Figyelembe venném mekkora összegre akarok hitelt felvenni, mekkora a jelenlegi jövedelmem és a várható, megvizsgálnám a különböző valuták értékének változását és hogy mennyi időre akarok hitelt felvenni. Ettől függően dönteném el, hogy személyi, vagy jelzáloghitelt válasszak. Az időtáv és a valuták értéke különösen fontos deviza alapú hitel mérlegelésénél (amely az egyik legnépszerűbb hitelfajta Magyarországon), hiszen minél hosszabb időre veszünk fel hitelt, annál nagyobb árfolyamkockázatot vállalunk. Jelzálog alapú hitelnél pedig számolnunk kell plusz költségekkel is pl.: értékbecslés.
A források alapján azonban kikövetkeztethető, hogy ma már nem minden fogyasztó veszi figyelembe az egyes lépéseket, körülményeket. Inkább vesz fel a vásárló egy nagyobb mértékű hitelt rövid távú céljai elérése érdekében, anyagi jólét illúzióját keltve magában és környezetében, semmint kizárólag jövedelmére támaszkodjon. Ez a trend hosszú távon hatalmas károkat okozhat társadalmilag
és gazdaságilag is. Illetve az ezzel gerjesztett "népszerűsödés" a hitelintézetek esetében fokozza a versenyt, így átláthatatlanabbá téve a rendszert, ebben azok a fogyasztók akik tényleg igénylik a hitelt könnyen elveszhetnek, rossz döntésre juthatnak. A növekvő piac ellenőrzése is egyre nehezedik ebből kifolyólag.

Rengeted dolgot kell figyelembe venni, melyek nagy részét már az előbbi hozzászólásban Ati38 leírta. Fontos szempont a felsoroltakon kívül az önrész, mely jobb, hogy ha minél nagyobb, így kevesebb a kockázat. Érdemes számba venni azt, hogy milyen biztos a megélhetési forrásunk, nincs-e veszélyben a munkahelyünk, nehogy ne tudjuk fizetni a részleteket, és ezért újabb hitelt kelljen felvennünk a már meglévőre. A régebbi hibákat talán kevesebben követik el mostanában, de az emberek pénzügyi tájékozatlansága és hiszékenysége miatt még ma is rendkívül sokan vesznek fel meggondolatlanul hitelt. Az én esetemben a legfőbb szempont a következő lenne: tényleg szükségem van arra a dologra és ezért érdemes nekem hitelt felvennem, kockáztatva ezzel akár a megélhetésemet is?

Valóban rengeteg hír szól arról, hogy mennyi háztartásban vannak komoly gondok az adósságokkal és a törlesztéssel. (mostanság a deviza hitelesek vannak a legtöbben , de az a helyzet mára már stabilizálódni látszik) A legnagyobb probléma, hogy az átlagember nem tudja tökéletesen felmérni a szükségleteit, a jövőbeli várhat jövedelmét és az ajánlatok pontosságát. A bankok könnyen elhitetik az emberekkel, hogyha ezt az ajánlatukat igénybe veszik akkor az évszázad üzletét csinálják meg, pedig nem. Szerintem minden hitelfelvétel előtt alaposan el kell olvasni a feltételeket és meg kell érteni, a pontos konklúziót. Fontos, hogy csak akkor vegyen fel az ember bármennyi hitelt, hogyha akár kirúgják az állásából, akkor is legyen lehetősége visszafizetni, tehát mindig legyen egy mentőöve az illetőnek. Nagyon lényeges a megfelelő fedezet is természetesen. A hitelfelvevőknek azt ajánlom, hogy százszor gondolják meg hogy melyik banknál milyen feltételeknél és ( a jövedelmükhöz arányosan) mennyi pénzt vesznek fel.

Valójában eddig még sosem néztem utána a hiteligénylés részleteinek, nem játszott szerepet az életemben.
Viszont azoknak, akik hitelt vesznek fel, nagyon alaposan utána kell nézniük a részleteknek, és át kell gondolni tízszer is, mielőtt valóban felveszik a hitelt, ez tény.
Az egyik cikk nagyon jól összefoglalja a szempontokat: a jövedelem: mennyit keresek, mennyit tudok fizetni havonta, mennyi ideig szándékozom törleszteni, jelzálogot használok-e? Van-e már meglévő hitelem? Mi lesz, ha elvesztem a munkám?
De alapvetően azt kell eldöntenem, szükségem van-e arra a hitelre, arra a dologra, amit abból vennék? Csak valóban szükséges és tartós dolgokra éri meg hitelt felvenni, különben könnyen eladósodhat az ember (mint azt látjuk.)
Amire én személy szerint hitelt vennék fel a jövőben, az új, saját lakás vásárlása. Ez teljesen reális igény. De ha valaki egy autót vesz, mire befejezi a törlesztést, az autó már csak a vételár töredékét éri, el is romolhat... Bár nyilván van olyan helyzet, mikor egyszerűen szükség van egy új kocsira. Nehéz ügy.

