én azt gondolom, hogy még nagyon hosszú ideig lesznek olyan vállalatok, amelyek a hagyományos hirdetési formákat részesítik majd előnyben, viszont meggyőződésem, hogy a kérdésben említett sajtóban megjelenő, később pedig a televíziós reklámok részesedése egyre jobban csökkenni fog, majd pedig meg fog szűnni.
egyszerűen azért, mert maga a közvetítő médium megszűnik.
már most is nagyon jól látható, hogy a nyomtatott sajtóban az eladott példányszámok jelentős mértékben csökkennek, mindeközben gyakorlatilag minden orgánum rendelkezik online kiadással amelyek népszerűsége viszont folyamatosan növekszik. ez a tény már önmagában azt eredményezi - szerintem akár középtávon is - hogy a nyomtatott sajtó a különböző inkább az exkluzív, szigorúan tematikus magazinok szintjére korlátozódik majd.
a tv állomások megszűnéséről talán korai lenne beszélni, elvégre még a digitális átállás sem történt meg ami önmagában egy jelentős kínálatbővülést jelent majd ezzel hatalmas elmozdulást okozva a piacon, de az egész biztos, hogy az ágazat jelentős átalakulások előtt áll, hiszen az online videoszolgáltatások (kezdve az indexvideó és társai készítette videoriportoktól a letölthető filmekig vagy éppen a youtubeig) rendkívül komoly versenyhezetet hoztak/hoznak létre.

ami szerintem furcsa és várhatóan változni fog - vagy talán már változott is, csak én még nem tudok róla:) - az az online hirdetésekkel szembeni bizalmatlanság, ezek alulsúlyozottsága a vállalati marketingakciókban. ez úgy gondolom, hogy egyrészről meglátszik a hirdetések árain is - még listaáron nézve sem nevezhető drágának egy 3,5m ft-os superbanner az indexen, amit tegnap egészen pontosan 714 279 egyedi látogató nézett volna meg - másrészről pedig azon, hogy valami miatt sokan még a hirdetők közül sem használják ki az online hirdetésekben rejlő lehetőséget.

vajon nem hangzik kiválóan egy vállalat számára, hogy ha valaki, egy potenciális vevő a villódzó bannerére rákattint, az utána eljut a termékbemutató weboldalra, ahol a "kosárba tesz" majd "fizetés" linkre kattintva máris magáénak érezheti a terméket? szemben egy tv vagy egy újságreklámmal, ahol nem lehet egy kattintással már vásárolni is, vagy legalábbis bővebb információt szerezni a termékről...úgy gondolom, egyértelműek az online marketing előnyei.

ami hátránya esetleg reálisan lehet, az a Google AdWords, Etarget és még pár hasonló cég által teremtett helyzet, ami azt eredményezi, hogy a tartalomszolgáltatók számára kihívás lett megfelelő minőségben tartalmat előállítani, hiszen a fenti - nevezzük így - sales houseok egyrészt rendkívül alacsonyan tartják az árakat, másrészt rendkívül magas profit marginnal működnek. ez a helyzet pedig hosszú távon azt eredményezheti, hogy vagy eltűnnek a tényleg minőségi tartalmat előállító portálok, és bár lesz néhány blog, de az igényességre váró olvasók számára ismét a nyomtatott sajtó jelenthet csak megoldást, vagy pedig megjelenhetnek a fizetős online sajtótermékek - amikért pl. az amerikai news corp vezetője, rupert murdoch már évek óta kampányol - amelyek esetében viszont kérdéses, hogy mennyire lehet az olvasók számára az őket zavaró villogó, belógó, stb. bannereket megjeleníteni. ez a téma azonban talán inkább csak egy kihívás az online marketingnek, a webshopok és általában az internetes értékesítés fejlődése úgy gondolom, hogy egyértelműen abba az irányba mutat: a jövő legfontosabb marketingfelülete az internet lesz.

visszatérve az első gondolatomra - miszerint olyan vállalatok bizonyosan lesznek mindig, amelyek a hagyományos marketing eszközeit fogják inkább előnyben részesíteni - ott elsősorban azokra gondolok, akik most szórólapokkal, vagy egyszerűen csak cégérekkel hirdetik magukat. ők azonban meggyőződésem, hogy csak marginális szereplői most is, és a jövőben is a reklámpiacnak.
egy "hó végi kiárusítás, 30-50-70% kedvezmény" típusú, tereken osztogatott, nagy mennyiségben 2-3ft-os dbáron előállítható szórólapot a hirdető nem fog ennél drágább online megoldásokra cserélni, hiszen azzal egyrészt nem tudná elérni a potenciális vevőit, másrészt az egész üzleten nem lenne annyi haszna, amennyit marketingre költ.
ugyanez igaz pl. rendezvények népszerűsítésére. nem tudom elképzelni, hogy létezhet annál jobb megoldás valakinek egy rendezvényre való meghívására, mint hogy egy másik hasonló rendezvényen szórólapot, ismertető füzetecskét tűzünk a szélvédőjére, hogy amikor jókedvűen elindul hazafelé, akkor az első dolog amit meglát, egy másik hasonló rendezvény reklámja => ha a naptárjába nem is írja be, a kesztyűtartóba beteszi, és ha szerencsénk van, még a rendezvény előtt kitakarítja egyszer az autóját, és észreveszi:)
persze elméletileg lehetséges, hogy miután beindítja az autóját, a fedélzeti komputer nem azt írja ki, hogy az rendben az olajszint meg a guminyomás, hanem megjelenik, hogy "tetszett az esemény? gyere hozzánk is, xyz fesztivál, itt és itt ekkor meg ekkor", de azért ez egyrészt nem hinném, hogy reális lenne akár középtávon is, másrészt meg ez talán már olyan szintű beavatkozás lenne a privát szférába, amit nem biztos, hogy szívesen viselnénk el.

