.

asprings 2012.09.27. 19:56:42

Kedvenc magyar termékeim közé tartozik a Pick összes terméke, gyulai kolbász, germelyi tészta, Erős Pista, túró rudi, Karaván sajt, Tolle trappista sajt, pékáruk és a Magyarországon termesztett zöldségek, gyümölcsök.
Sajnos a hipermarketekben a sorok között járkálva, azt tapasztalom napról napra, hogy az amúgy kiváló minőségű magyar termékek ára az egekbe szökött. Elárasztották az áruházakat a külföldi, silány minőségű, ám de olcsó termékek. Ezért is veszi inkább a magyar azt, mert a pénztárcáját akarja kímélni a jelenlegi szűkös időkben. Erre egy példa az évek óta visszatérő probléma Húsvét idején, a sonkának álcázott húsdarálékok sokkalta kelendőbbek, mint a magyar, színhús, tartósítószer mentes termék.

A kiváló marketing szakembereknek köszönhetően a termékek egyre csak mennek össze, és áruk pedig emelkedik! Persze az ár növekedést lehetne magyarázni a 27%-ra növekedett áfa-val, de szerintem a magyar élelmiszerre eleve nem kellene áfát kivetni (mint az USA-ban). Így elérhető áron lehetne megvásárolni a hazait, és a termelőket is segítenénk ezzel. Erre már volt példa történelmünk folyamán a reformkorban (Védegylet).

Úgy gondolom, hogy a magyar termékek felvehetnék a versenyt az olasz és spanyol sonkákkal, kolbászokkal, mivel minőségükben egyáltalán nem maradnak el tőlük, mégis ami a különbség, hogy a külföldieknek sikerült meghódítani Európa országait.
A magyar áruknak nincsen külföldi reklámjuk, ezért elsődlegesen ezen kellene javítani.
Külföldi kiállításokon és vásárokon kóstolókkal, csinos magyar hostess lányokkal hirdetném a jobbnál jobb magyar termékeket.

Jozing 2012.09.27. 21:05:41

@P.Dina:
A kázműves sörök nem készülnek akkora volumenben, hogy bármi hatással lenne a magyar gazdaságra vagy exportra, ha meg nagy volumenben kezdjük kitolni, az már ipari méret (ergo nem kézműves).

A söröket nem kéne erőltetni, szerintem az ország adottságai alapvető élelmiszerekre tökéletes. Sajt, tej, kenyér, zöldség, gyümölcs. Ezeket nagy mennyiségben lehetne termeszteni, csak növelni kéne a termelékenységet, produktivitást. Sajnos a magyar mezőgazdaság meglehetősen alacsony hozamokkal dolgozik pl az amerikaihoz képest. Elavult technológiákkal kis földdarabokon folyik a földművelés.

P.Dina 2012.09.27. 22:02:03

A kérdés sztem nem feltétlenül a gazdaságélénkítő hatásra vonatkozott, hanem a választásra és a nemzetközi ismertségre. ehhez nem kell nagyiparban termelni. Ehhez elég.
Még 2 dolog jutott amúgy eszembe a válaszok olvastán.
Egyrészt az élelmiszerek kapcsán egy best practicet szeretnék felhozni. Magyarországon megjelentek az önellátó falvak, ami egy amolyan kistelepülésmentő program. Szerintem kiváló. Az a lényeg, hogy ezeken a területeken egy 100-150 fős csoport termeli meg a falvak számára szükséges élelmiszereket, italokat,stb. Saját magukról gondoskodnak: Marika néni szörpöt készít, Pista bácsi búzát kaszál stb. Ezeket a termékeket egymástól vásárolják, így biztosítják egymás számára a megélhetést is egy kis plusz jövedelem jóvoltából. Ezzel el tudják érni, hogy függetlenedjenek a multiktól, így akkor sem esnek kétségbe, ha infrastrukturális okokból esetleg nem tudnak eljutni mondjuk a tescoba. Ezekben az esetekben nem kérdés, hogy a település lakói a falu termékeit vásárolják.
A másik észrevételem, hogy nagyon erősen a kézzelfogható termékekre koncentrálunk, holott a szellemi termék szintén nagyon fontos. Egyetemi kutatások, tudósok új ötletei stb. Ezek is TERMÉKEK, melyeknek értékük van. Nyílván ebben az esetben a fogyasztók a befektetők, vállalatok, akik hajlandók befektetni a kutatásba a későbbi profit reményében. Nagyon sok hazai kiválóság küzd azzal a problémával, hogy megvan az ötlet, viszont nem talál támogatókat, akik a kutatását szponzorálnák, esetleg a kutatási eredményeibe fektetnének. Úgy vélem, hogy itt sokszor azzal a problémával állunk szemben, hogy ezek az emberek, akik eladni kívánják produktumukat, nem rendelkeznek megfelelő ismeretekkel a piacról, így nem tudják magukat megfelelően menedzselni. Más részről sztem nálunk még csak pár éve vált a vállalatok számára fontossá a felelős vállalat koncepciója. A kutatások támogatása részben idetartozik, s sajnos nem mindig ismerik fel benne a lehetőséget.