Egy hitelfelvevőnek, legyen az vállalat vagy magányszemély, megfelelő jövőképpel kell rendelkeznie a külső tőke invesztálásakor, bele kell számítania a saját és környezete kockázati tényezőit is. Mint a mostani válság megmutatta, már a kevésbé valószínű kockázatokat is figyelembe kell venni az eladósodásnál (Vállalatgazdaságtan előadás: Csányi interjú). A bankok és az emberek is bizalmatlanabbá váltak, most senki nem szeretne hitelt felvenni.
Magyarországon nyilvánvalóan a devizahiteles eladósodás problémája még évekig, akár évtizedekig is elhúzódhat. Persze egykoron ennek a hitelnek megvoltak a maga előnyei, nem véletlenül választották ennyien, viszont példátlan hogy nálunk ilyen mértékben külföldnek volt kiszolgáltatva a helyzet.
Személy szerint hitelt nyaralásra, szórakozásra, kényelemre biztosan nem vennék fel, csak olyan dolgokra, amelyek elengedhetetlenek lennének a szituációban (például lakhatási problémáknál albérlet, kieső kereset miatti megélhetés, stb.), és akkor is körültekintően járnék el az ügyben. Érdemes végignézni a bankok ajánlatait, még akkor is ha nem egyszerű a döntés - a témában érdekelt illetve pénzügyi tevékenységet folytató ismerős vagy rokon tanácsa jól jöhet.

A magyarországi hitelfelvételnek,szerintem két nagy problémája van. A hitelfelvevők nem a fizetőképességükhöz mérten vették fel a hiteleket. Ezeknek egy része önhibáján kívül,ugyanis az árfolyamváltozás miatti, ilyen arányú növekedésre nem számíthattak. A másik nagy probléma pedig az adósságspirál,amibe nagyon sokan belekerülnek és csak hitelből rohannak a másik hitelbe. Ezeken az embereken kéne segítenünk.
Ha én hitelt vennék fel, biztos,hogy forintalapú lenne,megkönnyíti a döntésemet,hogy ma már csak ilyet lehet felvenni. Ezenfelül mérlegelném,hogy mekkora havi részletet tudok vállalni,még úgy,hogy ne a ,,számtól vegyem el a falatot".
Továbbá figyelembe venném a tárgy fontosságát,eszerint mennék bele akár,nagyobb összegű hitelbe is. Így például autóra nemigen vennék fel nagy összegű hitelt,legfeljebb,ha lakásvásárlásról van szó. Nagyon fontos szempont még a bank által nyújtott kondíciók,mint például a fizetendő kamat mértéke.

Sziasztok!

Hitelfelvételnél számomra a hitel típusa lenne(lett volna) az első döntési szempont. A jelenlegi válság megmutatta a devizahitelekben rejlő negatívumokat, ami már korábban is sejthető volt, így számomra már a válság előtt is a forinthitelezés volt a szimpatikusabb. A hitel összegénél úgy gondolom, a fizetőképességem jelentené a felső korlátot, hiszen ésszerűen kell belátni, hogy mennyit képes egy ember havonta törlesztőrészletre költeni. Fontosnak tartom emellett, hogy bármire veszem is fel a hitelt, mindenképpen egy viszonylag magas arányú önrész lenne szükséges hozzá, hiszen ha a vásárlás teljes összegére hitelt veszek fel, akkor jóval magasabb kamatterheket vállalnék, mint az önrész alkalmazása esetén.
A hitelfelvételnél számomra mérlegelési szempont a vásárlás tárgya is. Úgy gondolom, hogy a kisösszegű áruhiteleknek nincs sok értelme, hiszen egy mosógépre vagy TV-re valót össze lehet spórolni pár hónap alatt, és így kamat sem terhelődik. Ellenben autó vagy lakás vásárlásakor, amikor tulajdonképpen évekig - akár tízévekig - is kellene gyűjteni, a hitel felvételét üdvözítő lehetőségnek tartom.