de persze hosszabb távon bármi lehet, végezetül akár GooglePhone is, igen jutányos percdíjakkal, bár biztonsági hiányosságokkal is megtűzdelve:)
www.youtube.com/watch?v=Xtuxax8Dtk4

én azt gondolom, hogy még nagyon hosszú ideig lesznek olyan vállalatok, amelyek a hagyományos hirdetési formákat részesítik majd előnyben, viszont meggyőződésem, hogy a kérdésben említett sajtóban megjelenő, később pedig a televíziós reklámok részesedése egyre jobban csökkenni fog, majd pedig meg fog szűnni.
egyszerűen azért, mert maga a közvetítő médium megszűnik.
már most is nagyon jól látható, hogy a nyomtatott sajtóban az eladott példányszámok jelentős mértékben csökkennek, mindeközben gyakorlatilag minden orgánum rendelkezik online kiadással amelyek népszerűsége viszont folyamatosan növekszik. ez a tény már önmagában azt eredményezi - szerintem akár középtávon is - hogy a nyomtatott sajtó a különböző inkább az exkluzív, szigorúan tematikus magazinok szintjére korlátozódik majd.
a tv állomások megszűnéséről talán korai lenne beszélni, elvégre még a digitális átállás sem történt meg ami önmagában egy jelentős kínálatbővülést jelent majd ezzel hatalmas elmozdulást okozva a piacon, de az egész biztos, hogy az ágazat jelentős átalakulások előtt áll, hiszen az online videoszolgáltatások (kezdve az indexvideó és társai készítette videoriportoktól a letölthető filmekig vagy éppen a youtubeig) rendkívül komoly versenyhezetet hoztak/hoznak létre.

ami szerintem furcsa és várhatóan változni fog - vagy talán már változott is, csak én még nem tudok róla:) - az az online hirdetésekkel szembeni bizalmatlanság, ezek alulsúlyozottsága a vállalati marketingakciókban. ez úgy gondolom, hogy egyrészről meglátszik a hirdetések árain is - még listaáron nézve sem nevezhető drágának egy 3,5m ft-os superbanner az indexen, amit tegnap egészen pontosan 714 279 egyedi látogató nézett volna meg - másrészről pedig azon, hogy valami miatt sokan még a hirdetők közül sem használják ki az online hirdetésekben rejlő lehetőséget.

vajon nem hangzik kiválóan egy vállalat számára, hogy ha valaki, egy potenciális vevő a villódzó bannerére rákattint, az utána eljut a termékbemutató weboldalra, ahol a "kosárba tesz" majd "fizetés" linkre kattintva máris magáénak érezheti a terméket? szemben egy tv vagy egy újságreklámmal, ahol nem lehet egy kattintással már vásárolni is, vagy legalábbis bővebb információt szerezni a termékről...úgy gondolom, egyértelműek az online marketing előnyei.

ami hátránya esetleg reálisan lehet, az a Google AdWords, Etarget és még pár hasonló cég által teremtett helyzet, ami azt eredményezi, hogy a tartalomszolgáltatók számára kihívás lett megfelelő minőségben tartalmat előállítani, hiszen a fenti - nevezzük így - sales houseok egyrészt rendkívül alacsonyan tartják az árakat, másrészt rendkívül magas profit marginnal működnek. ez a helyzet pedig hosszú távon azt eredményezheti, hogy vagy eltűnnek a tényleg minőségi tartalmat előállító portálok, és bár lesz néhány blog, de az igényességre váró olvasók számára ismét a nyomtatott sajtó jelenthet csak megoldást, vagy pedig megjelenhetnek a fizetős online sajtótermékek - amikért pl. az amerikai news corp vezetője, rupert murdoch már évek óta kampányol - amelyek esetében viszont kérdéses, hogy mennyire lehet az olvasók számára az őket zavaró villogó, belógó, stb. bannereket megjeleníteni. ez a téma azonban talán inkább csak egy kihívás az online marketingnek, a webshopok és általában az internetes értékesítés fejlődése úgy gondolom, hogy egyértelműen abba az irányba mutat: a jövő legfontosabb marketingfelülete az internet lesz.