P.Fanni 2012.09.27. 22:40:38

A hazai termékek vásárlása nálunk sajnos nem olyan elterjedt, mint más, fejlettebb országokban, ahol ezt alapvető dolognak tekintik az emberek. Az igaz, hogy a magyar termékek drágábbak, mint az importált, alacsony minőségűek. Hazánkban azonban nagyon odafigyelnek a termelők, hogy kiváló minőségű áruk kerüljenek a piacra, fő feladatuknak tekintik ezt.
Továbbá a hazai gazdaság fellendülését nagymértékben elősegítené, ha növekedne a magyar termékek iránti kereslet. Kiváló minőségű magyar termékeket találunk a piacon, ilyenek például a különböző zöldségek, gyümölcsök, téliszalámi, paprika és a borok.
Az import termékek vásárlásának következménye, hogy a magyar termelőknek egyre kevesebbet kell dolgozniuk, hiszen úgysem az ő terméküket vásárolják, ezáltal munkahelyek szűnhetnek meg.
Azonban a külföldi behozatal hosszú procedúra és számos negatív következményekkel jár. Például a termékeket több napon keresztül szállítják,amely a minőség rovására megy sőt a szállításnak környezetszennyező hatása is van.
Szükséges lenne a magyar termékek népszerűsítése más országokban, ugyanis a gazdgabb országokban jobban figyelnek a termék minőségére, mint az árára, ráadásul a drága hazai termékek a külföldi keresethez képest olcsónak számíthatnak.

_Zavulon_ 2012.09.27. 23:42:12

Alapvetően az államnak kéne tennie azért, hogy a magyar termékek itthon is keresettebek legyenek és külföldre is könnyebben jussanak el. Ha könnyeb/gyorsabb lenne a cégalapítás, nem változnának évközben az adózási és egyéb szabályok, a bírósági ügyek nem évek alatt zárulnának le, ha sikerülne a körbetartozást visszaszorítani és növelni a társadalmi bizalmat akkor talán lehetne olyan feltételeket teremteni, ami nem csak a kis, de a közepes vállalatok létrejöttét is segítené, ezek pedig már külföldön is versenyképesek lehetnek.

Végigolvasva az eddigi kommenteket úgy tűnt, hogy ezzel nem mindenki ért egyet, de szerintem az hogy valami magyar termék önmagában még nem érték és nem is kell annak lennie. Ha ráadásul drágább és/vagy rosszabb minőségű is mint a hasonló külföldi, akkor legfeljebb a szolidaritás és a bizalom az ami miatt mégis megveszik.

A különböző védjegyek célja épp a bizalom megerősítése lenne, amire teljesen alkalmatlanok: van vagy féltucat, nem derül ki egyértelműen hogy milyen feltételekkel használhatók és ezeket a feltételeket kik szabták. A tapasztalatok alapján pedig a használatukhoz elég ha a kiváló minőségű magyar paprikaörlemény csak 49%-ban tartalmaz ólmozott import paprikát, stb.
(jelenleg a védjegyek is körülbelül ennyire vehetők komolyan: www.napifail.hu/uploads/2012/09/magyartermek-fail_01.jpg )
Egytelen védjegyet kéne alkalmazni, ami könnyen felismerhető és csak szigorú feltételek teljesítése mellet lenne szabad engedélyezni a használatát.

Szolidaritásról sem igazán lehet beszélni, ha például a mezőgazdaságból élőkről kialakult kép nagyjából így foglalható össze: tüntetnek mert a belvíz/aszály elvitte a termést, biztosításuk nem volt ( a néhány tíz hektáros föld megműveléséhez kellett a negyvenmilliós kombájn, biztosításra már nem maradt pénz) de az államtól kártérítést várnak. Vagy éppen semmi különös nem történt az adott évben a kíváló minőségű magyar gabonát viszont valamilyen rejtélyes okból képtelenek nyereségesen értékesíteni ezért inkább kiborogatják valamelyik főútra ha az állam nem vásárolja fel. A marketingnek elsősorban arra kéne koncentrálnia, hogy ezt a képet megváltoztassa, az államnak pedig ösztönöznie kéne a nagyobb gazdaságok/szövetkezetek létrehozását ahol a tagok nem megszokásból termesztenek minden évben pl dinnyét, hanem nyereségesen tudnak előállítani olyan terméket, amire ténylegesen van kereslet.