én elsőkörben inkább a többiektől kérdeznék pár dolgot:

stgary: "Úgy gondolom, hogy a kisösszegű áruhiteleknek nincs sok értelme, hiszen egy mosógépre vagy TV-re valót össze lehet spórolni pár hónap alatt, és így kamat sem terhelődik" - ezekre a kisösszegű áruhitelekre nagyon sok helyen kamatmentes hitelt lehet felvenni, így a kamatterhelődést alapvetően nem érzem reális problémának - ráadásul a mosógép pont nem egy ideális példa, mert bár tv nélkül elvagyok egy-két hónapig ha kell, a mosógép általában egy elég fontos dolog, amit nem igazán tudok nélkülözni hónapokig (én legalábbis nem igazán bírnám 2-3 hétnél tovább mosógép nélkül).

mekfláj: "Fontos szempont a felsoroltakon kívül az önrész, mely jobb, hogy ha minél nagyobb" - ha abból indulunk ki, hogy az ember akkora hitelt vesz fel, amekkora reális lehetősége van visszafizetni, akkor a nagyobb önrész nekünk miért jelent előnyt? egy lakáshitelnél ezt az önrészt már nagyon nehéz előteremteni, nem igazán látom azt, hogy miért lenne a minél nagyobb önrészű hitel számomra minél kedvezőbb (persze ha úgy nézem, nagyobb önrészt tudok fizetni=több pénzem van alapból, ami jó, de szerintem itt nem erről beszélünk).

véleményem szerint magyarországon a legnagyobb problémák között van az, hogy az emberek elhitték, hogy szabad hitelt felvenni, mert úgyis lesz valahogy, majd elinflálódik (ismerősömék a 90-es évek elején vettek fel lakáshitelt, a törlesztőrészlet az akkori fizetésük elég nagy részét tette ki - a futamidő vége felé a havi 3000 forint a fizetésük.. elég minimális részét tette ki). Ezek a tapasztalatok és az állampolgárok tájékozatlansága és az, hogy az állam egészen 2009ig (amikor már régen a válságban voltunk!) nem korlátozta a devizahiteleket jelentős részét teszik ki a jelenlegi magyarországi deviza-adósság problémának.

ezen felül természetesen át kell gondolni, hogy kitől mire mennyiért mekkora THM-mel vegyünk fel hitelt, de ezek szerintem annyira általános megfogalmazások ("Szerintem minden hitelfelvétel előtt alaposan el kell olvasni a feltételeket és meg kell érteni, a pontos konklúziót.") amik ráadásul sajnos nem is mindig betarthatók - mert az embernek sajnos vannak vágyai, és ha nekem minden vágyam az, hogy el tudjak menni a kisöcsém esküvőjére londonba akkor sajnos az ítélőképességem csökken és nem fogok tudni objektíven értékelni (gyarlók vagyunk, na).

Sziasztok!
Én személy szerint egyre nagyobb fenntartással kezelem a hitelfelvételeket. Az utóbbi időszak eseményeiből tanulva (devizahitelek...) szerintem amennyiben lehetséges, érdemes elkerülni a hitelfelvételt. Sajnos Magyarországon az átlag emberek fizetése nem teszi lehetővé, hogy biztonságos módon tudják felvenni a hiteleket, mint ahogy sokan bíztak a svájci frankban, az is sok mindenkinek okozott nagy kárt.
A lakosság eladósodása abból fakad, hogy a jövedelmek már évek óta nem vagy csak alig növekednek, azonban újabb és újabb fogyasztói igények jelennek meg. Ezek kielégítésére az emberek egyre több mindent vásárolnak hitelre, néha felelőtlenül, és ez az, ami azt eredményezi, hogy ilyen mértékben megnövekedett az eladósodottak száma.

Amikor hitel vennék fel mindenképpen először is a hitel típusát választanám meg majd ezután a bankok között keresgélgetnék, hogy melyik nyújtja számomra a legkedvezőbb ajánlatot. Hitelt meg csak akkor vennék fel ha olyan munkám lenne amely biztos és ezáltal a havi részleteket is nyugodtan tudnám fizetni. Egy másik fontos dolog, hogy tényleg csak akkor vegyünk fel hitelt ha azt egy olyan dologra akarjuk költeni ami elengedhetetlen pl.: házépítés stb. és nem azért mert meguntuk az 1éves plazma tv-t és akarunk ey nagyobbat.