visszatérve az első gondolatomra - miszerint olyan vállalatok bizonyosan lesznek mindig, amelyek a hagyományos marketing eszközeit fogják inkább előnyben részesíteni - ott elsősorban azokra gondolok, akik most szórólapokkal, vagy egyszerűen csak cégérekkel hirdetik magukat. ők azonban meggyőződésem, hogy csak marginális szereplői most is, és a jövőben is a reklámpiacnak.
egy "hó végi kiárusítás, 30-50-70% kedvezmény" típusú, tereken osztogatott, nagy mennyiségben 2-3ft-os dbáron előállítható szórólapot a hirdető nem fog ennél drágább online megoldásokra cserélni, hiszen azzal egyrészt nem tudná elérni a potenciális vevőit, másrészt az egész üzleten nem lenne annyi haszna, amennyit marketingre költ.
ugyanez igaz pl. rendezvények népszerűsítésére. nem tudom elképzelni, hogy létezhet annál jobb megoldás valakinek egy rendezvényre való meghívására, mint hogy egy másik hasonló rendezvényen szórólapot, ismertető füzetecskét tűzünk a szélvédőjére, hogy amikor jókedvűen elindul hazafelé, akkor az első dolog amit meglát, egy másik hasonló rendezvény reklámja => ha a naptárjába nem is írja be, a kesztyűtartóba beteszi, és ha szerencsénk van, még a rendezvény előtt kitakarítja egyszer az autóját, és észreveszi:)
persze elméletileg lehetséges, hogy miután beindítja az autóját, a fedélzeti komputer nem azt írja ki, hogy az rendben az olajszint meg a guminyomás, hanem megjelenik, hogy "tetszett az esemény? gyere hozzánk is, xyz fesztivál, itt és itt ekkor meg ekkor", de azért ez egyrészt nem hinném, hogy reális lenne akár középtávon is, másrészt meg ez talán már olyan szintű beavatkozás lenne a privát szférába, amit nem biztos, hogy szívesen viselnénk el.

de persze hosszabb távon bármi lehet, végezetül akár GooglePhone is, igen jutányos percdíjakkal, bár biztonsági hiányosságokkal is megtűzdelve:)
www.youtube.com/watch?v=Xtuxax8Dtk4

Bár már most komoly jelei vannak annak, hogy a televízió és különösen a nyomtatott sajtó mennyire veszít jelentőségéből a reklámok terén az internettel szemben, én azt hiszem, hogy radikális hanyatlásuk vagy netán eltűnésük inkább csak 15-20 év múlva képzelhető el. Most még ugyanis sokan vannak azok, akik -koruknál fogva- idegennek tartják az internetet, nehezen vagy sehogy sem tudják/akarják kezelni és összességében egyáltalán nem illik bele az életükbe. Gondolok itt a nyugdíjasok többségére, illetve a nyugdíjhoz közel állók jelentős részére, tehát a 60+ korosztályra. Ez pedig létszámát (és ebből következően vásárlóerejét) tekintve figyelemre méltó csoport a vállalatok számára -hogy őket elérjék, azt gondolom, még sokáig szükségük van a hagyományos marketingeszközökre.
Egyértelmű, hogy ha az ember nem az "always online" világban szocializálódik, eszébe sem jut minden problémája, vásárlási szándéka esetén azonnal felugrani az internetre. Meglepő lehet, de ez kis mértékben szerintem még a mi Y-nak nevezett generációnk esetében is igaz. Nekem például szinte sose jut eszembe kisebb jelentőségű vásárlásoknál, hogy a netet vegyem igénybe. Mondjuk az X kereskedelmi lánc reklámújságjára vetett pillantás ez esetekben hatásosabb lehet, mint az interneten idegesítően beúszó fogkrémreklám.
De ez nyilván csak azért van így, mert még mi sem teljesen az "always online" világban nőttünk fel. A net mondjuk úgy 5-6 éve igazán számottevő az életünkben. Viszont már ez elég volt ahhoz, hogy a vásárlási szokásaink átformálódjanak (ha fogkefét nem is online keresünk, de azért a már kicsit nagyobb értékű dolgokat jórészt igen, például ruhákat). Ezért gondolom azt, hogy az online marketing akkor kerül gyakorlatilag monopolhelyzetbe a hagyományos tévét vagy sajtót kiszorítva, ha a legújabb R-nek nevezett generáció valamivel idősebb lesz. Ők már "egérrel a kezükben születnek", számukra az online üzemmód lesz a természetes, mint ahogy a nagyszüleink számára az újságolvasás volt. Valószínű, hogy őket semmilyen képernyőre beúszó reklám nem fogja idegesíteni, hanem az lesz elérésük legfőbb útja. Így kb. 15 év távlatában bármit elképzelhatőnek tartok, azt is, hogy minden valamennyire is számottevő vállalat online alapokra kell helyezze marketingjét.

Szerintem egyáltalán nem elképzelhető az, hogy néhány éven belül kiszorítaná a webes marketing a piacról a hagyományos csatornákat, mert ez véleményem szerint egy sokkal hosszabb folyamat és sokkal több időbe fog telni, és talán teljesen sosem fogja kiszorítani.

Elég csak a nyomtatott sajtóra gondolni... Hiába jelent meg a rádió, a televízió, az internet, habár csökkent a szerepe az "újságoknak", de élnek és virulnak.

Viszont valamilyen szinten előbb-utóbb az összes nagyobb és középvállalat át fog térni (ha még nem tért át, bár 95%-uk biztos) az online színtérre is, mert mint fentebb is említették, ez egy sokkal költséghatékonyabb és pontosabb fogyasztói elérést biztosíthat a vállalatok számára.
A kis/mikro vállalkozások tekintetében nem minden esetben szükségszerű, de semmiképp sem hátrányos.