Több kommentben is előjött, hogy az oktatás lehetne a nemzeti öntudat elmélyítésének eszköze, ami a hazai termékek fogyasztásának növekedéséhez vezetne(?). Ilyen jellegű értékek átadására az állami oktatás szerintem nagyon korlátozottan alkalmas (épp ezért nem is kéne hogy feladata legyen), azt pedig hogy gazdasági szempontoknak közvetlen hatása legyen az „erkölcsi nevelésre” inkább nem kéne erőltetni (főleg akkor nem ha a Szép új világ, vagy az 1984 adta az ötletet :P ).
Természetesen fontos (lenne), hogy a magyar emberek magyar terméket vásároljanak, de ezt nem lehet úgy leegyszerűsíteni, hogy az aki így tesz az tudatos vásárló, aki nem abban pedig alulfejlett a nemzeti öntudat. Ha a magyar termékek megbízhatóak, és minőségben is megfelelőek, akkor kialalkulhat a hazai termékekkel szembeni igény/kötődés, de ezt felülről vezérelve nem lehet kikényszeríteni.

Tehát nem csak a mezőgazdaságnak, de az összes többi területnek is az lenne a legnagyobb segítség, ha az állam hosszútávú célokat szem előtt tartva kiszámítható és átlátható környezetet teremtene. A piac szereplői közötti bizalmat a jogbiztonság és az igazságszolgáltatás megerősítésvel, a vásárlók és termelők/eladók közötti bizalmat pedig szigorú minőségi feltételek megteremtésével és betartásával teremthetné meg.

pulykatakony 2012.09.28. 02:49:17

Mint magyar termék amely külföldön is sikeres lehetne először a Túrórúdra gondoltam. Azért mert olcsó áron adtak el teljesen különleges ízvilágú terméket de sajnos a vállalatot privatizálták, így szerintem a legpartiképesebb termékről mondhatunk le... A magyar élelmiszeripar minőségileg van olyan szinten, hogy megállja a helyét külföldön. A probléma az, hogy nagyon nagy a verseny a külföldi termékekkel, ezért kéne azokat a magyar termékeket segíteni leginkább amelyek kuriózumok és nincsen párja a piacon ilyen például a tokaji borok vagy magyar húsipar egyes termékei. Az államnak komoly szerepet kéne játszania abban hogy segíti a magyar termékek eladását. A fent említett drágább termékeket inkább azzal kéne segíteni, hogy olyan marketinget stratégiát építenek fől amivel külföldön is megállná a helyét.... Az államnak továbbra olyan reklámot kéne sugároztatnia a tévében amiben kifejtik, hogy mennyivel fontosabb a magyar termékek vásárlása még akkor is ha drágább mert így is jobban járnának maguk a vásárlók igaz csak hosszabb távon. Még kiszerettem volna emelni a Tisza Cipő-t amiben én személy szerint a legnagyobb potenciát látom jelenleg, megcéloztak egy fogyasztói "hipster" réteget ami most már egyre szélesebb annyira, hogy már külföldön is kezd befutni a Tisza. Egy jó marketing stratégiával én még azt is megmerném kockáztatni, hogy Európai egyik komoly ruha márkája lehetne. Összefoglalva a magyar termékek mögül leginkább a marketing hátteret hiányolom ha az meglenne külföldön nagyon sikeresek lennének a jó minőségük miatt.

csakvalaki18 2012.09.28. 09:00:06

Többen is említést tettek a cukoriparban felmerülő problémákról. Ez szerintem az egyik legnagyobb probléma, hiszen Magyarországon a cukoriparnak hagyománya volt, de mióta az EU azért fizet, hogy a magyarok ne termeljenek cukrot ez az iparág is szinte teljesen megszűnt. Pedig a magyar éghajlat adottságai megfelelőek a cukorrépa termesztésének. Ennek ellenére az elmúlt néhány évben az országban szinte alig van cukorrépa termesztés, valamint feldolgozás, pedig a magyar cukor mindig is nagy vevőkörrel rendelkezett és véleményem szerintem még most is lenne rá kereslet, ha újra felvirágozni ez az iparág. Amit azzal tudnánk elérni, ha újra termesztenénk valamint a feldolgozást is Magyarországon végeznénk. Ezt követően egy olyan megfelelő marketinggel egy tényleg piacvezető magyar terméket tudnánk visszahozni a piacra és akár még exportra is.
süti beállítások módosítása