Az utóbbi jó pár évtizedben az életünk részévé vált a hitel. Már rendszerváltás előtt is létezett, elsősorban a lakáscélú vásárlásokhoz kapcsolódva. De akkor a teljes foglalkoztatottságból fakadó biztonság miatt a visszafizetés bizonytalansága nem került ennyire előtérbe. A rendszerváltást követően, főkent a 2000-től meginduló növekedési periódusban a társadalom jelentős részének nőtt a jövedelme. A megnövekvő anyagi lehetőségek, és a hitel veszélyeivel kapcsolatos ismeretek hiánya miatt sok ember belevágott a hitelből megvalósítandó „projektbe”. Akkor a forinthitel elég drága volt, a magas jegybanki alapkamatnak köszönhetően. A deviza-alapú hitelek kamatát, viszont nem befolyásolta a forintkamat, ezért a felvételkor ugyanakkora törlesztő részlethez „egy szobával nagyobb lakás tartozott”. Sajnos a banki ajánlat kisbetűs részét csak nagyon kevesen olvasták el, és azok sem nagyon értettek hozzá, vagy nagyon bíztak a még „szebb jövőben”, illetve tagadhatatlanul voltak olyanok is (a régi tapasztalatokból fakadóan)abban bíztak, hogy baj esetén majd az állam kisegíti őket. Pedig ebben a kisbetűs részben le volt írva az, ami sajnos egy szűk évtizeddel később bekövetkezett. Le volt írva, hogy az árfolyamveszteségből fakadó összes veszteség a hitel felvevőjét terheli.
Véleményem szerint az állampolgároknak a hitel felvételét a lehetőségek függvényében el kell kerülnie. Ha a jövedelmi viszonyai rövidtávon stabilnak tekinthetők, akkor ilyen rövidebb távú hitelt be lehet vállalni, de főként olyankor, ha a fogyasztás előrehozása gazdasági előnyöket is biztosít. Pl. áremelés megelőzése, munkahely megszerzésének vagy megtartásának feltétele, energiatakarékos eszközök beszerzése stb. Hosszú távú hitelt csak akkor szabad bevállalni, ha a jövedelmi helyzet nagyon biztos alapokon áll. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy amennyiben a meglévő önrész magas arányú. És újra megismételve: a banki ajánlatok kisbetűs részét is el kell olvasni, és ha nem értik, független szakembert kell megkérdezni!

egy gyors kérdésem lenne az erősen hitelellenes emberektől (főleg a hosszabb lejáratúaktól): ti hogyan szeretnétek majd kocsit és legfőképpen házat venni? (ne felejtsük el, hogy az, hogy kocsin van és jogosítványunk az növeli az elhelyezkedési lehetőségeket, ami a mai közgazdász túlképzésben nem biztos, hogy akkora hátrány).

ne felejtsük el, hogy albérletben lakni sem különbözik annyira attól, ha lakáshitelünk van: ha nem tudunk fizetni ugyanúgy nem lesz hol laknunk.

Megítélésem szerint vannak olyan hitelek, aminek felvételét még csak meg se szabad fontolni, hiszen olyan előnytelenek. Gondolok, itt elsősorban a rövidlejáratú személyi hitelekre, mindenkinek beugrik elsőre a 400% THM. Ezek a hitelek nagyon kis többlet pénzügyi erőforrást eredményeznek, de hosszútávon lekötik a hitelfelvevőt.

Másik hitelfajta, amiben a hitelfelvevőnek óvatosnak kell lennie az a pl. autóvásárláshoz kínált hitelek típusa. Hiszen ezeknél a hiteleknél, fennáll az a veszély, hogy mire a hitel felvevője visszafizeti a felvett összeget, addigra az autója vagy leértékelődik, vagy neadjisten ellopják, akkor nemcsak a kamatokat kell visszafizetnie, hanem a felvett hitel egy része is elveszik

Ezért szerintem a lakosság számára a hitelfelvétel a lakásvásárlások/felújításoknál a legésszerűbb, egyrészt az összeg nagysága miatt, másrészt mert a lakásnál nem áll fenn a gyors elértéktelenedés veszélye.

Sziasztok!

Mint már előttem sokan leírták, számos szempontot kell figyelembe venni egy hitel felvétele előtt: mennyi a jövedelmem, valóban szükséges-e a hitel, mennyire sürgős a felvétele, jövőbeni kockázatok, futamidő…

A legfontosabb szempont viszont, amit szem előtt tartanék, hogy valóban szükségem van- e arra a hitelre. Hiszen a hitelfelvétel sok dokumentációval jár, hosszabb távon bele kell kalkulálnom a törlesztését a kiadásaim közé, és sok esetben igen kockázatos. Szinte lehetetlen egy hitel felvétele előtt kockázatmentesen kalkulálni minden szemponttal – például befolyásolhatják a törlesztési képességünket a megnövekedett adóterhek, munkahelyváltásunk, devizahitel esetén az árfolyam ingadozása…

Így én mindenekelőtt figyelembe venném, hogy milyen alternatívák állnak a hitelfelvétel mellett. Esetleg növelhetem árbevételeim plusz munkával, vagyoneladással, vagy egy hosszútávon jövedelmező befektetéshez érdemesebb-e hitelt felvenni, majd a hozamot ráfordítani a lakás/gépkocsi vásárlás,… stb-re. Ez is kockázatokkal jár, hosszabb távú gondolkodásmódot, előrelátást igényel, de közgazdászok vagyunk/ leszünk, nemdebár?!