És habár az interneten történő reklámozás piaci részesedése egyre nagyobb, azért még 15-20 évig (az idősebb generációk rugalmatlansága miatt) szerintem is megmaradnak a hagyományos közvetítési csatornák, bár ez bizonyos termékek szegmentálódásával együtt járva.
Ezt úgy értem, hogy pl. a műszaki cikkek, ifjúságnak szóló dolgok, luxuscikkek gyakrabban jelennek majd meg az online marketing körében, és az élelmiszerek, ruházati és egyéb lakáshoz tartozó eszközök továbbra is a hagyományos kereskedelmi csatornákon fognak előfordulni.

Nehéz a jövőbe látni, bár az is lehet, hogy 50 év múlva visszatekintve erre a kérdésere csak egy jót fogunk mosolyogni azon, hogy ez a kérdés felmerült, mert lehet, hogy akkor már minden az online-létről fog szólni. :)

@Ben89:
"nem elképzelhető az, hogy néhány éven belül kiszorítaná a webes marketing a piacról a hagyományos csatornákat, mert ez véleményem szerint egy sokkal hosszabb folyamat"
én 5 évvel ezelőtt el nem tudtam képzelni, hogy mi az a facebook, 4 éve amikor regisztráltam, eszembe nem jutott volna, hogy valaha fontosabb lesz mint az iwiw, 2009 szeptemberében az osztálytársaimnak kb 1/3-a volt rajta, ellenben az érettségi tételeket, információkat május-júniusban már mindenki között azon osztottuk meg. szinte valós időben, kijött valaki szóbeliről, megírta mobilról facebookra, hogy mit húzott, többiek meg örültek vagy sem, de legalábbis kalkuláltak valamivel:)

ennek fényében szerintem azt mondani, hogy nem történhet meg rövid időn belül a súlyponteltolódás a webes marketing felé, szerintem nem elég óvatos és megfontolt kijelentés.

"Elég csak a nyomtatott sajtóra gondolni... Hiába jelent meg a rádió, a televízió, az internet, habár csökkent a szerepe az "újságoknak", de élnek és virulnak."
sajnos - vagy szerencsére? - ez nem így van. remek példa erre a népszabadság, ahol eszelős leépítések, 25%-os példányszám csökkenés stb. tapasztalható ( www.fn.hu/belfold/20110131/25_szazalekos_leepites_nepszabadsag/ ), vagy a széles gábor féle médiabirodalom (magyar hírlap, echo tv, stb.) szenvedései (cska hogy ne lehessen a kérdést politikai oldalhoz kötni)

"A kis/mikro vállalkozások tekintetében nem minden esetben szükségszerű"
éppen számukra elengedhetetlen, hiszen kitörési pont, ha aktív internetes jelenlétükkel rengeteg új fogyasztót el tudnának érni. szerintem nem olyan távoli jövő az, amikor ha valaki a facebookon status update-ben kiírja, hogy "a fenébe is, nem tudok aludni, csöpög a csap", akkor rövid időn belül megjelennek amdj neki a "gipsz jakab vízvezetékszerelő, tel: stb.stb" hirdetések, vagy a "vízszerelő [településnév]" kifejezésre a google már most is ad szponzorált találatokat.
az ilyen "gipsz jakab"-ok pedig jellemzően az egyéni vagy mikrovállalkozások, akiknek a munkájára igény van, ugyanakkor nem mindig találják meg egymást a fogyasztóval, éppen azért, mert olyan kicsik, hogy nincs számukra megfizethető és elég hatékony marketing megoldás a hagyományos keretek között. ezen egy google adwords vagy facebook jellegű minimális költségvetésű marketingkampány igen sokat változtathat.