Egyetértek az előttem szólóval és amíg tehetem én is kerülöm a hitelfelvétel lehetőségét is.
Viszont ha mégis arra kerülne sor alapos utána járás és több bank lehetőségét is átnézve vágnék bele. Valószínűleg elvetném a devizahiteleket és forint alapú kölcsönben gondolkodnék.
Mindenképpen nagy figyelmet szentelnék a kamatokra, a futamidőre és a visszafizetendő teljes összegre. A havi törlesztőrészlet nagysága nem szabad,hogy terhet okozzon és esetleg a mindennapi életfeltételeket korlátozza.
Én személy szerint biztosan nem vennék fel hitelt elektronikai cikkekre vagy bútorra.
Autóra is csak akkor ha az szükséglet és a munkámhoz szükséges feltétel lenne számomra. Tehát marad a lakás célú hitel, erre viszont olyan konstrukciót választanék ami nem húz adósság spirálba. Persze ezt előre nem lehet tudni,de mégis valami fix törlesztő részletű vagy fix kamattal rendelkező kölcsönt preferálnék.Összegét tekintve pedig a lehető legminimálisabb összeget választanám ami elengedhetetlen a lakáshoz való jutáshoz. Sokan írtak már itt az önrészről én is preferálom,hogy természetesen minék nagyobb összeg álljon saját forrásból a rendelkezésünkre.

Sziasztok!

Az egyéni hitelfelvétel szerintem egy kockázatos dolog abból a szempontból, hogy ha valaki nem ismeri a különböző banki ajánlatokat, hiszen rengeteg van, még egy-egy bankon belül is, akkor könnyen számára kedvezőtlen feltételekkel juthat hitelhez. Ezt még szerintem az is megfejeli, hogy nem mindenkinek vannak ismeretei arról, hogy mire is kell odafigyelni hitelfelvételnél. Ez tényleg egy olyan hasznos ismeret lenne, amit oktathatnának akár gimnáziumban is.
Ezekből kiindulva, én hitelfelvétel előtt tanácsot kérnék valamilyen olyan ismerősömtől, aki jártas ebben a témában. Például édesapám közgazdász, és őt is sokan keresik meg baráti körből is, hogy segítsen, magyarázza el, hogy, mikor jó, mire kell vigyázni. Ez szerintem elengedhetetlen, hogy megfelelő konstrukciójú hitelhez juthassunk, e nélkül biztos, hogy nem vennék fel semmilyen hitelt. Ki kell használni a specializációt, és mivel nekem fogalmam sincs róla, ezért megkérdezni valakit, egy szakembert, aki tudja.

Én legalábbis így érezném magam bebiztosítva.

A kormány tegyen végre érdemi és valódi lépéseket a devizahitelesek tömegeinek megsegítésére. mert amit eddig tett az nem éppen a legjobb, így senkinek nem ajánlom hogy vegyen fel deviza hitelt. mivel teljesen bizonytalan most a deviza alkulása. De aki teheti az ne vegyen fel hitelt az elkövetkező 3 évben.

@Atoszinho: lehet most vég valahol devizahitelt felvenni?:) a másik, hogy milyen segítségre gondoltál (a rögzített árfolyamról és a végtörlesztésről - természetesen ezek hibáival együtt - azért ne feledkezzünk el)

@rogerkapitány: "Másik hitelfajta, amiben a hitelfelvevőnek óvatosnak kell lennie az a pl. autóvásárláshoz kínált hitelek típusa. Hiszen ezeknél a hiteleknél, fennáll az a veszély, hogy mire a hitel felvevője visszafizeti a felvett összeget, addigra az autója vagy leértékelődik, vagy neadjisten ellopják, akkor nemcsak a kamatokat kell visszafizetnie, hanem a felvett hitel egy része is elveszik"

a kocsi mindenképpen leértékelődik abban a pillanatban, amikor elhozod a szalonból, ez ellen nem tudsz mit tenni (ellopás ellen pedig ott a biztosítás, nem akkora hülyeség:)) tehát a felvett hitel egy része mindenképpen elveszik.

"Ezért szerintem a lakosság számára a hitelfelvétel a lakásvásárlások/felújításoknál a legésszerűbb, egyrészt az összeg nagysága miatt, másrészt mert a lakásnál nem áll fenn a gyors elértéktelenedés veszélye. "

ez pedig egész egyszerűen nem igaz, az ingatlanpiac is borzalmas állapotban van, én nem lennék olyan bátor, hogy azt mondjam, hogy igenis ennél lejjebb nem mehetnek az árak (ne felejtsük el, hogy a közeljövőben is egyre több hitel fog bedőlni ezáltal egyre több ház fog a piacra kerülni, ahol már most is minimális a kereslet).

a devizahitelek jelentős részénél nem csak az árfolyamkockázat okozott jelentős veszteségeket, hanem lakáshitelnél az adott ingatlan árának drasztikus csökkenése: mivel a visszafizetendő összeg nőtt és az ingatlan ára csökkent ezért nagyon sok embernek nagyobb az adóssága, mint maga az ingatlan értéke - az eddig befizetett törlesztőrészletek és az önrész ellenére...

@Ditke77: "Tehát marad a lakás célú hitel, erre viszont olyan konstrukciót választanék ami nem húz adósság spirálba. Persze ezt előre nem lehet tudni,de mégis valami fix törlesztő részletű vagy fix kamattal rendelkező kölcsönt preferálnék.Összegét tekintve pedig a lehető legminimálisabb összeget választanám ami elengedhetetlen a lakáshoz való jutáshoz. Sokan írtak már itt az önrészről én is preferálom,hogy természetesen minék nagyobb összeg álljon saját forrásból a rendelkezésünkre.": nagyon nehéz (nem merem a lehetetlent mondani) fix kamatú hitelt találni magyarországon, hiszen a jegybanki alapkamat változásával a mi általunk fizetett kamat is módosul az esetek legtöbb százalékában. az önrészt én továbbra sem érzem annyira relevánsnak, hiszen nem nyilvánvaló, hogy jobb, ha 5 millió forintom van, mintha 3?

nagyon sokan húzzák a keresztet a devizahitelre és, hogy nem ajánlják senkinek - természetesen a jelen körülmények között én sem feltétlenül ajánlanám, de utólag mindenki tud okos lenni - de azért ne felejtsük el, hogy nagyon sok ember ha nincs devizahitel akkor egész egyszerűen nem jutott volna hitelhez a magas kamatlábak miatt (az alacsony kamat miatt a felvevőjé az árfolyamkockázat - elég logikus, nem?)

de miért is vettek fel ennyien devizahitelt? alapvetően a devizahitelezést ausztriából vettük át, nálunk az osztrák példa alapján terjedt el. de miért is ennyire elterjedtek a devizahitelek? egész egyszerűen azért, mert a másik pénznemnél a jegybanki alapkamat kisebb volt, mint a forintnál.

jegybanki alapkamat 2010
EUR: 1%
CHF: 0,25%
HUF: 6%

jegybanki alapkamat 2009
EUR: 2%
CHF: 0,5%
HUF: 9,5%

egész egyszerűen a háztartások nagyon jelentős része forintban nem is tudott volna hitelt felvenni (azért 2009ben a 9%-os különbség.. elég jelentős) ha csak forint alapú hitelek lettek volna Magyarországon. mit láttak az emberek? azt, hogy tudnak hitelt felvenni (hiszen jóval alacsonyabb a kamat) és, hogy a törlesztőrészlet esetekben akár tízezer forintokkal is kevesebb lehet havonta - ezzel szemben ott volt a másik oldal, hogy a távoli jövőben esetleg gyengül a forint és erősödik a svájci frank (és azért azt tegyük hozzá, hogy elég jelentősnek kellett lennie a különbséghez ahhoz, hogy az árfolyamok rossz irányú mozgása miatt ekkora kamatkülönbséget behozzanak (nagyon egyszerű kiszámolni, egy másfél milliós hitelnél 6 éves futamidővel (ez egy teljesen átlagos kocsihitel) a 9%-os kamatkülönbség már önmagában is egy millió forint).

nem tudom, lehet-e most még frank alapú devizahitelt felvenni magyarországon (kétlem), de lehet, hogy most érné meg igazán: a forint történelmi gyenge pontokon van az eur/chr árfolyam pedig rögzített, tehát csak az eur/huf árfolyam számít az pedig 317-nél nem lehet sokkal rosszabb - ha pedig az euró csődöl be akkor úgyis bukik egész európa..

A témával kapcsolatban nem vagyok járatos. Szerencsére az én családomban még nem volt rá példa, hogy hitelt kellett volna felvenni. Azt hiszem olyan környezetben is nőttem fel, hogy inkább dolgozzak éjjel-nappal, mint hogy ahhoz folyamodjak, hogy hitelt kelljen felvennem. Persze biztosan vannak olyan esetek, amikor ez elkerülhetetlen. Bár mondjuk egy autó megvételét hitelre fölöslegesnek tartom. Erre szokták azt mondani, hogy addig nyújtózkodj, amíg a takaród ér.
Visszakanyarodva, ha valaki hitelt vesz fel, nagyon körültekintőnek kell lennie. Minden egyes részletre oda kell figyelnie. Körüljárni a bankokat, hogy melyik kínál kedvezőbb lehetőséget a mi problémánkra. Fontos azt megnézni, hogy mekkora összegről van szó. Képes leszek-e azt havonta törleszteni. Meg lesz-e rá a biztos anyagi háttér. Mekkora összeget kell majd végülis kifizetnem.