Szerintem a webes marketing erősödni fog, de a hagyományosat kiszorítani soha nem fogja tudni. Ne feledjük el, hogy a webes marketinggel párhuzamosan a gerillamarketing is fejlődőben van. Roppant egyszerűen megindokolom, hogy a webes marketing miért is nem szoríthatja ki a hagyományosat.
Mint tudjuk a marketing 4 fő részből áll (vállalati szempontból): árképzés, termékpolitika, kereskedelmi csatornák politikája és a promóciók. Ebből a 4 pontból az árképzés és az árazás sosem lesz egy online tevékenység, attól függetlenül, hogy az árak online is megjelennek a webshopokban. A termékpolitikához hozzátartozik ma már az online leírás és mintaképek, de ettől függetlenül sosem kerülhet háttérbe a termékek fizikai mivolta, a külső design, megvalósítás. A kereskedelmi csatornák között valószínűen egyre népszerűbb lesz az online vásárterek használata, de ha az FMCG szektort vesszük alapul, akkor elképzelhetetlen, hogy kiszoruljanak a versenyből a hagyományos boltok.
És végül meg kell említeni a promóciókat, amit leginkább a promóciós mix jellemez: a reklám, személyes eladás, eladás ösztönzés, PR és direkt marketing. Reklám területén nő a web szerepe, de az országúti hirdetőtáblákra valószínű később is ugyanúgy szüksége lesz és a plakátok is valószínűleg népszerűek maradnak. A TV-s reklámok sem fognak eltűnni, hiszen újabbnál újabb technológiával készült televíziók látnak napvilágot nap mint nap (bár azt elképzelhetőnek tartom, hogy a TV-adások egy idő után már csak online lesznek elérhetőek). Összegzésként megállapítható, hogy az online reklámcsatornák száma egyre nő, de azt állítani, hogy ez valaha is teljesen kiszorítaná a klasszikus reklámfelületeket elég felelőtlen állítás, hiszen mindaddig, amíg az ember a való világban is mozog és nem csak egy számítógép előtt éli az életét, rengeteg olyan nem-virtuális felületet lehet találni, amiken keresztül reklámozhatunk.
A személyes eladást vizsgálva megállapítható, hogy ez sosem válhat teljesen webessé. Elképzelhetőek olyan trendek a jövőben, hogy az eladók webcamerán keresztül győzik meg a potenciális fogyasztót, de a személyes találkozás varázsát ez sosem pótolhatja, és ezt a vállalatok is jól tudják.
Az eladásösztönzésre szerintem egyfajta kettősség jellemző. Rengeteg nyereményjáték és akció fellelhető az interneten, de az FMCG szektor termékei is ugyanúgy szereplői az eladásösztönzésnek, és itt ugyancsak elképzelhetetlen a teljes áttérés a webes módszerekre.
A PR tény hogy egyre inkább egybe olvad az internetes világgal, és ez az egyetlen terület, ahol elképzelhetőnek tartom a teljes mértékben webes megoldásokat. Az újságok, sajtóhírek egyre nagyobb százaléka jelenik meg online, és a nyomtatott sajtó háttérbe szorulása miatt ténylegesen van rá esély, hogy a közönségkapcsolatok nagyon nagy százalékban online rendeződnek.
A direkt marketingben megint csak van egy erős hajlam a webes áttérésre, hiszen így a legegyszerűbb direktben elérni a fogyasztót, de azt sosem szabad elfelejteni, hogy az sosem lesz olyan személyes, mint ha valóságosan céloznánk meg (pl. telefon, posta).
A fentebb felsoroltak tükrében bátran merem állítani, hogy felelőtlen kijelentés az, hogy a webes marketing kiszoríthatja a hagyományost, hiszen csak az mond ilyet, aki nincs tisztában a marketing részeivel, és kapásból azonosítja a reklámmal. Remélem meggyőző voltam.
Üdvözlettel,

Gergőkee

Ugyan több ponton egyetértek az előttem szólókkal, én egy más szemszögből szeretném megközelíteni a problémát.

Maga a kérdés (illetve a hozzászólások is) úgy tekintik, mintha a klasszikus marketing és az új online marketing abszolút kizárnák egymást, csak negatív hatással lehetnének egymásra. Véleményem szerint, nem csak azon kellene gondolkoznunk, hogy vajon mennyi idő alatt szorítja ki egyik a másikat (ha kiszorítja), hanem elsődlegesen azon, hogy hogyan tudunk olyan komplex marketingstratégiákat létrehozni, amik maximálisan kihasználják a média által nyújtott marketinges lehetőségeket.

Engedjék meg, hogy itt egy szélsőséges példával éljek. Valószínűleg mindannyian tisztában vannak azzal, hogy amerikai Super Bowl egy meglehetősen nagyszabású, a klasszikus, televíziós marketingre épülő "advertising event". A döntő alatt számos reklámot játszanak és a különböző cégek horribilis összegeket fizetnek egy-egy félperces megjelenésért a szünetekben. Sőt, egy egész társadalmi esemény épült a Super Bowl alatt lejátszott reklámokra, sokan például csak azért ülnek le megnézni a meccset, mert kíváncsiak arra, milyen az új Budweiser/Doritos stb. reklám.

Az utóbbi években azonban egy egész internetes kampány épült ezekre a reklámokra. Lehet online szavazni a kedvencekre, az összes reklámot összegyűjtve külön megnézhetjük online, válogatások készülnek a legviccesebb reklámokból, rengeteg blog és fórum foglalkozik velük és így tovább. Erre mondhatnánk azt, hogy na, igen, az internetes marketing kiszorítja a tévéset, de ha megnézzük, az online marketing itt inkább segíti a televíziósat. Az interneten keresztül egyrészt rengeteg ember értesült erről az 'eseményről' (nem csak az USA-ban), akik mondjuk nem nézték volna meg az amerikai focit, de így bekapcsolták a tévéjüket, csupán azért, hogy első kézből láthassák a reklámokat. Másrészt, a világ minden részén elérhetővé tette az internet ezt az alapvetően az USA-ra fókuszált kampányt, illetve biztosította, hogy a reklámok hosszútávon is nagyobb hatást érjenek el, hiszen egy-egy jól sikerült reklámhoz évek múlva is visszatérnek az emberek. Így a kétfajta kampány megsokszorozta az általuk egyedül elérhető hatást csupán azzal, hogy egymásra épültek.

Jelenleg még minkét marketinges irányra van kereslet, így azt lenne a legcélszerűbb, ha a két módszer egymásra gyakorolt pozitív hatásait is néznénk (hiszen azok is vannak).

Sziasztok!

Szeretnék ebben a témában is néhány gondolatot megosztani veletek.

Egyrészt, ahogyan már a korábban szólók említették, a reklámozás csatornáinak arányában jelentős szerepe van a csatornák használásának, s ezen keresztül a társadalom korfájához, összetételéhez, az aktuális tendenciákhoz.

Habár Magyarországon is találkozunk már internet előtt ülő, ott vásároló nyugdíjasokkal, egyelőre még nem ez a domináns. Néhány fontos társadalmi jelenséget szeretnék megemlíteni.

Egyrészt a nyomtatott sajtó: a tinilányoknak évekkel ezelőtt és ma is veszik a különböző Joy-és-társai lapokat, a fiúk motoros/sportújságokat (nem általánosítható, de van ilyen réteg: mégis más kézben tartani a kedvenc autót / kedvenc focista poszterét, kitenni a falra, mint a képernyőn látni...), és akkor még nem beszéltünk a Nők lapja, Blikk, stb lapokról, amelyek ma is nagyon népszerűek. Ameddig ezekre van igény, addig az ezeken keresztüli reklámokra is lesz igény.

Említettük már a televíziózást. Igen, csökken a nézettség, nem jött létre a várt digitális forradalom (egyelőre). Node mégis Magyarország fele ott ül az RTL Hírek - Fókusz - Való Világ - Barátok közt négyes előtt, és bizony a reklámidő ezekben a műsoridőkben nagyon értékes tud lenni. (Jó példa volt nemzetközi szinten a SuperBowl, de ilyen a foci VB is...). És egy érdekesség: a fent említett műsorokat nem kizárólag a nyugdíjas korosztály nézni, nem, bizony a fiatalság éppen ugyanúgy, sőt... Szóval jelen állás szerint úgy tűnik, hogy a tévének is van létjogosultsága, hosszabb távon is...

Kimaradt a korábbi vitából a rádiózás. Tény, hogy az MR1-2-3 hallgatottsága nem ad okot az említésre (itt érvényesül a generációs csapda), viszont a "trendi" csatornák, mint a Neo, Class, stb... igen is jelentős hallgatottsággal bír a mai napig. Sokan munka közben, munkába menet, vagy szabad időben hallgatják. És bizony egy-egy jól összerakott, jól irányzott reklám nagyon tud hatni, ott is...

Ennek a gondolatmenetnek a végére érve szeretném levonni azt a következtetést, hogy a különböző csatornák (tv, rádió, újság, net) közti dilemma alapos piackutatást igényel, s minden bizonnyal arra az eredményre jutnának, hogy rengeteg szegmensben eredményesebb a mai napig a "hagyományos" reklám, mint a webes. A korosztályos trendeket figyelve pedig igaz csökkenő tendenciát figyelhetünk meg, de közel sem olyan jelentőségűt, amely néhány éven belül marginálissá tenné ezeket a csatornákat.

A másik gondolatom ettől nagyon messze van: az alapvető élelmiszerek vásárlásával kapcsolatosan szeretnék néhány szót szólni. Magyarországon még kevésbé elterjedt rendszer az Amway (lám, ez is egy ingyen reklámnak minősülhet...) és társaihoz hasonló internetes vásárlás. Amiről néhány perce a másik témában múltidőben írtam, az itt még jövőidőben áll: nem sikerült még olyan költséghatékony rendszert kiépíteni, hogy társadalmilag általánossá váljon az alapvető cikkek internetes vásárlása egy-egy ilyen webshopban. Más országokban természetesen akad magasabb fejlettség ilyen téren is... Mindezt a képet csak illusztrációnak szántam, hogy habár jelenleg nincs robbanásszerű fejlődés, ott van a lehetőség, hogy egyszer csak igazán beindul a bolt, és ez egészen más lehetőségeket, folyamatokat hozna a vásárlási szokásokba, ezen keresztül pedig a reklámvilágba is.

Sziasztok!

Rengeteg jogos pontot olvastam a fenti véleményeitekben, azonban személy szerint arra tenném le voksomat, hogy az internetes marketing szinte (ha nem) teljesen ki fogja szorítani a televíziót. Álláspontomat a következőkben magyaráznám meg.

1.) Mobilitás - Az elektronikus eszközök fejlődésével már régóta megjelentek olyan innovációk, melyek az internetelérést lehetővé teszik számunkra. Természetesen meg lehetne ezt valósítani a televíziók tekintetében is, azonban az amúgyis csökkenő nézőszám-mutatókra nem gondolom, hogy ilyen befektetéssel reagálnának a tévétársaságok. A marketing ennek köszönhetően véleményem szerint internetközpontúvá fog válni, amine lezajlott a generációs váltás: mint feljebb leírtátok, a jelenlegi idősebb korosztályok minden bizonnyal a TV-het fognak ragaszkodni.

A marketingkampányt folytató vállalatoknak evidensen előnyösebb lenne így az interneten reklámozni, mivel a célcsoportok a világhálós kapcsolatot mindenhova magukkal fogják vinni, legyen itt szó kisebb kiruccanásról, vagy akár külföldi utazásokról.