Habár ez teljesen egyéni és szubjektív, de én nemvennék fel hitelt, ha csak nem lennék mindenképpen rákényszerülve. A lakásbérlési lehetőségek, habár Magyarországon még kevésbé divatosak, általában véve sokkal előnyösebbek.

Mint már többen is leírták a deviza alapú hitelt azért választották, mert jóval előnyösebb lehetőség volt, mint a magas alapkamatú magyar bankrendszer forintjában eladósodni.

A forint árfolyama annyira elmozdult, hogy a hitel-törlesztőrészletek olyan rendkívüli mértékben megnövekedtek, hogy ezt senki sem látta előre. Persze voltak, akik ilyesmit jósoltak, de annyi elemzés születik, hogy szinte bármire lehet találni példát.

Az egyszerű, laikus hitelfelvevő valószínűleg a mostani helyzetet egy nagyon valószínűtlen worst-case-scenario-ként vette egyáltalán figyelembe, ha gondol ugyan ilyesmire.

A devizahitel rendkívül kockázatos eszköz, ahol a haszon nagy részét a bankok "lenyelik", a kockázatot pedig kénytelen a hitelfelvevő állni. Éppen ezért nem bölcs dolog lakossági hitelfelvételnél kockázatvállaló magatartást mutatni.

Mindenek előtt fontos tisztába lennünk a saját helyzetünkkel, így fel kell határoznunk az átlagos jövedelemszintünket (ezt fix jövedelmű alkalmazottként könnyebb megbecsülnünk), a felvenni szándékolt hitelösszeg mennyiségét és deviza-alapú hitelek esetén kihagyhatatlan lépés a deviza-árfolyam vizsgálata. Kisebb hitelek esetén saját utánajárásunk az árfolyamoknak és ingadozásoknak elegendő lehet, azonban nagyobb hitelek esetén (például autóhitel, lakáshitel) célszerű lehet szakember véleményét is kikérni ez ügyben. A devizahitelek alacsony árfolyam mellett kedvezőbb feltételeket tudnak biztosítani, mint a forint alapúak. Azonban a kockázata magasabb is, hiszen az adott ország nem, vagy csak nagyon minimálisan tudja befolyásolni a deviza-árfolyamot. Így a biztonság érdekében célszerű forint alapon hitelhez jutnunk, mert egy esetleges válság esetén, ezt könnyebben tudja kezelni az adott nemzetállam. Így törlesztő részleteink kisebb mértékben emelkednek, ami a túlélést jelentheti a bérből és fizetésből élők alsó rétegeinek, akiknek olykor az alacsony törlesztőrészlet is komoly problémákat okoznak.

@zoyx: "a felvenni szándékolt hitelösszeg mennyiségét és deviza-alapú hitelek esetén kihagyhatatlan lépés a deviza-árfolyam vizsgálata. Kisebb hitelek esetén saját utánajárásunk az árfolyamoknak és ingadozásoknak elegendő lehet, azonban nagyobb hitelek esetén (például autóhitel, lakáshitel) célszerű lehet szakember véleményét is kikérni ez ügyben"

2008 előtt 10ből 8 szakember ajánlotta volna a devizahitelt, a válság kirobbanása előtt miért ne ajánlották volna? ezzel nem arra akarok kilyukadni, hogy ne kérdezzünk szakembert - inkább arra, hogy 5-10-15 éves távlatokban még ők is kevesek, egyszerűen nem tudnak biztosat mondani, ezt a döntést nélkülük is meg kell tudnunk hozni.

"Így a biztonság érdekében célszerű forint alapon hitelhez jutnunk, mert egy esetleges válság esetén, ezt könnyebben tudja kezelni az adott nemzetállam. Így törlesztő részleteink kisebb mértékben emelkednek, ami a túlélést jelentheti a bérből és fizetésből élők alsó rétegeinek, akiknek olykor az alacsony törlesztőrészlet is komoly problémákat okoznak. "

akkorák voltak a forintkamatok, hogy általánosságban akinek havi 200.000 forint alatt volt a keresete az gyakorlatilag nem nagyon tudott forinthitelt felvenni vagy ha igen, akkor belerokkant volna a visszafizetésbe (más kérdés, hogy így is belerokkantak..) ezért fel se vette volna. ne felejtsük el, hogy az a 9%-os jegybanki alapkamat különbség az kamatos kamat. persze, kisebb mértékben emelkedtek volna a törlesztőrészletek (sőt, az alapkamat csökkentés miatt javult volna a helyzet) de alapvetően sokkal magasabb lett volna alapból a törlesztőrészlet.

ez persze ennyire sarkalatosan csak a 2004-2005ös frankhitel megugrásnál igaz, hiszen a frankhiteles THM-ben benne van még a CDS felár is (ami egyébként emelkedett az elmúlt években), ezért a devizahiteleseket nem csak az árfolyamváltozás terheli, de még a kamatuk is nő - annak ellenére, hogy a svájci frank alapkamata nem nő.