2.) Célcsoport-elérés - Véleményem szerint kimagaslik az internet előnyei közül. Az interneten való regisztrálásokkor (legyen itt szó közösségi oldalakról vagy éppen ingyenes e-mail postafiókokról) rengetegszer megkérdezik tőlünk érdeklődési területeinket, vagy éppen a megadott adataink alapján következtetik ki ezeket. Ennek előnye véleményem szerint evidens: Olyan reklámokat és hirdetéseket fognak tudni eljuttatni a regisztrálóhoz, melyek témája/terméke megegyezik annak igényeivel. A TV nem rendelkezik ezzel az előnnyel, így egy pillérrel kevesebbel rendelkezik a jövőbeli fennmaradáshoz.

A fenti procedúra gazdaságosabbá és efficiensebbé teszi a reklámozást - egy kampányoló vállalat biztosabb lehet benne, hogy olyan személyek előtt jelenik meg a hirdetése, akik arra fogékonyabbak lehetnek. Megjegyezném: a vállalat számára e metódus hatékonysága természetesen függ az árarányoktól is.

3.) Időbeli kötetlenség - Konzekvensen előnynek tartom azt, hogy az interneten a kapcsolódás idejétől függetlenül el tudják érni a potenciális fogyasztót a fenti technikával kiválasztott hirdetések. Ismert emberi erőforrás-menedzsmenttel is kapcsolatos tendencia, hogy növekszik a rugalmas munkaidőben dolgozók aránya. A TV-s hirdetések tekintetében ez káoszt szülhet: míg eddig biztosak lehettünk abban, hogy a dolgozó korosztályok nagy része este 7-8 fele fogják bekapcsolni a TV-t, ezután már jóval elszórtabban fognak a magasabb nézettségű időszakok elhelyezkedni.

Az interneten marketingelők ezzel ellentétben biztosak lehetnek abban, hogyha jó weblapon hirdetnek, akkor az ott megtalálható célcsoportok tagjaihoz időben rugalmas módon el fognak jutni hirdetéseik.

4.) Öngerjesztés - A szociális web-közösségek robbanásával és a web 2.0-es eszközöket alkalmazó webshopping megjelenésével megjelenő tendenciára szerintem ez a szó illik a legjobban (kreatív, nemde? -_-"). Egyes reklámkampányokat a közösségek ötletesnek, illetve általános értelemben jónak tarthatnak, és kommunikálják ezt egymás között. Egy kisebb csoport reklámokkal való megérintése, megfogása eredményezhet egy jóval nagyobb vásárló-növekedést ezen az úton. A másik oldal, avagy a negatívan értékelt reklámok megosztása jóval gyengébb; véleményem szerint mindenképpen meg fogja érni a vállalatoknak, hogy éljenek az internet által nyújtott interaktív reklámeszközökkel. Ilyenek például a flash-alapú interaktív reklámok, melyek könnyebben megfogják a fiatalabb korcsoportokat.

A TV-nek ezzel szemben fix reklámformája van, amely semmi különösebben "érdekeset" nem tartalmazhat az internetes reklámtechnikával szemben. Az egyoldalúság megmarad: úgy érzi a potenciális fogyasztó, hogy egy olyasvalamit néz meg, aminek a célközönségében ő csak egy csepp. Az interneten szintén ez lehet a helyzet, viszont a különböző technikákkal el lehet ezt feledtetni a böngészővel. Ergo: túlságosan kőbevésett a TV-s reklámok stílusa, és ettől nem szabadulhatnak.

Dióhéjban szerintem ezek azok a pontok, amelyek a TV-s marketing bukását fogják eredményezni a következő évtizedekben. Köszönöm, hogy végigolvastátok!

Kellemes hétvégét Kollégák :)

Sziasztok!

Napjaink egyik releváns kérdéséről folyik a vita. És valóban nehéz megjósolni, hogy mi várható a közeljövőben, de ha egy folyamatként nézünk a jelenségre, akkor talán könnyebben választ kapunk kérdésre. Ehhez nézzük át nagyon röviden a reklám történetét:

Az az első hirdetéseket a falra festették még az ókorban annak céljából, hogy a borokat tartalmazó amforákat különböztessék meg. A reklám fejlődése a nyomtatás elterjedésével indulhatott meg igazán, s így megjelent az első szórólap a XV. században (Angliában). Az ipari forradalom után a XIX. századba fordult először elő, hogy valaki nagyobb hirdetési felületet vásárolt. A reklámszövegírás Charles Bates nevéhez köthető, aki díjazás fejében fogalmazott hirdetési szövegeket. /wikipedia/ A XX. században pedig már megjelentek a tömegmédiumok, és az internet. Elmondható tehát, hogy a XX. század valóban fordulópont volt a reklám történelmében, hiszen a célját sokkal hamarabb, szélesebb tömegek felé tudta kommunikálni.

A történelemből kiindulva tehát én két jelentősebb fordulópontot emelnék ki: a nyomtatott sajtó megjelenését, valamint a tömegmédia megjelenését. Ezeket szeretném a továbbiakban szembeállítani az internettel.

Online vs. offline

Idő:
Az egyik oka, amiért alátámasztom, hogy a webes marketing nem képes néhány éven belül kiszorítani a piacról a hagyományos csatornákat az az, hogy ilyen nagy múltú kultúrát, mély gyökerekkel rendelkező folyamatot nem lehet néhány éven belül megszakítani. Bár valóban vannak elmozdulások annak irányába, hogy az online sajtó kiszorítja az offline sajtót, ilyen rövid időn belül a folyamat nem tud végbemenni.

Az újabb generációk egyre korábban, egyre gyorsabban tanulják meg az új technológiákat, alkalmazkodnak az új dolgokhoz, de amíg a hagyományos csatornák is jelen vannak, ilyen hatások is érik, addig ezek elől sem tudnak menekülni.

Kézzelfoghatóság:
Míg az online média esetében többnyire a látás, hallás érzékszerve is működik, könnyebben képes a használót (olvasót, nézőt) bevonni. Ugyanakkor az érzékszervek egyidejű használata könnyebben megzavar minket, hiszen nehezebben tudjuk leszűrni az információt. Az offline, azaz nyomtatott sajtó esetében azonban csak az egyik érzékszervünk (látás) használatára van szükség, így a figyelmünk is jobban tud fókuszálni. És míg a fizikai tárgyakat meg tudjuk fogni (pl újság), addig az online dolgok esetében csak vizuális valóságot kapunk a fizikaival szemben.

A nyomtatott sajtó hatalma:
Ismeretes, hogy néhány éve nagy feszültséget keltett Lengyelországban egy izraeli képregény, amely a lengyel társadalmat antiszemitának és alkoholistának ábrázolta. A világhálón számtalan ehhez hasonló példa van, mégis a nyomtatott sajtó vívott ki ilyen ellentéteket.

A nyomtatott sajtó, mivel a szemünk előtt van, és kézzel is megfoghatjuk, sokkal valósághűbbnek tartjuk. Bár az internetnek is meg van a hírforrás értéke, az amit fel tudunk mutatni, amit mi magunk is a kezünkben tarthatunk, ahhoz máshogy viszonyulunk.

Internet vs. televízió

Eddig csupán az írott, és online médiáról esett szó, a televízióról azonban nem.

Idő:
A televízió szemben az internettel meghatározott keretek között működik. Ahhoz alkalmazkodik, hogy mikor milyen célcsoportot tud megcélozni. Míg hétvégén korán a gyerekeket szórakoztatja, majd délben a pi híreket tudósítja, este a szórakozni vágyó fiatalokat, a családot hívja egybe. Ennek megfelelően vannak elszórva a reklámok, és hirdetések. Az interneten ennél viszonyabb szabadabban lehet hirdeti, hiszen a hirdetési felület megvásárlása után (ha nem ütközik jogszabályokba), akkor az adott illető szabadon reklámozhat, korlátlanul, időszaktól függetlenül.

Célcsoport:
Bár az előbb említett módon (TV-műsorrend) a televíziós csatornák szerkesztői is igyekeznek mindig a megfelelő célcsoportot kiválasztani, ehhez sokkal kevesebb eszközük van. Míg egy televízióban tételezzük fel átlagosan 40 csatorna van, és abból rendszeresen 5 kereskedelmi adót néznek az emberek, addig a honlapok száma naponta rohamosan bővül. S ez azt eredményezi, hogy sokkal célzottabban ragadhatják meg a célcsoportjuk figyelmét, lehetnek velük közvetlen kapcsolatban.

Személyesség:
Bár léteznek interaktív műsorok (betelefonáló műsorok), az interneten mindezt könnyebben, és olcsóbban lehet megvalósítani. Mint ahogy ezen a blogon is, lehetőség van az interakcióra.

Kultúra:
A televíziós szokásokból adódik, hogy annak működése nem csak rajtunk múlik. És most nem csak arra gondolok, hogy van-e éppen áram, hanem arra is, hogy pl. tartózkodik-e más személy a helyiségben. Mert ha igen, akkor nagy valószínűséggel zavarni fogjuk az illetőt, míg az internet használatával nem. Ezenkívül éjjel műsorszünet van a televízióban, ami tovább szünetelteti a reklámok lehetséges idejét.

2 in1:
Amin szintén el lehet gondolkodni, hogy a jövőben szükségük lesz-e egyáltalán televízióra? A televízió fejlődése során kezdetben csak fekete-fehér mozgó képeket tudtak vetíteni, majd később a hang sugározását is megoldották,majd a színes képek is megjelentek. A továbbiakban a 3 dimenzióban is tudtak sugározni, de további fejlesztés már nem a televízió funkcióiak bővítésében történt.

Kérdés tehát, hogy mindezt tudja az internet, akkor miért lenne szükségünk televízióra? Hiszen eddig is léteztek már élő közvetítések online. És ha a technológia lehetővé teszi, akkor ugyanolyan minőségben élvezhetjük majd kedvenc műsorainkat. (ha eddig nem ezt tettük volna).
Emiatt én csak úgy tekintek a televízióra, mint egy ugródeszkára.

Összességében tehát úgy gondolom, hogy a nyomtatott sajtó mindenképpen meg fog maradni, bár kisebb arányban, és a televíziós kultúra át fog alakulni, majd végleg el fog veszni, és az internet veszi át a helyét.