Figyelembe véve a jelenlegi devizaárfolyamok hirtelen és kiszámíthatatlan változását, ha hitelt kellene felvennem jelenleg inkább a forint alapú hitel mellett döntenék, ezzel kizárva a devizaalapú hiteleknél jelentkező árfolyamkockázatot.
A fő ok, amiért valaki hitelfelvétel mellett dönt véleményem szerint az, hogy lakást szeretne vásárolni, de nincs hozzá elég megtakarítása. Ezután megszületik a döntés a hitel felvételére. Ezek után mindenki a legkedvezőbb feltételeket keresi, ami persze nem minden esetben jó, ezt jól szemlélteti a svájci frank alapon felvett hitelek, melyek mai árfolyamon a 2-3-szorosa az eredetileg felvett hitelösszegnek.
Saját véleményem szerint a lakáson és vállalkozáson kívül nem érdemes hitelt felvenni, mert akármennyire is kedvezőek a feltételek nem éri megkockáztatni az eladósodást. Ezért egyáltalán nem értek egyet azokkal az emberekkel, akik autóvásárlásra vesznek fel hitelt, pláne azzal nem értek egyet, aki új autót vesz hitelből, mivel egy használt 1-2 éves autó is megfelel a célnak, vannak köztük alig használtak is, viszont a nagy különbség az árukban van. Míg egy új autó csak a szalonból kigurulása után veszít az árából 200-300ezer forintot biztos. Ebben az esetben az 1-2 éves autó választása esetén 1 és 2 millió forint közötti összeget is spórolunk és ezzel csökken az eladósodás mértéke is.
Hitelt maximum lakásra vennék fel, ami persze a jövedelem függvényében változna. Például 200ezer forintos havi jövedelem mellett maximum havi 60ezer forintos törlesztőre vennék fel hitelt természetesen forint alapon kizárva az árfolyam kockázatot.
Véleményem szerint az eladósodás amiatt van, hogy manapság az emberek mindet hitelből kívánnak finanszírozni(új bútor vásárlása, karácsonyi ajándék, stb ), mert úgy vannak vele, hogy majd visszafizetik egyszer. Ebben a bankok is nagyban szerepet játszanak, mivel manapság már nagyon hamar lehet nagyobb összegű hitelhez is jutni, különösebb fedezet nélkül. Ezeket figyelembe véve kell döntenünk megfontoltan a hitel felvételéről, mert könnyen eladósodhatunk annyira, hogy életünk végéig azt kell fizetnünk.

@vtibi91: az új autó/használt autó kérdést én nem egyszerűsíteném le ennyire, mert egy használt autóval rengeteg, átvételkor még nem tudott probléma lehet, ki tudja, hány km van benne, milyen alkatrész volt benne eddig cserélve vagy, hogy milyen esetleges problémák vannak a kocsival. az új autóval tehát nem csak az újságot veszem meg, hanem a megbízhatóságot is, csökkentem (majdnem 0ra) a rizikófaktort - és míg a hitelnél hajlandó lennél megfizetni az árfolyamkockázat eltűnését, addig az új/használt autóvásárlásnál már nem annyira fontos a biztonság? mert gondolj bele, veszel egy használt autót és három hónap múlva van vele valami komolyabb probléma amit sok tíz- esetleg százezer forint megjavítani - benne van a pakliban.

Egy új hitel felvételénél, fontos szempont a megtérülés. Úgy tekintenék a felvett összegre, mint egy vállalat egy beruházásra. A magyar lakosság nyilvánvalóan a kedvező kamatozású svájci frank alapú hiteleket mint ajándékén fogta fel, nem számolva az árfolyamkockázattal. Így a hitelfelvételnél a lakosság egy jelentős része nem is gondolkodott esetleges befektetésben. A hiteleket legtöbben lakásvásárlás céljára vették fel,a válság beköszöntével ugyanakkor az ingatlanpiaci árak is meredeken zuhantak így az árfolyamváltozással egybekötve sokak hiteltartozását már nem fedezi ingatlanának értéke. ezek nyilvánvaló dolgok, azért említem meg őket, mert ezek egy ma felvenni kívánt hitelnél kockázati tényezők. Egyéni hitelfelvevőként mérlegelném így az árfolyamkockázatot (ha deviza alapon adósodnák el), a kamatlábakat és a gazdasági kilátásokat középtávon, mivel valószínűleg egy új vállalkozásba fektetném a felvett hitelt, egyébiránt nem látnám értelmét hitelfelvételnek.